Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-04-12 / 15. szám

2 hivatalos szakértő becslök már meg is kezd­ték a becslési munkálatot. Ezek a munkák teljesen azonos módon történnek, amint az a gázgyár beváltásánál történt, — ahol tudvalevőleg a beváltás szintén nem birói becslés, hanem a felek által kiküldött becs- lök utján történt. Itt azonban csak a főváros hivatalos közegei végzik a becslést az ügy­osztályt vezető dr. Buzáth János tanácsnok vezetésével, aki úgy a gázgyárak, mint a Magyar Villamossági vállalat beváltási tárgyalásait is vezette- Elmarad tehát a hosszadalmas és főként költséges szakértői szemle és becslés, amelynek hasznát rend­szerint nem a felek, hanem csak a „szak­értők" látják. Értesülésünk szerint az egész beváltás simán fog merni s a társaság nem gördít akadályt az elé, hogy a főváros a vállalatot a szerződésben előirt két év elteltével birtokába vehesse. Ezzel aztán az egész világítási üzem kizárólag a főváros kezébe kerül és ebben a részében befejezést nyer a fővárosnak a világítási üzemek községesitésére törekvő politikája. Azok a nem kicsinylendő eredmények, amiket a gázgyárak és a fővárosi elektromos telep ez­alatt a pár év alatt fel tudtak mutatni, úgy a fő­várossal, mint a fogyasztóközönséggel szemben, minden tekintetben igazolják a főváros ezirányu községesitö politikájának helyességét és ha nem akarunk mindenféle üzemet és üzletet minden áron községesiteni, hanem csak azokat igyeke­zünk a köz számára biztosítani s hatósági keze­lésbe venni, amelyek tényleg a köz érdekében föl­tétlenül monopolizálandók és ha maga a beváltás és a községi kezelés is akkép történik — amint azt a világítási üzemek eddigi példája mutatja,— akkor csak helyeselnünk lehet ezt a politikát, de legnagyobb mértékben kárhoztatnunk kell azt a másik irányt, amelytől sem a közérdek, sem az adófizetők, kisiparosok és kereskedők létérdeke nem követeli a monopóliumszerű kezelést. Panaszkodnak a szerelők a város konkurrenciája miatt A Gyáriparosok Országos Szövetsége több be­advánnyal fordult a székesfőváros tanácsához, amely beadványokkal azt igyekszik bizonyítani, hogy a tanácsnak az a határozata, hogy a vízmü­vek igazgatósága a városi épületeken előforduló javításokat a saját szerelőivel javíttatja, a buda­pesti szerelőipart egyenesen válságba dönti. Az Pesti kabara A kis Reuss székvárosában, Gerában láttam először, évekkel ezelőtt krematóriumot és végig­néztem, a kemence figyelő ablakán keresztül: hogyan lesz porrá-hamuvá az ember? A pesti kremicseknek akkor még hire-hamva se volt, de én jó előre elhatároztam, hogy ha aktuális lesz a halottégetés ügye nálunk, megpróbálok síkra szállani azért, hogy a krematóriumnak ne legyen felekezeti jellege. A sikraszállást íme eszköz- iöm is és remélem, se Polonyinak, se Rakovszky- nak nem lesz ellenvetése az ellen, ha a kemence rostélyán szent egyenlőséggel elporladhat min­denki, a ki érdemeket szerzett magának erre az­zal, hogy az életben felküzdötte már magát a legfelső polcra, a halálba. Hogy éppen csak a zsi­dókat ne égessék el?! — nem, nem! Vicc lenne, ha Polónyi, meg Rakovszky akarnának ilyesmit! if A pesti faluháza, a pesti városház-palota meg­teremtéséről, pályázat-kiírásról és a többiről megint szó esett a héten és ez alkalom az én számomra, hogy elmondjam: föltétlenül pályázni fogok a városháza megtervezésére. Nincs úgy- - protekcióm kommunális berkekben, de édes jó istenkém, igyekezni, fogok protektort szerezni. Terveimet egyébként éppen a napokban nézte át egy építész barátom és meleg elősmeréssel rázta- rázogatta a mancsaimat. Pedig barátom nem egy ilyen-olyan kőműves; barátom, hogy úgy mond­jam, a malter poétája, a kinek szakmai körökben legendás híre van. Terézvárosi dióhéjban az egyik '■ \ -- V >• A EEE/Gy E ' /. ^ egyik beadványban az a téves információ, tehát téves kiindulási pont is benne foglaltatik, hogy a főváros