Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-28 / 5. szám

2

közmunkatanács elnöki 'Húsának betöltése helyet: egészen más kérdés tolul előtérbe Tolnav lemondásával kapcsolatban. A köz- ni u rí ka tanács ra semmi szükség sincsen. Ezt azt intézményt negyven esztendővel ezelőtt ékelték az állam és a főváros közé, azzal a rendeltetéssel, liogv a fejlődésnek indult főváros szabályozását, kiépítését, telekpolitikáját ellenőrizze és irányítsa. Azóta nagyot haladt a főváros, van külön városépítési ügyosztályunk, amelynek jfegtöbb idejét éppen az foglalja le, hogy állandóan ki kell egyenlíteni azokat a kontra- verziákat, amelyek a fővárosi építkezések körül a főváros és a közmunkatanács között lépten-nyomon felmerülnek. A közmunkatanács ma egyenesen akadálya Budapest fejlődésének, teljesen fölösleges, kivénült intézmény. A közmunkatanács hatáskörét, a közmunkatanács által kezelt fővárosi alapot, vissza kell származtatni a fővárosra. Budapest már nagykorú, nincsen szüksége olyan gyámokra, mint amilyenek a közmunkatanácsban ülnek a kormány szívességéből.

Nem kell ui elnök és nem kell többé közmunka au ács:

Márkus Jenő

riportokat ir a B. K. E. ellen

Szombaton este és vasárnap reggel tele voltak a lapok a nap szenzációjával: a Budapesti Korcsolyázó Egyesüle t-röl viharos leleplezések történtek, a vezetőségről kisütötték, hogy súlyos panamákban vétkes, ui főváros érdekei borzasztóan szenvednek a ligeti jégpályán, a közönséget a végsőkig kihasználják.

Ilyen és hasonló sérelmek hemzsegtek az egyazon forrásból származó riportokban. A forrás nem valamelyik szerkesztőség volt, hanem a-városgazdasági ügyosztály. A gyönyörű riportok szerzője Márkus Jenő dr. fő- és székvárosi tanácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetője volt.

Semmi közünk sincsen ahhoz az antagoniz- mushoz. amely Márkus tanácsnok és Zsigmondy mérnök között fennáll. Lehetséges, hogy a szenzációs ujságközlemények eltalálták a valóságot, a B. K. E.-nél tényleg nagy bajok, súlyos visszaélések történtek. Úgy tudHuszonhét pont

Feleid—Bárczy párbaj

Huszonhét pontot tűztek ki a közgyűlés napirendjére. A huszonhét pontok sem voltak valami kemény pontok. A városatyák érdeklődése inkább odairányult, hogy vájjon mi fog történni a huszonhét pontok előtt, a napirendet megelőzőleg. Az atyák érdeklődésének megvolt az alapja. Tudták, hogy Feieki Béla felszólalásra készül és pedig nem azért, hogy Bárczy István dr. polgármester urnák az érdemeit felsorolja, hanem azért, hogy kemény igazságokat vágjon a tanács fejéhez, aztán pedig megmossa jól a tanácsi fejeket, hogy a sebekből komplikációk ne származzanak.

Az első szó nem Feleki Béláé volt, hanem a polgármesteré és pedig azon a jogon, hogy ő egy személyben helyettes főpolgármester is, elnök is. A polgármester K a s i c s Pétert pa- rentálta el és a városatyák emlékezete vissza- szállt azokhoz az időkhöz, amikor még heves ellenzéki viták voltak a közgyűlés termében, még bömbölt a jó P o 1ó n yi Géza és tombolt a puritán, derék, jószándéku Kasics Péter.

Csák a szabad polgároknak nem tetszett a Kasics-buesuztatás. P 1 a 11 h y György volt az ünneprontó. Azt kiáltotta közbe, hogy Kasics nem volt mintaember, amit a városatyák halk zúgással utasítottak vissza és rámutattak Platthy lólábára, mondván, hogy a szabadpolgári párt vezérének azért fáj a részvét, mert Kasics Péter ellenük is hadat viselt állandóan.

Pető és P 1 a 11 h y csaknem összekaptak Kasics fölöt,, végre mégis megegyeztek abban,

juk azonban, hogy a B. K. E. részvénytársaság, a részvényeseknek tehát bármikor módjukban áll a bajok orvoslása, a vétkes vezetőség eltávolítása.

