Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-04-12 / 15. szám

2

hivatalos szakértő becslök már meg is kezdték a becslési munkálatot. Ezek a munkák teljesen azonos módon történnek, amint az a gázgyár beváltásánál történt, — ahol tudvalevőleg a beváltás szintén nem birói becslés, hanem a felek által kiküldött becs- lök utján történt. Itt azonban csak a főváros hivatalos közegei végzik a becslést az ügyosztályt vezető dr. Buzáth János tanácsnok vezetésével, aki úgy a gázgyárak, mint a Magyar Villamossági vállalat beváltási tárgyalásait is vezette- Elmarad tehát a hosszadalmas és főként költséges szakértői szemle és becslés, amelynek hasznát rendszerint nem a felek, hanem csak a „szakértők" látják.

Értesülésünk szerint az egész beváltás simán fog merni s a társaság nem gördít akadályt az elé, hogy a főváros a vállalatot a szerződésben előirt két év elteltével birtokába vehesse. Ezzel aztán az egész világítási üzem kizárólag a főváros kezébe kerül és ebben a részében befejezést nyer a fővárosnak a világítási üzemek községesitésére törekvő politikája.

Azok a nem kicsinylendő eredmények, amiket a gázgyárak és a fővárosi elektromos telep ezalatt a pár év alatt fel tudtak mutatni, úgy a fővárossal, mint a fogyasztóközönséggel szemben, minden tekintetben igazolják a főváros ezirányu községesitö politikájának helyességét és ha nem akarunk mindenféle üzemet és üzletet minden áron községesiteni, hanem csak azokat igyekezünk a köz számára biztosítani s hatósági kezelésbe venni, amelyek tényleg a köz érdekében föltétlenül monopolizálandók és ha maga a beváltás és a községi kezelés is akkép történik — amint azt a világítási üzemek eddigi példája mutatja,— akkor csak helyeselnünk lehet ezt a politikát, de legnagyobb mértékben kárhoztatnunk kell azt a másik irányt, amelytől sem a közérdek, sem az adófizetők, kisiparosok és kereskedők létérdeke nem követeli a monopóliumszerű kezelést.

Panaszkodnak a szerelők

a város konkurrenciája miatt

A Gyáriparosok Országos Szövetsége több beadvánnyal fordult a székesfőváros tanácsához, amely beadványokkal azt igyekszik bizonyítani, hogy a tanácsnak az a határozata, hogy a vízmüvek igazgatósága a városi épületeken előforduló javításokat a saját szerelőivel javíttatja, a budapesti szerelőipart egyenesen válságba dönti. Az

Pesti kabara

A kis Reuss székvárosában, Gerában láttam először, évekkel ezelőtt krematóriumot és végignéztem, a kemence figyelő ablakán keresztül: hogyan lesz porrá-hamuvá az ember? A pesti kremicseknek akkor még hire-hamva se volt, de én jó előre elhatároztam, hogy ha aktuális lesz a halottégetés ügye nálunk, megpróbálok síkra szállani azért, hogy a krematóriumnak ne legyen felekezeti jellege. A sikraszállást íme eszköz- iöm is és remélem, se Polonyinak, se Rakovszky- nak nem lesz ellenvetése az ellen, ha a kemence rostélyán szent egyenlőséggel elporladhat mindenki, a ki érdemeket szerzett magának erre azzal, hogy az életben felküzdötte már magát a legfelső polcra, a halálba. Hogy éppen csak a zsidókat ne égessék el?! — nem, nem! Vicc lenne, ha Polónyi, meg Rakovszky akarnának ilyesmit!

if

A pesti faluháza, a pesti városház-palota megteremtéséről, pályázat-kiírásról és a többiről megint szó esett a héten és ez alkalom az én számomra, hogy elmondjam: föltétlenül pályázni fogok a városháza megtervezésére. Nincs úgy- - protekcióm kommunális berkekben, de édes jó istenkém, igyekezni, fogok protektort szerezni. Terveimet egyébként éppen a napokban nézte át egy építész barátom és meleg elősmeréssel rázta- rázogatta a mancsaimat. Pedig barátom nem egy ilyen-olyan kőműves; barátom, hogy úgy mondjam, a malter poétája, a kinek szakmai körökben legendás híre van. Terézvárosi dióhéjban az egyik

'■ \ -- V >• A EEE/Gy E ' /. ^

egyik beadványban az a téves információ, tehát téves kiindulási pont is benne foglaltatik, hogy a főváros egész területén — tehát a magánházakban is —* előforduló vízvezetéki javításokat a vízmüvek szerelőivel akarja végeztetni.

