Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-29 / 44. szám
Budapest. 1913. október 29. 3 volt nehéz dolog tehát megvétetni vele (t. i. a várossal) csekély háromezer koron á- é r t egv u. n. Caw-Vorrichtungot, olyan ac- cumulator-félét amelvnek segítségével köz- pon.ilag villamos világ tással lehet ellátni az autó külsejét és belsejét. A Caw-Vorrichtungot beszerezték, de rövidesen elveszítette Bárczv István tetszését- A polgármester megunta, úgy találta, liogv nem szuperál eléggé jól. A polgármesternél az elhatározást nyomon követi a tett s a 3000 koronás Caw- dolog ma már valahol az anvagszertárban p'hen. Húsz fillérért akárki megvá.sárolhatja- A küjönbözetet pedig megéri az a jól eső tudat, hogy ilve'n drága autó-világitó masinája még Vilmos császárnak sem volt. Igaz. hogv Vilmos császárnak a saját zsebéből ke'- lene kifizetni a 3000 koronát, a polgármester ellenben a oest; polgárok zsebeit használja fel erre a célra. Ez azonban csak formaság, ugv hívják: a közigazgatás egvszerüsiitése. Bontás előtt az utcai bódék és trafikok. A város területén jelenleg négy helyen állanak árubódék. A Szervita-tér közterületén létesített bódék háromnegyedrészben üresek; az engedélyt annakidején Fischer Emil bizottsági tag kedvéért adták meg az építkezésre. Fischer közben kihurcolkodott belőle. A fővárostól kapott használati engedély 1913 december 31-én lejár; ezután pedig nem következhetik egyéb, minthogy a malteros tákolmányt január elseje után le kell bontani. A Dohány-utca és a Wesselényi-utca sarkán emelt árubódék magántelken épültek; a telekkel a tulajdonos izraelita hitközség nem tud mit csinálni. Bérházat a templom oldalába nem épit és addig, mig az értékesítés problémáját megoldják, menedéket ad a környék hajléktalan kereskedőinek. A Rókus-kórház melletti árubódék fennállása a legnagyob sérelme a környék kereskedőinek és a közérdeknek. Az ott helyet foglaló kereskedők mindenikének külön üzlete van és csak fiókot tart fenn a bódéban. A középitési bizottság múlt pénteken tartott ülésében győzött ismét a bebiztosított magánérdek és a bizottság a bódék ottmaradását további egy esztendővel meghosszabbította. Egészen bizonyos azonban, hogy ez a határozat nem végleges. A közmunka— Mindjárt gondoltam! — szólt egy csodálatos éleslátással megáldott városatya és már indult is, hogy Bódyt az eredményről értesítse- Bódy nem volt naevon meglepetve, tudomásul vette, hogy alpolgármester lett, annál is inkább, mert eddig is az volt. Még csak diszmagyart •sem húzott magára, egyszerű szalónkabátban esküdött fel magyar hazánk alkotmányára és vidékére. Aztán Bárczy dicsérte Bódyt. Bódy visszadicsérte Bárczyt, a városatyák tapsoltak és éljeneztek, de a leglelkesebb, legőszintébb, tapsok és éljenzések a karzatról indultak útnak. Ott ült az ünnepelt alpolgármester családja, immáron negyedszer hallották Bódy Tivadart fölesküdni, aránylag fiatalember még az uj alpolgármester, de — legföljebb még egyszer esküszik ... az alkotmányra! . . . A ceremónia végén Bárczy István megkérdezte a jobb kezétől: — Nagyon drukkoltál, Tivadar? Egy keveset, éppen csak a forma kedvéért — válaszolta Bódy s a közgyűlésnek most ritka látványosságban volt része: a két férfiú összecsókolózott. Utána pedig Bódy Tivadar kivonta magát a polgármester ölelő karjaiból s a gratulálok sorfala között