Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-18 / 8. szám
Harmadik évfolyam Budapest, 1914. február hó 18-án 8. szám. fe»iiaii»a»iiaiiin»raiiiniiiniiiai»iDiiíaíiibiiiDiimiiinninmtamamBHipiiipiiiDniDinaingiiiDf8ini8BEsmniTIZ ELŐFIZETÉS/ An 7/Ki Égési évwe ..................,1ö K fé l évr*e........................ 8 K Eg yes siámoh. haph a- MA a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap felelőm ammwftmmmtS Dacsó Emil. T<SrjiÍCP*ejIíj rfr, Szilágyi Hugó Megjelenik minden századán. Szenhesztöség és kiadó hivatal i Vn. ken,, Sz.iv~u.1ca • • • 18. szám Telefon ••••••• 137-13 ‘*^***i*,‘» *»*»■ * ~ ,---------------Au tóbusz már megint nem lesz. így áll a helyzet a közgyűlés napján, igy határozták el a városházi nagyfejiiek. A városatyákkal ismét komédiát járatnak. Előterjesztés készült, az előterjesztés nem volt tökéletes, ennélfogva visszaadták az ügyosztálynak, az ügyosztály egykettőre tökéletesítette a müvet s a tökéletes elöterjeszés csak azért megy keresztül a bizottságok retortáján, hogy annál tökéletesebben fejezze be pályafutását a közgyűlésen. Budapesten, legújabb korszakának krónikásai nagyon sokat tanulhatnak az autobusz-íorga- lom megnyitásának elhalasztására irányuló mesterkedésekből. Most már világos, hagy a közönség érdekeit csakis akkor veszik tekintetbe a városházán, ha ezek az érdekek véletlenül harmóniáinak a különböző kottériák magánérdekeivel. A polgármester és a tanács helyrehozhatatlan mulasztást követtek el, amikor voltaképpen önmagukkal sem igyekeztek tisztába jönni ebben a kérdésben. Bárczy Istvánt a közlekedési bizottság nevezetes ülésén heves szemrehányásukkal illették amiatt, hogy »következetlen volt s háromszor változtatta meg az autobusz-forgalom mikénti bevezetéséről való álláspontját. A bizottsági tagoknak igazuk volt. Májusban harmincötesztendős koncessziót nyújtó előterjesztést hoztak nyilvánosságra, novemberben a tiszta házikezelést ajánlotta a tanács, most pedig négy esztendős bérbeadást. Ez a kapkodó, határozatlan magatartás okozta az autóbusz korai halálát. És ha a polgármester azzal védekezik, hogy az eredeti, májusi előterjesztést nem is ismerte, az nem fedte az ő álláspontját, akkor ebből a védekezésből minden pesti polgár levonhatja azt a szomorú konzekvenciát, hogy Budapest polgármesterét meglepetésszeriileg érik a legfontosabb problémáknak a megoldására vonatkozó ügyosztályi és tanácsi javaslatok. Amikor tehát a tanácsnak és a polgármesternek kétségtelen mulasztását leszögezzük, vétkesnek nyilvánítjuk a közgyűlést is, amely nem mutatkozott ebben a kérdésben őszintének és nyugodtan tűrte azt, hogy a forma kedvéért meghamisitassék a lényeg. Gyönyörű elv a községesités, Szép dolog, hogy a város legfontosabb és monopolszerü üzemeknek a koncesszióját nem akarja magánkézre adni. De menten gyanússá válik a gyönyörű elv, amikor azt látjuk, hogy a közgyűléssel ismét az elvet akarják kimondatni, nem pedig az autobusz-forgalom megnyitását. A polgármester ügyes ember, de elvi autóbuszokkal még ő sem fogja tudni lebonyoli- tani a lánchidi forgalmat. A terjedék-egyezmény, amely a szerdai ülésnek egyik tárgya, kedves beállításban szerepel az újságban. Egy kiváló iró tréfás levelet ir a szerkesztőjének és ama gyanújának ad kifejezést, hogy a terjedék-egyezmény mögött valami vastag panama rejlik. A levél végén pedig bevallja, hogy fogalma sincsen arról, mi is az a terjedék-egyezmény. Fogadni mernénk, hogy az illusztris cikkíró nem áll egyedül fogalomhiányával. A városatyák zöme szintén alig sejti, hogy a terjedék-egyezmény nem más, mint öt esztendőre szóló és öt esztendőnként megújított szerződés a főváros és a közmunkatanács között. Az egyezmény lényege az, hogy a városi háztelkek, utcák és terek szabályozásánál magán háztelkekhez csatolandó területek eladási árait a főváros évi százezer koronáért átengedi n kőznn-r- ka/anácsnak. Eddig szól az egyezmény, eddig szól a mi felvilágosításunk. Amihez hozzájárul még az a megállapítás, hogy a város az egyezmény létesítésével rossz üzletet csinál, mert a szabályozások szaporodásával növekedik az a jövedelem is, amelynek nagyrészéről önként lemond a közgyűlés. Az