Értesülésünk szerint a Gy. O. Sz. akciója semmi körülmények között sem fog eredményesen végződni, annál is inkább, mert javítási munkálá- toknak a vízvezetéki szerelők által való végzése iránt való kivánság nem is a vízmüvek igazgatóságától, vagy a vízvezetéki és világítási ügyosztálytól származik. Tisztázni kell azonban azt a kérdést, hogy ez a tanácsi intézkedés nem mai keletű, hanem tizennégy év előtt az akkor még „magasépitkező osztályának nevezett építkezési ügyosztály előterjesztésére történt. A tizennégy év előtti tanácsi határozatot most újra Krátky János tanácsnok, a középitésí ügyosztály vezetője hozta szóba a tanácsülésen és alapos megoko- lással arra bírta a tanácsot, hogy újabb életet adjon régi határozatának.

A szerelők megkezdték a beadványok Írását és a deputációzást is. Jártak Vita Emil dr. tanácsnoknál, a közgazdasági ügyosztály vezetőjénél, aki természetesen, mint az iparügyek vezetője, teljes támogatását ígérte meg.

A szerelők azután Buzáth János tanácsnokot keresték fel, aki azonban kénytelen volt igen ka- tegórikusan válaszolni, mert a tanács semmi szin alatt sem tér el határozatától. Buzáth válasza körülbelül ez volt:

— Nagyon sajnálom* de semmit sem tehetek az önök érdekében, mert el sem tudom képzelni, hogy a főváros a saját iskoláiban és más középületeiben külső és drágább munkához folyamodjék akkor, amikor a saját alkalmazottai szakszerűbben és gyorsabban elvégzik azt. Én különben is a közvádló vagyok ebben az ügyben, nekem nem áll rendelkezésemre eszköz a segítésben,

A tanács elhatározásának szilárdsága ezzel a néhány szóval tényleg teljesen megokolható. A székesfőváros vízmüveinek egy millió korona értékű raktára van, amelyből könnyen pótolhatja városi épületek vizyeze,tökeinek javításra szoruló alkatrészeit . A,, munka,., is ..olcsóbb, hiszen elegendő szerelő áll rendelkezésükre, A mellett, azonban a vízmüvek szerelőinek gyakorlottsága jelentékenyen túlszárnyalja a magán-szerelőkét, akik természetszerűen nem. lévén speciálisták, nem nyújthatnak e kényes munkában tökéleteset. A város épületeinél, amíg a házikezelésre el nem határozták magukat, igen súlyos bajok fordultak elő éppen emiatt. így,, hogy egyetlen esetet emlitlegenda ez: „Was Ihm einfallt, dass baut er und was er baut, das fallt ein."

Minthogy a pályázat titkos lesz, a zsűriben levő jóakaróim számára információképpen — minden külön értesítés helyett, — ezúton közlöm, hogy pályamunkám jeligéje: „Kevés ésszel kormányozzák a világot, de becsületszavamra meg is látszik rajta“.

Nem szeretnék elébe vágni az eseményeknek, de viszont meg nem állhatom, hogy titkos pályamüvem egy-két érdekesebb részletét, motívumát el ne fecsegj cím. Elvégre magunk közt marad.

Az uj városházát a mai központi városháza helyére tervezem. Eredetileg park közepére szántam az uj palotát, de le kellett mondanom az árnyas, virágos, lombos körítésről, mert ott ugyan kizárt dolog parkot létesíteni. Nem nő ott többé fü, a hol városom nagyjai jártak! Tervezetem a Károly-körutra építi a homlokzatot, egyetlen hatalmas kapuval. Több kapu fölösleges. Kijáró úgyis lesz bőven. (Ne biggyeszd le az ajkadat nyájas barátom és ne mond, hogy olcsó vicc a kijárókat emlegetni. Ilyen drága időkben — olcsó vicc: lelki világom altruísztikus berendezkedésének bizonysága.)

A diszkapu fölé hatalmas reliefet tervezek rozsé szin márványból, a mely a törzsfőnökök haditanácsát ábrázolja. A szobrász művészi zsenijére bízom, hogy híven adja vissza vésője azt, a mit lelkem erről a reliefről álmodik: az olimpusi derűt, boldogságos önelégültséggel; isteni harmóniát az eggyetakarásban, a mit olyaténképpen lehetne részletezni, hogy a törzsek főnökei mindég

■ f ■ , ",

Budapest,, 1916. április 12. _

síink, a Szent István-kórházban csaknem katasztrofális bajok származtak. amiatt* hogy nem speciálisan vizevezetéki szerelőkkel dolgoztattak. Hül ti tanár osztályán ugyanis átizzadtak, kigom-, básodtak a vizevezetéki csövek és. egyik betegnél a másik után lépett föl gyanús és veszedelmes láz. Csak a bajnak gyors felismerése és szakara- főtt szerelők által való orvoslása révén tudták elejét venni a komoly katasztrófának.

