Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-23 / 30. szám

2 ^ÁMUZO&JIWMP Budapest, 1913. julius 23. kellene elkönyvelnie. Ezt jelenti ci kettős könyvelés. A főszámvevőnek véleménye szerint a könnyítést a büdzsének csoportosításával le­hetne elérni. A tanácsülések nyilvánossága Kecskemét város példája. A főváros minden igazgató és indítványozó szerve között egyedül a tanács tárgyalásai nélkülözik a nyilvánosságot. Igazi megokolása ennek az álláspontnak csak az, hogy mindig és majdnem mindenhol igy van és igy volt. Pragmatikai szemmel vizsgálva, legelsöbben a tanácsülések titkosságát, magyarázatul csak az a föltevés kínálkozik, hogy a tekintélyét akarták vele Budapest magisztrátusának emelni. Most azonban egészen komoly és megalapozott érvek szólnak a nyilvános tárgyalás mellett, A városházán az az álláspont, hogy minden ügy akkor érik meg a cselekvésre, mikor a türel­metlen közvélemény beléíásult a sóhajokba. Kecskemét törvényhatósága, mint úttörője a községi ügyek nyilvános elintézésének, julius 15-én tartott ülésében a legteljesebb megnyug­tatáshoz jutott helyettes polgármestere révén, ki az ügy tárgyalása közben kijelentette, hogy a hírlapírók megjelenhetnek a tanácsülésen. Ha valahol megszívlelhetnék ezt az újítást, elsősorban a fővárosban volna erre szükség, A logika, a város érdeke egyaránt igy kívánja. A logika érve többek között az, hogy hiszen a tanács hozott határozatai úgy is nyilvánosságra jutnak, mert az ügyekben többnyire először a tanács mond véleményt, másrészt pedig a bi­zottsági tárgyalások után is hozzá kerülnek az ügyek. És nem lehet a városnak olyan ügye, melynél a köz érdeke azt kívánja, hogy titokban tart­sák. A logikai érv mellett vannak még a városnak nevezetesebb szempontjai is; köztudomású pél­dául, hogy az Andrássy Gyula gróf belíigymi- nisztersége idejében készült törvény szerint az élelmiszer hamisítók ügyében nem a közigaz­gatási bizottság nyilvánossága ítélkezik másod­fokon, hanem a tanács. Ez idő óta zavartalan szabadságot élveznek a főváros méregkeveröi; a tanács ugyanis a maga zárt üléseiben letárgyalja a hamisítási ügyeket. Ha az uj rend bekövetkeznék, sokat javulna az élelmiszerek minősége a fővárosban. A tanács azonkívül egész sereg határozatot hoz, melyek ellen az érdekeltek nem fellebbez­hetnek. nem ismerik a határozathozatal napját, s a törvényes lejárati időt sem. GaBuaBBHBBBBaBaHHaBEBBaaBanBBaEiaBBeaiiBaaaaBaaagasaia Zéítcz és Pannonhalma Budapesten . . . Mivelhogy pediglen minden bajunknak az a kutforrása, hogy nincsen elegendő számú templomunk, ahol az áhítatunkat lecsillapithat- nók. ennélfogva bizonyára élénk örömmel fo­gadja. az olvasó a zirci és pannonhalmi apátsá­goknak azt a tervét, hegy templomostól, iskolás­tól, rendházastól, gimnáziumostul és internátus- tostul Budapestre költözködnek. B é k e f i Rémig dr. zirci apát néhány héttel ez­előtt kész terveket mutatott be erre vonatko­zólag Wargha László városi főmérnöknek. A terv szerint a két apátság a jelzett jókat a Vil- lányi-ut és Ménesi-ut sarkán akarta felépittetni. Ez a terv azonban műszakilag keresztiilvihetet- lennek mutatkozott, miért is Bárczy polgármes­ter azzal vigasztalta meg az apátot, hogy men­jen szépen haza, dolgoztasson ki uj terveket, az apátság telkeit meg fogja vásárolni a fővá­ros s cserébe elad neki egy hasonló nagyságú területet a Bosnyák-téren. A Kelenföld szabá­CZÁMON