Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-15 / 16. szám
2 i Budapest, 1914. április 15. ez természetesen állandóan ott lappang: a költségvetésben, amíg a város nem gondoskodik az általam megemlített módok valamelyikéről. amig tehát a viszonvok kedvező változása folytán a bevételi tételek nem emelkednek. vagy amig valamilyen radikális javítása a pénzű u helyzetnek nem következik be. Huszonöt milliós kaland A Magyar Villamossági megváltása. A főváros közgyűlése két esztendővel ezelőtt elvi határozatot hozott a M a g y a r V i 11 a m o s- s á g i r.-t. telepének megváltása ügyéiben. A határozat az volt hogy a város élni kíván a szerződésben biztosított jogával. Aki elolvassa a közgyűlésen történt felszólalásokat világosan láthatja, hogy a tanács akkori előterjesztésének mi volt a bázisa, milyen megváltási összegnek a fizetési kötelességéit jövendőbe meg a tanács a városatyáknak. Vázsonyi Vilmos felszólalása adta meg a vita alaphangját. A demokraták vezére elfogadta az előterjesztést, de nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a megváltásról csak akkor lehet szó, ha a város előnyős áron.jut a telep birtokába. Hogy mit értett Vázsonyi a közt- gyülésen „előnyös ár“ alatt, arról is tanúskodnak a közgyűlésen elhangzott beszédek. Tizenkét millió körüli összegről volt szó, ily összegű beruházással kecsegtették a városatyákat s Vázsonyi nyíltan kimondotta,, hogy mesz- szefobremenő áldozatot a város nem hozhat. Ezt a tényt legelőször szögezzük le akkor, amikor a világítási ügyosztálynak a megváltás tárgyában készített előterjesztését bírálni akarjuk. Mert a közgyűlés intenciója, a tanács akkori értékelése és az ügyosztály mostani előterjes'zi- tése között horribilis árdifferencia mutatkozik — a főváros, terhére. A város annyira tájékozatlan volt a becsértéket illetőleg, oly biztosra vették a 12 miliós értékmegálapitás helyességét, hogy nem élt a szerződés ama jogbiztositásával, amely szerint a megváltási árra vonatkozólag megegyezés létesíthető a szerződő felek között. A tanács szigorú volt, értesítette a társaságot, hogy nem hajlandó alkudozásokba bocsájtkozni, a város nem kér a békés megegyezésből, hanem a bíróság bölcsességére bízza a megváltási ár megállapítását. Következett a szakértők kijelölése, a szakértői becslés és a bíróság munkájának megkezdése. Előttünk áll a becslésről szóló jelentés és megdöbbenéssel látjuk, hogy a tanács ismét elszámi- totta magát s — bár jóhiszeműen — tévútra vezette ezzel a közgyűlést is. Az eredetileg kon- templált tizenkét millió helyett a város szakértői t'zennyolc millió koronára, a társaság becs- löi huszonkét millió koronára értékelik a megváltás tárgyát. Vegyük ehhez még hozzá a megváltás után szükségessé váló beruházásoknak a költségeit s akkor a helyzet úgy alakul, hogy a legkedvezőbb esetben is mintegy tiz millió koronával többet kell a városnak a megváltásért fizetni, mint amilyen összegnek a fizetése a közgyűlés állásfoglalásának indokául szolgált. Való tény, hogy a város és a társaság szakértőinek becslése között mintegy négy millió korona a differencia. De hogy a bíróság álláspontja a társaság szakértőinek a kalkulációját fogja megerősíteni, azt az ügyosztály nyilván jól érzi, s a megváltás mérlegét éppen ezért erre az alapra fekteti. Junius elsején fogja a város az üzemet átvenni, ha a megváltásból valóság lesz. Ma április derekát járjuk, tehát a jelzett terminustól mindössze hat hét választ még el. Az előterjesztés bizottsági és közgyűlési tárgyalása eltart két-há,rom hétig. Alig marad tehát négy heti idő az átvétel előkészítésére. Sőt az átvétel körül egyéb bajok is lesznek. Egyelőre ugyanis javában folyik a pör a