Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-01 / 14. szám
Budapest, 1914. április 1. 3 FŐÜGYÉSZ: SZABÓ IMRE Megegyeztek a jelöltek. A szerdai közgyűlés napirendjén szerepel A I- k é r Eni.il tiszti föiigyészhelyettes nyugdíjaztatása.. M e 1 h a Kálmán főügyész tudvalevőleg már korábban nyugalomba vonult és így egyszerre megüresedett a főügyészi és föiigyészlie- lyettesi állás. Ketten pályáztak Mellűi örökére: Szabó Imre és Köncs Boldizsár tiszti ügyészek. Szabó a Lipótváros, a demokrata párt, Ehrlichéjc és a Józsefváros jelöltje volt, Köncsöt pedig a budai kerületek, továbbá a Belváros és a Ferencváros támogatták. Köncsnek valamivel hosszabb szolgálati ideje volt. ezzel szemben Szabó Imrét a polgármester Melha Kálmán nyugdíjaztatása után megbizta a főügyészi hivatal ideiglenes vezetésével. A harcnak most kellett volna a tetőpontját elérni, mert a főügyészi állást alkalmasint már a husvét utáni első (15-iki) közgyűlés foga betölteni. Úgy értesülünk, hogy az utolsó pillanatban üdvös béke jött létre a két párt között. A paktum értelmében a főváros tiszti főügyészévé Szabó Imrét, helyettes fő- iigyészszé pedig Köncs Boldizsárt fogják egyhangúlag megválasztani. Az ily módon megüresedő két tiszti ügyészi állásra többen pályáznak. A legkomolyabb jelöltek T ó t h Péter és Reichel Károly t. aliigyé- szek, ezeken kívül Engle Zsigmond1 ügyvéd, a főváros hivatásos gyámja is pályázik. A választás folytán megüresedő két tiszti alügyészi áldásra pedig S z e m e t h y Károly, Kirch- knöpf Ferenc és E c s é r y László jöhetnek elsősorban számba. Ezek a választások már májusra maradnak. A legközelebbi jövőben tehát a tiszti ügyészség listája alaposan megváltozik. ULLMANN ADOLF megleckézteti a tanácsot Az Országos Iparegyesület végrehajtó bzottsága március 23-án Matlekovits Sándor elnöklete alatt tartott ülésén Gelléri Mór főv. biz. tag, igazgató jelentést tett a főváros legutóbbi közgyűlésének a magyar ipar érdekeivel szemben tanusitott sérelmes eljárásáról, Thiergaertnerék üzletének megerősítéséről. Miután rövid idő alatt most másodszor tapasztalható __ mondja Gelléri a város rész éről a magyar iparnak ilyen érthetetlen mellőzése, e nyilvánvaló iparellenes áramlattal szemben szükségesnek véli, hogy a fővárosi bizottsági tagok, nevezetesen a fővárosi bizottsági törvényhatóság íparostagjai, azokkal együtt, akik különböző ipari, kereskedelmi és közgazdasági érdekeket képviselnek, az áramlat elterjedése ellen, minél előbb szervezkedjenek. Ullmann Adolf alelnök a magyar ipar súlyos sérelmét látja a fővárosnak abban az eljárásában, hogy most, amikor az általános ipari depresszió országos bajokat és gondokat okoz és a mikor a munkanélküliség ijesztő növekedése miatt ankéteket tartanak, ugyanakkor a főváros indokolatlanul s egész érthetetlen módon megfeledkezik azokról a kötelességekről, a melyekkel a magyar iparnak és a főváros iparosainak tartozik; önérzetükben sérti és anyagilag megkárosítja a magyar iparosokat a jelentős és keresetre alkalmat adó fővárosi közmunkáknak külföldi cégek kezére való juttatásával. A most felmerült eset annál súlyosabb, mert mint az adatokból kitűnik, a munka hetekkel a határozat előtt már ki volt adva, sőt a külföldi vállalkozó a munkát még a közgyűlés állásfoglalása előtt meg is kezdte, úgy hogy a megkárosított iparosoknak nincs is módjukban orvoslást keresni a főváros sérelmes eljárása ellen. Ily körülmények között természetesnek látja, hogy úgy a bel-, mint