illusztris cikkírónak tehát — majdnem igaza van. Hatvan ideiglenes hivatalnoki állás vár végleges betöltésre. Hatvan család megélhetése függ attól, hogy a tanács végre megszüntesse a sok pályázónak kínos bizonytalanságát, állásban való állástalanságát. Joggal hivatkoznak rá az elkeseredett emberek, hogy bezzeg egyszeriben sürgőssé válik a tanács munkája, rögtön gondoskodik a tanács az üresedésbe került állás betöltéséről, ha nem ilyen alacsony rangú, kis fizetésű hivatalnokokról van szó, hanem előkelőbb pozíciókról s olyanokról, akik körül hangos a tülekedés, a korteskedés. Hanvai Sándor, az ötödik kerület nagytekintélyű és nagyérdemű elöljárója beadta nyugdíjaztatása iránti kérelmét. A polgármester nem fogadta el a lemondást, hanem előterjesztést tesz a közgyűlésnek arra, hogy a távozó elöljárót tegyék meg az összes elöljárók ellenőrévé, az elöljárók elöljárójává. Hanvai Sándort nem illik dicsérni, nem lehet senkinek sem az ellen szava, hogy szo- lemnis formában kitüntessék. De kitűnő alkalom a polgármesteri előterjesztés annak az igazolására, hogy a polgármester a legleleményesebb ember — amikor arról van szó, hogy uj állást kreáljanak. A GÁZGYÁRI DIREKTORIUM. A Magyar Villamossági ügye. A gázgyár igazgatóságának szervezéséről szóló szabályrendelet elkészült s már tárgyalta is a gázgyári bizottság albizottsága A bizottság pénteken folytatja tanácskozását és igv fokozott aktualitással bir ez a kérdés. — Az albizottság tagjai különösen két szempontot domborítottak ki: az egvik az ügyvitel legfőbb szervére vonatkozik- a másik pedig arra a kérdésre, vájjon a Magvar Villamossági r.-t. üzemét külön kezeljék-e/, avagy a gázmű igazgatóságára bizzák-e a vezetést. Az első kérdés voltaképpen már nem is kérdés. Eldöntötte azt a gyakorlatban a tanács. A Fővárosi FHtiat) közölte először, hogy a gázgyár legfőbb igazgatását a tanács az u. n. gázgyári direktóriumra bízta, amelynek elnöke Festet ich Géza gróf, alpolgármester, tagjai pedig Buzáth és Harrer tanácsnokok, Ripka Ferenc dr. központi igazgató. Schödl és Bernauer igazgatók és Rózsa Károly vezértitkár. A direktórium vigan működik már hónapok óta. Üléseket tart, a tagjait külön honorárium illeti meg. A világért sem akarjuk kétségbevonni a direktórium tagjainak odavalóságát. semmi kifogásunk sincsen a gázgyár legfőbb vezetőségének összetétele ellen. Mégis nagyon furcsának és jellemzőnek találjuk, hogv a városnak egy jelentős hatáskörrel felruházott szerve hónapokkal a születése előtt megkezdi működését, a tanács senkit sem kérdez meg, hanem a saját szakállára intézkedik, javadalmakat osztogat s csak utólag lép a nyilvánosság elé azzal a tervvel, amelyet a gyakorlatban már régóta megvalósított. Ebből is látszik, mennyire helytálló az a panasz, hogv a polgármester nullifikálni törekszik a bizottságokat. semmit sem törődik a közgyűléssel, nem respektálja a városházi alkotmánynak legelemibb szabályait sem. — Teljesen igaza van Feleki Béla bizottsági tagnak, aki erélyesen szállt sikra amellett, hogv a direktórium tagjai ne csak tisztviselők legyenek, hanem jusson hely ott a bizottsági tagok számára is. Ugv is minden bajnak az a forrása, hogy a bizottsági tagok nélkül intézik el a legfontosabb ügyeket, a bizottsági tagok véleményét sok fontos dologban meg sem hallgatják. a bizottsági tagok csekély befolvást gyakorolnak az ügyek menetére. Fogas kérdés a Magyar Villamossági r.-t. üzemvitele is. A helyes álláspont az. hogv a szabálvren- delet e tekintetben végleges helyzetet teremtsen. Junius elsején feltétlenül a fővárosé lesz az üzem. A főváros tudvalevőleg két irányban harcol most a társasággal. A becslő eljárás befejeztetett s most a bíróságnak lesz a dolga az érték megállapítása, a főváros anv- nyit fog fizetni, amennyire a biróság kötelezni fogja. Folyik ezenkívül egv másik pör is és ez a lényegesebb. A port a főváros indította a társaság ellen s annak kimondását kérte a bíróságtól, hogv a társaság az üzemet s a telepet 1914. junius elsején feltétlenül átadni tartozik a fővárosnak. Február 25-én kell a társaságnak ebben a pörben viszonválaszt adni. Minthogy pedig a hátralevő két periratnak, a végiratnak és az