Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-12 / 2. szám
4 Budapest, 1916 január 12. Folyószámlahitel. Ifjabb 22 milliós kölcsön. A szerdai közgyűlésen tárgyalják a pénzügyi osztály előterjesztését, amely szerint a tanács 22 millió koronás folyószámlahitelnek az igénybevételére hatalmaztatik fel. Az előterjesztés voltaképpen nem is a pénzügyi osztályt érinti, hanem a közélelmezési ügyosztályt, mert a folyószámlahitelben burkolt kölcsönre állítólag az élelmezési üzemnek van szüksége. Ez az ellentét az őszinteségnek a hiányából folyik és a nyomaira rátalálunk az előterjesztés indokolásában. Eszerint ugyanis az élelmiszer- akcióba mindössze 10,780.002 koronát fektetett be a főváros, tehát mintegy 12 millió koronával kevesebbet, mint amennyi kölcsön felvételét az élelmiszerüzem pénzszükségletére való hivatkozással kérik. Elvárjuk a bizottsági tagoktól, hogy megragadják az alkalmat és végre részletes elszámolást kérnek az élelmiszerakció pénzügyi oldaláról. A közgyűlés annakidején nagy általánosságban adott felhatalmazást a tanácsnak arra, hogy élelmiszereket vásároljon. Ám a város nemcsak vásárolt, hanem valósággal üzleteket csinált az élelmiszerekkel, vett és eladott, megforgatta a tökét ki tudja, hányszor. Nem lehet tehát tudni, hogy ma mennyi az aktiv és mennyi a passzív vagyona ennek az akciónak és nem lehet megállapítani, hogy mennyi az az összeg, amelyre az üzemnek szüksége van és amelynek erejéig a folyószámlahitei igénybevételére felhatalmazást kaphat a tanács. Köztudomású tény, hogy a főváros milliókat nyert a sertés- és zsirüzleten. Mi történt evvel a pénzzel, mikor hajlandók Folkusházyék végre elszámolni erről? Mi úgy véljük, hogy az élelmiszerüzemnek egyáltalában nincsen szüksége a folyószámla- hitelre, legkevésbbé az egész 22 millió koronára. Ezt a nézetünket támogatja az előterjesztés is, amely abból indul ki, hogy a fővárost a háború kitörésekor két nagyarányú kötelezettség terhelte. Ezek egyike az 1915. évi április 14-én esedékessé vált, 1913. évi 21.470.300 K fiiggö- kölcsön tartozás és a Magyar Villamossági Részvény társulat telepének 22,066.056 K 73 f megváltási ára Az előbb -említett szükségletet ugyan az illetékes födözeti alapból az 1914. évi 158,000.000 Ks 4 és fél százalékos beruházó- kölcsön eredményéből egyenlítették ki, de az ekként megapadt kölcsönpénzkészletct azonos összegű, 1916. évi április 14-én lejáró függőköl- csönnel egészítették ki. A Magyar Villamossági Részvénytársulat követelésének kiegyenlítése a moratóriumnál fogva volt elodázható, de ennek fokozatos megszüntetése következtében, az újabban történt megállapodásokhoz képest a még hátrálékos 19,017.964 K 08 fillérből 4,754.491 korona 02 fillér 1915. évi december 31-én került kifizetésre, 4,754.491 K 02 f pedig 1916. évi május 1-én, 9,508.982 K 04 f pedig 1916. évi december 31-én válik esedékessé. Megállapítható ebbel, hogy az előterjesztés indokolása csakugyan nem teljesen őszinte, mert a 22 millió nem az élelmiszerüzem céljaira kell, hanem adósságok törlesztésére. Ez ugyan nem változtat a folyószámlahitei igénybevételi szükségességének tényén, d!e mindenesetre azt jelenti, hogy burkolt, nem teljes őszinteséggel bevallott kölcsönfelvételről van szó. Úgy értesülünk, hogy a folyószámlakölcsönt már részben folyósította is a városnak a konzorcium, amelytől a 158 milliós kölcsönt kapta a főváros. Voltaképpen egyszerű átutalásról van szó, mert a konzorcium a kölcsön legnagyobb részét tőketörlesztésre és kamatfizetésre fogja le. Megtudjuk az előterjesztésből, hogy április 14-ikén súlyos fizetési kötelezettsége jár le a fővárosnak, akkor válik esedékessé a legújabb. 21,470.300 koronás függőkölcsön, amelyet azonban bizonyára prolong á 1 n i fognak. Megtudjuk továbbá, hogy a Magyar Villamossági Részvény- társulat megváltási összege az év folyamán teljesen törlesztve lesz. 1915. december 31-ikén 4.754.491 koronát törlesztett a főváros és a lapok a múlt héten közölték is a részvényesekkel, hogy január 20-i'kián megkapják az első felszámolási részletet. 