budapesti törvényszéken a város és a társaság között s a pörben arról van szó, vájjon egyáltalában tartozik-e a társaság az üzemet a városnak átadni. Ma, rövid idővel a döntő határidő előtt, teljesen tisztázatlan, homályos még úgy a jogi helyzet, mint a becsérték. Kérdjük, mi okozta a súlyos késedelmet s ki fog ez által szükséghelyzetbe kerülni? Álláspontunk a tanács elöterjestefüésével szemben kezdettől fogva határozott, világos volt. Elvi szempontból kárhoztatunk minden megváltásiszankciót, mint a községesités politikájának újabb állomását. Szomorú tapasztalatok igazolják azt a feltevésünket, hogy a város kezelésében a legkitűnőbb üzlet is elromlik. Tönkreteszi az adminisztráció nehézkessége, a bürokrata szellem, a protekciós rákfene, a gazdálkodás könnyedsége, ellenőrizhetetlen volta és az a körülmény, hogy a várossal szemben foko zottabb szociális igényekkel lépnek fel a vállalat alkalmazottai, munkásai, vállalkozói. A gázgyár példája mutatja, mennyire illuzóriussá válik a gyakorlatban minden jövedelmezőségi számítás. Hiába állítja fel az ügyosztály a mérleget olyképpen, hogy a megváltás után a városnak két millió korona lesz a tiszta haszna ebből az üzemből: — senki sem akad, aki osztani fogja az ügyosztály derűs optimizmusát, mert nincsen tekintettel a kiadások folytonos emelkedésére, újabb és újabb beruházások felmerülésére. A másik szempont, amely lehetetlenné teszi a megváltásért való rajongást, a város aggasztó pénzügyi helyzetének ismerete. Akkor, amikor a város szégyenkölcsönökből tengődik, amikor annyi az adóssága, mint a tenger vize s a hitele annyira lerongyolódott, hogy a legutóbbi emisszió kudarcot hozott, amikor a deficit nem rémkép többé, hanem szomorú valóság: — akkor a városnak nem szabad belemenni egy huszonöt milliós üzletnek a kockázatába. Mindenki kockáztathatja a tőkéjét, csak a város nem, mert nem titok, hogy a felvett milliókból semmire sem telik s mert előrelátható, hogy hosszú ideig szó sem lehet újabb hitelműveletről. Minden fillérrel takarékoskodni kell, a villamostelepnél is inkább olyan megoldást keressen a. város, amelynél a legelőnyösebb pénzügyi (helyzetet biztosítja a maga számára anélkül, hogy kockára tenné a saját pénzét. A szerződés értelmében a főváros a megváltás árát a telep átvételétől számított félév alatt készpénzben és egy összegben tartozik a társaságnak megfizetni. A polgármester jól tujda, hogy az egész 25 milliónak a kiadása végzetes konzekvenciákkal járhat a városra. Éppen azért úgy tervezik a városházán, hogy évi részletekben egyeznek ki a társasággal. Fölösleges hangsúlyozni, hogy itt ismét fájdalmas csalódás fogja érni a várost, mert nem valószínű, hogy a nehéz pörben álló társaság túlságos előzékenységre lesz rábírható. Az előterjesztésnek további szépséghibája, hogy tájékozatlanul hagyja a városatyákat az iránt, mi történik a városi villamos központ építése körül? Miért nem működik még ez az üzem, s hány milliót fog még igényelni az építkezés? Egyenesen megdöbbentő, amit a város ezen a ponton elkövetett. Az előterjesztés a legjobb alkalom arra, hogy a közgyűlés szántónkéne a mulasztásokat. MEGHOSSZABBÍTOTTÁ a város az Angol-park szerződését A nyári Budapest kedvenc szórakozó helye az Angol-park, eleven öröme a pesti szalmaözvegyeknek s a Pestre vetődött idegeneknek. Budapest nyáron el sem képzelhető az Angol-park nélkül, amely úgyszólván elsőrendű életszükségletté vált. Annál érthetetlenebb, hogy a fővárosi tanács a nyilvánosság mellőzésével, az illetékes bizottságok és a közgyűlés véleményének kikérése nélkül, a helyes felfogás győzött végre s a japán-kert helyén épülő helyiségben állandó mo<zi-szkeccs előadások lesznek, kizárólag