Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-29 / 44. szám
2 Budapest. 1913. október 29. hivatottak arra. hogy a főváros kereskedőinek és iparosainak eminens érdekeit megvédjék. Egységes táborban kell felvonulniok a közgyűlésen a kereskedőknek és iparosoknak. A kereseti ág szerint való tömörülés nem jelenti, a kerületi pártkereteknek megla- zulását. de lehetetlenné teszi a jövőben azt, hogy Budapest törvényhatósági bizottsága figyelmen kívül hagvia a legnagyobb polgári osztály létérdekeit. IlBBBBBBBflHHSaBQBBaBBiaBflBaBBBaBUaBanaBaaaaDIIBBEIlBBBBBB Gázfűtés - gáz nélkül Hogy Mfkezneii a tulhiadásiift? A hiteltullépések keletkezésének beszédes példáját nyújtja ez a kis történet. Szól pedig a mese a Szentendrei-utón mostanában épült községi iskoláról, amelyről egyizben megemlékeztünk már, annak az alapos aggodalmunknak a kapcsán, hogy hiányzik belőle a jellemszilárdság és bárha vadonatúj alkotmány, mégsem fogja sokáig az alkotók dicsőségét hirdetni. A palotaszerü iskola végre-valahára elkészült s amikor a belső berendezésre került a sor, a városházán úgy határoztak, hogy a tantermekbe gázfűtést vezetnek be. Nyomban hozzáfogtak a munkához, megrendelték a drága gázkályhákat, a tanítók és a nebulók pedig már előre is örültek, hogy milyen jó lesz télen, amikor az utcán nagyon hideg van, a gáz pedig kitünően fog melegíteni. A tél, ahogyan mondani szokás, előre vetette az árnyékát. Az első őszi szél arra csábította az iskola vezetőségét, hogy a pazar pompájú gázkályhákat kipróbálja. A próba nem sikerült. Egyszerűen azért nem, mert kiderült, hogy a bölcs tervezők elfelejtették a gázt a központi tartályból a kályhákig vezetni. Ez pedig minden tragikus oldala mellett is kacagtatőan humoros dolog. Jó, jó, a fák nem nyúlnak az égig. De miért ne nyúljanak a gázcsövek egészen a gázkályhákig? — erre már nehéz dolog felelni. Sokáig tartott, amig rájöttek az iskolában a hibára. A kályhákat okolták a rövid gázcsövek miatt, amikor pedig megunták a dermesztő hideget, radikális megoldást választottak. Egyszerűen kidobták az összes gázkályhákat és szén- fütésre. rendezkedtek be. Tömték a jó, öreg Meí- dinger-kályhákat kokszszal, szénnel, fával, papírral, de megint baj volt: óriási füst terjedt szét a tantermekben. A gyermeÄ1 polgármesterből — ölpolgármester. A váci-utcai parlamenten egyszerre két zászló leng. Antal Gyulát gyászolja a fekete lobogó, a nemzeti szinti pedig azt jelenti, hogy ma fogják betölteni a városatyák V a s z i 1 i e v i t s János helyét. Az elmúlás és az élet szimbólumai a zászlók, szépen megférnek egymás mellett, az őszi szellő nyomán egymásra borulnak s ha szólni tudnának, a fekete lobogó bizonyára azzal kérkedne, hogy ő előbbre való, mint a trikolór, mert minden pápaválasztást pápatemetés előz meg, a holtakat szépen elparentáljuk és közben máris az utódokat keressük. Megállapítjuk, hogy a közgyűlés korántsem volt ilyen melancholikus hangulatban. Ünnepi gérokkok simultak a városatyáknak többé-ke- vésbé daliás termetére. Bárczy polgármester is talpig fektében nyitotta meg az ülést s tett jelentést Buda és Pest egyesülésének negyven esztendős jubileumáról. Negyven esztendővel ezelőtt történt, hogy Pest örök hűséget esküdött Budának, ásó, kapa sem választja el őket azöíta egymástól, csak a Duna. Negyven esztendő alatt sokat civakodtak a házastársak, Buda állandóan féltékeny volt az urára, mert Pest kikapós legény volt, nagy városi erkölcsökkel szaturálva, Buda pedig mai napig is jámbor „spisz“ maradt. Körülbelül igy morfondíroztak a városatyák a bejelentés kapcsán, aztán megállapították, hogy Buda és Pest egyesülése meddő volt, a kék kórusban énekelték: Mi füstölög ott a