Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)
1915-11-24 / 48. szám
JJ LU 12 0 ■ I Ne egyedik évfolyam Budapest, 1915. november hó 24-én. 48. szóm WiiQmaiiiaiiibriiaiiiPitinmaHÍüiri^lHblÜDmninfairi^ihmiiauiqmainai»amn»uainauaainaiii«t«iartl| ELŐFIZETÉSI AnnKi Egész óvwm .............16 K Fé l írére ................. 3 ff Egy es szó moh haj* ft «• MA a kiadóhivatalban* Várospolitikai és közgazdasági hetilap FmlmlHm nmmttmmwt& Dacsó Emil. 7<fviszar6*»« <fw. Szilágyi Hugó **•91 mlenit* minden sxcw- ddn. Szerkesztőség és kiadóhivatal t VI* ken,. Szív-utca • • • 18. sztlim Telefon........................ -S3 9 t etemrehiuás it.i szövege föllé most írják a kottáikat s a symfonikusok decemberi koncertjén tán már el is játszák. A szöveg, a tetemre hivó versekhez hasonlóan, megrázóan drámai. Tartalma röviden az, hogy innen a radványii setét erdőn, a főváros mögött, a közélelmezési rengeteg sűrűjében, zuzmarás cserjebokor mögött, nyakán hurokkal, összeesett testű liszteszsákot: találtak. A zsák fehér lelke már rég elpárologhatott. Magyarul: a zsák üres volt, A lisztes zsákban nem volt liszt. Az élelmiszer cserkészet fővárosi vezére fogta a zsákot, ölbe emelte s „ki se terítetté, meg se mosatja“, ug(y a mint volt. mocsokkal pontozva, madzagolt nyakkal veti a tanács elé s szólítja tetemnézésre a falu népét mind. Jött, borzas fejéből korpát és kukorica- lisztet szerte hintve a Haditerménv. Biztos tipp. Jelenvaló mindenütt, hol nincs, aminek nála lenni kellene, ő a kivezényelt lisztszipoly. Néki tudnia kell, hogy a liszt futott-e ki a zsákból, vagy a zsák marta el a lisztet. A Haditerménv megborzadva hárítja el a gyilkos vádat. Neki anjnjyi búzája sincs, a mennyivel a galambokat megetethetné a Ferenciek temploma előtt. Neki csak rekvirálő pallos-joga van. Ez a jog, mint borbélv-míi- hely előtt a cintányér, címernek reszket a Haditerménv boltbejárata fölött. ' Jöjjön elő hát a kormány. Jön. Lépése, biztos és bátor s dehogy izgul az üres lisztes zsákon. Néki — úgymond — a rémes esethez semmi köze. Ő a Haditerményt vezényelte ki felelősnek s büszkén hivatkozik arra a megbecsülhetetlen semlegességre, a melyet ez az alkotása, kivált a gazdákkal szemben elfoglal. A tettes, s ekkor hördül a hangja, ki lehetne más, mint maga a főváros. Hiszen — s ez nem csekély bizonyíték — még Arany János Tetemrehivásában is valami Bárczv név szerepel. Jön tehát Bárczy. Még rajta a diszmente s még nem száradt meg rajta az ünnepi szónoklat permetezése. A kormány a tettes! Szól és marad nyugodtan. Kirnt, az utcán, lesoványodott népek néma, páros sorfala közt, tejért csengő gyermeksereg zsivajától kisérve. rohan egy fiusitott Kund Abigél s táncolva, tapsolva hirdeti: Volt egyszer egy főváros, amely kukoricakenyéren koplalt s a mely kukorica kenyérrel fog labdázni újra. És mert gyermek és bolond ajkán az igazság: elhitetjük, hogy temetik a főző- és nullás lisztet és nyergelik a starthoz a kukoricát. S/ZZfíZYf/OJZ Bárczy Istvánt választotta meg a közgyűlés a főváros legelső polgárának. Ha maliciózusak akarunk lenni, azt mondhatnák, hogy más jelölt nem lévén, Bárczy István lett a polgármester. Az igazság azonban az, hogy hiába lett volna több jelölt, mégis Bárczy Istvánra esett volna minden szavazat, mert a városatyák bizalmát egyedül ő élvezi. És ez a pont az, amelynél némi konzekvencia-levonás következik. A négyszáztagu testület egyhangú bizalma nyilván annyit jelent, hogy a városatyák azonosították magukat Bárczy Istvánnal, hogy jóváhagyták, szentesítették mindazt, ami hiba az utolsó hat esztendőben történt s hogy abban a felelősségben, amely végső fokon a polgármestert terheli mindenért, osztozni kívánnak a bizottsági tagok Fontos és nevezetes dolog ez, mert a legközelebbi hat esztendőn belül nem mondhatják többé a bizottsági tagok, hogy a tanács az oka minden bajnak. A felelősségre vonásnak itt volt az ideje s a legjobb alkalma és hogy az alkalommal nem kívántak élni a városatyák, azt bizonyítja, hogy rendkívül megvannak elégedve. . .mi ellen seok.nek sem lehet kifogása és mi is csak azt kívánjuk, hogy a jövő igazolja a polgármestert is, a választóit is. Hevenykórt kell beszerezni, lázbetegnek lenni, ha tejhez akar jutni a pesti polgár. Valahány intézkedése volt a közélelmezési ügyosztálynak a tejkérdésben, mindig