kivonult a teremből. A városatyák pedig megkérdezték egymástól: — Melyik kijáráson keresztül távozunk? Mivelhogy tudniillik, hogy a városházán a kijárások megszaporodtak. A központi városházára uj táblát szögeztek fel az elmúlt héten. Az van ráirva. hogy: Éjjeli kijárás.. Tehát már éjjel is! A váci-utcai parlamentben.ellenben ez idő szerint még csak nappali kijárások vannak. Amely körülményt ok és okozati összefüggésbe lehetne hozni azzal a ténynyel. hogy szeretett fővárosunk jelenleg főpolgármester nélkül szűkölködik. hosszabbítását a belügyminiszter megsemmisíti. A legtöbb bonyodalom a Kálvin-téri árubódéval, a Báthori-ká véházzal volt. Erre vonatkozólag a belügyminiszter utolsó terminusnak most november eisejet jelölte meg. A második ügyosztály az ügyet újabb halasztó indítvánnyal a jövő pénteken tai tandó középitési bizottság elé viszi és azt javasolja, hogy a Bátho- ri-kávéháznak további egy évig kegyelmezzen meg a főváros. A, javaslat persze csak egyszerű formalitás, mert a város ismeri a belügyminiszter intencióját és tudja, hegy az egyéves halasztásba nem egyezik beie A közterületeket elfoglaló trafikok is el fognak tűnni a legközelebbi időben. A főváros, mint ismeretes, hirdetési bódék fölállítását tervezi: ki is irta a városgazdasági ügyosztály a bódékra a tervpályázatot, de a beéi kezett tervek megvalósítása horribilis költséggel járna és igy az ügyosztály újabb hirdető-bódé tervek beszerzését tervezi. Ha ezt a problémát megoldották, akkor az úttesteken levő trafikok ott nyernek eihelvezést Engedélyt persze csakis bérleti szerződés alapján kaphatnak a jelenlegi bódé-trafiko- sok is. Szterényi & Comp. Házakat kínálnak a városnak Szt'erényi Józsefről, a legdaliásabb ny. államtitkárról, régóta nem esett már szó ennek a lapnak a hasábjain. Legutoljára akkor, amikor fájdalomtól megtört szívvel jelentettük, hogy lemondott bizottsági tagságáról, mert félt, hogy mihamarább összeférhetetlen helyzetbe kerül. Annakelőt-te pedig egy .cikknek a keretében méltattuk Szterényi József érdemeit, abból az alkalomból, hogy közkereseti társaságot alapított, összevásárolta a Sasad vidékét, telekspekuláns lett. Ennek a közkereseti társaságnak révén szerepel újból a városházán Szterényi József. A társaság, két kisebb pénzintézettel együtt megvásárolta az u. n. Halász-féle házcsoportot, a Városház-utca 10., 12. és 14. számú házakat, A bontás javában folyik már, az építkezéssel azonban egyelőre nagy bajok vannak. A középitési bizottság ugyanis megtagadta az építési engedélyt azzal az indokolással, hogy a Halász házcsoporton keresztül fog vezetni a Gerlóczy-utca folytatása, ennél fogva az engedély csakis azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetők az utcafolyattásra helyet hagynak. Fischer József biz. tag ugyan erősen pártolta a társaság kérelmét, de Harrer Ferenc dr. erélyesen visszautasította a bizottsági tag ur prókátoroskodását s elárulta, hogy Fischer ur szintén tagja a konzorciumnak, ennélfogva közvetlenül érdekelt fél. Amikor Szterényiék látták, hogy az építkezéssel nem boldogulnak, más irányba terelték az üzletet. Felajánlották a telkeket a fővárosnak megvételre. A vételből azonban nem lesz semmi. Nemcsak a vigasztalan pénzügyi viszonyok miatt, hanem azért sem, mert ahol Szterényi József van, ott nem terem többé fü. Szterényi József