Szentendrei-utón, távolban, talán biz1 az édes anyánk hajléka? Holott az édes anyánk hajléka füstmentes maradt, az uj iskolában pedig azért volt csupa füst minden, mert a városházán már megint megfeledkeztek valami lényegtelen, csekélyke körülményről, arról, hogy a kémény gázfűtésre szolgáit, nem pedig szénfütésre. Természetes tehát, hogy nem szuperálhatott és természetes, hogy amikor erőszakkal szenet akartak vele fogyasztatni gáz helyett, sztrájkolni kezdett, füstöt okádott magából. A drága gázkályhákat most a kémény követte a város anyagfelszerelési raktárába. Egyetlen-egyszer lesz még hozzájuk szerencsénk, akkor, amikor a szentendrei-uti iskola építkezésénél felmerült hiteltullépésnek a fedezetéről kell majd gondoskodni. * Tudja isten, ki ambicionálta, hogy a szóban forgó iskola ritkítsa a párját? Kívülről úgy néz ki, mint valami modern várkastély, belül pedig keleti pompa fogadja a jámbor nézőt. Még a padlója is különb, mint a többi városi épületé. Kiadták az ukázt, hogy kétszáz négyszögméternyi területet aszbeszttel kell kirakni. Miután pedig a padló területe mindössze százhatvan négyszögöl volt, a körültekintő vezetőség úgy oldotta meg a fogas problémát, hogy a fölös aszbeszttel apince padlóját rakatta ki. No, ti hires bécsiek, berliniek, párisiak, londoniak, erre mutassatok néidát. Van-e ti néktek is pa- lotaszerü iskolátok, ahol még a pincének is asz- beszt-padlója van? UBaBBBBBBBBBBBBBBBBBHBBVBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBliA« Egyhangúlag Festeíich Miért lépett vissza iHmady? A 1 m á d y Géza tanácsnok hétfőn délben bejelentette a polgármesternek, hogy az alpolgármester5 címmel és jelleggel felruházott tanácsnoki állásra beadott pályázatát vissza- vonja. Minthogy D é r í Ferenc dr. és Harrer Ferenc dr. tanácsnokok már korábban megcselekedtek ugyanezt, a. november ötö- diki közgyűlésén az egyedüli jelöltet: Festet’eh Géza gróf tanácsnokot fogják egyhangúlag megválasztani. Almádi Géza visszavonulása érdekes körülmények között történt. Eleinte úgy látszott. hogy számottevő pártja lesz. voltak kerületek, amelyeknek támogatására egészen biztosan számíthatott- Később azonban Bára házasságból nem származott gyermek. Nagy- Budapest még mindig a jövő méhében szundikál. Az ünnepi hangulatból H a v a s s Rezső zökkentette ki az atyákat. Hosszúlejáratú indítványokat tett, aminél sokkalta nagyobb baj volt, hogy az indítványokat meg is indokolta. Mindenki unta az ügyet, még Bárczv István is, el- annyira, hogy egyszerre csak felkelt a helyéről s az elnöklést átadta F e s t e t i c h Géza grófnak. Festetich úgy elnökölt, mintha világéletében nem csinált volna mást. Jóformán joga sem volt az elnökléshez, mert a megbízatása egyelőre csak a polgármester bizalmát jelentette, Két hét múlva lesz a választás, amely ha balul is üt, Festetich már nem idegen az elnöki székben, bebizonyította, hogy kitünően tud a városatyák feje fölött elnézni. A derék A1 m á d y Géza bizony ám azt gondolta magában: „Elnökölnék bár én, és figyelnél rám te!“ . . . Festetich rosszkor kezdte az elnöklést. Valami bus Lengyelnek a nyugdíjügyét tárgyalták s a közgyűlés, Baránszky Gyula dr. hatásos védöbeszéde után, leszavazta a tanácsot. Jó szerencse, hogy ugyanannak a Lengyelnek még két rendbeli kérelme volt. Ezeknél aztán reparálták a vereséget s a tanács előterjesztését — ugyancsak Baránszky Gyula lelkes védelme folytán — változatlanul elfogadták. A Lengyel-ügy után nyugodt nmrU,-ben haladt a tárgyalás. Az események csöndes szemlélőinek alkalmuk vplt néhány jó:ző megfigyelésre szert tenni. Egv budai városatya valami jelentéktelen tárgynál észbontóan bőbevzOo.'mek mutatkozott. Éppen kéznél volt az