Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-19 / 47. szám
2 Budapest 1913. november 19. lat után fővárosi tanácsnok, pláne akkor, amikor a pálvázók között olvanok is vannak, akik húsz esztendőt meghaladó időn keresztül közmegelégedésre végezték munkájukat. MÉRNÖKÖK GYŰLÉSE A TANÁCS ELLEN. Az a mélységes elkeseredés, amelyet a tanács legutóbbi terve, Farkas Árpád szegedi mérnök akvirálása. a lőváros mérnöki testületében keltett, erős visszhangra talált a városházán. A három műszaki ügyosztály mérnöktagjai szerdán este gyűlést tartottak a Katona- féle étteremben. A gyűlésen mintegy nyolcvan fővárosi mérnök jelent meg, közöttük B a r- czen, Orczy és T h i e r r i n g műszaki főtanácsosok, 8—10 műszaki tanácsos, főmérnök stb. A megjelentek egyértelműen megállapították, hogy a tanács mostohán jár el a mérnökökkel szemben s újabb és újabb ballépésekkel fokozza az elkeseredést. Több felszólalás után L i p p k a y főmérnök indítványára az értekezlet bizottságot küldött ki azzal az utasítással, hogy a mérnöki kar sérelmeit memorandumba foglalják. A bizottság elkészült munkájával s kihallgatást kért B á r c z y polgármesternél, hogy a mérnöki kar memorandumát átnyújtsa. A polgármester azonban ridegen kijelentette, hogy nem hajlandó fogadni a mérnököket, nem kiváncsi a testület panaszára. A polgármester ur eljárása érthető. Végtére is c s a k a városi mérnökökről volt szó, nem pedig a polgármester urnák valamelyik protekciós jelöltjéről. A mérnöki testület elhatározta, hogy F o c k Ede tanácsnokot legközelebb küldöttség utján keresi fel s tőle kél oltalmat az indokolatlan és sérelmes mellőzésekért. BBBHaBBBBBBBBBKBBBflHaBBBBBBBBBBBBBBflBBBBBBSBBBBBBBD GÁZGYÁRI DIREKTÓRIUM Főtisztviselők szinekurái Úgy látszik, a városházán is megcsappant a bizalom a gázgyár vezetősége iránt. Kezdik belátni, hogy fielt ai Ferenc hiányát egyre erősebben érzi a legnagyobb házi üzem. Legalább erre vall az a terv, amely .legközelebb kivitelre kerül. Befejezett tény. hogy a gázgyári üzemvezetés ellenőrizésére hattagú direktóriumot szerveznek. A direktórium tagjai: Fest éti eh Géza gróf alpolgármester Buzáíh János, Harrer Ferenc tanácsnokok, Ripk.a Ferenc, Bernau er Izidor és Sahödl Lipót gázgyári igazgatók. Az újfajta tisztség nem lesz egészen tiszteletbeli, mert jelentékeny íisz- teletdijjal lesz egybekötve. A város legfőbb tisztviselőit, különösen a szerencsés kiválasztottakat, nem illik a jövőben sem irigyelni, de sajnálni sem kell őket túlságosan. Bódy Tivadar alpolgármester alelnöke a Városi Villamosnak, elnöke a Vásárpénztár igazgatóságának, tagja a közmunkatanácsnak. Festet ich Géza gróf most még csak felügyelő-bizottsági, jövőre igazgatósági tagja a Városinak, igazgatósági tagja a Vásár pénztárnak s tanja lesz a gázgyári direktóriumnak, később a közmunkatanácsnak. Rényi Dezső a Városi Villamos igazgatósági tagja, Harrer Ferenc az uj direktóriumban és a közmunkatanácsban van. Folkushazy Lajos a Vásárpénztár ■ igazgatóságában. B u z á t h az uj direktóriumban. A névsorból megállapítható, hogy vannak favorizált tanácsnokok és Vádinak elhanyagolt tanácsnokok. Ezt egyébiránt illusztráltuk már akkor, -amikor kimutatást közöltünk arról, melyik alpolgármesternek, melyik tanácsnoknak van városi autója, melyik kényfelen beérni egyszerű gummirád- lissal és. melyiküknek nem jut e földi javakból semmi sem. Ez a differenciálódás más téren is tapasztalható. A főváros néhánv kiválasztott főtisztviselőnek telefont vezettetett be a lakására s állandóan a város fizeti a telefondíjat. Városikig fizetett telefonja van Almády Géza. Buzay Károly. Déri Ferenc, Fcck Ede. F o lk u s h á z y Lajos. Harrer Ferenc tanácsnokoknak. Eperfa-tragédia az Andrássy-uton 1. „Feketén bólintgat az eperfa lombja“. így dalolja ezt a költő, de nyílt kérdést csinál abból, hol van az az eperfa, amelynek a lombja feketén bólintgat? A költő íeledékenységét sietve pótoljuk: a feketén bólintgató eperfa- iomb Budapesten virágzott, Budapest legszebb utján, az Andrássy-uton, véges-végig. Az Andrássy-ut eperfái az Oktogon-téren kezdődtek s e napokban végződtek. Gyönyörű eperiákat ültettek a város gondos kertészei. Terebélyes lombok zöldültek a fákon, azzal a szent hivatással, hogy az omnibusz tetején gyanútlanul ülőknek kalapjait bejelentés nélkül lesöpörjék a tar koponyákról. Aminek mindig nagyon örültek a beavatottak. A ligethez közel ültetett fák viszont igen értékes anyaggal gyarapították állandóan a lapok rendőri rovatait. Nagyon sok öngyilkos ezeket a fákat használta fel önakasztási célokra. Úgy gondolkoztak, hogy nem árt, ha az ember még az utolsó percben is spórol: minek fáradjanak egészen a ligetig, amikor jó és olcsó eperfákról a liget közelében is gondoskodott a körültekintő tanács. 