üzleteiből nem sok haszna lehet a városnak, a kijárás tehát nem fog sikerülni. árosí A lámpagyár kudarca A főváros közgyűlésén P e r c z e 1 Béla bizottsági tag fülszinre vetette a vállalkozói kapzsiságnak egyik sokat ostorozott kinövését, amikor a vállalkozó a város tetemes megkárosítására használja k: monopólszerii helyzetét. A támadás éle az adott esetben a Magyar Lámpa- és Fémáru gyár Részvénytársaság ellen irányult. Ez a vállalat foglalkozik kizárólag a főváros vízmérőóráinak megjavításával. A vállalat ezt a helyzetet jogosulatlan haszon elérésére használta ki; hosszú évek során éven- kint mintegy 150,000 koronát számított föl a lámpaárugyár a fővárosnak, holott, mint a közgyűlésen mondották, ez a javítási munka sokkal, közel 50 százalékkal kevesebbet é r. A vállalkozó társaság visszaélésére a megszokott módon igyekszik a város segíteni. Közismert dolog, hogy a lófogatu fuvarosok vállalkozói addig zsarolták a várost, mig a városházán megunták a szertelenséget és megcsinálták a házi fuvartelepet. Ezúttal is azt a megoldást választották a városházán. A vízvezetéki és világítási ügyosztály előterjesztésére a polgár- mester három tisztviselőt küldött ki külföldi tanulmányútra. A kiküldöttek a nagyvárosok vízmérőóra javítási rendszerét fogják tanulmányozni. Az útnak a gyakorlati eredménye pedig az lesz, hogy a vizműigazgatóság uj házi üzemet létesít: a vízmérőórák javítására városi műhelyet fognak fölállítani. Ehhez pedig most már csak egy lépés az, hogy a vízmérőórákat házilag gyártsák. A szerelőműhely ugyanúgy van berendezve ugyanis, mint az óragyár, csak nincs benne öntöde. Ezt pedig azzal pótolják, hogy vagy máshol öntetik meg az órákat, vagy pedig később öntődét is létesítenek. A vállalkozó gyár magára vessen, mikor a város véget vet a mai tarthatatlan helyzetnek. A lámpaárugyáron kívül csakis Pozsonyban létezik még vízmérőóra javítóműhely. Ezt azonban a távolság miatt nem lehetett foglalkoztatni. Újabban a soproni vízművek akartak Budapesten javítóműhelyt létesíteni, de a város tervének hallatára elálltak a megvalósítástól. Autóbusz helyett tragikomikus előterjesztés. A polgárság sürgető kérésének, a sajtó egv- ér'elmü követelésének lesújtó eredményét készíti elő az a javaslat, amelyet a tanács az autóbusz dolgában a bizottságok és a közgyűlés elé akar terjeszteni. A megdöbbentő felületességgel összetákolt előterjesztés az autóbusz-kérdés rad’kális megoldása helyett uiabb komplikációkkal tetézi a, bait. Először is az omnibusz-vállalat megváltására csak ötnegyed év múlva kerül a sor. Másodszor: nem méltó a fővároshoz, hogv jogi kibúvókat keres. hamis utakon törekszik az autobusz-köz- Pekedés nevetséges kis torzalakulatának a beállítására. A Rudastól a Széchényi-fürdőig közlekedő kocsik nem mehetnek autobusz- forgalomszámba s állandó összeütközésre, pö- rökre fog vezetni az autóbusz-társasággal. Ez az ideiglenes megoldás a semminél is kevesebb. szégyenletesebb. Most még csak az hiányzik, hogv a tanács szuverén hatáskörébe engedje át a közgyűlés az autobusz-iáték megindítását, s a kocsitipus klváPasztását- Az autóbuszért megindult mozgalomnak ez az eredménye növeli a tanács bűneinek a számát. Lapunk telefonszáma: 137-15 tanács illetékes referense már is bejelentette a második ügyosztálynak, hogy az engedély meglf r rv 9 vi£merooragyat