KERES. Szociálpolitika. — KözÉpités. — üárosépités A szociálpolitikai ügyosztály működésének második évében alig hallatott valamit magá­ról. Ezt a körülményt a legnagyobb dicséret­tel kell fölemlíteni, mert az ügyosztály, mikor munkában volt, sok jogos kritikára tette magát érdemessé. A szociálpolitikai ügyosztálynak ma talán a legkisebb a munkaköre. Meglát­szik rajta, hogy a srnokságig menő kulturra- jongásnak köszönheti a létezését, mert hatá­rozottan valljuk, hogy az ügyosztály hatás­körét bármikor átvehetné akármelyik másik ügyosztály, anélkül, hogy csorba esnék a fő­város kulturmunkáján. Saináljuk Wildner Ödön dr. tanácsnokot, akiről azt mondják, hogy a főváros legintelligensebb tisztviselő­je, amiért meddőségre, tehetetlenségre van kárhoztatva. Ebben az esztendőben szünetelt a lakásnyomor enyhítése s mindössze két ne­vezetesebb előterjesztése volt az ügyosztály­nak. Az egyik a bejelentőhivatal életbelépte­tésére vonatkozott. Ez az intézmény csődbe került, még mielőtt megvalósult volna. liaj- bakapott miatta a szociálpolitikai ügyosztály az elnökivel s a végié az lett, hogy egyelőre nem lesz útbaigazító hivatal. A másik nagy munka, a munkanélküliek részére megsza­vazott filléreknek a kiosztása volt. Ez az ak­ció a maga jóindulatú tendenciájával, de ne­vetségesen kisszerű voltával, híven jellemzi az ügyosztály egész életét. Ha még megemlítjük, hogy a zene úgy ment a főváros összes iskoláiban, mint a karika- csapás, akkor végeztünk is a székesfőváros szociálpolitikai ügyosztálya idei munkássá­gának kritikai méltatásával. A házépítési ügyosztály szintén nem eről­tette meg magát túlságosan, aminek oka bi­zonyára elsősorban a túlságos pénztelenség volt. Az ügyosztály vezetőjének, Krátkv Já­nos tanácsnoknak egyetlenegy számbavehető előterjesztéséről, alkotásáról sem tudunk. Úgy látszik, csupa szerény ember ül ebben az ügyosztályban. A városépítési ügyosztály nagyon előkelő helvet biztosított magának az év munka- statisztikájának a rendjében. A jelszó végig az volt: mindent megvenni, ami jó drágán megvehető. Alig volt olyan pénzügyi bizott­sági ülés vagv közgyűlés, amelyen legalább 10—15 telekvételt ne terjesztettek volna elő. Feltűnő jelensége volt az esztendőnek, hogy az eladók között tömegesen szerepeltek óbu­dai telektulajdonosok. Az ember szinte azt hi- hetné, hogy immáron-az egész Óbuda a fővá­ros tulajdona. A sok és drága óbudai telekvá­sárlást a pénzügyi bizottságban ismételten szóvátették. Az igazsághoz híven, meg kell állanitani, hogy az ügyosztály gondoskodni kívánt fedezetről is, a már megszerzett in­gatlanok közül többet eladott, a Krausz Ma- yer-féle telkek egy részét is. A városszabályozás és városszépitészet szempontjából, de az épitő-inarra nézve is. legnagyobb fontosságú munkáin volt az ügy­osztálynak a Tabán szabályozásának folyta­tása. a Kelenföld szabályozási terveinek elké­szítése. különösen az ui városháza és ezzel kancsolatosan az Erzsébet sugárút terveinek kidolgozása. A városháza egyelőre a bel vén marad, a Sugár-utra vonatkozólag azonban döntött elvben a közgyűlés. Ez a döntés még korántsem jelenti azt. hogy a sugárul kiénbé- sébez a közel iövőben hozzáfognák. Az ügy- o<?7tálynpb ebben ev p^z+en Hőben számos összeütközése akadt a Közmunkataoácesal, Fo-y ip-pn fontos elvi kérdésben, az Adria ár­kádos éni+kezésénél. győzött az ügyosztály álláspontja. I Lapunk telefonszáma; 137-15 Lapunk tisztelt olvasóit