Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-18 / 12. szám

2 1914. március 18. (összesen 550 drb szék, á 16 K- 8800 K Hat esztendő múlva 50 százalékos érték- csökkenés, tehát 4400 K. 1 esztendőre jut ebből 733 korona) 733 K c) Az állatkerti székek egy évi bérlete 1500 K d) Az állatkerti székek egy évi értéke (500 drb. karosszék bolti ára á 16 K — 8000 K. 100 drb. fotelszéKe á 35 K = 3500 K. Összesen 11.500 K, mely ösz- szegből egy évre esik 1915 korona) 1915 K e) az állatkerti székek egy évi karbantar­tási költsége (600^1 korona) 600 K Összesen 7448 K Eszerint Buchwald, a Rajna-féle ajánlat mellő­zése után, a legkedvezőbb ajánlatot tette. Csak­hogy ez a kalkuláció tele van falsumokkal, mert eltekintve attól, hogy az utólagos ajánlatot nem szabad tekintetbe venni, semmiféle bázisa nincsen a számításoknak. A számokkal való játék és nem más az ügyosztály munkája. Az első hamis adat az, hogy a karosszékek bolti ára 16 korona. Ennek csak a fele igaz, nyolc koronájával annyi karosszéket vehet a város, amennyit akar. Ez nem a mi megállapításunk, hanem a szakértőké és azoké a vállakozóké, akik bármikor hajlandók a karosszékeket ezen az áron szállítani. Nyolc ko­ronájával számítva a székeket, természetes, csak felényi eredményre jutunk. Vagyis nem 4400 ko­ronának, hanem 2200 koronának a hatodrészét kell venni, ami nem 733 korona, hanem csak 370 korona. Hasonló a helyzet az állatkerti karosszé­keknél és fotelszékeknél, melyeknek az átengedé­séért nem 1915 koronát, hanem legfeljebb 950 ko­ronát lehet számítani. A fentartásra pedig akár­melyik vállalkozó szívesen vállalkozik 40 fillér­ért, úgy hogy ezen a címen nem 600 korona, ha­nem legfeljebb 240 korona számítandó. Végered­ményben a Buchwald-féle utóajánlat reális mér­lege a következő: a) Bér a dunaparti székekért 2700 K b) Ezeknek a székeknek egy évi értéke 370 K c) Bér az állatkerti székek után 1500 K d) Az állatkerti székek egy évi értéke 950 K e) Az állatkerti székek egy évi karban­tartási költsége 240 K Összesen: 5760 K Ebből az összeállításból kitűnik, hogy a város­gazdasági ügyosztály teljesen indokolatlanul fa­vorizálja Buchwaldot, mert még abban az esetben is, ha figyelembe vesszük a későn érkezett pót­ajánlatot, csak évi 5760 koronát nyújt, szemben a Pápai, Náthán, Hertzka stb. féle ajánlat 6100 ko­ronájával. A szerdai közgyűlés állásfoglalásának arra kell irányulnia, hogy a nyilvános árlejtés eredménye meg ne hamisitassék. Nagy hiba volt, hogy az ügyosztály megkegyelmezett Rajnának, tetézte a hibát a Buchwald-féle utóajánlat, pótma­gyarázat figyelembe vétele, a legfőbb hiba pedig az volt, hogy az a kalkuláció, amelynek alapján Buchwaldot hozták ki elsőnek, teljesen önkényes, irreális. Buchwaldról szó sem lehet többé. Nem szabad összezavarni a bérösszeget a karosszékek árával, hanem a legelőnyösebb ajánlatot kell elfogadni, _ vagy ped ig uj árlejtést kiírni. A megoldásnak egy másik, becsületes módja az, hogy a döntés előtt hallgasson meg a főváros szakértőket a karosszé­kek árára vonatkozólag. ázilag készített női-, férfi- és gyermek­fehérnemüek kezesség mellett rendkivül jutányosán VAJDA MÓR-nál IV., Deák Ferenc-utca 21. Fizet a közraktár Hatvanezer koronás eredmény Eseményszámba menő ülése lesz szerdán a közraktári vállalat számadásainak felül­vizsgálatára ren'delt bizottságnak. Köztudo­másúi dolog, hogy a főváros és a Leszámí­toló Bank között állandó súrlódás volt a bank ügykörébe tartozó közraktári vállalat­nak a fővárosban való viszonva miatt. A dif­ferenciák két irányban állottak fenn. Az első