Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-12 / 15. szám
Ofpriik fvtn/vnm Bv de pest, 1916 április hó 12 In c 7(1rn 13 iiidhid in □ m niíip ni □MianianiDiiin in Din pi lining larpiäiQigsaiiioniDiiinmnninmninninn mn m am pme ECÖF1ZE TESlTÍRKKt f|/ész évne ••••••••••• 20 í Fél évwe ...................... 10 '< Eg yes szzámoft kaphatók a kiadó hivatal ban» Várospolitikai és közgazdasági hetilap FetetCs szei-ftesi/ű Dacsó Emit. Tót'sszer,g,f>rXÍ& rfr». Szilágyi Hugó Megjeh ni minden szereti ón. í x ?nkesz.íöség és h i adóhii alal: VJ, ken., Sziv-ui ca ........ IS. szám Te lefon ............... J37-J5 II Hözuflbo! tehát székesfővárosi községi üzem lesz- Annak a községesitő politikának,, amely ma minden világváros természetes törekvése és ame'y a budapesti városházán is talajra tett szert, egyik legnágycbbszabásu megnyilatkozása ez. A Közúti megváltása és a Városi kisebbségi részvényeinek megszerzése kétségtelenül görögtüzmentes, üzleti spekulációt nem űző célt szolgál és ez a budapesti közlekedés egységesítése. A köz’ekedés egységesítése pedig alapfeltétele annak, hogy olcsón és •kényelmesen tehesse meg a budapesti polgár, vagy az idegen a reá váró utakat. Akkor, amikor a közlekedés egységesítéséről van szó, nem lehet foganatja azoknak az ellenérveknek, ame’yeket néha magunk is a legkomolyabb formában szoktunk hangoztatni és amelyek a mindenáron való községesitést kárhoztatják, A villamos-vasút a legszigorúbban vett közszükségletek közé tartozik, tehát azok közé,, ame’yeknek kommunizálása a legóvatosabb vélemények szerint is kívánatos, A legfontosabb pedig, hogy a kommuni- zálásnak ehhez a területéhez nem az elesettek, a tönkrementek hullahegyein át vezet az ut. Itt, akiket illet, megkapják jelentékeny összegeiket, és majdan prccul negotiis vidám pipaszó mellett kritizálhatják a városi közlekedést. Ennél a tranzakciónál nincs leigázó és nincs leigázott, itt csak arra kell vigyázni, hogy a közönségnek haszna legyen abból, hogy ezentúl a város keze inditja a villamosokat, Ezzel az akcióval sem babérokat nem lehet szerezni, sem a főváros pénzügyi viszonyait nem szabad jobbra billenteni ennek az akciónak maradnia kell az egyetlen lehetséges és erkö’csös cél mellett: a közönség jobb kiszolgálása mellett. Senki sem gondol természetesen arra sem,, hogy a Közúti megváltásának pusztán a köz- ségesitési elv diadaláért kell megtörtér nie, sem arra, hogy a városházán komoly ka kulá- ció nélkül dolgoznának. Perverz Ítélkezés lenne ez anélkül, hogy a tényeket és szándékokat előre ismernénk- Szigorú kalkuláció és a ’egnagyobb nyilvánosság kell ehhez az üdvössé, de végzetessé is válható lépéshez. Három szempontból kell szemügyre venni a készü’ő üzlet aktáit. Az első a pénzügyi szempont, amelyet az egyszeregy fog eldönteni, A második szempont a közlekedés javítása, amely csakugyan könnyebben valósítható meg a két vállalat fúziója után., A harmadik szempont a Közúti és Városi pártok letűnése a közgyűlés színpadjáról. Óriási e őny, hogy a jövőben nem fogják pártszempontból tárgyaira a közlekedés közérdekű problémáit s hogy a kenkurrens érdekek nem fogják többé fojtogatni a közlekedés javítására irányuló igyekezetei. Határozott, nagyfontosságu eredménye lehet ez a közúti megváltásának, de minden szempont felett á 1 a főváros közönségének egyetemes érdeke, A pesti embernek mindegy, hogy Közútinak, vagy Fővárosinak nevezik-e a villamost és a közlekedés egyéb eszközeit. Jó és olcsó legyen a közlekedés, — ez a publikum jogos álláspontja a tranzakció kérdésében. Zsíros kü'döttség jelentkezett szombaton a polgármesternél. A deputáció tag jeti zsirrtagyk eres-, kedők voltak, a vezetőjük pedfg csak rhost lépett ki a szakmából, egyébként• pedig udvari tanácsos, bizottsági tag. A derék urakhpk a zsír maximális ára ellen volt kifogásukká. ők azt szeretnék, ha cí sertéshús maximális árainak felfüggesztése után most a zsir árát is szabadjára engednék és akkor isteneknek tetsző versenyt rendezhetnének a sertéshús árak és a zs.rárak között. A zsir maximális árát nem a főváros szabta meg, hanem a kormány. A deputáció tehát rossz helyen járt, de ez mellékes szempont a kérdés elbírálásánál és a deputációzók megítélésénél, mert a klasszikus közmondás szerint: ha hiányzik is a képesség, mégis dicséretes az akarat . . . A kávésoknak mindenáron vezető politikusra van szükségük, aki a záróra rendelet visszavonását kieszközölné. Tessék jól megjegyezni, hogy „minden áron'. Nem tudjuk hogyan értelmezte ezt az idea fölvetője, de mégis al g lehet félreérteni. Abban a pállott, rothadó atmoszférában, mit a