Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-13 / 33. szám
II. évfolyam Budapest, 1913. augusztus hó 13-án 33. szám. faiimf!iDiiiaiiimiiaiiiaiiiaiiiaiiiaiiiaiiiDiiiBiii!Biiiaiiiainmiiaiiiaiiiaii!Ci:aaii!a!iiGiiiBHiGiHCiiii^iUDii]S ELŐFIZETÉSI AnJlKi Egész évr»e, ......„......ló K Fé lévre..................... SK Eg yes sz úrnők kaphatóit a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős sx.cvfies-r.tS : Dacsó Emil, Wpsszcpficsiíff t di*, Szilúgyi Hugó Megjelenik minden szer- dón, esetleg fietenkint többször* is. Szerkesztő ség és kiadó hivatal: VI, Kis Júnos-utca szóm Heltai Ferenccel együtt sírba száll az a közhit, hogy nincsenek pótolhatatlan veszteségek s hogy nincsen ember, akinek a helyét méltóan betölteni nem lehetne. A fájdalmas gyász első pillanatában Budapest polgársága ügy érzi, mintha valamelyik közeli hozzátartozójának megdöbbentő elmúlását jelentené az íschli távirat. És valóban Heltai Ferencnek a nevét, hálás és hűséges emlékezetét, nem a politika, nem a társadalom, sem a közgazdaság, hanem a városháza, a főváros van hivatva mindörökre megőrizni* Fölényes tudása, bámulatos akaratereje, káprázatos észbeli képességei, páratlanul meleg, nemesen érző szive — a legkiválóbb emberi erényeknek csodás halmazata! — minden iitját1 beragyogta a legtisztább, legönzetlenebb sikereknek a fényével. Mégis, a főváros ügyes-bajos dolgaival való összeforrottsá- gában nyilatkozott meg a legjellemzőbben Heltai Ferenc grandiózus egyénisége. Rajongó imádója volt Budapestnek, szivét és eszét fanatikus kötelességtudással bocsáj- tóttá ennek a városnak rendelkezésére. Praktikus észjárás — gyönyörű ideálok ápolása, erős fogékonyság a mindennapi élet problémái iránt — a naivságig túlzott emberszeretet: — csak a legnagyobb lelkeknck derűs harmóniáját biztosíthatják ilyen rideg ellentétek! És ez a nagy lélek nem ismert más ambíciót, mini hogy legendás munkabírásának, vasszorgalmának, emberfeletti talentumának a gyümölcseit Budapest városának nyújtsa át. Ritka szerencséje a fővárosnak, hogy válságos időkben, politikai, társadalmi és közgazdaság' rázkódtaíások közepette, egy raffinált diplomatából, egy kivételes zseniből és egv bölcs férfiúból álló trifolum irányította a fejlődését. A bölcs ember Heltai Ferenc volt, mindig objektív, mindig alaposan felkészült, mindig mérsékelt, mindig a lehetőségeknek számítója. A diplomata ravaszsága, a zseni kicsapongása, szelíd melancholiát varázsolt olykorolykor a főpolgármesteri szék fölé, de Heltai Ferenc sohasem akart primus inter pares lenni, a főváros érdekének rovására sohasem [akarta gyakorolni hatalmát. Ész és szív a legtökéletesebb munkamegosztásnak a példáját mutatták Heltai Ferencnél: a sz;v volt a kormányzó hatalom, az ész pedig a végrehajtó szerv. Sima koporsóban, halálos dermedtségg :■!, uj lakója érkezett a pesti temetőnek. Egy zarándokhellyel több — egv nagy férfiúval, áldott lelkű jó emberrel kevesebb* /z/zzrímrojz A Frankfurter Zeitungról még az ellenségei sem állítják, hogy hilm volna a szavahihetősége körül. Ez a német világlap a múlt héten világgá kár:ölte a főváros szégyenét, amelyet a tanács mindaddig óvatosan leplezett. A Frankfurter bő részletességgel elmondja, milyen nagy bajban van Budapest, milyen csekély összegek, milyen nagy gondokat okoznak a város vezetőinek■ Bizonyos, hogy ez a közlemény nem alkalmas arra, hogy a főváros hitele a külföldön megszilárduljon■ A végleges, nagy kölcsönre vonatkozó tárgyalásoknak bánatos praeludiiima a cikk, amelyet nem lett volna szabad válasz nélkül hagyni. A külföld amúgy is rendkívül tartózkodó, bizalmatlan a fővárossal szemben s hogy egy esetleges kudarcnak mik a következményei, azt a Frankfurter Zeitungnál is jobban tudja. — Bárczy István polgármester. Kegyel etsértésben és súlyos ízléstelenségben találtatnánk vétkeseknek, ha a hírszolgálat fürgeségének csábítására, máris utódokat keresnénk a főpolgármesteri állásra■ Egyetlenegy szempontból mégis érintenünk kell a gyászos témáé: a polgármester politikai