baj az volt. hogy a régi raktárak sziikeknek bizonyultak a gabonaforgalom lebonyolítá­sára. Hosszas alkudozások után a város magára vállalta az u.i közraktár felépítését. A munka elkészült, a Gváli-utón modern, nagyszabá­sú. tágas, szellős közraktára van a főváros­nak s amire alig volt még pél'da. a városi építkezések történetében, a 460.000 koronára preliminált költségekből százharmincezer koronái megtakarítottak. A másik súrlódási ok az volt, hovv a város évi szubvenciót fize­tett a közraktári vállalatnak, amely pedig el­érte a fejlődésnek azt a fokát, amelyen túl a város kötelezettsége megszűnt. Ez a diffe­rencia sem létezik többé. Szimélv Árpád fő­számvevő most vizsgálta felül a közraktári vállalat 1913. évi üzleti eredményét. A fő- számvevő abban a jelentésben, amelyet szer­dán tárgyal a bizottság, megállapítja, hogv a fővárosnak részesedés címén több mint 60.000 korona jár a Leszámítoló Bank­tól. Harminckét esztendő óta most először tör­ténik meg tehát, hogy a város a közraktári béren kívül részesedést kap a banktól. Ez mindenesetre örvendetes eredmény, s annál szebb, mert eddig mindig a város fizetett a banknak. A Leszámítoló Bank egyébként még egy vonatkozásban fog szerepelni a legközelebbi közgyűlésen. A szerződés értelmében ugyanis a bank a városnak bejelenteni tartozik azt a szándé­kát. hogy az igazgatósági tagok számát emelni óhajtja. A város szempontjából azért fontos ez. mert az ui igazgatósági tagok já­randóságai természetesen csökkentik a város részesedésének alapját képező tiszta nyere­séget. A bank megfelelt szerződéses kötele­zettségének és bejelentette, hogy a legköze­lebbi közgyűlésen két uj taggal akarja kiegé­szíteni az igazgatóságot. A városházán a be­jelentést véleményezés végett kiadták az ügyészségnek, de oly soká húzódott az ügy. — hogy közben a bank megtartotta kögvülését s megválasztotta uj igazgatósági tagoknak Herzberg Károlyt és Lederer Arthurt. A fő­város természetesen utólag tudomásul fogia venni a választást. Érdekes, hogv a vállalat felügyelő-bizottságában Színiéig főszámvevő és Glück Frigyes biz. tag képviselik a vá­rost, ezeknek azonban nincsen sem szavaza­ti. sem beleszólási joguk. Elfogadták a tégla-ajánlatot Épülnek a diákszállók Múlt heti számunkban hiteles nyilatkozatot kö­zöltünk arról az ajánlatról, amelyet a téglakar- tell 200 millió tégla szállítására a fővárosnak tett. A tanács múlt kedden tárgyalta és elfogadta az ajánlatot. Eszerint a kartell __ ahogy megírtuk — az építkezésnél átadva ezrenkint 40 koronáért, a gyártelepen átvéve ezrenkint 33 koronáért fogja szállítani a téglát. A kőbányai építkezéseknél az építkezés helyszínére szállítva 38 koronát kap a kartell ezer darab tégláért, a 10 millió darab ho­moktéglát pedig 24 koronájával szállítja, itt tehát mintegy százezer koronát fizet rá az üzletre. A kartellbe tartozó gyárak a 200 millió téglát elké­szítik s a fővárosnak 3 éven belül tetszése szerint van joga a rendelt mennyiséget lehívni. Ezzel a jogával rövidesen élni is fog a város. A bejelentett iskolaépítéseken kívül már a legköze­lebbi jövőben hozzáfognak a budai diákszállót a Fehérvári-út és Lenke-utca sarkán levő városi tel­ken megépíteni. Ezt a szállót 300 szobával és 1,100.000 korona költséggel a műegyetemi ifjúság számára építik. Minden bérlő külön kis szobát kap havi 24 koronáért. _ Az épületet felszerelik könyvtárral, tornateremmel és egyéb szükséges kellékekkel. A szállót a főváros kezeli és tartja üzemben s mihelyt megfelelő tapasztalatokra tet­tek szert, megépítik a pesti szállót is a jogi és