értesítjük, hogy a vá­rosházi és közgazdasági szezon szüntelése miatt a Fővárosi Hírlap julius és augusztus hónapok­ban négy oldalnyira korlátolt terjedelemben je­lenik meg. A szerkesztőség. Összeférhetetlenség. A tanács Rózsa Félix dr. gyakorló-orvost, a törvényhatósági bizottság tagját, a szegényházhoz rendelő orvosnak kine­vezte. A nyilvánvaló összeférhetetlenség foly­tán Rózsa dr., értesülésünk szerint, már a hol­napi napon benyújtja lemondását a bizottsági tagságról. Helyébe, mint legtöbb szavazatot nyert póttag, D é s i Géza dr. fővárosi ügyvéd, | a jeles kriminálista lép. Szénaszálütás — botrány nélkül. A főváros marha-közvágóhidi, sertés-vágóhidi és élelmi­szerüzemi szénaszükségletének szállítására ki­irt versenytárgyalást az idén S t é g e r Károly nagykereskedő nyerte ei. Ez évben minden bot­rány nélkül sikerült a szénaszállitást elintézni. A tavalyi szénabotrány-lavina megindítóját új­ból kizárták a versenytárgyalásból; a kegyvesz- i tés okául azt jelenteje a bizottság a tanácsnak, hogy az illető ajánlatában ismét formahiba tör­tént és ezért nem vették figyelembe, külömben i sem jöhetne komoly számításba, miután magas ; árakat szabott. Guttmann Jakab, a tavalyi nyer- ! tes, ki oly sok támadásnak volt ermatt kitéve, másfél és több esetben két koronává volt drá­gább, mint a nyertes Stéger. A szállításért öt ! ajánlattevő versenyzett. A Denikó igazgatója, Szabó Ferenc vásár­igazgató, tudvalevőleg igazgatója lesz a Denikó ; részvénytársaságnak, Miután az állás összefér­hetetlen, Csupor József főjegyző utasította Szabót, hogy az inkompatibilitás előterjesztése végett jelentse be uj állását a polgármesternek. Bárczy István polgármester egyelőre -nem | vette tudomásul a vásárigazgató uj állását; véglegesen nem is döntött a fontos kérdésben; i egyelőre tűrik, hogy a főváros egy alkalma­zottja részvénytársaság igazgatója legyen. Uj cirkusz. Egy Sarrasian nevű berlini ; vállalkozó bejelentette a fővárosnak, hogy inter- ! nacionális cirkusztársulatával Budapestre óhajt jönni s megfelelő helyet kér a várostól. A beie- ! lentést egyelőre szó nélkül tudomásul vették. Svájci tehenészet a Lövölde-téren. A főváros l tanácsa a közmunka-tanácscsal egyetértőén : már régebben elhatározta, hogy a Lövölde-téri nyílt piacot beszünteti s a téren a gyermekek számára árnyas parkot létesít. Ebben a tárgy­ban Rákos Károly kávéháztulajdonos most beadvánnyal fordult a tanácshoz. A derék ká- ! vés azt kéri, hogy a város engedje át néki a j teret. Ezzel szemben kötelezi magát arra, hogy | ott gyönyörű parkot, erdőt létesít a saját költ- í ségén és svájci tehenészetet rendez be, a tehe- j neket naponta kétszer nyilvánosan megfejik s I azon melegiben kapható lesz a friss tej. Ez a ! terv rendkívül egészséges — mondja Rákos Ká- i rbly. — Nem valószínű, hogy a főváros is ezt | az álláspontot fogja vallani. CASINO DE PARIS Nyári Az A 7 Korinnas 7 a világhírű mezítláb táncosnő. Továbbá a fényes júliusi műsor. Az előadás kezdeie 1 ,11-kor. O nimbusz- és villamosközlekedés mindenfelé e'iyiség.. Hermina-ut 63. szám. gol-Park közvetlen közelében, járat az Ansol-Parkból is. Telefon 116—84. lyozása után amúgy is szükség lesz a szabá­lyozott városrésznek templomra, kapóra jön majd tehát az apát ajánlata. Békefi Rémig magával vitte a szépen kitiin- dált terveket s azóta nem mutatkozott a város­ba z.án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom