Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-19 / 29. szám
2 személyben egyesül. A kölcsön felvevője a főváros közönsége és hitünk szerint ugyancsak a főváros közönsége lesz az, amely a kölcsönt a fővárosnak rendelkezésére fogja bocsájtani. Elvégre önmagának mindenki nyugodtan hitelezhet és biztosan hisszük, hogy a.nyilvános aláírás fényes eredménynyel fog végződni. Megkezdődött a fémrekvirálás. A zálogtárgyakat is összegyűjtik. Kedden megkezdődött Budapesten és az egész országban a fémrekvirálás. Serény munkát kell folytatni, mert az egész akciónak augusztus 20-ikaig be kell fejeződnie. A fémrek- vlrálást Budapesten tudvalevőleg a XV. tanácsi ügyosztály vezetésével végzik. Vita Emil dr. tanácsnok körültekintő, rendkívül fáradságos munkával szorgoskodik. A rekvirálások módját plakátok ismertették. Itt röviden csak néhány érdekes részletet akarunk megvilágítani. Ilyen például az, bogi'' ki fedezi a rekvirálás költségeit? A bizottsági elnökök tiz koronás napidijat kapnak, az előljárősági tagok ötöt, a szakértők tizet, a szolgák kettőt. A számlákat az elöljáróságok állítják össze és a tanács utalványozza. A szükséges mérlegeket a Fémközpont r.-t. kölcsönzi. Az átengedett helyiségekért a főváros bért nem kér, de a rongálások és esetleges károk megtérítésére igényt tart. Igényt tart továbbá a bizottságok személyi és dologi kérdéseinek megtérítésére és azokat a XV-ik ügyosztály a központban fölmerülő nyomtatvány-kiadásokkal együtt a mozgósítási hitel terhére számolja el. Igen érdekes a honvédelmi miniszternek a következő utasítása is: „A cs. és kir. udvartartás, az állam és állami intézetek, valamint a tiszti étkezdék fémtárgyainak beszolgáltatására külön intézkedés történt.“ Mi lesz a zálogházban levő fémtárgyakkal? A beszolgáltatás alá eső zálogházban levő tárgyak kiváltása ugyan meg van engedve, de a fél figyelmeztetendő, hogy kiváltott tárgya a beZáporpróba. Gyümölcsárus kofáktól hemzseg a Váci-utca. Mind a közgyűlésre igyekszik, hogy megcibálja a városatyák haját. Mert hogy R e i c h f e 1 d Izor szereti a barackot, de drágán jutott hozzá, aztán most megbosszulja magát és fellármázza a szegény kofaközpont ellen a városatyákat. A sok kofa között szinte elvesztek a bizottsági tag urak. Pedig ezúttal nagy baj lett volna, ha teljesen elvesztek volna. A napirenden többek között egy bagatell-ügy volt, bizonyos 120 milliós kölcsön, amelynek megszavazásához legalább száz városatyának a jelenlétére volt szükség. Amikor megkezdték, alig voltak huszonötén, miire az elnök azt mondta polgármester-társainak: — Fiuk, szóljatok annak a Kis 1. Jenőnek, hogy beszéljen valamiről. Mindegy, hogy miről, a fő, hogy kihúzzuk vele az időt. Hát Kis I. Jenő nem is hagyta cserben az elnököt. Saját főzésű aerollth-jával kövezte ki a kölcsön útját és a hadifoglyokról beszélt, szegény honfitársainkról, akik olyan messzire kerültek el a házuk kerítésétől Bánatosan szónokolt Kis, de cinikus emberek félbeszakították: — Fogolynak lenni nem is utolsó gondolat. Akárhány hadseregszállitó cserélne vieliik. Emiatt megharagudott Kis és leült. Most uj szám következett: duett, lejtették Kassai Ferenc és ifj. Stern Sándor. A duett megbízásából Kassai beszélt és a főváros háztartásának rendezését sürgette. A polgármester bólintott a fejével, mintha ezt mondta volna: — Jól van, Kassai ur, Önnek kivételesen megteszem. Holnap estig rendezni fogom a háztartást. Minthogy pedig még mindig hiányzott vagy tiz városatya a százból, Kassai tovább beszélt és véletlenül azt mondta: — Minden városatya a szivén