Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-13 / 33. szám

99 2 Fél esztendeje sincsen, hogy ugyanezen - helyen gyarló leírását adtuk az impozáns fényű díszközgyűlésnek, amelyen lieltai Ferenc fe­kete diszmagyarban, a tomboló tetszészajtól könnyekig meghatva, elmondotta főpolgármes­teri székfoglaló beszédét. Sokan, a kiélesedett poitikai ellentétek miatt, aggódó figyelemmel lesték, miként állja meg a helyét négyszáz tig­ris Között a népszerűtlen kormány városházi exponense és nem-e árt meg a gyilkos kórtól szaturált szervezetnek a vállalt munka, a mun­kával járó töméntelen izgalom. lieltai Ferenc játszva győzte le a súlyos helyzet nehézségeit. Szívós energiájával rövi­desen ura lett a közgyűlésnek és minden eddigi főpolgármesternél népszerűbb lett. Ö volt az első, akinél a főpolgármesteri állás nem merült ki üres reprezentálásban, a fényes szinckura méltóságának élvezésében, lieltai egyénisége súlyos tartalommal, óriási munka- és hatás­körrel töltötte meg a budapesti főispán stal- lumát. Eleintén nevettek ratja, sőt bosszankod­tak, hogy komolyan veszi önmagát, hogy kór- házról-kórházra jár, a hibákat észreveszi, a ba­jokat orvosolja, tanácskozik a város dolgairól, kezdeményez és bírál, tanulmányoz és hozzá­szól mindenhez. Utóbb belenyugodtak a változ- hatatlanba: lieltai Ferenc legfőbb irányitója, egyben pedig lelkiismeretesebb ellenőrzője lett Budapest igazgatásának. S amikor minden irányban megalapozta a pozícióját, amikor az ellenkező politikai hitvallásnak követői :s meg­értő méltánylással kezdték nézni a munkáját: nagyszerű terveknek, várostboldogitó esz­méknek dús hajnalán kettészakadt a Párkák fonalán lieltai Ferenc nem dolgozik többé Buda­pestért! Matematikai pontossággal zudult a nagybsteg főpolgármesterre tragikus végzete. Szörnyű be­tegség k.inozta hosszú esztendők óta, cukorba] emésztette a szervezetét, a cukorbajos embe­rekre pedig végzetes következményt jelent minden izgalom, lieltai Ferenc kétségtelenül a kötelességérzetének lett ldozata. Ö maga mon­dotta főpolgármesteri beköszöntőjében, hogy sohasem kereste ezt a díszes állást, de meghaj­lott az érvek előtt, holott jól tudta, mi vár reá! Most, hogy a halál átvette az életnek a foly­tatását, visszaidézzük emlékezetünkbe a fél- esztendős kormányzás viharos üléseit, a zajos vitákat, az izgalmakat, amelyek a közgyűlés termében viharzcttak. A Tisza-kormány iránti bizalmatlansági indítvány tárgyalása, a Kossuth Lajos-utci villamos ügye, a Sáros-fürdővel kap­csolatos fegyelmi vizsgálat: megannyi halá­los csapása, tőrdöfése volt a végképpen elrom­lott testnek. Laikus szemmel sem volt nehéz meglátni, micsoda rettenetes kínokat állott ki ezeken az üléseken lieltai Ferenc. Emberfeletti erővel uralkodott magán, de a hangja, a járása, az arcszine, a taglejtései mindent ;«elárultak. Úgy látszik, ö maga :s sejtette, hogy nagyon megártott néki a munka és a gond. Valami bus rezignáció csendült ki a hangjából, amikor az utolsó közgyűlés berekesztésekor kellemes üdü­lést kívánt a városatyáknak. Szegény, szegény lieltai Ferenc, most már az idők végtelenjéig pihenhet, a városatyák pedig a ravatalon lát­hatják utoljára . . . Mondják, hogy az elhunyt főpolgármester régóta figyelte önmagán a cukorbetegség terje­dését. A gyilkos kórra vonatkozó összes kü 1 - és belföldi szakmunkákat áttanulmányozta, ~ világ összes specialistáival konzultált és jobban ismerte a betegség minden fázisát, mint akár­melyik orvos. Roppant egyszerűen, mértékle­tesen élt, aminthogy egész életében mintaképe