Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-19 / 47. szám
II. évfolyam Budapest, 19)3. november hó 19-én 47. szám rtifigaiiipiiiaiiiaiiinH»aiiia>iiaiíiaiiiniiÍDiiiPiimigiaiiinTiioiiiaínniHn8iipiiiaiiiDiiiamauia»íinitiBiiiDin^ ELŐFIZETÉSI MÜMKt Egész. évr*e .............16 K Fé í évve.......................... S K Eg yes számok kap6 a- tófc. a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap ^inl9leSie^iiSiS^Ts felelős szert készíti &acsó Emii. TársszomkesztS dv. Szilágyi Hugó kiadóhivatal: VI. kev.. Szív-utca • • • 18. szám. Telefon.............. 137-15 Bu dapest barátai — tisztelet a íisztelendőknek! — nem a fővárosnak, hanem önmaguknak akarnak erkölcsi tőkét kovácsolni a legújabb mozgalomból. Az eszme szülőit ideális célok vezették: Budapest fejlődésének művészi irányt akartak szabni, Budapest kulturális haladását megállapított Programm szerint és a társadalom segítségével akarták biztosítani. Az első lépés kudarca nem övék volt, hanem azoké, akik összetévesztik magukat Budapesttel. Az alakuló gyűlés vezérmotivuma az volt, hogy ne bántsa soha senki Budapest intézményeit, minden gáncsolót, a városvezetés minden kritikusát elevenen el kell temetni. A halálra Ítélteknek társaságában igen jól érezzük magunkat: Molnár Ferencnek legalább is annyi érdeme van Budapest körül, mint a városkritika zordon kritikusainak. Ignotus miatt sem kell szégyenkeznünk, Gábor Andor is temérdek hibát fedezett fel, még sem vádolható partikuláris hazaárulással. Nyugodt öntudattal és lelkiismerettel fogjuk ezután is teljesíteni a hivatásunkat. Budapest kritikusa sohasem gáncsolja, sohasem szidja Budapestet, hanem legföljebb az alkotók emberi silányságát igyekszik feltárni. Akinek az a meggyőződése, hogy Budapest ma bohémkirályság, hogy Budapest kormány- pálcája könnyelmű kézben van: — őszintébb, lelkesebb barátja Budapestnek, mint az émelygős dicshymnuszok zengői. Budapestnek az az igazi barátja, aki bátran rámutat a cifra nyomorúság politikájának hibáira, meddőségére, kudarcaira. Budapest hálás lehet azok iránt, akik számokkal illusztrálják azt az igazságot, hogy a leggyönyörűbb koncepcióktól duzzadó zsenik is csődbe kergethetik a fővárost, ha minden reális számítástól irtóznak. A lakáshiány, élelmiszerdrágaság, közlekedési, köztisztasági, közegészségi és egyéb mizériák permanens kongresszust tartanak Budapesten: — vájjon joggal nevezhető-e Budapest ellenségének, aki kutatja a bajok forrását és bűnöseit? Budapest polgársága három csoportból áll Vannak dicsérők, közömbösök és kritikusok. A három csoport tagjait közös érzelem fűzi össze: Budapest lelkes, szeretete. Nem igaz, hogy Budapestnek infra muros ellenségei van' nak, nem igaz, hogy csak az szereti Budapestet, aki dicséri a fejlődés törvényeinek végrehajtóit, vagy pedig közönyt tanúsít minden fővárosi dologgal szemben. Budapestnek any- nyi a barátja, ahány lakosa van az országnak. A türelmetlenség, az elégedetlenség, a kritika, a gáncs — Budapest rajongó szeretetéből táplálkozik. Az autóbusz a legjobb utón van ahhoz, hogy semmi sem legyen belőle■ A közlekedésügyi bizottság ülésén történt felszólalásoknak az volt a tenorja, hogy a polgármester rosszhiszeműen járt el ebben az ügyben, mert elhallgatta a bizottsági tagok előtt, hogy a házi kezelésre vonatkozó számítások a lehető legkedvezőtlenebb eredményekre vezettek. A polgármesteri terror abban az irányban is érvényesült, hogy szó sem eshetett azokról az ajánlatokról, amelyek ellenkező elvi alapon épülnek fel, de annál hasznosabbak, annál elfogadhat óbbak, Egyetlenegy szóval sem iparkodott a házi kezelés bajnoka védekezni az ellen a nyomós érv ellen, hogy vannak ajánlatok, amelyek mig egyfelől minden rizikótól mentesitik a városi és biztosit iák G: '’autóbusztor galom megnyitását, másrészt a házi kezelés elvét is érintetlenül hagyják; sem időben, sem feltételekben nem korlátozzák azt a jogát a városnak hogy az antobnsz-koncessziőt önmaga használja ki. Tartunk tőle, hogy az autóbusz-rovatot még nagyon sokáig kell életben tartaniA jubileum, igy irta azt a polgármester, csakis arra való■ hogy egyetlenegy napra pihenői tartsunk s utána