viselj véreinket. szolgáltatási kötelezettség alá esik. A ki nem váltott tárgyak nyilvános árverés utján való eladása tilos. Az ilyen tárgyakat a zálogadó beleegyezése után csak a Fémközpontnak lehet eladni. Ha az adóssal ilyen megállapodás létre nem jött, akkor ezeket a zálogtárgyakat az illetékes átvételi bizottságnak kell átadni. A megtérített összegből a zálogkövetelés és a kezelési költségek után fenmaradó fölösleget ki kell adni az adósnak. A szállító és beraktározó vállalatoknál beraktározott és beszolgáltatás alá eső fémtárgyak beszolgáltatása alól ezek a vállalatok csak akkor mentesek, ha a tekintetbe jövő fémtárgyak az 1915. dec. 30-ika előtt náluk beigazoltál! megőrzés végett átadott lakberendezés tartozékai. Hová viszik az átvett fémtárgyakat? Az átvett fémtárgyakat a szállítási költségeknek a katonai igazgatás terhére való felszámítása mellett a legközelebbi tüzérségi anyagszertárba kell beszállítani. Dupla, vagy semmi. Sümegi Vilmos szerencséje. I. Fővárosi Közlöny. 37. szám. 1916. julkis 7. 1417. oldal (1. hasáb). Budapest székesfőváros törvényhatósági bzottsága 1916. évi julius 5-én (szerdán) d. u. l'A órakor tartott rendes közgyűlése. 1417. oldal (2. hasáb). Elnök: Jelenti, hogy a mai közgyűlés első tárgyát a szociálpolitikai-, a közgazdasági-, a közrendészeti- és köztisztasági bizottságban megüresedett egy-egy, valamint a közjótékonysági bizottságban megüresedett két tagsági helynek választás utján való betöltése képezi. A szavazatszedő küldöttség a választási eljárást a közgyűléstől nyert felhatalmazás alapián délután 4 órakor megnyitotta, az jelenleg folyamatban van és délután 5 óráig fog tartani. A választás eredményét a vonatkozó jelentés beérkezte után fogja kihirdetni. Az esetet Svájcon át nyomban megtáviratozták Londonnak. Viszont Kassai után Vázsonyi szólott a vigalmi adóról. Pető Salamonról és Hűvös Ivánról. A Pető—Hűvös-affért azonmódon elintézték a lovagiasság szabályai szerint, úgy, hogy a városatyák azt mondták: — Még egy ilyen lovagias elintézés' és Pető elvtárs lovagias szempontból tényleg el lesz intézve. És jött ama bizonyos gyümölcs-linditvány és egy városatya jgy okoskodott: — Vájjon kinek az érdekében beszél Reichteld Izor? — László és Beetzék érdekében, — volt a válasz. _ ? ? ? — Reichfeld azt akarja, hogy olcsóbb legyen a gyümölcs, már pedig, ha olcsóbb a gyümölcs, többet vesznek belőle, ha többet vesznek, többet esznek és ha sok gyümölcsöt esznek az emberek, akkor . . . — Akkor? . . . •— Akkor a szürke palotákra kiteszik a táblát: ,,A máj előadásra mindem jegy elkelt.“ Hát igy jutottak el az atyák egészen a kölcsönig. A derék Bérezel tanácsnok már kergette is a milliókat és az emberek nyomban kiszámították, hogy ha baj lesz a kölcsönnel és anyagi felelősségre fogják vonni érte az atyákat, hát a Lánczy Leó, meg a Weis.z Manfréd, meg a Fellner Henrik, meg a Bachruch a mellényzsebükből fogják k|irázni azt a rongyos 120 milliót. — Igen ám, szólt Füredi Manó, de felelősséggel csak az tartozik, aki megszavazza a kölcsönt. Minthogy pedig sem a Lánczy nincs itt, sem a Weisz Manfréd, sem a Fellner, sem a Bachruch, ennélfogva én a szavazás alatt inkább kávét iszom. Igaz, hogy a kávé nagyon drága, de talán visszakapok még — 120 millióból. Az óvatos Füredi nem maradt egyedül véleményével, K o m 1 ó s Ágost és P o 1 n i s e r Gusztáv kö- I vették őt a biiffébe. Hja, az ember óvatos, nem le- j hét tudni, hátha mégis ... A fődolog azonban az | 1421. oldal (2. hasáb). Elnök: Jelentem a t. Közgyűlésnek, hogy a választás befejeződött