volt a puritán életmódnak. Gyönyörű könyvtára volt, ritka gyűjteménye a világ összes városaira vonatkozó adatoknak. Erről a könyvtárról — hir szerint — végren- deletileg intézkedett lieltai Ferenc, az örökös a főváros lesz. * .Joi'/WO-jl 1IMZMP Óriási befolyása nagy hasznára volt a fővá­rosnak. A. legkisebb dologban is személyesen közvetített a város és a kormány között. Leg­utóbb, amikor a pesti pénzintézetek 60 millió korona fiiggőkölcsönt folyósítottak a városnak, a kölcsönkötvényeket Ausztriában is igyekez­tek elhelyezni s természetesen a kötvények után a városnak kellett volna mintegy 60,000 korona illetéket fizetni az osztrák fináncnak. A tanács törte a fejét, hogyan lehetne szabadulni ettől a tehertől. Végre is Festet ich Géza gróf, a pénzügyi osztály akkori vezetője gon­dolt egyet és elment lieltai Ferenchez, hogy tanácsot kérjen tőle. lieltai csak annyit mon­dott, hogy rendben van a dolog, magára vál­lalja az elintézést. Rögtön táviratilag audenciát kért Z a 1 e s k i osztrák pénzügyminisztertől, intézkedett, hogy Telesz ky János informál­ja osztrák kollégáját, másnap pedig Becsbe uta­zott, beszélt Zaleskivel s még aznap átadta a ■ polgármesternek az illeték fizetése alóli fel- I mentést tartalmazó okiratot. Külön fejezetbe tartozik az a viszony, amely lieltai Ferencet egykori kollégáihoz, az újság­írókhoz fűzte. A városházi sajtóiroda tagjaival úgyszólván mindennapi érintkezésben volt. Bámulatos ismerője volt a sajtóviszonyoknak, az újságírók munkájának. Pontosan informálva volt mindenkiről, tudta, kinek mi 4L munkája, a jövedelme, melyik cikket ki irta, ki hogyan él. És nem volt nálánál megértőbb pártfogója az ujságirónak. Mindent elolvasott s ha úgy talál­ta, hogy valamelyik cikkben lényeges tévedés volt, a legelső alkalommal felvilágo.itotta az újságírót tévedéséről, könyveket, adatokat bo- ! csájtott rendelkezésére, szóval és tettel vigasz- | talta, ha baja volt. Akiknek alkalmuk és sze­rencséjük volt közelebbről megismerni Heltai Ferenc nemes szivét és jellemét, azok benne nemcsak a nagy embert gyászolják, hanem legőszintébb, atyai barátjukat is. A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága fáj­dalmas megilletődéssel tudatja, hogy az intézet igazgatóságának nagynevű tagja méltóságos Dr. Heltai Ferenc ur Budapest székesfőváros főpolgár­mestere, a főrendiház tagja stb. folyó hó 10 én Ischlben elhunyt. A megboldogultban az igazgatóság kiváló nagyérdemű munkatársát, az intézet érdekeiünk buzgó és nagytu- dásu támogatóját gyászolja, akinek emlékét tiszteletben és hálás kegyelet­ben fogja megőrizni. GUMMISARKnT az e£ész világ ismeri és di­" csérl! Cipészétől határozottan csak a valódi uj BERSON-guuimisarkot kérje, arany dobozban Utasítson minden utánzatot vissza. BERSONMÜVEK, BUDAPEST. VII. Budapest, 1913, augusztus 13. Lapunk tisztelt olvasóit értesítjük, hogy a vá­rosházi és közgazdasági szezon szünetelése m.att a Fővárosi Hírlap julius és augusztus hó­napokban hetenkint négy oldalnyira korlátolt terjedelemben jelenik meg. A szerkesztőség. Bárczy és Bódy. Pikáns személycseréről be­szélnek a városházán. E szerint Bárczy pol­gármester úgy intézkedett, hogy a C. ügycso­port vezetését Bódy Tivadar alpolgármester­től Feste, tich Géza gróf helyettes alpolgár­mester vegye át. A C. csoporthoz tartoznak többek között a város épitési és a közlekedési ügyosztály dolgai s a hirek úgy hangzanak, hogy ezek körül éles differencia keletkezett Bárczy és Bódy között. Bódy Tivadar dr. át­veszi V a s z i 1 i e v ifi s J-ánbs