budapesti: közönség gyönyörűségből, a kávés pedig üzletből szív. nem is sarjadhatott tipikusabb virág. A kávéház, ahol minden eladó, ahol az erkölcsi erők és energ ák megtörnek, ahol elcsenevé- szedik a pesti ember akarata és igen sokszot a jelleme is, azt hiszi, hogy miatta küzdenek a világ hadseregei és akkor bomlik meg igazán a vi ágrend, ha a kávéházat éjfél után be kell csukni, vagy ha nem szabad többé az uzsonnakávé jogc.mén uj és uj emeletesházakat gyűjteni. Olyan erkölcsi világ ez, amely akkor sem ragadott volna bennünket csodálkozásra, ha a kávésok gyűlése véletle. nül nem egy vezető politikusnak, de magának Hindenburgnak minden áron való mozgósítását határozta volna el. Mert győzni a Na. roc tónál, meghódítani Verdunt, mindez csir- kepör a záróra kérdéséhez. M iliők elvérezhetnek, kulturországok mehetnek tönkre, de a kávés uraknak hajaszála sem görbülhet meg, mert nekik az egész haza tartozik, de ők nem tartoznak a hazának semmivel. Sok az ügyvéd, mindenütt ügyvédekkel találkozunk, — ez a sopánkodás hallatszott a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén. És mi történt? Rögtön válaszolt rá __ egy ügyvéd, rámutatván arra, ho gy azért, mert valaki ügyvéd, lehet még jó kereskedő is. Tény, hogy nem hiba, ha valaki jog: tudással szól hozzá üzleti ügyekhez, de igaz az is, hogy egyes foglalkozások, bizonyos szakértelmet kívánó ügyek között nem tudják eltalálni a helyes disztinkciót. Példa rá az a példátlan eset, hogy a telekértékesités reformját, ame'y pedig tisztára jogi munka, nem a jogügyi bizottságban, hanem a pénzügyiben tárgyalták le. Ez világos félreismerése nemcsak a javaslatnak, hanem a bizottságnak is és eszerint a közélelmezési ügyek is azért kerülik el a közéle'mezési b.zottsá- got, mert ott — szakértők is vannak. Nem lesz bírósági becslés az Éltaláncs Villamassági megváltásáról. — A tényállás hiteles megvilágítása, — A Budapesti Általános VJlamossági Részvény- társaság beváltásának ügye annyira előrehaladt, hogy ma már Buzáth János tanácsnok vezetésével a hivatalos szakértőbecslők munkája is megkezdődött, Rendkivül érdekes az a kérdés, hogy a székesfőváros miért mellőzte a beváltásnál a birói Becslést. De egyébként is az ügynek a mai stádiumba való jutása körül igen sok kombináció mer rült föl, amelyekkel szemben a preciz tényállást megadandó, a Fővárosi Hírlap munkatársa avatott helyre fordult, ahol a következő nagybecsű fölvilágosításokat kapta: — Ismeretes,, hogy a közgyűlés még a múlt év június havában fe hatalmazta a tanácsot arra, hogy a Budapesti Általános Vil amossági vállalat beváltása ügyében a szükséges szerződésszerű lépéseket megtehesse és utasította a tanácsot arra, hogy a beváltási tárgya’ásokat indítsa meg és ennek eredménye alapján tegyen a közgyűlésnek a beváltás érdemében javaslatot. — A közgyűlés ez utasítása folytán a szerződésszerű lépés az lett volna, hogy a tanács felmondja a szerződést és megindítsa a bírói eljárást a társaság beváltás alá kerülő vagyonának becslése ügyében. Ezt a becslést azonban a mostani viszonyok közt úgy a tanács, mint a társaság lehetőleg kerülni kívánta. Ennek oka egyrészt az vo1t, hogy hosszas vitákra adott volna alkalmat, az, hogy a becslésnél a rendes forgalmi, vagy a háborús kényszerárakat kell-e alapul venni, de főként az, hogy a szerződésben előírt „bírói becsű ‘ tulajdonképen csak e őzetes bírói szemle, amelynek keretében a felek által kiküldött szakértők leltározzák a társaság vagyonát s véleményt adnak a becsértékekre, de ez a becslés tulajdonképen nem is fog’altatík bírói ítélet formájába, csak előzetes tájékoztatás hatályával bir, úgy ho^y mindkét félnek módjában van emellett még a becsértékeket is vitássá tenni s rendes birói utor: érvényesíteni esetleges igényét más, a szakértők által nyilván megái1 apított becsértékekre vonatkozólag is, ,1*1" — Ezenkívül a szerződés érelmezése korül is több vitás kérdés merült föl, amelyeket mindkét fél célravezetőbbnek ta’ált előzetesen bírói eljárás mellőzésével rendezni. Ez a rendezés teljes mértékben sikerült is és a főváros úgyszólván minden kérdésben megegyezésre jutott a vá lalattal. — Mindenekelőtt a vállalat kijelentette, hogy a becslésnél a háborút mege'őző időben volt rendes forgalmi árakat elfogadja s hogy olyan pontos leltárt készít, amelynek helyességéért teljes szavatosságot vá lal s amely leltár minden tekintetben alkalmas a becslésnek a szerződésben előirt módon» való foganatosítására. A társaság ennek a kötelezeHségének már e’eget is tett és óriási leltáranyagát be is mutatta az illetékes ügyosztálynak, ahol annak alapján a
