Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-24 / 52. szám

Budapest, 1913. december 24. 7 Vázsonyi Vilmos a kommunális többségi párt szükségességé­ről, a fővárosi törvény revíziójáról, a polgár­mester hatalmáról, a felelősségről, az „apró smucigságokról“. Az önkormányzatnak ideálja az, hogy le­gyen egv többség, amelynek egységes kom- munálpolitikai programmia van s e Programm alapján, a többségi párt kebeléből kerüljön ki a polgármester és a tanács többi tagja. A kommunális politikát nem szabad összeté­veszteni az országos politikával. Bizonyíték erre az angol példa. Londonban, a községi tanács első megalakulásánál két párt keletke­zett: a progresszív párt és a konzervatív párt. A progresszivisták három országos po­litikai pártnak a híveiből állottak: a liberáli­sokból. a radikálisokból és a munkásságból. Nyilvánvaló, hogy minden visszásságnak azok a khaotikus állapotok az okai. amelyek a mi önkormányzatunk terén uralkodnak. De a mostani idő nem alkalmas semmiféle tör­vényalkotásra. Természetes, hogy feltétlen hive vagyok a fővárosi törvény revíziójának. Csakhogy a revizió — hogy egv trivális ha­sonlattal éljek - olyan mint az éjjeli edény, felhasználhatjuk eredeti rendeltetésére, de pezsgőt is önthetünk belé. Már pedig én nem vagyok hajlandó Tisza István éjjeli edényé­nek a tartalmával megismerkedni, még ak­kor sem. ha pezsgő van benne. A mai tör­vénytelen rezsimet ki kell bőitölni. szó sem lehet most Semmiféle revíziós kísérletről, a független számszék felállításáról, mert nyil­vánvaló. liogv Tiszáék a számszéket is a ma­guk céljaira szeretnék felhasználni. Két ízben tettem kísérletet az egységes elvi alapon álló kommunális többségi párt megala­kítására. Első Ízben a koalíció ideién sikerült is összehoznom a pártot, ez az alakulat azon­ban nem volt egészséges, mert csak a demok­raták léptek be a pártba megállapodott kom­munális programmal, a párt többi része sza- badelvüpárti emigránsokból állott, akik az özönvíz elől az én bárkámba menekültek. A progresszív adózásnak és a gázgyár meg­váltásának a kérdésénél azután magam rob­bantottam fel a pártot, mert kiderült a poli­tikai számkivetetteknek elvtelensége. A koalíció bukása után értekezletet tartot­tunk a városházán, amelyen ismét az egysé­ges kommunális többségi párt megalakításá­ról volt szó. de szélesebb keretben, az orszá­gos politika bevonásával. Meg akartam ala­kítani a városok képviselőinek szövetségét, mire H e 11 a i Ferenc. Márkus József, S á n d o r Pál felszólítottak engem, hogv lép­jek be velük együtt a munkapártba. A felele' tem az volt, hogv nem lépek b e, mert az urak nem fognak velem együtt kilépni. ..Az önök szolidaritása — mondottam — csak a belépésre vonatkozik, a kilépésre nem“. Ké­sőbb Tisza István meglátogatta B á r c z y t s minden áron meghiúsítani igyekezett az alakulást, amely azután el is maradt. A mai helyzet mellett a polgármester ve­lünk győz. de nem bukik. Bizonyos, hogv a polgármester befolyása, hatalma tulnagv. az adott viszonyok között azonban nem lehet ezen csodálkozni s talán jobb is. hogv a hata­lom a polgármester kezében van. nem pedig a kormány hii mamelukiainál. A felelősség kérdése egészen világos: min­denki a saját cselekedeteiért felelhet csupán. Nékiink ma voltaképpen nincs is önkormány­zatunk. Az adminisztracionális ügyeknek ki­lencven százalékát egv zárt körű társaság, a tanács intézi. Mi csakis a feltétlenül a köz­gyűlés elé tartozó és a köz viiléshez felebbe- zett ügyekben dönthetünk. Ezen a ponton összekapcsolódik a téma a főváros költség- vetési vitájában elhangzott vádbeszéddel. Én a minima non curat