Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-11 / 11. szám
6iiiaiiiaiiiaHiaiflninDmaniaiHniiitaÉhaiHDin1píHÍpnipieiamninamninpuiainaiuamotiiomPinaniDHit ECÖF1ZETÉS i AFTIKi Egész évwe ..................76 K Fé l évre ........................ S K Eg yes számok kap fi a- tök a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap fmtmíSm Dacsó Emil. dp. Szilágyi Hugó Megjelenik minden szerdán, Szerkesztőség '« kiadóhivatal i VI, kér,, Szív-utca • • • is. szám Telefon.................. ..... A közigazgatást, általában pedig a szép Budapestet, ékesen jellemzi az a nagyszabású, okos, értékes beszéd, amelyet Fele ki Béla bizottsági tag a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén elmondott. Széles területeket, nagy problémákat érintett Feleki Béla s különösen két kérdés domborodik ki ebből a beszédből, két olyan kérdés, amely eleven húsába vág a pesti publikumnak s amelyekből kitűnik, hogy Budapestről csak a legnagyobb túlzással lehet úgy beszélni, mint egy minta-fővárosról. Az első kérdés a 111. osztályú kereseti adónak a házbér alapján való kivetése. Az uj adótörvény értelmében a III. osztályú kereseti adó az adóalany által fizetett házbér szerint igazodik. Ez pedig a legigazságtalanabb eljárás, a nyomor adója. Mert e szerint akkor, amikor a háziurak lelketlen önzése folytán a középosztályhoz tartozó polgár az eddigi 1200 korona helyett 1500 korona házbért tartozik fizetni: —- akkor rácsap az állam és a főváros is a szerencsétlen emberre és azt mondják, fizess:n most már a felemelt házbér arányában több kereseti adót, több községi pótlékot. Vagyis az állam és a főváros tulajdonképpen egy húron pendiilnek a ház- bérbéruzsorásokkal s nem elég, hogy a szegény polgárnak több házbért kell kiizzadnia, jön az állam és a főváros s a többlet után, amely pedig csökkenti a polgárok teljesítőképességét, jövedelmét, szintén leszedik az uzsorakamatot. Joggal fakadt ki ez ellen a lehetetlen állapot ellen Feleki Béla és elképzelhetetlen, hogy a törvény rendelkezésén ne változtassanak az illetékes tényezők. Éppen ilyen abszurdum az Ó-utca 48. számú rendőri háznak a dolga. Tudvalévő, hogy ebben az épületben, amely a város kellő közepén fekszik, alig néhány lépésnyi távolságban az Andrássy-uttól és közvetlen szomszédságában egy községi leányiskolának — hetenkint kétszer orvosi vizsgálatnak vetik alá azokat a szánandó teremtéseket, akik kéjek adásával és vételével iparszerüleg foglalkoznak. Könnyű elképzelni, milyen demoralizáló hatással van a közelség az iskola és a környék leányaira s mennyire rontja a nyilvános jellegű épület az utcában lévő üzleteket. Nagyon helyes és nagyon indokolt tehát az a kívánság, hogy a jelzett célra a ivároson kivül szerezzen a rendőrség épületet s ne tűrjön a város ilyen felháborító, arcpiritó állapotokat. Egészen fölösleges dolog, hogy a rendőrség a város közepén koncentrálja a prostitúciót. A kültelek erre a célra sokkal alkalmasabb volna. Egyszerű problémák ezek s hogy mégis léteznek s ha léteznek, meg nem szüntetik őket: — ez a tény Budapest adminisztrációjának szegénységi bizonyítványa. Sl/ZfrfjY/fOJZ Füredi Mórnak nem adták meg a szót a közgyűlésen, amikor arról akart beszélni, hogy a főváros megint rossz üzletet csinált. Mert rossz üzlet, gyalázatosán rossz üzlet, amit az ,,Első Magyar Gazdasági Gépgyár ' nevű vállalat a fővárossal kötött. A tényállás röviden az, hogy a gyár területhasználat címén évi 6400 koronát fizetett a fővárosnak s tartozott volna fizetni még hét esztendőn át. A gyár soknak találta a bért s a város nagylelkűen kiengedte az obligóból, annakutána pedig kiadta a területet évi 1650 korona bérért. Vagyis hét esztendő alatt összesen harminchárom ezer koronát tesz ki az a veszteség, amely a tanács nagylelkűsége folytán a várost érte. Súlyosbító körülmény' hogy egy virágzó vállalatot ért az indokolatlan kegy, nem pedig valami szegény embert. Természetes, hogy nem engedték beszélni Füredi Mórt, természetes, hogy a jövőben is közjótékonysági intézménynek, magyarul szólva fejős tehénnek, baleknek fogja tartani ezentúl is mindenki a fővárost. Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár olcsón jutott a nagy summához. A fővárosnak egyszer sikerült jó üzletet’ kedvező szerződést kötni, akkor is megszánta és töredelmesen felbontotta. Százhatvanhat városatya szavazta meg a kölcsön felvételére vonatkozó felhatalmazást. Minthogy pedig Budapest törvényhatósági bizottságának 400 tagja van, nem nehéz kiszámítani, hogy a 166 szavazat nem jelenti a közgyűlés egyetemének állásfoglalását. Kétszázharmincnégy városatya a távollétével igazolta,magát a főváros közönsége előtt. Az abszolút többség tehát néma tüntetést rendezett, akik pedig megjelentek a közgyűlésen és kénytelen-kelletlen igennel szavaztak, azok sem büszkék arra, hogy részesei lehettek a legszomorúbb köl- csönüzletnek. Az autóbuszról hadd essék még egyszer szó ezen a helyen. Hoszú ideig úgy sem lesz rá alkalom, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a tanács halotti beszédnek szánta azt a nyilvános pályázatot, amelyet a kocsikra és az üzemre kiirt. Ed- digelé azon vitatkoztak, vájjon házi kezelés legyen, vagy bérbeadás. Most aztán uj szempontok vegyültek a vitába. A kereskedelemügyi miniszter a magyar ipar jelszavát szegezte a város mellének, holott az ügy még sohasem érett meg annyira, hogy a magyar ipar védelme veszedelemben forgott volna. — Most már tehát bőven van vitaanyag, gondoskodtak orráig hogy mennél több bába legyen. De gondoskodtak ezel együtt arról is, hogy a sok bába között mennél gyorsabban és mennél feltámadhatatlanabbul meghaljon a gyerek, az autóbusz. A Lánchídon tilos a közlekedés, a propellerrel megverte az Isten a pesti népet, a villamosokat nem engedik az Erzsébet hidra, autóbusz nincs és nem is lesz: ezt nevezik Budapesten céltudatos, okos közlekedési politikának. KÉTSZÁZMILLIÓ TÉGLA Nyilatkozat a kartell köréből Egvetlenegv mentséget lehet csak felhozni arra a kölcsönre, amelvet a főváros legutóbb felvett. Az épitő-ipar pangása válságos hely- zetbe hozott egv csomó vállalatot s egv csomó embert. Most elmúlik a válság, mert a főváros már a iövő héten nvilvános árlejtést ir ki három iskolaépítésre. Az ui iskolák a Bajza-utcában. Simor-utcában és a Karpfen- stein-utcában épülnek s a tervezőik: Ray Rezső. Lechner Ödön és Szabó Qvula műépítészek. Az építési költség több millióra rúg s a. költségeknek legtekintélvesebb része a téglaanvag beszerzésére fordittatik. A főváros a téglaszükséglet kielégítéséről akként gondoskodik, hegv előnvösnek látszó magállapodást létesít a téglakartellel. Az erről szóló, különféle verziókkal szemben a kartelnek egyik vezetőembere a következőkben ismertette a:F ő y á r o s> iJH i r 1 a p tnuní- katársa előtt a kartel részéről tett ajánlat lén vegét: — A főváros az uj kölcsönből rendelkezésére álló összeget elsősorban az építkezési Programm végrehajtására fogja fölhasználni. A hosszú válság alatt leginkább az ipar sínylődött, a munkanélküliség évtizedek óta nem tapasztalt arányokat öltött és szociális szempontból valóban megváltó szerepe lesz a fővárosnak, ha a munkaalkalom zsilipéit megnyitja. A Közönséges fali-téglákat árusító részvénytársaság (rövidien a t égi akar tel) kötelékébe tartozó gyárak, amelyek soha nem tapasztalt mérvben szenvedtek a depresszió alatt, örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy a főváros szociális törekvését elősegítsék. Az építési Programm kivitelére mintegy kétszáz millió fali-téglára van szükség. Ennek a szükségletnek a szállítására a kartel a legjHiányosabb áron alternativ ajánlatot tett: az építkezésnél átadva ezrenkint 40 K ért, a gyártelepen átvéve ezrenkint 33 K-ért kínálta a téglát. Ez a mennyiség három év alatt volna szállítandó és amennyiben a főváros az egész 200 millió téglát átvenné, akkor a kartel ezrenkint még egy koronát b o n i f i k á 1 n a. A főváros e h ó 15-é i g nyila t k o z n i tartozik, hogy az ajánlatot elfogadja-e vagy sem? — Az alternativ ajánlat a fővárost kedvező helyzetbe juttatja. Budapest területe rendkívül nagy és az építkezés beosztása az egész várost átöleli. A téglakartel gyárai pedig a várost körülövezik: Óbudán: az Újlaki tégla- és mészégető, Bécsi-u. 150. sz. a Budapesti téglagyár, Külső Bécsi-ut Leopold és Fia gyára, Külső Bécsi-ut (Kültelek) Péterhegy. az Újlaki téglagyár, Szentendrei-út Buda: Egyesült tégla- és cementgyár, Szépvölgyi-u. „Dräsche“ téglagyár, a Fogaskerekűnél. Kőbánya: a Dräsche 2 gyára. Rákoson Kőbányai gőztéglagyár, Jászberényi-út Egyesült tégla- és cementgyár, Gyömrői-út Magyar Kerámiai R.-T,
