Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-22 / 4. szám

II. évfolyam Budapest, 1913. január hó 22-én. 4. szám. fciirmiinriimiimimiiiamaHianiDiiíDmmieDiimuemiiamammjmiiiaiiicziitnfigg^micaiiiaiiimiimiiHiiimiic ELŐFIZETÉSI Jinn Ki Fél évre........................... 8 K Egyes számok kapha­tók a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős szerkesztő -. DacSÓ Emil, Társszerkesztőt dl*. Szilágyi '**-'’'*0 Megjelenik minden szén- dán, esetleg hetenkint többször is. Szerkesztő ség és kiadóhivatalt VI, Kis János-utca 4, szám Nem is kell hozzá az a nagyfokú bizalmat­lanság, amellyel a polgármester működését Budapest polgársága nézni kezdi, hogy meg­állapíthassa mindenki, ki a ludas a sajtó- szabadság megsértésében. Már maga az a körülmény, hogy Bárczy István ilyen nagy- fontosságu kérdésben bölcsen hallgat, bizo­nyítja, hogy nagy oka van a hallgatásra. — Az európai látókörű, modern kulturembeü odadobta magát eszközül a hatalomnak a közszabadságok legszentebbikének agyongá- zolására. Olyan bűntett ez, amelynél csak sú­lyosbító körülmények vannak, enyhítők nem. 1 Súlyosbító körülmény, hogy a polgármes­ter' a kellemetlen ügynek az ódiumát egyik hivatali alantasára, Rózsavölgyi alpolgár­mesterre akarja hárítani. Ez a törekvése nem sikerülhet neki, mert a városházi köz- igazgatás csúcsa, látható feje nem Rózsa­völgyi Gyula, hanem Bárczy István és ép­pen úgy, mint ahogyan Bárczy István nem osztja meg a hatalmát, állásának előnyeit Rózsavölgyi Gyulával, úgy a polgármesteri hivatalhoz fűzött felelősség és kötelesség is egyesegyedül a polgármestert terheli. Na­gyon ügyetlen, nagyon szánalmas az a vé­dekezés, amellyel a jó emberek Bárczy Ist­vánt ebből a szituációból kiszabadítani igye­keznek. Azt mondják, hogy a felháborító jog- kobzás spontán ténye volt az alpolgármes­ternek, Bárczy István csak utólag értesült róla, a lapokban olvasta. Tökéletes hason­mása ez az iigyefogyott védekezés annak a válasznak, amelyet a közigazgatási bizott­ság legutóbbi ülésén a főkapitány helyettese adott Vázsonyi Vilmosnak, arra a kérdésére, miért nem akadályozta meg a rendőrség a kaszinóhősök párviadalát? Itt is, ott is, az volt a kifogás: nem tudtunk a dologról, csak utó­lag szereztünk róla tudomást. Itt sem hitte el a közönség, amott sem hajlandó senki sem naivnak mutatkozni. Mert nyilvánvaló, hogy egy olyan exponált pártállásu, radikális el­vekért küzdő sajtóorgánumnak az üldözése, mint amilyen a Népszava, sokkal jelentősebb és sokkal kényesebb közügy, semhogy a ta­nács fejének a megkérdezése nélkül bárki is vállalkoznék erre. És ha mégis igy történt, ha koncedáljuk azt a lehetetlenséget, hogy Bárczy István háta mögött intézte el Rózsa­völgyi Gyula a szolgai munkát: a polgár- mester felelősségén mit sem változtat ez, s a felelősséghez a hosszú bűnlajstromon hozzá­járul még az a megállapítás is, hogy a pol­gármester egy olyan fej, amelytől illatoznak a halak, de amelytől ugyancsak bátran tör­ténhetik akármilyen haszontalanság a város­házán ! A költségvetés vitáján fekete fonalként húzódik végig a deficitből táplálkozó bizalmatlanság a Bárczy-rezsimmel szemben. Mindenki sir, mindenki panaszkodik, mindenki fel van háborodva, csak Bárczy-Aeolus ül és ma­rad nyugodtan a viharok közepette. Ügyes kormányosa ő a szeleknek, derűs kedély és határtalan cinizmus a lelkének vegyi ösze- tétele. El-elnézziik öt, amint a legsúlyosabb panasz fölött lágy mosolylyal, vagy szelíd vállvonogatással tér napirendre és kíván­csian kérdjük önmagunktól: vájjon a pol­gármester többre becsüli-e a közgyűlést, mint amilyen véleménynyel a bizottsági ta­gok őróla vannak? Vájjon a közgyűlés is­meri-e annyira Bárczy Istvánt, mint ez a közgyűlést? És vájjon tényleg igaza van a német szónak: Gleiches gesellt sich zum Gleichen? .......... A Népszava kolportázsjogának ismételt megvonása fö­lött nem szabad egyhamar napirendre térni. A csúnya játékban koncentrálva találjuk mindazokat a vonásokat, amelyek együtt­véve a Bárczy István nevéhez fűződő rend­szernek árny- és fényképét adják. A pol­gármester már megint másokkal akarja ki­fizettetni a maga számláját. Ismét kacér­kodik az olcsó népszerűséggel — lefelé, ugyanakkor