Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-01 / 14. szám
Budapest, 1914. április 1. 4 KÖZGYŰLÉS A polgármester elkövette azt az ügyetlenséget, hogy a múlt közgyűlésen nem tett |jjőterjesztést az alügyészi választás kitűzésére. Ily módon a választás szerdán elmarad s Petzr ik Jenőből csak husvét után lesz alügyész. Bizonyos, hogy a város már nagyobb csapásokat is kibírt, de bizonyos az is. hogy a választás elmaradása folytán lényegesen meg fog csappanni az érdeklődés a közgyűlés iránt. Az első tárgy a Bernstein, K á 1 d o r és B e c s e y-cég kérvénye 825 négyszögölnyi te rületnek 1 korona 50 fillérjével való bérbeadása iránt. A kérelem kellőképpen van indokolva, de úgy mondják, hogy a környékbeli mérték szerint a bér túlságosan csekély, 2 korona 50 fillér a normáláa Egyébként a kérvényező cégnek egyik tagja városatya és igy e kérdésben felvilágosítást adhat a közgyűlésnek. A kőbányai sertés-szállástelepek dolgában bizonyára több felszólalás lesz, F o 1 k u sház y Lajos tanácsnok ur érdemei kellő méltatásban fognak részesülni. Veszedelemes dolog annak az előterjesztésnek változatlan elfogadása, amelyet a tanács a józsefvárosi, budai és újpesti gázgyárak üzemének beszüntetésére vonatkozólag tesz. Az előterjesztés szerint ugyanis a tanács felhatalmazást kér arra, hogy az említett gázgyárak berendezéseit „eladás utján a legmegfelelőbb módon értékesíthesse“. Ez a mód pedig — a tapasztalat bizonyítja — mindig az, hogy suttyomban, kéz alatt adja el a tanács a város vagyonát. A közgyűlésnek tehát kifejezetten arra kell utasítani a tanácsot, hogy a berendezéseket nyilvános árlejtés utján értékesítse. Hetek óta folyik a tülekedés pl. a vasáruk miatt, ezeknek a tülekedéseknek csakis úgy lehet elejét venni, ha nyilvános árlejtésen métkeznek a konkurrensek s a legtöbbet ígérő kapja az üzletet. A városi vámtarifát és szabályrendeletet húszezer korona költséggel akarna elkészíttetni a város. A fogalmazás munkájáért 600Ö koronát kap a tanács jelöltje, akinek a nevét nem árulja el az előteriesztés s aki csak úgy szerepel, mint „az ihető“. Az 1914—1916. évekre alakítandó adófelszó- lamlási bizottságba rendes tagokul Glück Frigyest és Steinhardt Antalt, póttagokul Oláh Dezsőt és Lédermann Mórt fogja megválasztani a közgyűlés. A mohamedán vallá- su katonai személyek és azok hozzátartozói mindeddig a farkasréti köztemetőben temettet- tek el. Minthogy azonban ebben a temetőben már csak négy temetkezési hely van, minthogy továbbá a katonai hatóságok többizben kifogásolták azt, hogy ebben a temetőben a mohamedán vallásuakat a keresztény vallásuakkal egy sirhelytáblában kell eltemetni, — a hadtestparancsnokság és a térparancsnokság kérelmére annakidején vegyes bizottság kiküldését határozta el a közgyűlés azzal az utasitással, hogy a bizottság egy mohamedán temető céljára alkalmas területet szemeljen ki s a továbbiak tekintetében a közgyűlésnek előterjesztést tegyen. A bizottság befejezte munkáját s az ügyosztály most azt javasolja, hogy a X. kerületi uj köztemetőben jelöljenek ki a mohamedánok számára kü'ön sírhely táblát. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank a közraktári szerződés értelmében bejelentette a fővárosnak, hogy a f. évi közgyűlésen az igazgatósági tagok számát felemelni óhajtja. A tanács a bejelentés tudomásulvételét javasolja, ami annyival is inkább indokolt, mert az uj igazgató- sági tagokat választó közgyűlés — már hetekkel ezelőtt megtartatott, A. 1 k é r Emil főügyészhelyettes nyugdíjazásának kapcsán szó lesz az uj főügyész és főügyész- helyettes választásáról. Ezeken az ügyeken kiviil néhány telekszer- zési. költségtöbbleti1, kegydijazási és korengedélyi ügy tarkítja a napirendet. Főhadnagyból — aüigyészjelölt. Az olvasóközönség előtt ismeretes K o 11m a n n Dezső dr. neve. Kollmann aktiv főhadnagy volt s mint ilyen, jogi doktorátust szerzett, majd ügyvédi oklevelet, kereskedelmi akadémiát is végzett. Múlt évi december hó 23-ikán lépett a város szolgálatába, jelenleg ideiglenes hivatalnok s a tiszti ügyészségnél működik. Most alügyészi állásra pályázik, de természetes, hogy egyelőre még nincsen kilátása arra, hogy megválasztják. Uj bizottság, tag. Kugler József városbirót, harmadik kerületi bizottsági tagot folyó hó 28-ikán temették el nagy részvét mellett. Helyébe, miint legtöbb szavazatot nyert póttag, Kepes László dr. kerül a törvényhatósági bizottságba. A főváros pénzügyei. Ezzel a cimmel nagy figyelmet keltő, tartalmas és érdekes cikket irt a Pester Lloyd egyik multheti számába Bari Ágost dr., a nevezett lap kiváló munkatársa. A cikk Rácz Gyula dr. tanulmányát méltatja s a konklúziója az, hogy a főváros anyagi helyzete aggodalmat kelt, mert a főváros kiadásai kétszerié akkora emelkedést mutatnak, mint a rendes bevételek. Ily körülmények között meg kell gondolni, vájjon helyes-e a mindenáron való községesités politikája. Az adatokkal fűszerezett, nagy tudásra és alapos tájékozottságra valló cikk városi és közgazda- sági körökben érthető feltűnést keltett. Páris város 1914. évi költségvetése. A párisi községtanács a napokban tárgyalta a város 1914. évi költségvetését. A bevételeket 431.421,000 fr-kai, a kiadásokat pedig 430.202,000 frankkal irányozták elő. A községtanács elfogadta Dausset előadó határozati javaslatát, mely szerint a jövőben uj kiadások csak úgy preliminálhatók, ha arra bevételi fedezet van, vagy ha bevételi többlet és megtakarítások érettek el. Kívánatos volna, ha Budapest képviselőtestülete és tanácsa követnék Páris város példáját. A vásárpénztár uj cégjegyzöi. A budapesti állatvásárpénztár r-t. igazgatósága M e 1 1 y Béla elnöklete alatt március 28-án tartott ülésén Szántó Mór, B a u m a n n Antal. Zinnhóber József főtisztviselőkeí cégjegyzőkké nevezte ki. Községi kőbánya. Alig Budapesten már hónapok óta senki sem beszél a kövezés anyagának saját kőbánya utján való olcsó megszerzéséről, a vidéki városok sorban fogékonyságot mutatnak a házi kezelésbe vett kőbánya előnye iránt. Pécsett a város elhatározta, hogy a Tettyén levő, ez idő szérint bérbeadott nagy kőbányáját házi kezelésbe veszi és villámos-erőre rendezi be. E célból a város már megvásárolta a bánya körül levő szőlőket és a terveket és a költségvetést is elkészítették már. Tavazi kéjutazások a íöldközitengeren. Az Ausztro-Americana trieszti tengerhajózási r, t. 1914. tavaszán 3 kéjutazást rendez a legnagyobb és legfényesebben berendezett luxusgőzöseível. Ezen kéjutazások programmja különös vonzerővel bír, miután ezen utazások alkalmával a hajók oly kikötőket is érintenek, melyek egyébként nincsenek a rendes menetrendbe felvéve, mint Bí- serta és Phillipeville. így kedvező alkalom kínálkozik az érintett vidékek belsejének a megtekintésére is, anélkül, hogy az utasok kénytelenek volnának a kiindulási pontra visszatérni, mi által úgy időt, mint tetemes pénzbeli kiadást takaríthatnak meg. Ezek az utazások a következők: április 11- én Algírba és Tunisba; május 2-án Algírba: és május 23-án Spanyolországba. — Az egyes utazások ára tekintetbe véve a nyújtott előnyöket tényleg igen mérsékeltek. Különösen ha tekintetbe vesszük még azt is, hogy ezek a gőzösök a földközi tengeren közlekedő gőzösök között a legnagyobbak és legtöbb kényelmet nyújtók. Bővebb felvilágosításai és prospektussal szolgál: az Austro-Amerícana központi irodája: Budapesten VII., Thököly-ut 2; a fiókirodák: Csáktornyán, a pályaudvar közelében és Fiúméban: Via Negozí- antí 5 valamint az összes menet jegyirodák. Negyven esztendő. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének negyvenedik évfordulója emlékezetére a Városi Szemle jubiláns kiadásban földolgoztatta Budapest múltját, a városi közigazgatás és intézmények kialakulását. Gárdonyi Albert dr. Budapest egyesítésének történetét írta meg. Pikier Gyula dr. statisztikai aligazgató a főváros népességéről ir. Mahrer Aladár tanácsos a főváros szervezetét tárgyalja az 1872. évi XXXVI. törvénycikk meghozatalától máig. Az ötödik tanulmányban Budapest székesfőváros pénzügyei 1874-től 1912-ig címen irta meg Rácz Gyula dr. fővárosi statisztikai titkár Budapest pénzügyeinek fejlődését a három provinciális jellegű kisváros: Buda, Pest és Óbuda egyesítésétől Budapest világváros kialakulásáig. A hatodik cikk Schmelhegger Árpád dr, tanácsjegyző tollából a városépítés ügyeit tárgyalja. A következő cikk Budapest közlekedésének fejlődését tárgyalja pásztor Mihály tanulmánya alapján. Ezelőtt 40 esztendővel a lóvasut, a sikló, a csavargőzös és a Dunagőzhajós Társaság gőzösei bonyolították le Budapest lokális személyforgalmát. Ez a négy vállalat 1873-ban együttvéve alig szállított tiz millió embert. 1912-ben pedig körülbelül kétszázhusz millió embert szállítottak ezek a vállalatok. Ennek a két számnak a különbsége adja annak a nagyszerű evolúciónak a mértékét, amelyet ez a három kisvárosból született nagyváros az utolsó negyven év alatt ért meg. Negyven év alatt a lakosság megháromszorozódott, a közlekedő alkalmatosságok személyforgalma pedg a huszonkétszeresére nőtt. A nyolcadik tanulmány Szabó Sándor dr. tiszti főorvos tollából Budapest közegészségügyét ismerteti. A kilencedik tanulmányban Budapest köz- oktatásügye és közművelődése címen Miklós Elemér dr. tanácsjegyző foglalta össze a főváros egyesítése óta történt kulturális mozgalmakat s a községi ískolaügy fejlődését. A tizedik tanulmányban Basch Imre dr. fogalmazó azt a nagy változást ismerteti, mely az egyesítés óta a főváros gazdasági tevékenységében beállott. _ A főváros ma egyike az ország legnagyobb vállalkozóinak. A város látja el vízzel és gázzal, nemsokára már villamos erővel is a főváros lakosságát. A város az első élelmíszerkereskedő és termelő. A főváros kőzélelmezését Sidó Zoltán dr. írja le. Részletesen vázolja a szerző a főváros közélelmezési politikájában beállott nagy változást. Végül a székesfőváros szociálpolitikájának fejlődését Bolgár Elek írja le. Panasz. Alulírott a pestújhelyi lakosok azzal a kérésünkkel fordulunk a Tekintetes Szerkesztőség elé, hogy méltóztassék a következő panaszunkat meghallgatni és azt lapjukban közzétenni: Pestújhelyen van a ,,Níedermayer“-féle szanatórium, mely szanatórium jelenleg az Állami Munkás Betegse- gélyző Pénztár tüdőbeteg kórháza. A kórházban 290 emberből álló különféle beteget ápolnak, de a kórháznak semmiféle csatornái nincsenek, melyben a szennyvizet eltávolithatná. Tudomásunk szerint van ott egy szennyvizgyüj tő-medence, mely időközönként, ha megtelik: az ott felgyülemlett piszok, szenny és temérdek bacilussal együtt a kórház kertjében ki lesz eresztve, honnét e rettenetes bűzt terjesztő bacílus-folyam Pestújhely község utcáin hömpölyög tovább. Legtöbbet szenvednek a kórház közelében levő lakók, különösen a Neptun-utcában, akiknek a házuk előtt áll meg és képződik a bacilus-tenger. Azt hisszük, hogy éppen most, amikor úgyis mindenféle járványos betegséggel országszerte meg vagyunk fertőzve, itt községünkben, a székesfőváros közelében, ilyent már a közegészségügy szempontjából sem volna helyes tűrni. Ez a szenny és piszok, ha melegebbek lesznek, meg fogja fertőzni az egész községet, melynek 8000 lakosa van és mind a székesfővárosban keressük meg napi megélhetésünket. Ennek elkerülése végett kérjük a székesfőváros illetékes hatóságát, hogy ezen helyet vizsgáltassa meg és a kórházat csatorna csínálásra- utasítsa. Tisztelettel (57 aláírás.) Vasportálok szállítása. A magyar kegyes tanitórend a „piaristák“ Váciutcai és Eskii-uti palotájához szállítandó bronzes vasportálok készítésére, Dr. Hültl Dezső műegyetemi tanár előterjesztése alapján, Haas és Somogyi speciális „üveg- és vasszerkezetek gyára nyert megbizást. Házilag készített női-, férfi- és gyermek-fehér- nemüek kezesség mellett rendkívül jutányosán Vajda Mórnál, IV., Deák Ferenc-utca 21.