nagyobb lett a baj. Glüsksthal ur szerint ugyan rend van a fővárosban, csak az a baj hogy a nép fegyelmezetlen és rossz a természete. De azért mi mégis inkább a népnek állunk a pártjára, mert a népről tudjuk, hogy nincs teje, Glücksthal úrról azonban sejtjük, hogy ha tejre van szüksége, nem megy a szomszédba egy kis lázért. Folkusházy tanácsnok ur két kis kerületnek a bizalmával kénytelen beérni. A vaskoronarendet, amely állítólag útban van feléje, nem irigyeljük tőle, bár a főváros polgárságának némi provokálását látjuk abban, hogy illetékes helyen éppen azt a fér. fiút kívánják megjutalmazni, akinek a nevéhez joggal fűződik a főváros háborús élelmezésének minden nyomorúsága. De, úgy látszik, a vas- koronarend nem egyéb, mint flastrom arra a sajgó sebre, amelyet szerdán fog kapni a köz- élelmezési ügyosztály vezetője. Mert hogy rangsorban első lévén, mégis mellőztetik, annak nyilván nem a nagyfokú bizalom az oka. Ezzel a rangsorral egyébként is baj van. A tanácsnoki választás körül folyó harcban is sűrűn halljuk azt a jelszót, hogy nem szabad elsőket mellőzni, nem szabad a régi, kiérdemesült tisztviselőket elkeseríteni azzal, hogy helyettük fiatal erőket választanak meg. Pedig ez az okoskodás merőben csalfa. Mert sem a polgármesteri, sem a tanácsnoki állásra nem kvalifikálhat a rangsor, a kor, hanem egyesegyedül a rátermettség, a tehetség. A tanácsnoki állások betöltésénél különösen óvatos szelekcióra van szükség: itt már egyedül a tehetség dönt és a fiatalság, ambíció, intelligencia előnyt jelent a szolgálati időre támaszkod ókkal szemben. Közlekedés és hótakaritás Rényi tanácsnok nyilatkozata. A közlekedési kérdések egész sorozata került az elmúlt hetekben az érdeklődés középpontjába. A Lánchíd közeli megnyitása aktuálissá teszi az autóbusz-közlekedés ki- terjesztésének kérdését, az omnibusz-vállalat most zárta le a főváros kezelésében első üzletévét, a svábhegyi fogaskerekű megváltásának ügyében a közlekedési bizo^c,f;nrnak rövidlejáratu terminusra előterjesztést Ígért az ügyosztály és végül a tél beköszöntésével gondoskodni kell a hó eltakarításának lehetőségeiről is. Ezek azok a megoldandó feladatok, a melyék most a közlekedési ügyosztályt foglalkoztatják és a melyekre vonatkozólag a Fővárosi Hírlap munkatársának kérdéseire Rényi Dezső dr. tanácsnok, a közlekedési ügyosztály vezetője a következőket volt szives elmondani: 350 autóbusz helyett 3. — A Lánchíd megnyitása, sajnos, nem tud változást előidézni az autóbuszok forgalmában, Ennek az oka a háború, illetve a benzin- és gu rumi hiány. Mi természetesen nagyon sokat fáradoztunk azért, hogy ezt az akadályt le- küzdhessük. de természetesen hiába. Amikor végre elértük, hogy megkaptuk a Németországból való szállításra való engedehnet, akkorra elfogyott a benzin és a gummi. így szinte sikernek mondható az, hogy ilyen körülmények között most a harmadik autóbuszt is be tudjuk állítani. — Ma már három százötven autóbusznak kellene Budapesten járnia, a helyett most fogjuk a harmadikat megkapni A Lánchíd /’megnyitása mindössze az omnibusz forgalmában idéz elő változást, mert újra megnyílnak a Széna-tért és Krisztina-téri relációk. Autóbusz a várba. — Reméljük, hogy a súlyos akadályok, amelyek nem az autóbusz-járatok fejlesztésének útjában állanak, mihamar meg fognak szűnni. Akkor aztán természetesen végrehajtjuk prog- rammunkat. Legelső sorban is azt az autóbusz-járatot szeretnénk megvalósítani, a mely a várba visz és a mely ilyenformán igen nagy hiányt fog pótolni, mennyiben meg foja könnyíteni egyik legkörülményesebb közlekedésünket. Azt hiszem, ha a várbeli autóbuszjáratot! meg tudjuk valósítani, az valósággal eseményszámba megy. Az omnibusz-üzem mérlege. — Az omnibusz-vállalat első esztendeje most járt le. A zárószámadások azonban még nincsenek a kezemben, hanem valószínűleg a számvevőségnél tvannak. Ilyenformán nem is tudok felvilágosítást adni arra von atkozó lag, hogy milyen az üzleti év eredménye. Különben is közelfekvö az a változás, hogy a részvénytársaságból, mint más intézményeknél, itt is vá r o s i üzemet, csinálunk. Az üzleti év helyett pedig a polgári esztendő végért állítják össze az üzem mérlegét, így megtörténik az, hogy első Ízben másfél esztendőről fognak e í s*z á mölj'n b a mi nem is árt, tekintettel arra, hogy a Lánc-
