Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-12 / 2. szám
Budapest, 1916 január 12. a kapcsolódik ehhez a ill-ik kerületi viztnü kibővítése, valamint az Istenhegyi és budakeszi-uti szivattyútelep építési munkái. A krisztinavárosi szivattyútelep elektromos üzemre való átszerelésének és az óbudai 800 milliméteres átmérőjű főnyomócső fektetésének tervei készen állanak, műszakilag is letárgyaltattak már, mindössze a fedezeti kérdés megoldása van még hátra. — A legnagyobbszabásu megoldandó feladat a káposztás megyeri vizmíitelep kibővi- tése. itt a Dunapartot mintegy négy kilométer hosszúságban ki kell építeni, tij kutakat kell fúrni, szivócsőhálózatot, továbbitó berendezéseket és egyéb munkálatokat kell végezni. Ezekkel a vizmü napi 240,000 ma termelőképességiivé válik. Erre vonatkozólag az általános tervek részben készen vannak, az eisö sorban kivitelre kerülő részekre vonatkozólag a részletes tervek is készen állanak. Most a műszaki tárgyalások következnek, majd a közgyűlés elé kerül a kibővítési terv. A kibővítési munkálatok több mint hét millió koronába kerülnek. — A műhelyek központosítása, a krisztinavárosi szivattyútelep átépítése, a 800 milliméteres főnyomócső elhelyezése, ha a háború ki nem tör, már készen is lenne. De munkában állana már az uj központi raktár is és igy tárgyalás alatt már csak a megyeri vizmíitelep kibővítése lenne, — Az ügyosztály tervei jelentékeny beruházásokat igényelnek, de ezeknek a beruházásoknak nincsen rizikója. A vízvezeték és világítás mindig meghozza a maga hasznát és nem fektethetünk le egyetlen méternyi csövet sem anélkül, hogy az ki ne fizetné magát. Éppen ezért ezek a beruházások nemcsak szükségesek, de jövedelmezők is és igy a háború befejezése után sürgősen megvalósitandók. üiláguárosias sporttelep Háfeosfalflán. Télen korcsolyapálya, nyáron strandfürdő A ma már Budapest X-ifc kerületéihez tartozó R á k o s f a 1 v a az utóbbi években igen élénk fejlődésnek indult. Különösen sokat lendített rajta az a körülmény, hogy mind többen vannak azok, akik nyári pihenésüket itt töltik, sőt Budapestnek ez a kies része csupa nyaraló- szerű házból áll. De mindenekíölött jelentöséges lesz erre a vidékié az a körülmény, hogy itt épül az uj lóversenytér, amivel vonatkozásban tervbe van véve a városi villamos egy uj vonalának kiépítése is. hogy kitelepítették a Tavaszmező-utcai gimnáziumot a Népligetbe és rokkantakat helyeztek el a tantermekben. holott a múzeumkor nyéki paloták sokkal alkalmasabbak lettek volna a rokkantak bekvártélyozására. Ez azonban a mi keservünk és nem akarom véle önöket untatni. Ezt csak mi, józsefvárosi szülők tudjuk átérezni, ez csak nekünlk fáj! Mit tudja egy terézvárosi szülő, mi az a fáj dalom 9! Szóval nekünk fájdalmaink vannak; értekeztünk, indítványoztunk, határoztunk. A határozat, — amelyhez a teljes tisztelettel alólirott, nem járult hozzá, az volt — hogy szeretett képviselőnket kell felkérni a kerület sérei mének sürgős orvoslására. Szeretett képviselőnk ügybuzgalmába vetettük hát reménységünk horgonyát, de horgony- vetésünk magasztos pillanatát megzavarta egy borzalmas közbeszólás: — Kérem szépen, tisztelt értekezlet, ki most a mi szeretett képviselőnk? És mert a kíváncsiság ragadós, egymásután még másik három szülő érdeklődött, hogy ki most a Józsefváros szeretett képviselője? Ó, hogy utálom magamat közéleti tájékozatlanságomért, az egyik szülő, én voltam. A szomszédom, aki nero tudta kielégíteni a kíváncsiságomat, egy nagy lap szerkesztője volt. De ah — égi hang, a szolga jő és pihegve súg: — A Jakabffy kegyelmes ur! Boldogan lélegzettem föl és az volt az érzésem, hogy most már nyugodtabb'ui leszek gyertyaszál, amely elhagyott, üres szobában áll, most már