azonban gondosan vigyáz, ne­hogy a kitűnő Beschreibungját elrontsa —- fölfelé. Pesten kuruc, Budán labanc: ime, a gyakorlatban igy valósul meg a Duna két partrészének harmóniája! A Népszava kolportázsjoga miatt bizo­nyára magának a Népszavának sem fáj a feje Ebben a kérdésben azonban félre kell tennie a pesti polgárnak minden politikai és pártszempontot, mert nem lehet közöm­bös, hogy Budapest legelső polgára felhasz­nálja a farsangot, labdarugónak öltözik s a közszabadságok labdáját belerúgja a ge- rinctelenségnek a hálójába! A lappok visszavonultak sátraikba és kimondották a sztrájkot, mert a lappvezérre nem volt szüksége az állatkertnek. Ez a mélabus hir szoros kapcsolatban van azzal az általános megfigyeléssel, hogy a gyerekek nem ne­vetnek, a gyerekek csalódtak a lappokban, akikről kiderült, hogy éppen olyan embe­rek, mint amilyeneket eddig láttak, csak egy kissé piszkosabbak. Magyarul szólva, a lappokkal, mint attrakcióval, felsüt az ál­latok legfőbb gondviselője, Márkus tanács­nok. Semmi szükség sem volt arra, hogy a lapp-importtal elrontsuk az állatkert bűd - zsetjét, a vezér után bátran el lehetne kül­deni az egész karavánt. Az alapos, sőt alappos felsülésből ismét ki­domborodik annak az ősmagyar köz­mondásnak az igazsága, hogy nem mind hasznos, ami piszkos. A lappok piszkosak, de nem hasznosak. Akárcsak a Sáros-fürdő dolgai .......... a villamos szerződéseknél A főváros költségvetésének tárgyalásánál egész halom értékes ötletet szoktak fölvetni a felszólalók, amelyet aztán a tanács meg­felelő non salanszszal sohasem vesz tudomá­sul. Pedig igen sokszor megszivlelésre érdemes javaslatok kerülnek elő a büdzsé-vitáknál. A jövő esztendei bevételek és kiadások összeállítása ellen elhangzott kemény kriti­kák kapcsán most is felvetettek egy ötletet, amelynek a megvalósításával legföljebb csak régi mulasztását pótolhatja a főváros. A városi villamos elhibázott szerződésének megkorrigálását követelte a pénzügyi bizott­ság egyik tagja. És mindnyájunk kollektiv csodálkozását jelentette be afelett, hogy ez a tanácsnak idáig nem jutott eszébe. Minden váltóigazitó fin tudja azt, amit a polgármester titoknak gondol: hogy a Városi Villamos szerződése sokkal kevesebb terület- használati bérösszeget jövedelmez a főváros­nak, mint a közúti villamosé. A közlekedésiiggyel foglalkozó valameny- nyi bizottságban, sőt a közgyűlésen is meg­állapították nem egyszer, hogy a főváros, mint a Városi részvénytöbbségének tulajdo­nosa, nagyon kevés befolyással bir a társa­ság közlekedési politikájának irányításában. Ahhoz tehát szó sem férhet, hogy az erről az oldalról támasztott remények beváltódná­nak. Különben is, ha Hűvösökben meg volna a hajlandóság a közlekedés és az utazó kö­zönség igaz érdekeinek szemmeltartásával uj vonalak építésére és a többi emlegetett re­form keresztülvitelére, akkor is megakadna ez a dicséretes szándék. Olyan helyen kell keresni tehát a Városi részvényeibe fektetett közel harminc millió­nak megfelelő gyiimölcsöztetését, ahol nem is ütközünk belé kitünően elkészített és megvál­tozhatatlan helyzetekbe. A jelenlegi állapotok mellett eredménye­sebbnek látszik, ha a főváros teljes er’ejével ráfekszik arra, hogy a Városi Villamos szer­ződésének készítői által elkövetett hibákat helyrehozza és a társaság folyton emelkedő jövedelméből a köznek nagyobb részt juttas­son. A Városi szerződését Gerlóczy polgármes­ter alatt, 1895-ben kötötték meg. A megegye­zés szerint a vasút bruttó jövedelméből a kö­vetkezőkép részesül a város: az első tiz évben, vagyis 1904. végé­ig fizet a társulat 2 százalékot, a má­sodik tiz évben, vagyis 1914. végéig 3 százalékot, a harmadik tiz évben, vagyis 1914. végéig 4 százalékot, az utolsó tizenöt évben, vagyis a szer­ződés lejártáig, tehát 1939. év végéig 5 százalékot kap a főváros az áten­gedett úttestek használatáért. Mennyivel előnyösebb ennél a főváros I szempontjából a Küzuti vaspálya társasággal kötött megállapodás. Ennek a szerződésnek tartama 1897. janu­árjától 1948. december végéig terjed. Itt a I főváros jövedelme a brutto bevétel magas- I ságától függ. 4 millió korona után 3 százalék. Szépséghibák

Next

/
Oldalképek
Tartalom