3. Gyalázatos, cudar világot élünk, az már bizonyos. Az is baj, ha valami nem sikerül, az is baj, ha valami túlságosan jól sikerül. Példa erre a városi eperfák sorsa. Az elültetett eperfa- mag termékeny talajra talált az Andrássy- uton. A lombokkal még megbirkóztak volna a kertészek, de az eperfa egy szép napon elkezdett gyümölcsözni. Valóságos, belső és el nem titkolható eper hullott a fákról, mint egykoron a manna az égből, vagy mint a verebek bél- kanalizációjának eredménye az Erzsébet-téren. 4. Maradjunk inkább az utóbbi, költői hasonlatnál. Annál is inkább, mert ennél a pontnál érünk el az u. n. tragikai kifejlethez. Eljött az epreket hullató őszök ősze s a pesti szép asz- szonyok és szép lányok, ahogy végigmentek az Andrássy-uton, eperillatu parfőmhöz jutottak. Az illatot még talán eltűrték volna, az ellen azonban az apák és férjeknek támadt jogos aggodalmuk, hogy a drága blúzokat és kosztümöket használhatatlanoknak bélyegezzék a szép asszonyok és leányok. A város eprei szorgalmasan hullottak és mintha csak üzleti ősz- szeköttetésben állottak volna a tisztító-intézetekkel, pont a női ruhadarabokon fakadtak föl 5Az apák és férjek tiltakoztak az eperfáknak gyümölcsöző elhelyezése ellen. A város pedig belátta, hogy igy nem lehet köztisztasági politikát csinálni. Múlt héten előkerültek a város fegyvertárából a szekercék s amit az idők hires vasfoga nem tudott elérni, elvégezték azt a városi szekercék. Kidőltek az eperfák eprestül, a gyerekek nem nevetnek többé a kalapok miatt, az öngyilkos-jelöltek ezentúl a ligetbe kénytelenek vonszolni fáradt tagjaikat. Egészen bizonyos, hogy. ezt a gyászt is Tisza István hozta a hazára. Fi sehe fék mókádnak. A becslés tífabb adatai A Magyar Villamossági Részvénytársulat huza-vona politikájáról, mellyel a becslés befejezését hátráltatja, továbbá az értékelés adatairól nagy feltűnést keltő cikkben beszámolt a „Fővárosi Hírláp“; (ismertettük a bíróságnak legutóbb kelt szigorú határozatát, melyben utasította a szakértőket, hogy jelentésüket legkésőbben 1913 november 15-éig terjesszék be. Mim most értesülünk, a társaság ezt a terminust sem tartotta be; a fővárosnak hétfőn végzést kézbesítettek, mely szerint a törvényszék újabb terminust adott a szakértők becslési jelentésének beterjesztéséhez. A határidőt újabb négy hétben szabta meg a bíróság; szigoru hangú 70715. sz. alatt hozott végzésében arra utasítja a műszaki berendezéseket becslő szakértőket, hogy jelentésüket legkésőbb 1913 december 15-éig beadják. Az építési szakértőknek ellenben rövidebb terminust szabtak, nekik a bíróság határozata folytán nyolc napon belül be kell adniok szakvéleményüket; a nyolc nap a végzés kézbesítésétől számítódik. Az építési szakértők egyébként teljesen végeztek munkájukkal. Mindössze két alapelvben volt közöttük eltérés; az egyik az, hogy az épületekbe beépített fölszerelések mint villany- csengő és ehhez hasonló invesztíciók, melyik szakértő-bizottsághoz tartozik. Végeredményben aztán megállapodtak, hogy az ilyen }lé- tesitmények értékelése a műszaki bizottság hatáskörébe való. A másik kérdéses pont pedig az volt, hogy ki becsülje meg az olyan berendezéseket. amihez egy ingatlanba elmczditha- tatlan fölszerelések vannak beépítve. Ezt közös megegyezéssel az építési becslőbizottság értékelte. Nagy ellentét támadt azonban a szakértők között a kábelhálózat értékének megállapításánál. Erre nézve a szerződés úgy intézkedik, hogy az ár megszabásánál nem az üzleti érték, hanem a használati érték az irányadó. Ezt a Magyar Villamossági emberei úgy értelmezték, hogy személyes szemle utján megállapittassék a kábelek hossza, megállapították egy-egy kábel élettartamát és annak beszerzési árát; a beszerzési árból levonták az üzembevételre eső részt és azt akarják használati értéknek tekinteni. A főváros becslöinek álláspontja viszont az, hogy a használati érték annyit jelent, menynyiben tudja a város a kábeleket használni. Már pedig a Magyar Vilamossági kábelei olyanok, hogy ezt a rendszert ma már nem is használják, manapság ugyanis háromfázisú kábelt alkalmaznak. S ha a főváros a társaság által üzemben tartott kábeleket akarja használni, akkor külön gyárat kell erre felállítania, mert ilyen kábeleket ma nem is gyártanak. ázilag készített női-, férfi- és gyermekfehérnemüek kezesség mellett rendkívül jutányosán VAJDA MÓR-nál IV., Deák Ferenc-utca 21. • ■■■■■BgBBr«BllMailiaBIMBPR«nr«lliafl|IBBRBiaBkaoiBn