a külföldi tőke húzódozik a magyar ipari vállalkozástól és hogy a külföld ídevonzására irányuló minden munka és erőfeszítés eredménytelen marad. Szükségesnek és jogosultnak tartja, hogy az Országos Iparegyesület fölemelje a tiltakozó szavát a fővárosnak a magyar ipart sértő határozatai ellen, s hogy a rendelkezésére álló összes eszközökkel törekedjék a fővárost a magyar iparral szemben helyes állásfoglalásra bírni. Hosszabb eszmecsere után, a melyben a bizottságnak majdnem valamennyi tagja részt vett, a bizottság az elhangzott felszólalások alapján elhatározta, hogy Ullmann. Adolf alelnök felszólalása értelmében eiöterjesztéssel él a főváros közgyűlése előtt, a magyar ipar egyik legversenyképesebb iparágán elkövetett eme páratlan sérelemért, továbbá, hogy a kereskedelmi mniszterhez felterjesztést intéz a magyar iparnak a hasonló fővárosi határozatokkal szemben való hathatós megvédése érdekében és végül, hogy Gelléri indítványa értelmében értekezletre hívja a főváros ipari, kereskedelmi és közgazdasági szakféHiait abból a célból, hogy a hasonló esetekben jövőre követendő eljárás módozatait megállapítsák. Gelléri Mór felszólalását és a végrehajtóbizottság határozatát, még inkább azonban Ullmann Adolf szenzációs beszédét a legnagyobbfcku figyelem illeti meg. A Hitelbank alelnök-vezérigazga- tója, a hazai tőke és ipar egyik vezérembere, a legilletékesebb bírája a főváros képtelen eljárásának. Annál nagyobb hozzáértéssel és több joggal tehette meg súlyos nyilatkozatát Ullmann Adolf, mert köztudomású tény, hogy a Hitelbank tiz milliós uj palotájának építésénél kizárólag a magyar ipar kapott megrendelést. A SERTÉSSZÁLLÁS-BOTRÁNY Folkusházy uj kudarca. Ami mindeddig: tragikomédia volt csupán, most már osiunya botránnyá dagadt. A sertés- szállástelep dolgában vétkes mulasztás terheli a tanácsot, elsősorban pedig az illetékes ügyosztály vezetőjét, Folkusházy Lajos tanácsnokot. Köztudomású, hogy a tanács a közgyűlést annak ideién oiv értelmű határozatnak az elfogadására bírta rá, amellyel a kőbányai isertésszállásokra vonatkozó tulajdonjogi korlátozást feloldotta, de nem gondolt arra, hová kerüljön a feloldás után a ser- tésszálkistelep. A nagybankok pedig összeálltak a földművelésügyi minisztériummal s a főváros tudta nélkül részvénytársaságot alapítottak, telket vásároltak, Nagytétényben sertésszállástelepet létesítenek. A fővárost százezrekre menő, évről-évre felmerülő kár éri ily módon s liogv ezt a kárt egyedül a tanács. közelebbről pedig Folkusházy Lajos tehetetlensége, abszolút tájékozatlansága, meggondolatlansága és hanyagsága idézte elő. ezt a tényt fényesen igazolja az a lesújtó nyilatkozat, amelyet Ghillány Imre báró föÉlmi- velésügyi miniszter Serényi Gusztáv kollegánk, a Budapesti Hirlae fővárosi rovatvezetője előtt tett. A miniszter leplezetlenül elmondja a tényállást. Megállapítja, hogy Folkusházy Lajos ebben az ügyben „abszolúte semmi kézzelfogható dolgot nem csinált“ s rosszhiszeműen akarja a saját mulasztásának az ódiumát a kormányra hárítani. A polgár- mester a miniszter kiküldöttje előtt olyasféle nyilatkozatot tett, hogy a sertésszállástelep kérdése a jövőben nem tartozik a főváros feladatai közé. A miniszter szerint teljesen komolytalan a legújabb ügyosztályi előterjesztés, mert Cse- pelszigeten. a tervbe vett kereskedelmi kikötő és téli kikötő közelében nem lehet sertéshizlalót létesiteni és ismét csak ott tart a város, ahol két esztendővel ezelőtt, amikor szintén az volt az egyedüli megoldási terve az ügyosztálynak, hegy — bizottságot kell kiküldeni a kérdés sürgős elintézésére. Soha még ilyen súlyosan kompromittáló, tényekkel bizonyító vád nem érte a tanácsot aktiv miniszterek részéről. Ghillány miniszter nyilatkozatából nemcsak a tanács és Folkusházy tanácsnok szánalmas iigvefogvott- sága, kötelességmulasztása tűnik ki. hanem az is, hogy a szerdai közgyűlés elé kerülő javaslat merő farizeuskodás, rosszhiszeműség. Hozzáfűzhetjük a miniszteri nyilatkozathoz azt az értesülésünket, hogy a polgármester és Folkusházy tanácsnok nem akarják komolyan a városi sertés-szállástelep létesítését. Bárczy és Folkusházy boldogok, hogy a kormány és a nagybankok megelőzték a várost, a polgármester és a tanácsnok nem tudják felfogni ennek a kérdésnek a főváros szempontjából való óriási jelentőségét, nem bántja őket, hogv a főváré.' eddigi jövedelmét a nagybankok fogják élvezni. Az előterjesztés huinbim amire rávilágított a miniszter. Bárczy István nem csinál titkot abból a véleményéből, hogy a főváros területén nincsen alkalmas terület a sertésszállástelep létesítésére. Holott egész csomó kültelki telckkomp- lekszum van, amelyet kitünően lehetne erre a célra felhasználni s amely most csak arra ió, ho^v a polgármesteri telekpolitikából folyó interkaláris kamatveszteséget növelje. A vonal a Közútié — a peage-jog a Városié Szenzációs hatása volt annak a miniszteri learatnak. amelyben Harkányi János báró a Közútit jelölte meg kedvencének, a Közútinak ajándékozta a Kossuth Lajos-utca villamost. A hatás szenzációja az volt, hogy ezt a megoldást — természetesnek mondották még azok is, akik természetszerűleg nem lelkesednek a Közútiért. Első pillanatra nyilvánvaló ugyanis, hogy a Rákóczi-uti Közúti vonal egyenes folytatása: Kolumbusz-tojása a Kossuth Lajos-utcai villamos problémájának. Vázsonyi Vilmos beszédéről, amelyet a közlekedésügyi bizottság ülésén tartott, sokan megállapították, hogy túlságosan konciliáns volt. Holott a beszéd, a vis major in eventumról való gondoskodás, csak azt bizonyítja, hogy V á z s o n y i Vilmos is számol az adott helyzettel s ő is úgy véli, hogy a lényeg az, hogy a Városi jogait nem éri sérelem, a peage-jogot a Közúti bizonyára lojális készséggel fogja biztositani és minthogy jelenleg a Városi amúgy sem mehet a Kossuth Lajos- utcába, viszont Budára szabad lesz a bemenet, nyilvánvaló , hogy a Városinak és a városnak nagy megkönnyebbülést fog okozni, ha levétetik róluk a Kossuth Lajos-utcai vonal kiépítési költségeinek nagy gondja. Az események most már nem tűrnek halasztást. Április másodikán megtartják a közigazgatási bejárást. R é n y i tanácsnok elvi tiltakozása után az aktákat felterjesztik Harkányi János báró miniszterhez, aki egészen bizonyosan ragaszkodik korábbi álláspontjához s a Közútinak ítéli oda a vonalat. Közben a két villamostársaság igazgatósága és a főváros között tisztázódnak a részletkérdésekben lévő nézeteltérések és misem állja útját annak, hogy végre vége legyen a céltalan tülekedésnek, a Közúti megkapja a vonalat, a Városi a peage-jogot. a főváros az uj vonalból származó jövedelemnek megfelelő részét, a főváros közönsége pedig a közlekedésnek régóta óhajtott javítását. Bohózat 4 fefvonásban írták: Engel és Horst. Azonkívül a szenzációs kisérő műsor! űz előadások d. u. 5, és 110 rakó r kezdődnek jegyelőreváltás : d e. io—7si~igt d. u. 5 órától az OMN1A pénztáránál és a Hirsch- tőzsdében Andrássy-ut 19.