Egészen uj és különös dolognak tartjuk, hogy a fővárosnak egyik tanácsnoka élére áll egy sajtókampánynak, exponálja magát benne, c i k- keket i r névtelenül, a város papírján és a város Írógépein lekopogtatja a cikkeket és gondoskodik azoknak elhelyezéséről, megjelenéséről.

Senki sem tudja, mi indította Márkus Jenöt erre a furcsa és joggal megróható szerepre. Tény, hogy a tanácsnok ur maga is tagja a B. K. E. választmányának, annakidején pedig, amikor a súlyos szerződések, alkalmaztatások, szinekura-osztogatások történtek, a legszűkebb vezetőséghez tartozott, agilis intézője volt az egyesület ügyeinek.

Hogy történt tehát, hogy annakidején szótlanul tűrt mindent s a lelkiismerete csak most késztette újságírásra?

Ennek a rejtélynek a hátterében nem lehet más, mint részben személyes vonatkozások, részben, pedig az a nemes szándék, hogy Márkus tanácsnok, mint az állatkerti jégpálya helytartója, ártson a konkurrens jégpálya-vállalatnak.

Bennünket az ügy kettős szempontból érdekel. Előre is tiltakozunk minden olyan kísérlet ellen, amelynek az a célja, hogy a B. K. E. részvényeit megszerezze a főváros. Még csak az hiányzik, hogy sportüzletekbe fogjon a város! A másik szempont pedig az, hogy a főváros tanácsnokának vigyáznia kell állásának méltóságára, tekintélyére. Márkus tanácsnok a városházán ne foglalkozzék korcsolyázással, a városi hivatalos órák alatt ne segítsen a lapokat megtölteni. Ha valakivel személyes ügye van, intézze azt el annak rendje és módja szerint. Ha pedig mindenáron Írni akar, Írjon egy szép előterjesztést, amely lehetővé teszi, hogy a főváros az eddiginél nagyobb arányban részesedjen a B. K. E. jövedelméből.

ázil^g készített

női-, férfi- és gyermekfehérnemüek

kezesség mellett rendkívül jutányosán VAJDA MÓR-nál IV,, Deák Ferenc-utca 21.

hogy egy puritán városatyának előbb meg kell halnia, csak akkor ismerik el, hogy puritán volt.

Most aztán jöhetett Feleki Béla. Nem is kérette magát és nyugodt, tárgyilagos hangon a veséjét, a máját tálalta fel a polgármesternek a

közgyűlés elé.

Sohasem láttuk még ilyen felindult állapotban, ilyen talpig sápadtan a podesztát. Még a hires diplomata-ravaszsága, ügyes rabulisztiká- ja is cserben hagyta. Eiannyira, hogy amikor belebocsájtkozott annak a magyarázatába, hogy mi tartozik a közgyűlés elé és mi nem, hirtelen harsogó derültség kelt a szavai nyomán, a derültségnek azonban korántsem az volt az oka, hogy Bárczy István valami jó viccet mondott el. A polgármestert kinevették, ez volt az ülés igazi szenzációja.

Annyira abszorbeálta, kimerítette ez a szen- zác;ó a városatyák érdeklődését, hogy mikoron a tárgysorozatra került a sor, illanó kámforokká váltak az atyák. Bérezel tanácsnok a nevezetes javadalmi bérletnek az elintézéséről referált, oly nagy zajban, hogy észre sem vették, amikor felszólalás nélkül elfogadták az előterjesztést. A karzaton ottültek a dús bérlet uj tulajdonosai és egyre lesték, mikor kerül már órájuk a sor, mikor vitáznak a városatyák a javadalmi bérlet fölött. Az előterjesztést régen megszavazták már, amikor ä bérlők még mindig kétség és remény között feszengtek a kar- . zaton.

Es hogy a huszonhét pont né okozzon túlsók időrablást, a városatyák még ezt a silány programmot is megcsonkították.

Harrer tanácsnok óriási ambícióval kezdBudaiaest. 1914. január 28.