120 koronát. Flamingó és majomforradalom készül. Az állatok nem kapnak kenyérjegyet A flamingók és a majmok ellen orvtámadás készül. A közélelmezési ügyosztály beszüntetni szándékozik annak a heti három zsák lisztnek a kiutalványozását, amelyet hónapok óta az állatkerti flamingók és majmok kaptak, akik Lendl direktor hiteles bizonylata szerint kizárólag nulláslisztből készült zsemlyét fogyasztottak még akkor is, amikor a náluk kevésbé szerencsés pesti ember csak kukoricakenyeret vásárolt a péknél. A flamingók és a majmok részére kiutalt liszt beszüntetésének érdekes előzményei vannak. Ott kezdődik a dolog, hogy Spolarits György, aki pék is, kávés is és vendéglős is, százhúsz zsák nulláslisztet adott el Fl es eh Zsigmondiak, a király-utcai Amerikai b ü f- f é tulajdonosának. Miután lisztet ma szabadkézből eladni nem szabad és miután azok akik ilyen esetet a hatóságnak feljelentenek, a lefoglalt liszt egyötödét kapják, természetes, hogy Spolaritsot és Fleschet följelentették, és a hatóság az Amerikai büffében lefoglalta a finom nulláslisztet. Eddig rendben ment a dolog, azonban a lefoglalással kapcsolatban kutatni kezdték azt is, vájjon honnan van Spolatritsnak annyi lisztje, hogy a készletéből százhúsz zsákkal eladhat Megállapították, hogy a múlt esztendőben, amikor a kukorcakenyér volt kötelező, az állatkertben szegény flamingók és szegény majmok bélhurutot kaptak és közülök többen jobb- létre is szenderültek. Az állatorvosi főiskola fölboncolta az elhullott állatokat és hivatalos okmányt adott arról, hogy a majmok és a flamingók halálának egyedüli oka a kukoricaliszt. Szegény állatok kezdetben undorral fordultak el a kukoiicalisztből készült zsemlyétől, később azonban s minthogy egyéb 'ennivalót nem kaptak, ráfanyalodtak erre is, azonban úgy jártak ők is, mint a Jónás kisdede járt a pesti tejtől. egy szép napon örök álomra hunyták le szemeiket. Ekkor Spolarits, aki az állatkerti vendéglő bérlője is, beadványt intézett a tanácshoz és ebben a beadványban előadta, hogy ő készíti el a flamingók és majmok eledelét, minthogy pedig ez az eledel Lendl professzor hiteles bizonylata szerint kizárólag nullás grizes lisztből készülhet, arra kérte a tanácsot, utaljon ki a részére, erre a célra szolgáló lisztet. Spolarits meg is kapta, át is vette a majmok és a flamingók lisztjét, hetenként három zsákot. Már most az képezi a hatósági vizsgálat tárgyát vájjon tényleg a flamingók és a majmok fogyasztották-e el ezt a lisztet, avagy pedig az Amerikai büff ében készült volna-e sonkászsemlye, vagy pedig kanapé a majmok grizeslisztjé- böl. Sajnos a hatóságnak nem áll módjában ebben az ügyben a majmokat kihallgatni, és igy pontosan nem is lesz megállapítható, hogy a flamingók és a majmok, értve ez alatt természetesen az állatkerti majmokat, megkapták-e Spol'aritstól a részükre kiutalt lisztből készült finom majomeledelt és flamingócsemegét. Az mindenesetre .megállapítható, hogy Spolarits október elsején kihurcolkodott az állatkerti vendéglőből és ettől az időtől kezdve egy másik pékmester süt zsemlyét és ehhez hasonló tiltott jókat a flamingóknak, a majmoknak és ezek kedves hozzátartozóinak. Ez a pák nem kért és nem is kapott erre a célra lisztet a várostól, ellenben eldöntetlen^ az, hogy Spolarits októberben, novemberben, decemberben és január elején felvctte-c a majmoknak és a flamingóknak szánt lisztet, Egyelőre ennek a kérdésnek a tisztázása van soron. Akárhogyan is tisztázódik azonban a dolog, akár megkapta Spolarits a majmok és flamingók lisztjét, akár nem, úgy tudjuk, hogy be akarják szüntetni a flamingók és a majmok részére a lisztutalványozást és ha ez megtörténik, akkor kész a baj. A városgazdasági ügyosztály, amelyik az állatkertet mai nívójára fejlesztette, kész a majmok és a flamingók érdekeit megvédeni Eolkusházyval szemben is. A Népopera jövője. Elszámolás a 73000 