következetességének a szempontjából■ Bárczy István egy gályarabságra Ítélt mártírnak a gesztusával lemondott főpolgármester-helyettesi megbízatásáról, mert politikai meggyőződése ellenkezett a Lukács-kormány elveivel. Tisza István gróf viszont maga jelentette ki, hogy az ő kormánya egyenes folytatása Lukács László dicsőséges uralkodásának. Ebből az következnék, hogy Bárczy István a jelenlegi kormánnyal szemben is a legmerevebb negá- ciónak a sziklaszilárd álláspontján van. Ez a szó: következnék, a grammatika szabályai szerint feltételes mód■ A feltétel itt az, hogy Bárczy Istvánnak erős meggyőződései, politikai és városvezetési elvei vannak■ Ha ez a feltétel elesik, akkor — akkor rövidesen újból a podesztát üdvözölhetjük az elnöki székben. Kopognak a városházán az írógépek kezelői. Ezt a kopogást pedig megelőzik egyéb kopogtatások. A főváros ezerfajta vállalkozóinak, szállítóinak a harcába beleszólnak most az irógépkereske- dők-- Panaszkodnak, hogy a fővárost meghódította a Remington nevű vállalat, hogy a főváros nem akar nyilvános árlejtést kitűzni az Írógépekre. Távol áll tőlünk a szándék, hogy az érdekeltek egyoldalú vitájába' beleszóljunk. Az elvet azonban, a nyilvános árlejtés feltétlen szükségességét, minden kopogtatással szemben is fent art and ónak véljük. IA Gellért-fürdő berendezése A Gy. O Sz , az Iparegyesület és a tőváros Két ipari érdekképviseletnek ellenséges ösz- szecsapása fog megtörténni a jövő hónapban a Gellért-fürdő berendezésével kapcsolatban. A harcban álló felek közül az egyik a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, a másik versenyző fél pedig az 0 r- s z á g o s Iparegye sülét, illetve annak egy szakosztálya. A két testület az i p a r v é- d e 1 e m jegyében legutóbb nagy hirlapcsatát folytatott; e mögött a lejáratott jelszó mögött egy alakulat lappang, melynek Lázár Pál, műegyetemi tanár, a megteremtője. Lázár adoptálta ugyanis, mint ezt a Gyáriparosok nyilatkozatukban többször bejelentették, az idegen eredetű K i 11 s c h és Schöneberg nevű céget; a vállalat főleg egészség- ügyi berendezések gyártásával foglalkozott. Lázár a berlini céget magyarnak adoptálta. A Gy. O. Sz. állítása szerint Kietsch és Schöneberg magyarországi bevezetése miatt jutott eszükbe hirtelen Gellériéknek az, hogy az Iparegyesület a rendes heti banket helyett azon a héten közgyűlést rendez, amelyen megalakítják az Egészségügyi berendezések ipari-szakosztályt. Az uj szakosztály bevallott célja az volt, hogy a magyar termelés ellen irányuló akciót megszervezze. Valóságban pedig biztosította a Lázár által idetelepitett, berlini gyárnak, hogy j a magyar közszállitásokban résztvehessen. Most, szeptember közepén fognak Lázárék és | a Gy. O. Sz. első esetben összetalálkozni. Ekkor jár le ugyanis a Gellért-fürdő berendezésére kiirt versenytárgyalás határideje. A két testület ellenségeskedése nem tángálhatja a főváros cselekvőképességét, legalább j szubjektive nem. A bizottság elhatározásának egy útja lehet: megvédeni a pénzügyi ba ok között lavírozó főváros érdekeit. Vegyenek figyelembe tehát minden ajánlatot, de az olcsóság szempontja mellett tekintsék a megbízhatóságot is. És emellett a diszciplína mellett el nem tévesztheti a bizottság a magyar ipar érdekeit sem. Ez az utolsó föltétel a bizottság döntésénél közrejátszó okok között a legveszélyesebb. Egy másik szubjektív ok melyről éppen a későbbi megnyugvás okából beszélhetünk nyíltan pedig az. hogy az Országos Iparegyesület Egészségügyi berendezkedések szakosztályának választmánya tagja között ott van K a fade b ó Gyula, műszaki tanácsos, aki a főváros építkező ügyeiben egyik döntő tényező. Éppen a későbbi komplikáció élét vennék el, ha a helyzeten segítenek. Már a munkák ideitélése körül szenvedelmes viharokra van kilátás. Az előirányzat L200.000 korona. De hisz különben legjobban érzik ezt a városházán, amikor készséggel hajlandók parírozni az érdekeltek abbeli kívánságának, hogy a szeptember 15-ére kiirt versenytárgyalási terminust két héttel meghosszabbítsák.