praetor-elv alapján ál­lok. Bizonyos, hogv a tanácsnak a látszatra is vigváznia kell. de a felhozott vádakat még­sem találom súlyosaknak. Ha szénaszekér ha­lad az utón. vagv mésszel telerakott kocsi, a szénából is. a mészből is a földre hull az utón egv elenyészően csekélv mennyiség. Ez azon­ban nem lényeges, a fő az. hogv a széna, vagy a mész jó minőségű legyen és olcsó. Ugyanígy vgvunk az állítólagos panamák­kal is. amelyek már csak azért sem panamák, mert bizonyos, hogv ha a közgyűlés elé hoz­ta volna őket a tanács, úgy a közgviilés min­den tételt megszavazott volna. Ami pedig az inkompatibilitást illeti, erre nézve az a meg­győződésem. hogv az inkompatibilitás a vá­rosházán apró kis egérfogó, amelybe a sze­gény koldusokat, apró férgekét könnyén be lehet csalni édességekkel, amelyet azonban közben az inkompatibilitás fenevadiai vígan agyontaposnak. Alkalmam volt az utóbbi időben a vidék erkölcsi és politikai felfogásával megismer­kedni. Borzasztó pusztulást vitt véghez a lelkekben a munkapárti korrupció. A ió vi­dék erkölcsei teljesen romlottak. Budapest ma az ország egyetlen üdve. reménysége. Ha Budapest nem volán, kivándorolnék az or­szágból. Közgyűlés ? Tanács ? Nyilatkozik egy tanácsnok és egy városatya. Hogy a városházán nem megy minden, sőt semmi sem megy úgy, ahogyan mennie kell, azt ma már a legedzettebb mamelukok sem ta­gadják. Rossz illatok keringenek a városházi levegőben, a költségvetés vitáját nehezen fogja kiheverni a polgármester. A vita során nagy jeletőnséget nyert az a kérdés, ki a felelős a történtekért, általában pedig a városházán uralkodó rendszer kinek a számlájára, kinek a rovására Írandó. Kinek köszönheti a polgár­ság, hogy rossz a hire, szomorú a helyzete a fővárosnak: a tanácsnak-e, vagy a közgyűlés­nek. Két nyilatkozatot kaptunk ebben a kérdés­ben, az egyiket a tanácsnak egyik tagjáról, a másikat a közgyűlésnek egyik keveset szereplő, de annál tekintélyesebb tagjától. Egy dologban egyeznek a nyilatkozatok: a tanácsnok is, a városatya is kikötötte, hogy a névtelenség ho­mályában maradjon. Ez a körülmény azonban mit sem von le a nyilatkozatok érdekességé­ből. A tanácsnok igy látja a helyzetet: Hecht Ernő annyira tisztában van a tanács és a polgármester egymásközötti vi­szonyáról. hogv az információja csakis a ta­nácsnak valamelyik tagjától származhatik. Ténv, hogy amióta Bárczv István a polgár- mester, azóta a tanács hatásköre csakis for­mai jelentőségű. — ..A tanács én vagyok!“ — mondhatja büszkén a polgármester, akinek az akaratával szemben semmiféle ellenvéle­ménynek nincsen súlya. Igen sokszor meg­történt. hogy a polgármester a legbrutálisab- ban, egyenesen sértő módon rátámadt egyik­másik tanácsnokra, aki más állásponton bá­torkodott lenni, mint ő s ennek az álláspont­nak kissé nyomatékosabban mert kifejezést adni. Különösnek és hihetetlennek tetszik, de ténv, hogy a legkényesebb, legpikánsabb ügyekről egyáltalában nem tájékoztatnak bennünket. Ha pedig valakin szakszerű refe- rádát terjesztünk elő, Bárczv István hamar megunja az előadást és félbeszakítja akármi­kor a mondanivalónkat. Tisztára komédia, ami a tanácsüléseken történni szokott. A húsz tagú testület tagjai között olvan fegyelmet tart a polgármeser. mint az óvónő a 'dédóban. Ilyen körülmények között a felelősség csak formailag terheli a tanács tagjait. Az igaz­ság és méltányosság szerint ’mindenért, ami történik, egyedül Bárczv Istvánnak kell a fe­lelősséget vállalnia. A másik nyilatkozó, a városatya, a kővetke­zőkben foglalja össze a véleményét: Csúnya játékot üz a polgármester a közgyűléssel, amelyre minden áron áthárí­tani