koronáról. Szerdán tárgyalja a közgyűlés azt az előterjesztést, amely a Népopera sorsáról dönt s amelynek lényege az, hogy a főváros a színházat összes terheivel és összes várható jövedelmeivel együtt átveszi a volt bérlőktől és addig is, amíg megfelelő bérlő akad, esetről-esetre történt bérbeadás utján igyekszik a terheket kifizetni. Az előterjesztés előzménye tudvalevőleg az volt, hogy egy konzorcium, amelynek tagjai voltak: Koch Károly, Biró Gyula és Henrik, Bún József és mások, szerződést kötött a régi bérlőkkel és a fővárossal a Népopera bérletére vonatkozólag. A szerződés komolyságának biztosítására a konzorcium 73,000 koronát tett le a főváros központi pénztáránál azzal, hogy e z az összeg a fővárost ille.t.i meg, ha a konzorcium nem tesz eleget kötelezettségeinek, nem kezdi« meg a bérletet. A városgazdasági ügyosztály előterjesztésének vonatkozó része a következő: ,,A közgyűlési határoz:rt effektuálására azonbaa nem került á sor, mert az érdekelt pénzcsoport meghálálna zott ja már a múlt évi szeptember hó 17-éa bejelentette, hogy a Népopera részvénytársaságnak tett ajánlatától visszalép. Nem szólva ezúttal arról a jogi következményről, amely ennek a visszalépésnek a nyomában az ajánlattévőkre nézve beállott, megállapítjuk, hogy a fővárosra nézve a visszalépés folytán lényegében ugyanaz a helyzet tért vissza, amely az ismertetetett tárgyalások megkezdésekor fönfor- gott, vagyis hogy a Népopera részvénytársaság fizetés- képtelensége folytán a fönnálló szerződésből kifolyóan fölmerült kérdéseket meg kell oldania. E kérdések megoldása annál kevésbbé tűr halasztást, nert a főváros által a szerződés alapján vállalt terhek napról- napra növekednek.“ A „jogi következmény“, amelyről' az előterjesztés csak általánosságban szól, a 73,000 korona kauciónak az elvesztése. Értesülésünk szerint a konzorcium B e d ő Mór dr. jogtanácsos utján több Ízben tett már kísérletet arra, hogy a kauciót visszakapja, mert szerinte a szerződés teljesítését a főváros tette lehetetlenné. A szerdai közgyűlésen kérdést fognak intézni ebben az ügyben a tanácshoz és akkor megtudjuk, hogy a konzorcium kérése megtört-e a tanács jogi belátásán, vagy sem. Babot, lisztet vegyenek— Licitálás a városházán. Szállítási igazolvány nélkül nem szabad Budapestre semmiféle hüvelyes veteményt beszállítani, lisztet sem sz bad hozni ide és súlyos büntetések terhe mellett meg van tiltva az is, hogy valaki Budapestről kenyeret vagy lisztet szállítson el bárhová is Ezeket a rendelkezéseket azonban sokan megszegik és az állomásokon a fináncok nap-nap után koboznak el olyan lisztéi és olyan babot, amit vidéki rokonok, vagy élelmes vidéki parasztasszonyok hoznak be ide. Elkobozzák azután a postán is azokat r csomagokat, amelyekre kívülről az van írva, hogy abban ócska ruhát szállítanak, de amiben tényleg jóf jía v:dékí liszt huzza meg magát. A vámházaknál is gyakran csípnek el palotai meg mo- nori asszonyokat, amint azok a kosarukb n eldugva babot, vagy lisztet hoznak be Pestre, hogy azt itt a maximális áron felül elrdják. A lefoglalt nagyobb liszttételeket a hatóság beszál- littatja a községi kenyérgyárba, amely azokat a maximális áron megveszi; A kisebb tételeket ellicitálják. A közélelmezési ügyosztály lisztutalványozó hivatalának főnöke, Grimm Gábor főtanácsos hivatalában árverezi el ezeket a lefoglalt dolgokat és az ilyen árveréseknél elég sok a jelentkező. Grimm Gábor azonban sohasem engedi meg, hogy a lefoglalt liszt, bab vagy kenyér a maximális áron felül cseréljen gazdát, ezt ő erkölcstelennek tartja és bár nem ritka eset, hogy egy kiló lisztért akár egy koronát is fölkínálnak, a hivatal sohasem fogad el azért többet, mint amennyi elő van írva. Ha azután sok a jelentkező, akkor az árverésre kerülő mennyiséget a jelentkezők között egyenlő arányban felosztják. Ugyanigy tesznek a babbal is. ha azonban a lefoglalt cikk mennyisége olyan kicsiny, hogy azt nem lenne érdemes beszállítani a városba.