csoportjának a vezetését, dacára annak, hogy szerette volna megtartani a C. csoportot. A hirdetés nem lehet városi monopólium. Ér­dekes határozatot hozott Vasvármegye alispán­ja a hirdetési monopólium ügyében. Három év­vel ezelőtt Frischmann Lipót bejelentette Szom­bathely városának, hogy hirdetési ipart szán­dékozik íolytatni. A város ugyanekkor készült v hirdetési jogot szabályozni s a kérelmet el­utasította azzal, hogy a készülő szabályrende­let szerint a hirdetési jog kizárólag a városé lesz. Frischmann íelebbezet és pedig sikerrel, mert a városnak ezt a határozatát úgy Vas- vármegye alispánja, mint a kereskedelmi mi- rniszter megváltoztatta és kötelezte a várost arra, hogy Fischmannak az iparigazolványt kiadja. A kereskedelmi miniszter ugyanekkor azt az elvi kijelentést is tette, hogy ha a város szabályozza is a hirdetési jogot, ez a szabá­lyozás csak a saját tulajdonában levő épüle­tekre és a közterületekre vcnatkozatik, máshol a hirdetési jogot nem korlátozhatja. A hirde­tési szabályrendelet most lépett életbe. Közben Frischmann meghalt és most a felesége akarta folytatni az iparát, de a város nem engedte meg, leszedette a hirdetési táblákat, Felebbe- zése olytán az alispán megsemmisítette a vá­rosi rendőrkapitány határozaát és Frischmanné 20,000 koronáig port indított a város ellen. Az ügynek még érdekes ejleményei várhatók. Csatornaadó Szombathelyen. Szombathely vá­rosa uj adót vet ki. A pénzügyi és jogügyi bi­zottság már el is fogadta a városi csatorna- járulék kivetése, beszedése és kezelése tárgyá­ban alkotott szabályrendeletet. A szabályren­delet főbb intézkedései a következők: A csa­tornajárulék kulcsa a nvers házbérjövedelem 2 százalékában állapittatik meg. A csatornajá­rulék kivetésének alapjául vétetik azon ősz- szeg, mely az állami házbérvallomási Ívben, i1- letőleg a házbéradó kivetési lajstromban azon helyiségre jogérvényesen megállapítva van. Az esedékesség, beszedés és behajtásokra nézve az állami közadók kezelésére nézve érvényben levő törvények és szabályok rendelkezései irányadók. Késedelmes fizetés esetén 5 száza­lékos késedelmi kamat fizetendő. A csatorna­járulék az ingatlant közvetlenül terheli s ennek folytán az ingatlanra vezetendő bírói árverés esetében az ingatlant közvetlenül terhelő tar­tozások között mutatandó ki. Minden bérlő kö­teles ellenkező megállapodás hiányában a ház­bér arányában reá eső csatornajárulékot a ház- tulajdonosnak a házbérrel egyidejűleg előre megfizetni. Ezen szakasz rendelkezése azon bérlőkre nézve is kötelező, akik bérleti szer­ződéseiket a szabályrendelet életbeléptetése előtt kötötték, kivévén, ha az életbeléptetés előtt kell szerződésben a háztulajdonos a bérleti idő kezdete után behozott uj közterheknek a bérlőt bérlete után terhelő részét is kifejezetten magára nem vállalta. Palais de Danse, A nyári szünet után szep­tember elsején nyitja meg újra kapuit a Palais de Danse, a fővárosnak ez a legelőkelőbb és legkedvel­tebb szórakozóhelye. Az igazgatóság tagjai a nwári hónapok alatt a külföld legelőkelőbb mulatóhelyisé­geit járták végig és ami uj és meglepő akadt ezen a téren, azt leszerződtették a jövő évadra, amelynek minden műsora eseményszámba fog menni- Sok újí­tást foganatosítottak a mulató színpadán, a műsoron, valamint az éjfélutáni parkettelőadásban is. Kétség­telen, hogy a Palais de Danse az idén is meg fogja tartani azt a művészi nívót, mely az összes európai szórakozóhelyek legelsőjévé tette már az elmúlt cs­ávádban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom