Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-24 / 52. szám

a nyugdijszabályrendelet, amely szerint csak az ö előterjesztésére tartható meg valaki további szolgalatban; ott van a harmadik hatalmi eszköz, az ideiglenes tisztviselők kinevezése, ma 8UU köiiil van a sza műk és ez olyan státus, ahol 4600-4800 K fizetésük van az alkalmazottaknak az első fizetési fokozatban és nagyon jól tudjuk, hogy az ilyen kinevezéseknél a polgármester ur a rendelkezési jogát, ami termé- szetes, magának fönntartotta. 1 ehát a váiosnál semmiféle kinevezés nélküle és az ő mellőzésével nem történhetik. A tancsi választásoknál, a tanács kebelében eszközölt választásoknál, igen természetes, hogy ő dominl.

Példák a takarékosságról.

A takarékosságra nézve azt hinném, hogy akik a város ügyei iránt érdeklődnek, bátran mondhatják azt, hogy akárhol bele lehet nyúlni a város gazdaságába. mindenütt mMtóztatnak érdekes jelenséget találni. 'természetes dolog, én olyan térre nem léphetek, nem vagyok vizsla, hogy mindenhol eljárjak, hanem úgy találomra egyes dolgokat vizsgálat tárgyává teszek. Egyes példákat fogok felhozni, lehetőleg a kisebb takarékosságról a nagyobb takarékosságra fogok menni. Méltóztatnak tudni, hogy a Vigadó bérháza a fővárosé, ott vannak igen kiváló, előkelőén berendezett lakások. Meg fogom ismertetni az urakkal, akik részben háztulajdonosok, de inkább bérlők, a főváros ezen javadalmának mikénti értékesítését. Méltóztatik tudni, hogy akárhányszor tárgyaltuk a közgyűlésen, hogy a Jánoshegyen lévő vendéglős 60(J vagy 700 korona bért fizessen-e, vagy valamely bódé tulajdonosa 300 vagy 350 K-t fizessen-e, mert ezek igen fontos dolgok és a tanács rendszerint súlyt helyez a bérek emelésére. Ott lakik a II. emeleten Búrczy Gusztáv, 5 utcai szobáért, 2 előszobáért, 2 konyháért, 2 kamráért fizet évi 2500 K bért.

I)r■ Rónay Károly: Szeretném kibérelni!

Bilim Sándor: Adok érte 5000 K-át! fír. Hecht Ernő• Az egyik lakást bírta néhai Va- szilievits alpolgármester. Ezek fontos dolgok, az egész rendszert jellemzik. Neki volt 5 utcai szobája, 1 udvari szobája, 1 cselédszobája, 1 előszobája, 1 fürdőszobája és fizetett 2500 K bért. Ott lakik Bódy alpolgármester. Van 5 utcai szobája, 1 udvari szobája,

2 cselédszobája, előszobája, 2 konyhája stb fizet 3000 K évi bért.

ür. Bródy Samu: És a bogarakat is beszámította? fír. Hecht Ernő: Kérem, méltóztassék várni, mert ha nem vár, a bizottsági tag urnák is sorát fogom ejteni, Bródy biz. tag úrról is meg fogok emlékezni, ha kívánja, felszólalásom során, mert szóba kerülnek azok a bizottsági tagok is, akik ma a polgármester úrtól függő helyzetben vannak■ (Halljuk!) A 111. emeleten lakik az alpolgármester urnák, azt hiszem, az anyósa, az fizet három utcai, egy előszobáért, minden mellékhelyiséggel évi 1400 K bért. (Közbeszólás: Olcsó!) Nem lehet az olcsó, mert annak idején a tanácsbeli urak, mikor a lakáskérdés megoldására vonatkozó előterjesztést tették a közgyűlésnek, ők a legjobban tudták, hogy a lakások drágák, hivatkoztak és utaltak arra, hogy nagy lakásuzsora folyik Budapesten. Kétségtelen, hogy ezek a lakások nem lehetnek valami olcsók, még azt jelentem ki, hogy ebben a házban van lift, a lakások a legelőkelőbben vannak felszerelve Annak a 2500 koronás lakásnak a minimális ára 6500 korona, annak a lakásnak, amelyben Body alpolgármester ur lakik, a minimális bére 7000 korona, (Zaj) ahol pedig egy családtagja lakik, annak a lakásnak a minimális bérértéke 3000 korona. (Zaj.) Vagy-vagy, vagy gazdálkodunk rendesen, vagy vonuljunk ki. A községi adót mi fizetjük, a községi terheket mi viseljük. Ha keresem a módot arra, hogy bemutassam azt, hogy milyen gazdálkodás folyik itt, — méltóztassék ezt megbecsülni. - - Hogy ezek a bérek igen alacsonyak, azt maga a tanács is elismerte, Va- szilievits alpolgármester halála után azt a 2500 K-ás bérértékii lakást, pedig a tanács nem szokott uzsorás- kodni valami jóbaráttal szemben, 5200 K-ért adták bérbe.. Megjegyzem, hogy az az 5200 K is a valóságos bérérték alatt van. Hogy azokról a lakásokról fogalmuk legyen a bizottsági tag uraknak hogy milyen lakások vannak ott, mit invesztál a főváros azokba, ismertetni fogom az egyik lakás fürdőszobáját, a szalonját és hálószobáját, megfelelő diszkréció mellett. Az urak. nevetni fognak. Van folytatása is ennek. A Károly-körut 15. számú házat megvették a kisajátítási alap terhére 1,500.000 koronáért és ez a ház 2 százalékot hoz. Ennek a háznak a ll-ik emeletén egy 4 utcai és egy udvari szobából álló lakást a tanács tavaly 8900 korona költséggel teljesen helyreállittatott és ezt a lakást évi 1-000 korona bérért bérbe adták Rózsavölgyi most elnöklő polgármester urnák.

Hiivösék birodalma.

Most áttétek egy másik térre. Annak idején, amikor a városi villamos vasút részvényeit megszereztük és amikor első alkalommal volt módunk egy ilyen részvénytársaságban közreműködni, a pénzügyi bizottság tatgyalta ezt a kérdést és Vázsonyi biz. tag ur fel6

____________________________________

ve

tette a kérdést, mi lesz a vasút igazgatóságával. Azt mondta a polgármester, minthogy a város érdeke azt kívánja, hogy hozzáértő független emberek legyenek azok, akik a város érdekeit képviselik, egyetért teljesen Vázsonyi biz. tag úrral. Kérem, a polgár- mester, mikor ezen csekély 30,000.000 koronát ott befektettük, azt sem tartotta szükségesnek, hogy ezt a közgyűlést informálja, hogy miképen is akarja a város erejét ott érvényesíteni,, kiket akar, hogy és miképen és milyen kvalitású embereket, miiyen szempontból akarja kezelni azokat akiket oda be akar ültetni, hanem egyszerűen megtette, hogy az igazgatóságba beválasztatta Bódy alpolgármestert és Rényi tanácsnokot. Kérem, a tanácsi inkompatibilitásnak egy újfajta típusát állította fel ez a rendszer. A tanács tagjai, Vaszilievits, Bódy, Rényi, Eestetich, Piperkovics, Eolkushúzy, nem tudom, van-e még, részvénytársaságokban ülnek, van olyan, aki két-három felügyelő- bizottságban . . .

(Közbeszólás: Mikor dolgoznak?)

Dr. Hecht Ernő; . .’. és természetszerűleg, mert a szentlőrinci és a földalatti vasút is konszernjébe tartozik, itt sem volt elég a maximális 12 igazgatósági tag, hanem külön alapszabály változtatással 14-re, a felügyelő bizottsági tagok maximumát pedig hétről kilencre emelték csak azért, hogy tisztviselőtagokat tegyenek bele. Természetes dolog, mindenhol és minden igazgatóságban városi tanácsnokok ülnek s arról sem tudunk, csak az újságból és kérdezősködés folytán, hogy a városi üzemeknél, például a gázgyárnál újabban elhatározta a tanács, hogy végrehajtó bi- boítságot alakit a tanács tagjaiból, akik az üléseken való részvételekért fejenkint 3000 koronát kapnak. Akkor többé a részvénytársaságok erkölcseiről itt többé ne legyen szó. A köztisztviselőt egészen másképpen kell elbírálni, a köztisztviselő kenyérkereső pályára megy, tudja, hogy ott nem szerezhet soha vagyont, hogy nem fog ott végződni hivatali pályája, hogy pazar és fényűző életet folytathasson. De ot van a tisztviselői dekórum, arra helyez súlyt, s arra, hogy dolgozzon. S ha nem igy lenne akkor tessék föllapozni a Fővárosi Közlönynek azon lapjait, mikor a fizetésrendezésről volt szó. Idézhetem, azt mondta a polgár- mester: „Most már minden tisztviselő minden munkaidejét ennek a városnak szentelheti.“ Nem lehet az, hogy egy tisztviselő, aki itt volna elfoglalva egy bizottsági ülésen, ne hívja azt össze, mert odamegy, ahol prezencmárkát kap. Itt egy bizottsági ülésen 8—10 szónoklatot kell végighallgatnia, két-három óra hosszáig ingyen kell itt ülnie, amott, ahol egy esztendőben 10-szer kell megjelennie, 6—10.000 korona honoráriumot kap. Ez kettős inkompatibilitást jelent. A polgármester beültet és kimozdít. A beültetés kellemes, hanem a kiemeltetés sokkal kellemetlenebb. Méltóztassék venni a másik függőséget, amely fennáll a mi viszonyaink között, ahol a városi villamos vasútnál egy hatalmas bizottsági tag áll az élén, ahol tehát arról lehet szó, hogy a tanácsnok, mikor itt az ő előléptetése kerül említésbe, milyen visszás helyzetben van, hogy ott benne van az igazgatóságban. De erre nincs is szükség, ott van a szerződésünk a vállalatokkal, de ha meg van, ha a mienk már egyszer a részvények többsége, beleültetünk tisztességes ruiembe- reket. . . Független embereket akartam mondani és felemelhetjük az igazgatósági tagságnak az erkölcsi nívóját azzal, hogy azt mondjuk, te a város megbízásából foglalod el ezt a helyet, de a honoráriumot leszállítjuk. Van erre példa a város igazgatásában. Ott van a vásárpénztár, ennek az évi forgalma 300,000.000 korona, és ez üzlet, nem vasúti üzem, ahol a kocsik ide oda szaladgálnak minden nap, ahol semmi más dolga nics az igazgatóságnak, mint a forgalmat ellenőrizni, ahol, ha arról van szó, hogy egy tranzakcióba belemenjünk, úgyis mi bíráljuk el. Méltóztassék venni a fonák helyzetet, ott ül a tanácsnok, az alpolgármester. ha az igazgatóság előterjeszt valamit, ugyanő itt elbírálja, ugyanő referálja a bizottságban, a tanácsban. itt a közgyűlésen, mindenütt a szavazatával támogatja. Méltóztassék azt venni, hogy mikor ott per- centualiter kapja a tantiémet, nem nagyobb érdeke fii - ződik-e ahhoz, hogy minél nagyobbat kapjon. Az emberek az ilyent nagyon hamar megszokják s az ilyen téren, amint az egyes tanácsnokok belelülnek a jövedelembe, nagyon hamar jön meg az étvágy, s aki egyszer belekóstolt az igazgatósági vagy fe’iigyelőbizott- sági tantiémekbe, nagyon hamar megszereti az ilvent. Azt hiszem, hogy ezt nekünk rendszerré tenni nem lehet és nem szabad. Nekem egy független tanácsra, nekem ott olyan emberekre van szükségem, akik a meggyőződésüket szabadon érvényesítik. Megengedem, a polgármester igen eszes ember, tehetséges, ügyes ember, azonban ne felejtsük azt el, hogy ez búsba vág akkor, ha az egyes kérdéseket nem he* lyesen oldjuk meg a városi igazgatásban, vagy a városi háztartás tételeiben. Méltóztassék venni az ő egyéniségét, akiknek volt alkalmuk tapasztalni, tudják, hogy ha ő egy kérdést felkarol és akár milyen vehemenciával tudja ezt tenni. Igaz, hogy egy héten belül változik a nézete, amint az autóbusz kérdésében történt, először kikaptunk azért, hogy ne adjuk válBudapest, 1913. december 24.

lalati kezelésbe, mert akkor az volt a kívánsága, s másodszor is keresztül fogja vinni az akaratát, hogy az annyira dicsért házikezelésbe vegyük. Tisztelt közgyűlés ezen a téren rendet kell teremteni, de tovább is kell menni ezen kérdések megvilágításában. Itt van maga a közgyűlés. Ezelőtt a közgyűlésen voltak inkompatibilis bizottsági tagok, akik vállalatoktól függtek. Ma egy uj típus van: a házikezelésbe vett bizottsági tagok. (Derültség.) A házikezelésben van n.ak üzemeink, ahol a bizottsági tagok a város alkalmazottai és itt helyet foglalnak. Azután van részvénytöbbségünk a városi villamos vasútnál, amelynek a konszernjébe tartozik két más vállalat. Ott az urak közül többen is fogla.nak helyet. Foglalnak helyet bizottsági tagok a városi vasútnál, a Szentlőrincinél és a földalattinál. Ezek a bizottsági tagok nagyon jól tudják, hogy ma a poglármesteren áll, hogy ők ott benmaradjanak vagy sem. Mármost méltóztatnak tudni. s ha ere a térre terelem a dolgot, Bródy Samu bizottsági tagtársam igazat fog nekem ebben adni, ő is ül ilyen vállalatban, akkor méltóztatnak látni. . .

Bizottsági tagok házi kezelésbe«.

Dr. Hecht Ernő: Nem arról van szó kérem, ki van rászorulva, a gazdag ember mindig kapzsibb, mint a szegény! T. Közgyűlés, hogy ez milyen függőségi helyezetet teremt, egyre hivatkozom. Emlékeztetem a t. polgármester urat arra, hogy ezen a helyen állóit fel Heltai Ferenc volt főpolgármester s beszélt egyszer egy tanácsi javaslat ellen, mikor egy kalandos terv volt a villamos üzemmel. Emlékszik a polgár- mester ur, hogy méltóztatott letorkolni Heltait azért, mert ő, aki a város szolgálatában áll, a tanács javaslata ellen emelt szót. Az urak közt összeütközés volt ebből, amelyet békésen elintéztek. Ez nem olyan kicsi dolog, ha erős egyéniséggel állok szemben, nem tudom a íiigetlenségemet megőrizni, ez nem zsenirozza magát, ha keresztül akar vinni valamit, hogy velem szemben exponálja magát. Te az alkalmazottam vagy, tessék eljönni szavazni. Ott van még egy inkompatibilitás. Sohasem volt rá eset, hogy a közgyűlés egyes tagjai a várossal direkt szerződéses viszonyba kerültek volna. Ö építészeket megbíz, megbízatásokat osztogat, ezek szerződéses viszonyba kerülnek, honoráriumot keresnek a városnál s ha hozzá vesszük ehhez, hogy vannak egyébként is vállalatok, amelyekkel szerződéses viszonyba vannak olyanok, akik itt ülnek, ha hozzáveszsük azt, hogy nincs magának a közigazgatásnak, a város intézményeinek valamely terrénuma, ahol nem a protekció, nem a biz. tagok utánjárása és súlya határozna abban, hogy valaki alkalmaztassák, vagy valamely ügy keresztülmenjen; ha hozzávesszük, hogy az utolsó évek nagy építkezései folyamán mennyi vállalkozó összeköttetésbe lépett ezzel a várossal s mennyi vállalkozó támogattatoít jóakaratu biz- tagok részéről — ne méltóztassék félreérteni, ne tessék azt gondolni, hogy panamázott, vagy keresett, hanem ufóvégre akárhányszor megtörténik, hogy a biz. tag szívességből vagy hatalmi érdekből vállalkozókat támogat . .

Dr. Hecht Ernő: A központi hatalomnak nem kell terjeszkedni a házikezelés folytán. A házikezelésben teljesen független emberek kellenek, akik ebben a törvényhatósági bizottságban nem foglalnak helyet. A házikezelés helyes, hanem érvényesíteni kell azt a törekvést, azt az irányt, amelyet vele el akartunk érni. Itt van a városi villamos részvényeinek megvétele, annyi mintha házikezelésben volna ez a vállalat, ha a részvények többségével mindenképen disponálok. (Hűvös Iván közbeszól.) Majd akkor tessék beszélni, ha felszó'al.

Hűvös Iván: Akkor beszélek, amikor akarok. (Zajos felkiáltások: Ohó!)

Kriszháber Leó: Menjen haza a papájához. Ott beszéljen.

Dr. Hecht Ernő; Nagyon rosszkor jelentkezett Hűvös Iván ur, most önre kerül a sor. (Derültség.) Majd azután szóljon. T. Közgyűlés! Azt mondtam, hogy a házikezelésbe, ha akár egy üzemet, akár csak a részvények többségét megszerzem, bele kell vinni egy erős akaratot. Ez a vállalat az enyém, itt ennek vagy annak kell lennie. A villamos vasútnál a fődolog a helyes technikai vitel. Ebben a városi villamos vasút igazgatóságában ott ül a tanácsnokok sora, élvezi a dús javadalmakat és mi történt? Azt a technikust, aki a legtehetségesebb, a megteremtője volt ennek a vasútnak. akire tehát szükség volna, kiundoritják ezen állásából, az ott hagyta a szolgálatot és mi sem történik. Hát ehhez kell, hogy igazgatóságban a mi tanácsnokaink üljenek? Ehhez kell nekem a részvények többsége? Hiszen, ha nekem nincs részvénytöbbségem, sokkal kedvezőbb helyzetben vag3'ok, mert a vasútnak sokkal több kellemetlenséget tudok szerezni, mintha ezzel a saját húsomba vágok. T. Közgyűlés! Sok hiba és sok baj van itt. Azzal, hogy a részvénytöbbséget megszereztük, azzal a közlekedésügyet agyonütöttük. Ma egyetlen kérdésnek kellene dominálnia, a közlekedési érdeknek. Ez egyáltalán nem dominál. Ma az a kérdés, melyik társaság kerekedik felül. Meg kellett volna oldani a Kossuth-utcai vonalat. Itt tárgyaltuk a programot. Van vállalatunk, vegye ez a kezébe, vagy vigye a másik keresztül . .