Mähl & Gregersen

Riadalom a városházán

Ahány nyilvános árlejtés, ahány városi szállítás, annyi botrány fakad a városházán.- A legnagyobb felháborodás fogadta a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában közölt leleplezést az Andrássy-uti faburkolat odaítéléséről. Ennek a felháborodásnak a napisajtóban is akadt visszhangja. A Neues Pester Jour- n a 1 az adatoknak egész -halmazával áll elő és tényként megállapítja, hogy Gregersenék drágábbak voltak, mint Neumannék, mégis az inkompatibilis városatya befolyása volt erősebb az igazságnál.

Nem lehet a száraz tényeket elsikkasztani. Közhitelű okirattal igazolható)1, hogy az I. M ü h 1-cég, amely a szállítás legnagyobb részét kapta, nem magyar cég, Magyarországon bejegyezve nincsen és igy a versenytárgyalás feltételeinek nem felel meg. Egy további tény, hogy Neumannék az egész vonalon olcsóbbak, mint a többi pályázók. Tudni kell, hogy a feltételek szerint négyféle ajánlatokat kellett tenni és pedig 2, 25, 100 és százonfelüli négyzetméter javítására. Két négyzetméterért 15 K 60 fillért kértek Gregersenék, Neumannék pedig 14 koronát. Huszonöt négyzetméterért Gregersenék tizenöt koronát, Neumannék 13 korona 50 fillért, száz négyzetméternél Gregersenék 14 koronát kértek, Neumannék pedig 12 koronát. A különbség tehát szembeszökő és olyan tekintélyes, hogy a legnagyobb rosszhiszeműséggel lehetett csak belekapaszkodni abba a kifogásba, amely szerint Neumannék az esetleges, hat esztendő utáni fentartásért, téves értelmezés mlytán többet kértek, mint a konkurrensek. Még egy kifogásuk volt Fockéknek. Szerintük a Gi egersen-féle ajánlat előnyösebb már csak azért is, mert százon felüli négyzetméterért Gregersenék 12 korona 75 fillért számítanak, mig Neumannék 25 fillérrel többet. Ennek azonban semmiféle jelentősége nincsen, mert a kerületi mérnökök egyértelmű i megállapításai szerint sohasem kerül sor száz méteren felüli javításokra, úgy hogy ez a pont teljesen elesik, figyelmen kívül marad. Okiratokkal bizonyítható, hogy Gregersenék rosszhiszemű eljárást követtek el a konkurrensekkel szemben akkor, amikor tiszta tallvoudról beszéltek ajánlatukban. Tiszta ti a 11 v o u d, ;ez bizonyitte magyarázni, milyen finom egy ut lesz az Erzsébethez címzett sugárút.

Jó, jó! mondták a városatyák és viharos lelkesedéssel rebegtek nem-et, amikor a polgármester megkérdezte tőlük, kivánják-e a sugárút dolgát tárgyalni.

B ti z á t h tanácsnok Harrer Feenctől eltanult ambícióval iparkodott bebizonyítani, hogy a budai és újpesti gázgyárak üzemét be kell szüntetni, az ócskavasat el kell adni, a pénzt takarékba kell tenni. — Jó, jó! — harsogták újból a városatyák, amikor pedig a polgármester megismételte nyájas kérdését, egyhangú nem-el fejezték ki megvetésüket a tárgyalás iránt.

W i 1 d n e r tanácsnoknak is kijutott ebből a sorsból. Hubayról dalolt, azt mondta, hogy Hubay belehegedülte magát a lelkekbe, minek folytán Hubay kihegedült magának egy jubiláns alapítványt. A fővárosnak, mint legfőbb hegedűs kegyurnak, a jubileumból ki kell venni a részét s a jubiláns alaphoz hozzá kell adni a maga részét.

Ismét felhangzott a: — Jó, jó — című biztatás, ismét a jövő közgyűlésre halasztották ennek az előterjesztésnek a sorsát is.

Huszonhétből ha elveszünk hármat, marad huszonnégy, szorozzuk meg a huszonnégyet kettővel és akkor megkapjuk azt az időt, amelyet a közgyűlés napirendje igényelt. Negyvennyolc percnél tovább nem tartott az érdemleges tárgyalás. Négykor kezdték, hatkor végezték. A közbenső időt érdemleges ozson- názással húzták ki a városatyák. Most utólag, jó emésztést kivánnk mindegyiköknek.