fokozott munkakedvvel, pihent elmével dolgozzunk a város érdekében. Olyan őszinte ez a beszéd, akárcsak maga a jubilál- ris alkalom, amelyről ugyancsak a polgár- mester állapította meg, hogy voltaképpen erőszakolt alkalom. A cikk pedig, amelyben a nevezetes polgármesteri megállapítások történtek. nem az olvasóközönség számára Íródott, hanem a kormánynak. A kormány részvétele, meghívása körül, a kiélezett politikai helyzet folytán, némi bajok voltak. A nagy diplomata tehát egyetlenegy cikkel elintézte az ügyet■ Kinevezte a jubileumot egyszerű, polgári, háziünnepélynek, amelynek a legszűkebb családi körben kell lefolynia. Ezzel az elmés kigondolással elsősorban a kormány megbocsájtását akarta a polgármester biztosítani, egyúttal pedig a polgárság elismerését is és annak a megállapítását, mennyire demokratikus gondolkodású, mennyire polgáriason cselekvő ember Budapest első polgára. Bizony, bizony, nagy baja ennek az országnak, hogy senki sem kerül arra a helyre, amely őt tehetsége és képességei alapján megilletné. Ekkora diplomata-talentummal, ilyen zseniális ravaszsággal más országban külügyminiszter lesz az emberből, minálmk legföljebb polgármester. Ilj — a klubtárs kedvéért. Szerdán választja meg a közgyűlés Ber- czell Jenő és Csupor József főjegyzőket tanácsnokoknak. A választás után a polgármester intézkedni fog az ügvosztálvvezetők uj beosztása tekintetében s megvalósulnak azok a kombinációk, amelyeket a Fővárosi Hírlap hetekkel ezelőtt jelzett. Az uj beosztással kapcsolatban a polgármester előszobájából végre ügyosztályba kerül Sztankovits Szilárd polgármesteri titkár is, aki e pillanatban nem örvend túlságos népszerűségnek a tisztviselők körében. A kijelölő választmány múlt heti döntése és az ügyosztályba való áthelyezés egy-egv láncszeme annak a polgár- mesteri tervnek, hogy Sztankovits Szilárdból a legközelebb alkalommal tanácsnok legven. Sztankovits Szilárd kétségkívül gáncs nélküli gentlemen, alelnöke a Magyar Athletikai Szövetségnek, amelynek élén Bdrcz.y István polgármester áll. Egvéb kvalifikációját azonban senki sem ismeri a polgármesteri titkárnak. Mindössze hét esztendő óta szolgálja a fővárost, mindig ugyanazon hatáskörben, a státuszba erőszakosan illesztették be, a közigazgatáshoz aligha ért- sokat. A polgármester érzi. hogy a klubtársi szolidaritásnak újabb bizonyítása nem fog olvan simán menni s hogy a Sztankovits révén mellőzött főtisztviselők nem köszönik meg kollégájuknak abnormális előrehaladását. Éppen azért az elmúlt héten uj jelszót adott ki: uj ügyosztályt kell kreálni, a testnevelés nagyon el van hanyagolva Budapesten! Ez már azután a netovábbja volna a polgármesteri ke- gyencek favorizálásának. Alig lehet komolyan venni azt az ötletet, hogy most, amikor arról van szó. hogv két ügyosztályt megszüntessenek. uj ügyosztályt kapjon n főváros, még hozzá a testnevelés számára, amelyet eddig is ki-iinően intéztek a tanügyi osztályban. A testnevelés Budapestén nem szorul hatósági gyámságra, ellenkezőleg, minden fölösleges hatósági beavatkozás csak bénitólag hathat reá. Nem is volna ennek az ügyosztálynak munkája semmi esetre sem annyi, hogv egv egész ügyosztályt tudna állandóan és hasznosan foglalkoztatni. Amilyen megdöbbentő tehát, éppen olvan komikus dolog az egész terv. A polgármester nem tudna védekezni az ellen a súlyos vád ellen, hogy egy embernek a kedvéért egy egész ügyosztályt kreált, a pénzpocsékolásra uiabb alkalmat és lehetőséget nyújtott. A testnevelési ügyosztály halvaszületeíí gyermek. Sztankovits Szilárd pedig ne vegye rossz néven, ha minden személyeskedéstől és elfogultságtól menten megállapítjuk, hogv a tanácsnoki állás fele irányuló ambíciója legalább is időelőtti. Egyetlenegy adatunk volt csupán téves a tanácsnoki állásokra történt jelölésekről szóló, múlt heti cikkünkben. Sztankovits Szilárd, amikor hét esztendővel ezelőtt állami szolgálatból a főváros szolgálatába lépett át, nem volt pénzügyi fogalmazó, hanem segédtitkár. Ez a tény azonban nem teszi elfogadhatókká a polgármester' és a kijelölő választmány akaratát. A legtalentumosabb pénzügyi segédtitkárból sem lehet hét eszendős szolgá-