egész területén — tehát a magánházak­ban is —* előforduló vízvezetéki javításokat a vízmüvek szerelőivel akarja végeztetni. Értesülésünk szerint a Gy. O. Sz. akciója sem­mi körülmények között sem fog eredményesen végződni, annál is inkább, mert javítási munkálá- toknak a vízvezetéki szerelők által való végzése iránt való kivánság nem is a vízmüvek igazgató­ságától, vagy a vízvezetéki és világítási ügyosz­tálytól származik. Tisztázni kell azonban azt a kérdést, hogy ez a tanácsi intézkedés nem mai keletű, hanem tizennégy év előtt az akkor még „magasépitkező osztályának nevezett építkezési ügyosztály előterjesztésére történt. A tizennégy év előtti tanácsi határozatot most újra Krátky János tanácsnok, a középitésí ügyosztály vezető­je hozta szóba a tanácsülésen és alapos megoko- lással arra bírta a tanácsot, hogy újabb életet adjon régi határozatának. A szerelők megkezdték a beadványok Írását és a deputációzást is. Jártak Vita Emil dr. tanács­noknál, a közgazdasági ügyosztály vezetőjénél, aki természetesen, mint az iparügyek vezetője, teljes támogatását ígérte meg. A szerelők azután Buzáth János tanácsnokot keresték fel, aki azonban kénytelen volt igen ka- tegórikusan válaszolni, mert a tanács semmi szin alatt sem tér el határozatától. Buzáth vála­sza körülbelül ez volt: — Nagyon sajnálom* de semmit sem tehetek az önök érdekében, mert el sem tudom kép­zelni, hogy a főváros a saját iskoláiban és más középületeiben külső és drágább munkához folyamodjék akkor, amikor a saját alkalmazot­tai szakszerűbben és gyorsabban elvégzik azt. Én különben is a közvádló vagyok ebben az ügyben, nekem nem áll rendelkezésemre eszköz a segítésben, A tanács elhatározásának szilárdsága ezzel a néhány szóval tényleg teljesen megokolható. A székesfőváros vízmüveinek egy millió korona ér­tékű raktára van, amelyből könnyen pótolhatja városi épületek vizyeze,tökeinek javításra szoruló alkatrészeit . A,, munka,., is ..olcsóbb, hiszen elegen­dő szerelő áll rendelkezésükre, A mellett, azonban a vízmüvek szerelőinek gyakorlottsága jelenté­kenyen túlszárnyalja a magán-szerelőkét, akik természetszerűen nem. lévén speciálisták, nem nyújthatnak e kényes munkában tökéleteset. A város épületeinél, amíg a házikezelésre el nem ha­tározták magukat, igen súlyos bajok fordultak elő éppen emiatt. így,, hogy egyetlen esetet emlit­legenda ez: „Was Ihm einfallt, dass baut er und was er baut, das fallt ein." Minthogy a pályázat titkos lesz, a zsűriben levő jóakaróim számára információképpen — minden külön értesítés helyett, — ezúton köz­löm, hogy pályamunkám jeligéje: „Kevés ésszel kormányozzák a világot, de becsületszavamra meg is látszik rajta“. Nem szeretnék elébe vágni az eseményeknek, de viszont meg nem állhatom, hogy titkos pálya­müvem egy-két érdekesebb részletét, motívumát el ne fecsegj cím. Elvégre magunk közt marad. Az uj városházát a mai központi városháza he­lyére tervezem. Eredetileg park közepére szán­tam az uj palotát, de le kellett mondanom az árnyas, virágos, lombos körítésről, mert ott ugyan kizárt dolog parkot létesíteni. Nem nő ott többé fü, a hol városom nagyjai jártak! Terveze­tem a Károly-körutra építi a homlokzatot, egyet­len hatalmas kapuval. Több kapu fölösleges. Ki­járó úgyis lesz bőven. (Ne biggyeszd le az ajka­dat nyájas barátom és ne mond, hogy olcsó vicc a kijárókat emlegetni. Ilyen drága időkben — olcsó vicc: lelki világom altruísztikus berendez­kedésének bizonysága.) A diszkapu fölé hatalmas reliefet tervezek ro­zsé szin márványból, a mely a törzsfőnökök hadi­tanácsát ábrázolja. A szobrász művészi zsenijére bízom, hogy híven adja vissza vésője azt, a mit lelkem erről a reliefről álmodik: az olimpusi de­rűt, boldogságos önelégültséggel; isteni harmó­niát az eggyetakarásban, a mit olyaténképpen le­hetne részletezni, hogy a törzsek főnökei mindég ■ f ■ , ", Budapest,, 1916. április 12. _ síink, a Szent