A szerelőiparosoknak azonban nincs okuk kon- kurrencíától tartani, mert a vízmüvek csak a városi i épületeknél fogja ígénybevénni a maga szerelőit. A magánházak, tulajdonosai igen sok ízben fordultak már a vízmüvek igazgatóságához, hogy adjon szerelőket a javítási munkálatok elvégzésére. A vizmüvek igazgatósága azonbau az ilyen kéréseknek soha sem tehetett eleget, mert nem is áll rendelkezésére olyan tömeg szerelő, hogy magánmunkálatok végzésére is jusson. így a szerelőknek nincs óktik sem- félni, sem panaszkodni.

*

Itt említjük meg azt is, hogy a tanács legutóbbi ülése foglalkozott a stuttgarti Kari AnderneAéle vízmérőórák karbantartásának kérdésével. Ezeket az órákat körülbelül négy évvel ezelőtt re*u delték a stuttgarti cégnél és azoknak karbantartásáért a vételár bizonyos percentjét fizették évenkint. Minthogy azonban időközben a vizmüvek szerelőműhelye olyan jelentékenyen fejlődőt, hogy a karbantartást olcsóban tudja végezni mint a stuttgarti cég, így a tanács a múlt ülésen elvette Kari Andernétól ezt a megbízatását. «*■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■

Magyar hegemónia a Dnnán

Nemzetközi egyesülés a Duna kihasználására. — A regensburgí polgármester terve. __ Budapest lesz a központ.

— Értekezlet a városházán. —

A Dunának a jövendő gazdasági életünkben rendkívüli szerepe lesz. Éreznünk kell ezt már ma, amikor ellenségeink minden módot megráz gadnak arra, hogy a semleges külfölddel való gazdasági ^. összeköttetésünket ... megsemmisítsék. Diadalmas balkáni hadjáratunk első nagy eredménye volt, hogy a Duna fölszabadítása révén katonai és gazdasági kapcsolatunk helyreállt bolgár és török szövetségeseinkkel. Külkereskedelmünk uj korszaka virult föl azon a napon, amikor az első magyar hajó bolgár kikötőbe érkezett.

Német szövetségeseink, de különösen a bajorok, akik III. Lajos királlyal élükön leginkább fölísegyet akarnak, egyet: hogy bebalzsamozzák a mai rendszert a halhatatlanság számára, mert minden úgy van jól, a hogy van — mert minden úgy van, a hogy nekik jó. így, dadogó tollal kissé értelmetlen a dolog; a szobrok mestere azonban világosabban fogja magyarázni, hogy mit akartam szimbolikusan megörökitetni.

Tízemeletesre tervezem az épületet. A közgyűlési terem és a polgármesteri hivatal kerülnek a tizedik traktusra, világosan azért, hogy nehezebb lehessen idáig feljutni, mint eddig. Bárczy István szobáját a modern technika minden vívmányával szerelem föl. Fontos újítás lesz a polgármesteri szalon villamos légáram-regulátora, a mely állandóan úgy fog működni, hogy a polgármester idegeit meg ne viselhessék a fantasztikus tervekkel jövök. Egyik fülén be, a másikon ki . . . Ennek az öreg ábrándnak lesz valóra váltása a légáram szabályozóval való fölszerelés. Ugyancsak a zak- latóknak, a kiíincskullancsoknak szánom a villamos kirúgó apparátust, a mely fájdalom nélkül végzi a polgármester szükséges tehermentesítését. Pepita márvánnyal borítom a közgyűlési diszterem falait; hadd éljenek jól városom atypí! A menyezeti freskó hatalmas koncepciójú alkotás lesz: Pest undor-tánca a lakás, a tej, a hús, a kenyér, a kávé, a villamos, a konflis démonai előtt. Az undor-tánc gyűrűjébe kerül a Birkatürelem allegorikus figurája. Lenéző mosollyal fitymálja a táncosokat. Eredetileg Pató Pál ur beszédes profilját is ide szántam a menyezeti agítációs pikturába, de mert én se vagyok job' a Deákné textil-készítményeinél, ez a szándék