evvik te- rembiztosi címmel és jelleggel felruházott szolczy István erősen exponálta magát .nem any- nvira Almádv ellen, mint inkább Festetich mellett. A polgármester személyesen kortes- kedet s azzal érvelt, hogy Almády Géza amugv is vagyonos ember s a szükséges harmónia közötte és Almádv között nincsen meg olyan mértékben, mint Bárczv és Festetich között. Közvetlenül a kijelölő választmány ülése előtt kompromissumot ajánlott fel a polgármester: e szerint a választmány Al- mádyt jelöli első helyen azzal a feltétellel, hogy Almádv azután önként visszalép a jelöltségtől. Ezt a feltételt önmagáim nézve, le- alázónak tartotta Almádv s az ajánlatot visz- szautasitotta. mert — úgymond — az már egészen egvre megy. hogy a halálra’téltnek a kivégzésénél selvomzsinórt használnak-e, vagy kötelet. A visszautasítás eredménye az volt. hogy a választmány Festetich Géza grófot jelölte első helyen amivel azután el is dőlt a választás sorsa. A kerületek egymásután állottak FesteFch mellé s Almádv Gézának be kellett látnia, hogy a legkeservesebb csalódások érnék, ha kitenné magái a választás esélyének. Elment Bárczy Istvánhoz, megköszönte az iránta tanúsított jóakaratát, azután beadta a pályázat visszavonására vonatkozó kérvényét. Bárczy István szótlanul tudomásul vette ezt az elhatározást, a mellőzött tanácsnok pedig újból elfoglalta hivatalát és lankadatlan buzgalommal, példában kötelességérzettel fclvtVia a munkáját uev. nrntha mi sem történt volna. Bárczv István akarata ismét győzött. 1IIBBBBBBBBBIIBBBBBBBBBBIBBI1BIBBBHBBBBBBBBBBBDDBBI A CSODA-AUTO ÚJABB EZREKET NYELT EL Lapunk olvasói előtt nem Ltok. hogy a főváros polgármesterének. Bárczy István dr.-nak legújabban olvan automobilja van, ám élv ugyan negyvenötezer koronájába került a fővárosnak, viszont azonban egyetlen párja van csak a világon, az is Vilmos császár tulajdona. A polgármester csoda-autoiával kellemetlen eset történt pár nappal ezelőtt. Bárczy Istvánnak bebeszélte valaki, hogy egv negy- venö'ezer koronás autót k'vül is, belül is a legnagyobb fénnyel illik kivilágítani. A polgármesternek erősen kifejlett kulturérzéke van műiden iránt ami rossz és drága. Nem ga. a kéznél lévő szolgának a kezében viszont hosszú, hegyes fecskendő volt, tartalma pézsma-parfüm s a rendeltetése az. hogv a közgyűlés levegőjét ózondussá tegye. A szolga azt hitte, hogy ő egy tiizoltófőparancsnok, a pézs- más hengert a beszélő városatya száD^k szegezte, azzal a dicsérendő tendenciával, hogy eloltsa a szónoki tüzet. A városatya szénen megtöröíte az arcát és tovább beszélt, amiből az következik, hogv a bakkaratnál néha nem árt a bankot kissé megspriccelni, de^ egy szónoklási viszketegségben szenvedő városatyánál ez a műtét teljesen kárbaveszett munka. A beszélő atyának a háta mögött soha sem látott, méltán megcsodált férfiú ül. A sajtó karzaton megindul a találgatás, vájjon ki lehet ez az ember? Sokan megesküsznek rá, hogy Wewresshegyi Dávid hirtelen kiugrott a Borsszem Jankóból s szó nélkül letelepedett a teremben, Végre Lieber tanácsjegyző, akinek hivatalból kell ismerni mindenkit, elárulja, hogy Wewresshegyi Dávid tulajdonképpen Heinrich Kálmán, nem a Borsszem Jankótól jött. hanem Budáról, nem is azért, mert Buda-Pest jubilál, hanem mert ősrégi városatya, közmun- kafanácsos, mindezeknek a tetejében pedig any- nyi pénze van. hogy ha a jubileum alkalmából minden városatyának, minden városi tisztviselőnek, minden városházi ujságirnoknak e^v-eerv zsák gázgyári kokszot küldene, még akkor is volna mit aprítani a kávéjába. Hirtelen hatalmas éljenzéstől visszhangzanak a komor falak. Bárczy István jelenti, hogy az alpolgármesteri állásra Bódy Tivadart választották meg