orvosi egyetemi hallgatók részére 500 szobával a Mester-utcában. A tervek elkészültek, a vonatkozó ügyosztályi előterjesztést sürgősen letárgyalják s az építke­zést haladéktalanul megkezdik. Csont-panama a Folkusházy-konyhán Szédületes cinizmus kergeti a közélelmezési ügyosztály vezetőjét, Folkusházy Lajos tanácsno­kot, egyik üzletből a másikba. Nem elég, hogy érthetetlen makacsságával, rosszhiszeműségével tönkre tette a budapesti élelmiszerkereskedelmet, most még a csontokra is ráveti magát és mig a közélelmezés „javítására" irányuló akciójának mottója a közérdek volt, addig a csontüzletnél az élelmes magánvállalkozásnak akar utat enged­ni. Annak előtte a főváros esztendőről-esztendő- re, nyilvános árlejtés utján értékesítette a lóvágó- hidon termelt és a szemétfuvarozó-telepen kivá­logatott csontokat. Tavaly a tanács hirtelen sza­kított ezzel a rendszererl és egy esztendős próba­szerződést kötött a budapesti mészárosok u. n. Lindmayer-csoportjával. Már ez is nagy hiba volt, mert hiszen ezzel út­ját vágták annak, hogy a nyilvános árlejtésből a legtöbbet ígérőnek a neve kerüljön ki. Most azon­ban mindennél hallatlanabb merényletre készülnek a városházán, jelesül a közélelmezési ügyosztály­ban. Huszesztendős szerződést akar kötni Folkus- házi Lindmayer ókkal. A Budapesti mészárosok és hentesek csontértéke­sitő Szövetkezete ,_ ez a neve a csoportnak —. anny ira biztosra veszi a hosszúlejáratú szerződés megkötését, hogy Deutsch Sándor csontgyárát hozzávették az üzlethez s a cégtulajdonost ügy­vezető igazgatónak alkalmazták. Ebből a szerződésből nem lesz semmi — ezt kö­veteli a köztisztesség és a város világos érdeke. Lehetetlen dolog, hogy ugyanakkor, amikor a nyilvános árlejtésnek egymásután frappáns ered­ményei mutatkoznak, a tanács húsz esztendős szerződéseket kössön, húsz esztendőre megkösse a város kezét s lehetetlenné tegye, hogy a csont­árak emelkedéséből a város is részesüljön. Fol­kusházy tanácsnok ur rosszul teszi, ha tárgyalá­sokba bocsájtkozik a csontnyuzókkal. A tanács és a közgyűlés pedig ne nézze tétlenül a közélelme­zési ügyosztály vezetőjének garázdálkodását, ha­nem vessen véget a Folkusházy-uralomnak. THIERGÄRTNEREK ÜZLETE a közgyűlés előtt A szerdai közgyűlés napirendjén nehány figye­lemre méltó, jellemző felebbezés szerepel. Az el­ső a Gellért-fürdő parkett-munkáira vonatkozik. A felebbező Aczél és társa-cég, amely azt pana­szolja, hogy 59.500 koronás ajánlata mindössze hetven koronával volt drágább, mint a parkett- kartell ajánlata, mégis azt fogadták el; pedig az építési végrehajtó-bizotság a felebbező mellett döntött. A tanács elutasító javaslattal terjeszti a felebbezést a közgyűlés elé. Az igazság ebben a kérdésben az, hogy a parkett-kartellel szemben támogatni kell a magánvállalkozást, amivel a vá­ros nem vét a saját érdeke ellen, mert hiszen mindössze pár koronás differenciáról van szó. —- Erkölcsi motívumokat kell figyelembe venni, ezek pedig a kartell ellen, a magánvállalkozó mellett szólnak. Sokkal nevezetesebb a másik felebbezés. Erről az ügyről több ízben tájékoztattuk már ol­vasóinkat. Knuth Károly vállalkozó felebbezett ama tanácsi határozat ellen, amelylyel a Gellért- fürdő egészségügyi és berendezési munkáit Thier- gaertner és Stöhr nevű vadidegen cég kapta meg. A felebbező az egészségügyi berendezést 294.564 koronáért vállalta, mig Thiergaertnerék ugyan­A Viktória bútorgyár részoén ytársaság íakőerenöezési m irta terme, Szaöaö őemenet. Budapesten, ÍV., Városház-utca 4. (Xossutf) Fajos-utca saroé)

Next

/
Oldalképek
Tartalom