István-kórházban csaknem katasz­trofális bajok származtak. amiatt* hogy nem spe­ciálisan vizevezetéki szerelőkkel dolgoztattak. Hül ti tanár osztályán ugyanis átizzadtak, kigom-, básodtak a vizevezetéki csövek és. egyik betegnél a másik után lépett föl gyanús és veszedelmes láz. Csak a bajnak gyors felismerése és szakara- főtt szerelők által való orvoslása révén tudták elejét venni a komoly katasztrófának. A szerelőiparosoknak azonban nincs okuk kon- kurrencíától tartani, mert a vízmüvek csak a vá­rosi i épületeknél fogja ígénybevénni a maga sze­relőit. A magánházak, tulajdonosai igen sok íz­ben fordultak már a vízmüvek igazgatóságához, hogy adjon szerelőket a javítási munkálatok el­végzésére. A vizmüvek igazgatósága azonbau az ilyen kéréseknek soha sem tehetett eleget, mert nem is áll rendelkezésére olyan tömeg szerelő, hogy magánmunkálatok végzésére is jusson. így a szerelőknek nincs óktik sem- félni, sem panasz­kodni. * Itt említjük meg azt is, hogy a tanács legutóbbi ülése foglalkozott a stuttgarti Kari AnderneAéle vízmérőórák karbantartásának kérdésével. Eze­ket az órákat körülbelül négy évvel ezelőtt re*u delték a stuttgarti cégnél és azoknak karbantar­tásáért a vételár bizonyos percentjét fizették évenkint. Minthogy azonban időközben a vizmü­vek szerelőműhelye olyan jelentékenyen fejlődőt, hogy a karbantartást olcsóban tudja végezni mint a stuttgarti cég, így a tanács a múlt ülésen elvette Kari Andernétól ezt a megbízatását. «*■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Magyar hegemónia a Dnnán Nemzetközi egyesülés a Duna kihaszná­lására. — A regensburgí polgármester terve. __ Budapest lesz a központ. — Értekezlet a városházán. — A Dunának a jövendő gazdasági életünkben rendkívüli szerepe lesz. Éreznünk kell ezt már ma, amikor ellenségeink minden módot megráz gadnak arra, hogy a semleges külfölddel való gazdasági ^. összeköttetésünket ... megsemmisítsék. Diadalmas balkáni hadjáratunk első nagy ered­ménye volt, hogy a Duna fölszabadítása révén ka­tonai és gazdasági kapcsolatunk helyreállt bolgár és török szövetségeseinkkel. Külkereskedelmünk uj korszaka virult föl azon a napon, amikor az első magyar hajó bolgár kikötőbe érkezett. Német szövetségeseink, de különösen a bajorok, akik III. Lajos királlyal élükön leginkább fölís­egyet akarnak, egyet: hogy bebalzsamozzák a mai rendszert a halhatatlanság számára, mert minden úgy van jól, a hogy van — mert minden úgy van, a hogy nekik jó. így, dadogó tollal kissé értel­metlen a dolog; a szobrok mestere azonban vilá­gosabban fogja magyarázni, hogy mit akartam szimbolikusan megörökitetni. Tízemeletesre tervezem az épületet. A közgyű­lési terem és a polgármesteri hivatal kerülnek a tizedik traktusra, világosan azért, hogy nehezebb lehessen idáig feljutni, mint eddig. Bárczy István szobáját a modern technika minden vívmányával szerelem föl. Fontos újítás lesz a polgármesteri szalon villamos légáram-regulátora, a mely állan­dóan úgy fog működni, hogy a polgármester ide­geit meg ne viselhessék a fantasztikus tervekkel jövök. Egyik fülén be, a másikon ki . . . Ennek az öreg ábrándnak lesz valóra váltása a légáram szabályozóval való fölszerelés. Ugyancsak a zak- latóknak, a kiíincskullancsoknak szánom a villa­mos kirúgó apparátust, a mely fájdalom nélkül végzi a polgármester szükséges tehermentesítését. Pepita márvánnyal borítom a közgyűlési diszte­rem falait; hadd éljenek jól városom atypí! A menyezeti freskó hatalmas koncepciójú alkotás lesz: Pest undor-tánca a lakás, a tej, a hús, a kenyér, a kávé, a villamos, a konflis démonai előtt. Az undor-tánc gyűrűjébe kerül a Birka­türelem allegorikus figurája. Lenéző mosollyal fitymálja a táncosokat. Eredetileg Pató Pál ur beszédes profilját is ide szántam a menyezeti agítációs pikturába, de mert én se vagyok job' a Deákné textil-készítményeinél, ez a szándék

Next

/
Oldalképek
Tartalom