és a szavazatszedő küldöttség a jelentését megtette. A szociálpolitikai bizottsági tagsági helyre megválasztatott Füredi Gyula 144 szavazattal, a közgazdasági bizottsági tagsági helyre Sümegi Vilmos 144 szavazattal, a közrendészeti bizottsági tagsági helyre Harsányi Adolf 144 szavazattal, a köz- tisztasági bizottsági tagsági helyre Morbitzer Nándor 144 szavazattal, a közjótékonysági bizottsági két tagsági helyre Hoepfner Guidó és dr. Waigand< József és áz árvaszéki fize- téstelen ülnöki állásra Fellner Sándor 144 szavazattal. II. Az előzmények:. Vázsonyi azt mondta: Odavaló ember kéne, aki ért a közgazdasághoz. Nem muszály, hogy ügyvéd legyen. Valaki elmésen megjegyezte: Hm. F e 1 e k i Béla dr.: Csak egy ember van, aki alkalmas. Sümegi Vilmost kell m e g v á-; 1 a s z t a n i. . ^ <■ Vázsonyi élénken helyeselt, ami számos tetszésnyilvánítást váltott ki. Percek alatt mindenki tisztában volt vele, hogy a huszár nem teremhetett úgy lóra, mint Sümegi a közgazdasági bizottságba., Ili Szóval a választás annak rendje módja szerint — mint föntebb aktaszeriien igazoltuk — megtörtént. Sümegi ma már tagja a közgazdasági bizottságnak. Sőt a Fővárosi Hírlap szerényen fölhívja az elnöki ügyosztály figyelmét, hogy — par pirkimélés céljából — két meghívót ne küldjön Sümegi V i 1 m os n a k, aki immár —' szerényen megjegyezve —. duplán tagja a k öz- gazdasági bizottságnak. Önmagnuknak' nem akarunk annyi fáradságot szerezni, hogy kikutassuk, mikor választották meg először, ezt megállapítani mégis inkább a városházán kell. Tény az. hogy Sümegi Vilmos, aki előtt ennek dacára teljes elismerésünket nyilvánítjuk, nem vette valami komolyan első megválasztatását. Nem járt el az ülésekre. Most másodszor is megválasztották — illik, hogy többször ne kapjon abszenciát... Budapest, 1916. julius 19.. volt, hogy még igy is akadt 122 darab megszavazó és a kölcsönt egyhangú lelkesedéssel megszavazták. Bérezel tanácsnok már rohant is a telefonhoz és csak annyit mondott Ullmann Adolfnak: . — Igen. — Akkor jöhet a kasszához, — volt a rideg, üzleti válasz. De a jó Bérezel nem mehetett még a kasszához, mert az 1915. évi zárószámadás is az ő gondja volt. Itt aztán kellemes meglepetés érte, mert egyetlenegy városatyának sem volt megjegyzése a zárószámadáshoz. Úgy ment minden, mint a karikacsapás, csak a gázgyári tisztviselőnők és munkásnők természetes gyermekeiről volt heves v,ita. Az egyik párt azt kívánta, hogy ne legyen különbség természetes és törvényes gyermek között, a másik párt a miniszter jóváhagyását féltette a radikális megoldástól. Végre is szavaztak és Buzáth tanácsnok legyőzte önmagát, mert a tanácscsal szemben győzött. És szavazás után kiderült, hogy nem is volt érdemes vitatkozni, mert — egyetlenegy természetes gyermek sincsen, csupa törvényes. (A tisztviselőnők felkértek bennünket ennek közlésére. A s z e r k.) Választás is volt a közgyűlésen; árvaszéki jegyzőnek megválasztották K a b d e b ó Miklóst, aki olyan programmbeszédet vágott ki, hogy a polgármester-választásnál sem hallunk nagyobbat. Este hétkor már vége volt mindennek. A pipázóban eloltották a lámpákat és a pipákat és méla akkordképpen elmondotta egy atya, hogy a bakák egyszer éktelenül komisz, ehetetlen gulyást kaptak. Megtudta ezt a kapitány és nyomban kérdőre vonta a manjpuláns-őrmestert. Az meg tagadta, hogy a gulyás rossz és bizonyítani akarta ártatlanságát. Rászólt a kapitány előtt egy bakára: —■ Gyere ide, Som Péter és mondd meg, hogy jó-e a gulyás? — Hát bizony, instállorn őrmester ur, a jó gulyás, az jő dolog!...