U h e r-filmek bemutatásával. Érdekes, hogy a szerdai közgyűlés napirendjén szerepel a városligeti székesfővárosi pavilion helyreállításának költségfedezete, amely ugyancsak szerződés meghosszabbítást rejt magában. A szóbanforgó pavilion a W e i n g r u- b e r-kávéház,, amelyre a főváros már akkor kimondta a halált, amikor a közelben lévő Artézi- fürdő létesítéséről volt szó. Úgy volt, hogy a pavilion területét hozzáveszik a fürdőhöz, a pa- villont megszüntetik, a szerződést többé meg nem újítják. Most pedig a város befektetéseket eszközöli 'S úgy értesülünk, hogy Weingruber bérlő maga is mintegy harmincezer koronára rugó üvegtetővel ellátott lakatosmunkát végeztet a helyiségben. Ily nagy befektetés pedig csak hosszabb bérleti időre fizetődik ki, önkéntelenül is felmerül tehát az a feltevés, hogy a város a bérleti szerződést Weingruberrel meghosszabbítani óhajtja. ázilag készített női-, férfi- és gyermekfehérnemiiek kezesség mellett rendkívül jutányosán VAJDA MÓR-nál IV., Deák Ferenc-utca 21. FŐPOLGÁRMESTER-JELÖLTEK I. Festetích 11. Kollár 111. Miskol y Újfajta szenzációja támadt a városházának. Már-már belenyugodott ez a a város abba, hogy nincsen főpolgármestere, hanem a polgármester végzi a súlyos munkával egybekötött hivatal teendőit. H e 11 a i Ferenc halála óta nem talált a kormány méltó férfiút a főpoh Tmesteri állásra. Most azonban sürgőssé váll dolog, mert a pesti kerületek mozgolódnak cs pedig olyan irányban, amely a kormánynak legkevésbbé sem kellemes. A főpolgármester tudvalévőleg a kormány képviselője, bizalmi embere a városházán s a közelgő választásoknál a kormány őrá szeretné bízni a munkapárt győzelmének súlyos gondját. A főpolgármesteri állást tehát rövidesen betöltik s most már tisztára a személyi kombináció van hátra. Értesülésünk szerint a kormány jelöltje az első helyre F estetich Géza gróf alpolgármester lesz, aki nem uj ember ezen a téren, mert már többizben kombinálták a főpolgármesteri állásra. Festetich gróf népszerű ember a városházán s megválasztása, ha jelölik, kétségtelen. A másik verzió szerint a kormány első jelöltje Kollár Lajos udv. tanácsos, bizottsági tag. Kollár mindig kormánypárti volt, éppen azért kétséges, vájjon a közgyűlés ellenzéki tagjainak az akarata nem-e borítaná fel ezt kombinációt. Szó van végül a bihari főispánról, M i s k o 1 c z y Ferencről, akit azonban nem tűrne meg a közgyűlés, mert Miskolczy Tisza legexponáltabb hive s az ö jelöltetése már maga is tisztára pro- vokáltás lenne. Bizonyos, hogy a munkapárti városatyák már hetek óta erősen s z e r1917 végéig meghosszabbította az Angol- park területhasználati szerződését. A szerződés ugyan még csak a jövő esztendőben járt volna le, de az előrelátó tulajdonosok már most kérték annak meghosszabbítását. A város a kérelmet teljesítette, mert az indokolás teljesen megfelel a valóságnak. Meinhardték ugyanis tetemes beruházásokat akarnak a park területén eszközölni, uj attrakciókról, uj vendéglőről, mozgószinházról gondoskodnak^ A mozi körül némi harc keletkezett. A városgazdasági ügyosztálynak az volt az álláspontja, hogy a ligeti mutatványosoknak ártani fog a mozi, ennélfogva nem lehet azt engedélyezni. Holott nyilvánvaló, hogy a mozi-szkeccs ma már inkább színház, mint mozi és i gy egyáltalában nem konkurrál a mutatványosokkal. Ez vezkednek. A főpolgármestert tudvalévőleg a hármas királyi kijelölés alapján a közgyűlés választja. Bizonyos, hogy hiábavaló minden muknapárti erőlködés, mert a városatyák több- egét nem fog lehetni a kormány jármába fogni. Viktória ö rósz o ón y tér sasé g íakőerenöezósi mintatermei Budapesten, ÍV., Városház-utca 4. Szaönb őemenet. (Kossuth Oajos-utca saroG)