tudom, hogy a Jakabffy kegyelmes ur az én képem hőn szeretett prokurístája a törvényhozásban. Ó, hogy hiányzol derék jó néhai Hűvös József! Amíg Te itt jártál köztünk, sose voltunk ínformátlanok, Te mindég megmondtad: kit kell hőn szeretnünk?! Szentmiklósi József. A világvárossá fejlődő Budapestnek ilyenformán igen jellegzetes és kellemes része lesz Rákost alva, amely talán már a közelben újabb vonzó érdekességet tud fölmutatni. A budapesti hirdető-vállalat, mielőtt községesitették, Emmerling Adolf tulajdona volt, akinek most az az életrevaló gondolata támadt, hogy Rákosfal- va^ nyaralón télre és nyárra egyaránt kellemes szórakozótelepet létesít. Emmerling Adolfnak a régi vámmal szemben 4400 négyzetméter területű telke van. Ebből a telekből télre korcsolyapályái, nyárra pedig hatalmas strandfürdőt akar létesíteni. Előbb úgy tervezték, hogy a szórakozóhely számára szükséges vizet a Rákospatakból szerzik be, de miután ez ellen a többi telektulajdonosnak, illetve vizjogosultnak kifogása lehetett volna, úgy határoztak, hogy a Rákospatakból veendő kisebb vízmennyiség mellett artézikutat furatnak, amely az uszodát vízzel fogja ellátni. Az uszodát, illetve korcsolyapályát mindenesetre a legmodernebb berendezéssel akarják ellátni a vál lakó zó k, akik az uszodához még alagcsöveket is fektetnek le, hogy szükség esetén a vizet ezek által melegítsék föl. Emmer- lingék hatalmas arányokban fogják ezáltal a nyaralótelepet föllenditenie és nemcsak a nyaralóknak, de a környékbeli lakosságnak is kiválóan kedves szórakozóhelyet nyújtani. Ida a'lóversenytér is megnyílik, a villamos uj vonala is kiépül, a budapesti közönség mindenesetre fel fogja íödözni Rákosfalvát, ahol a vállalkozók modern, uszodájukkal) és korcsolyapályájukkal bizonyára jelentékeny forgalmat tudnak majd teremteni. A vállalkozók tervei teljesen készen vannak, azt már be is nyújtottak a X. kerületi elöljáróságon, ahol az érdekeltekkel szombaton tartották meg a tárgyalást. Az érdekeltek a környék föllendátésének egyetemes, nagy érdekét véve figyelembe, nem is emeltek komolyabb kifogásokat és igy az életrevaló gondolat hamarosan testet fog ölteni. A szombati előljárósági tárgyaláson Emme r 1 i n g Adolf, a vállalkozó, egyelőre csak a korcsolyapálya kiépítésének engedélyezését kérte. Erre meg is kapta az engedélyt. Emmerling további tervei szerint nemcsak uszodát akar rákosfalvi telkén létesíteni, hanem az uj bécsi strandfürdő mintájára, meg akarja csinálni a budapesti homokfürdet is, amelyet a főváros közönsége már régen nélkülöz. E célból 4400 négyzetméternyi területét meg akarja kétszerezni és hatalmas szórakozótelepet fog létesíteni, amelyen vendéglő, tejcsarnok és három tenniszpálya is lesz. Ilyen nagyszabású vállalkozás mindenesetre megérdemli, hogy a városi villamos tervbe vett vonala kiépüljön annál is inkább, mert ez a fürdőtelep a budapesti közönség régi igényeit elégíti ki, amelyet a strandfürdő megvalósításához fűzött. 9 kegyvesztett Császár-malom. Magasan számította az őrlési dijat. Ismeretes, hogy a pékek és a fűszeresek a várostól, vagyis a közélelmezési ügyosztály lisztutalványozó hivatalától kapnak utalványt lisztszükségleteik kielégítésére. Ez az utalvány több malomra szól és a malmokkal a városnák külön elszámolása van. A malmok a várostól kapják a gabonát és ebből a gabonából őrölt lisztet adják ki a város utalványaival jelentkező pékeknek és fűszereseknek. Eddig a Schmidt és Császár-féle malom is őrölt a városnak és a kereskedők és pékek utalványainak egy- része ehhez a malomhoz is szólt. Újabban a hatóság beszüntette a Schmidt és Császár-malomhoz szóló utalványok kiállítását és csak azt a lisztet utalja ki, ami a régebben átadott gabonából készült. Újabb gabona- mennyiségeket azonban őrlés céljából nem ad a közélelmezési ügyosztály ennek a malomnak és úgy tudjuk, ennek az eljárásnak az oka az, hogy Schmidt és Császárék az őrlési dijat magasabban számították és számlájukat az ügyosztály nem akarta akceptálni. A következménye azután a tulkövetelésnek az lett, hogy a város a céggel minden további összeköttetést megszüntetett, amit részben annak is tulajdonítanak, hogy sokan kifogásolták a közélelmezési ügyosztálynak a malommal való egyéb üzleteit is. ••■•■■umtHiiiuimmiiiuaataia(aamiallllai Zrínyi városatyát tettenérték egy garniban i Történetünk hősnőjéről ne essék szó. Egyike ő ama névteleneknek, akik kéjek adásával és vételével ipar- szerüleg foglalkoznak. A lovugias magyar nemzet rendes tagjai vagyunk és a magyar lovagiasság sárii ködfátyol t szokott borítani a kényes ügyekben szereplő hölgyekre. Nevezzük tehát hősünk hősnőjét egyszerűen Fátia Ne gr ónak. Vagy Nigrának. 2. Hősünk ama sasok közül való, akik csak sast nemzenek, de nyulat soha. Még tévedésből sem. A neve: Zrínyi. Majdnem úgy hívják. Nem hadvezér, hanem ellenkezőleg: ügyvéd. Azonkívül székesfővárosi bizottsági tag és közlekedési szakértő. Ez okból tagja a közlekedési bizottságnak. 3. Doktor Boda kiadta a rendeletet, hogy nxeg kell tisztítani a zugszállókat. Nem a férgektől, hanem ama névtelenektől, akik . . . stb. (L első strófát.) Doktor Boda erről az elhatározásáról elfelejtette értesíteni a városatyákat. Zrínyi atya sem tudott róla és egy ködös éjjelen kirohant a sasok fészkéből. Zsebeibe 300— fillért tett, amivel alánoson devalválta hadvezér- névrokonának valutáját. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy világháború van és hogy az aranyak kimentek a forgalomból. 4. Történetünk Zrinyi-je meg sem állt a Gyulai Pál- utcáig. Ezt az utcát azelőtt Gyöngytyuk-utcának hívták. Nyilván gyöngy-tyukok laktak benne. A gyöngy- tyukokra ma már csak egy garniszálló emlékeztet, amely egyszerű, diszkrét menhrlye a szerelem hajlék- talainak. Vagy a hajléktalan szét elemnek. Ide rohant Zrínyi atya és a portás tisztelettudóan köszöntötte. Bizonyára gyakori vendég eme falak között Zrínyi atya. És bizonyára kitűnő vendég, buzgó vendég. 5. Doktor Boda jelt adott, mire egy fogalmazó és két detektív hóditó körútra indult az éjszakában. A kedélyes társaság első útja a pesti garnizón legszolidabb garnija felé vezetett. Oda, ahol a Gyulai Pál-utca találkozik a Stáhly-utcával. Oda, ahol Zrínyi városatya találkozott — Fátia Negrával. Vagy Nigrával, 6. Éjfélt ütött a Rókus-kórház beteg órája. Doktor Boda küldöttsége kopogtatott a városatya szobájának ajtaján. — Ki az? — riadt fel Zrínyi sötéten. —• Jó emberek. Doktor Boda emberei. Nyissa ki az ajtót, hogy bemutatkozhassunk. Zrínyi városatya gyorsan magára kapta Fatia Nigra otthonkáját, aztán ajtót nyitott és mereven bámult maga elé. 7. A fogalmazó tekintetével nézte az ifjú párt. Előbb a hősnőhöz fordult: ■— Igazolja magát! És a hősnő igazolta magát. Megmutatta a munkakönyvét, amelyből kiderült, hogy dolgozó tagja a társadalomnak. — Hát Ön kicsodaV — Én Zrínyi városatya vagyok, — mondotta hősünk nem minden büszkeség nélkül. — Ohó, azt mindenki mondhatja, Mivel tudja igazolni magát. Van fényképes igazolványa? — De mennyire! —■ szólt élénken Zrínyi atya és kivette a tárcájából — a Közúti és Városi villamos szabadjegyeket. Amely jegyek dukálnak néki, lévén ő a közlekedési bizottság érdemes tagja. 8. A fogalmazó szalutált. Még csak egy kérdése volt: __ Mi járatban volt itt bizottsági tag ur? — A főváros közlekedési viszonyait tanulmányozom. Mondotta negédesen Zrínyi atya és azzal távozott. Távozása előtt azonban rendbehozta — a számláját. Háromszáz fillért adott át Fátia Nigrának.