törekszik a maga felelősségét. A költség- vetési vita során elhangzott vádak egvtől- poyig olvan ténveken alapultak, amelyeket a Fővárosi Hirlapból ismertünk ugyan már. de hivatalosan még sem nyertünk sohasem tudomást azokról s ípv nem is volt alkalmunk arra, hogy az akaratunkat kifejezésre jut­tassuk. Azok a piszkok, amelyeket Hecht Ernő ho­zott nyilvánosságra, soha közgyűlési hatá­rozat tárgyát nem képezték. A tanács tagjai­nak a vállalatok igazgatóságában való rész­vételére. a „házi kezelésbe vett“ város­atyáknak busás jövedelmekhez való jutására semminemű befolyást nem gyakorolhattunk. Páratlanul rosszhiszemű volt tehát a pol­gármester urnák az a védekezése, hogy hi­szen a közgyűlésnek jogában áll utasítani a tanácsot ezekben az ügyekben, módjában áll azoknak juttatni a szinekurákat, akiknek akarja. Holott a valóságban úgy áll a hely­zet, hogy mindezekről dolgokról utólag ér­tesülünk csak, szó sincsen róla tehát, liopy bármilyen beleszólásunk is volna a polgár- mester terveibe, akaratába. Befejezett té­nyekkel kell mindig számolnunk, soha előze­tesen nem emelhetünk óvást az oktalan pa­zarlások. a könnyelmű városvezetési politika ellen. A polgármester egv megvető gesztussal vélte elintézettnek a Hech-affért. Azt mond­ta. hogy a vádak jelentékelen dolgok, cse­kélységek. Nagyon furcsa fény vet ez a fel­fogás a polgármester etikájára. Mert itt iga­zán alkalmazni lehet a csöpp víznek és a ten­gernek az analógiáját. Ha a Hecht által le­leplezett smuciPrságok csak húszezer koronát vonnak el évente a város pénztárától, mái­nkkor selm szabad egyszerűen napirendre térni az üev fölött, mert a rendszert karak- terizáliák a smucivságok. az összegnek csak másodrendti jelentősége van. Ne felejtse el a polgármester ur, hop-v egy­kori bécsi kollégája, Neumayer, ötven koro­nás smucigság miatt vesztette el polgármes­teri állását. Bukásának közvetlen oka az volt. hogv a fivérének ötven koronás segélyt utalt ki. Bárczy Gusztáv ped^ jóval többet taka>-\ meg Vigadóbeli lakásán ötven koronánál. A felelősség kérdése az elmondottak után nem kérdés többé. Annak kell tartania a hátát, aki nem tudja kellőképpen értékelni az állá­sából folyó tekintélyt, tiszteletet, hatalmat és — jövedejmet. AUTOMOBILOKAT 1913. évi típus 25 HP LUKSZUS-AUTÓKAT KARDAN hajtással! AUTÓBUSZOKAT! 2,5, 10 tonna hordképességü TEHERAUTÓKAT gyű . Magyar Általános Gépgyár R.-T. Aüfomobilgyára Budapest, VII kerület, Váci-ut 141. szám. Telefon 5—27 és 45—15. == Magyar-Kontót Tengeri Gőzhajózási Rószv.-Társ. 9 FIUME. «*> Fiúméból Dalmáciába és Olaszországba. A turisták által elismert legrövidebb és legké­nyelmesebb összeköttetés. Fiume—Dalmácia: naponta hajóindulás, ezek közül hetenként 4 gyorsjárat Fiúméból Zara, Spalato, Curzola, Gravosa (Ragusa) Castelnuovo és Catta- roba. Az utazás tartama Gravosáig csak 20 óra, Cattaroig csak 24 óra. Fiume—Venezia: hetenkint 3—6 gyorshajó- összeköttetés. Fiume—Ancona: hetenkint 2—3 gyorshajó- összeköttetés. Fiume—Ravenna: hetenkint egy járat oda és vissza. ^ Ezen gőzösök közvetlen csatlakozásban közlekednek a Budapest felől érkező és Budapestre induló gyorsvonatokkal, melyek a hajóállomásig és onnan közlekednek, úgyszintén Vene- ziában és Anconában az olasz vonatokkal csatlakoznak, Róma Nápoly, Bari, Brindisi, Bologna, Firenze, Milano felé stb. A gőzhajók modern kényelemmel, hálófülkékkel, kitűnő étteremmel és a kényelmss és kellemes utazas minden kellékével vannak felszerelve. Bővebb felvilágosítást nyújt a Központi Meaetjegylroda Budapest (V:, Vigadó-tér 1.) és annak összes magyarországi fiókirodái. &,

Next

/
Oldalképek
Tartalom