Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-23 / 17. szám

4 Lapunk felefonszáma; 137-15 A tanácsülések titkossága. Ezzel a címmel a B. H. a következő figyelemre méltó sorokat Írja: A városi (tanácsüléseknek a nyilvánossághoz való viszonyát tudvalévőén törvény szabályozza, a mely kimondja, hogy a tanácsüléseknek nyilváno­soknak kell lennie, de az elnöklő polgármester­nek joga van hozzá, hogy nagyritkán, amidőn annak 'szükségét látja, kimondhatja a tanácsülé­sek titkosságát is. A főváros tanácsülései nem szeretik és nem bírják el a nyilvánosságot, tehát rendszeresen zárják ki a zöldasztal házi vitái mellől. Pedig ezeket a vitákat Budapesten nem­csak a főváros ügyeinek alkotmányos előkészí­tése követeli a nyilvánosság számára, hanem az az örvendetes körülmény .hogy a főváros taná­csában már hét tagú ellenzék támadt a legutóbbi években elfajult tirannizmussal szemben. Ez a zsarnokság, mely a tanácsokat egyenkinit akarat nélküli bábok rangjára sülyesztette, kifelé min­dig a tanács nevében lép föl. s egészen természe­tes. hogy kihívta maga ellen a reakciót. Ez az egészséges ellenzéki szellem azonban ma még nem bir kifelé érvényesülni, mert a tanács ülései­ről csak az jut nyilvánosságra, amit gondosan megfoglamazott és semmitmondó jelentések el­árulni jónak látnak. A tanács kebelében elhangzó aggodalmakról, kivált ha a város gazdálkodását érintik, semmi sem jut igy nyilvánosságra. Iga­zán itt volna az ideje, hogy ennek a beteg és ve­szedelmes állapotnak valahára véget vessenek, mert a mai rendszer igazságtalan is: sok szeren­csétlen és káros döntés felelőssége szárad azok­nak a tanácsosoknak a reputációján is, akik azt ellenezték. Sőt a [tanács egyetemének a felelős­sége takar el sok olyasmit is, ami felől maga a ta­nács édeskeveset tud. mert egész sereg ügy el­intézését a polgármester a saját jogkörének tar­totta fönn. Székesfehérvár kölcsöne. Az uj városháza, az uj vágóhíd és egyéb törvényhatóságilag jóváha­gyott középitkezésre Székesfehérvár városának 3 millió kölcsönre volna szüksége. A város azon­ban nem tud kölcsönt kapni, mindössze egyetlen ajánlatot kapott Budveiszból. Saára Gyula dr. polgármester április 19-én a pénzügyi szakosz­tály és a törvényhatóság tagjait értekezletre hívta össze, amelyen elhatározták, hogy a most folyó vízvezetéki építkezéseknél esedékessé vált fizetések teljesítésére 350,000 koronát vesznek kölcsön a különböző városi alapokból, az uj vá­rosháza, vágóhíd és járványkórház építését elha­lasztják addig, mig a város a szükséges kölcsönt meg tudja szerezni. A Tattersall jövedelme. A Tattersall ez évi jövedelme sem maradt a tavalyi mögött. Az üzem mérlegben az idén is 70.000 korona tisz­ta jövedelmet mutat ki az igazgatóság. A vál­laltért 100.000 korona megváltási árat fizetett annak idején a főváros. Nyolc útbaigazító hivatal. A főváros múlt év őszén elhatározta, hogy útbaigazító hivatalokat állít fel. Az irodák tanácsadói működése ellen az Országos Ügyvédszövetség ak- siót kezdett s sikerült megakadályoznia, hogy az intézmény szociális előnyeit a belügyminisz­ter meglássa. így történt, hogy a szervezésre vonatkozó szabályzat jóváhagyását a belügy­miniszter elodázta. — Értesülésünk szerint a javaslat most az igazságügminiszteriumban van, ahol nem osztják az ügyvédek szövetségének aggodalmait és legközelebb jóváhagyják a Út­baigazító Hivatal szervezését. A hivatalok igaz­gatója S i dó Zoltán dr. fogalmazó, előkészí­tette teljesen a felállítást. Végleges megállapo­dás szerint n y o 1 c i r o d á t fog a főváros leg­közelebb fölállítani. Egyet a Központi városhá­szőnyeg- és ágynemű-áruháza BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-UT 9. zán helyeznek el, az első és második kerületnek közös útbaigazítót szántak, ezenkívül jut még a hatodik és kilencedik kerületnek, a hetedik ke­rületnek nem, mert az elöljáróság! épület oly szűk, hogy oda az irodát elhelyezni nem lehet. A többit a kislakásos telepeken, a Népszállóban és a Népházban helyezik el. Visszaélés a közszállitásnál. A Magyar Vas- és Fémiparosok Országos Szövetsége a minap H i r m a n n Ferenc rézárugyáros elnöklésével ülést tartott, amelyen Ghimessy Béla szóvá tette, hogy egyes müszakip kereskedők a ható­ságoknak és kincstári intézeteknek történt szál­lításnál, amikor a szállított cikkek eredetét megjelölik, olyan iparosok nevét Írják szám­láikra, akiknek tudomásuk sincs a szállításról, annál kevésbbé van valami közük a 'Szállított cikkekhez. Ebből két irányú sérelem származik, az egyik az, hogy ilyen módon külföldi ere­deti árut csempésznek be a közszállitásokba, a másik pedig abból áll, hogy az igy rosszhisze­műen megnevezett iparost meggyanusitásnak teszik ki a közszállitás ellenőrzésére hivatott hatóságok részéről. A szövetség elhatározta, hogy a,.visszaélést a kereskedelemügyi minisz­térium tudomására hozza és fölkéri a kereske­delmi múzeumot, hogy a közszállitások ellen­őrzése alkalmával minden megnevezett iparos­hoz intézzen kérdést arra nézve, hogy a nevé­vel megjelölt árucikk tőle származik-e? Úgy tudjuk, hogy a szövetség határozatának meg­hozatalára éppen egy városházi szállítás adott alkalmat. Medgyes és a földgáz. Medgyes városa az első, amely mint hatóság a földgáz fölhasználá­sára vonatKGzólag a"/ állammal szerződést kö­tött. a nyilvánosságra jutott szerződés szerint Medgyes városa napi 8000, évi 3,920.000 köb­méter gázt fog kapni a 22. számú erdei földgáz- kutból. Fizet érte a kincstárnak köbméteren­ként hattized fillért. Az egész évi lekötött meny- nyiségért tehát a város 17.520 koronát fizet. A földgázt Medgves város és a vonal mentén fekvő községek kivilágítására, a községek és a város lakosságának háztartási, ipari és mező- gazdasági céljaira, valamint a már fennálló ipar­telepek fejlesztésére használják fel. HEVERŐ ARANY és EZÜST. Nincs olyan család a világon, melynek ne volnának régi. elkopott gyűrűi, fülbevalói, vagy egyéb ék­szerei. melyek rendszerint elfelejtve, a lom­tárban hevernek. Az ilyen régi tárgyak azon­ban értéket képviselnek és igy tulajdonképen holt tőke gyanánt tekintendők, melyet meg­felelő értékesítés esetén gyümölcsöztetővé le­hetne tenni Saját érdekében cselekszik tehát mindenki, aki ilynemű tulajdonát SCHÖN- WALD Imre ékszerésznél, Deák Ferenc-utca 21. sz. alatt a legmagasabb napi árfolyamon értékesíti, vagy pedig modern, csinos éksze­rekre alakíttatja át. Quo Vadis és az idegenforgalom. Az „O m­n i a“ mozgőpalotában a minap volt a ,,0 u o V a d i s“ 50-ik előadása, ami a darab páratlanul álló, óriási sike­rét tanúsítja. Nemcsak a mozi által már meghódított közönség százezrei, hanem államférfiak, tudósok, ki­ket az aktuális élet mozgalmai távol tartottak a kon- templáló szórakozástól, napokon át törik magukat, mig a Quo Vadis előadásához jegyekhez jutnak. Még a vidék érdeklődése is oly nagy mérveket öltött, hogy a Quo Vadis az idegenforgalmat is óriási mértékben fokozta. Az Omnia Quo Vadis előadásai nemcsak loká­lis, hanem országos eseménynyé nőtték ki magukat. Halász Hubert lí’lt Gyár és iroda: Budapest, VI!., AngoS-u. 23. Beton-, hid- és csatornaépítő. Telefon 55—55. ■■niBIBIIIIIlllBiailllllllllllllllllllllllllBIIIIIB ÁLLANDÓ ÚJDONSÁGOK: szőnyeg, függöny, paplan és matracokban. Külön osztály kerti- és veranda-butorokban. H ÁZI KEZELÉSBEN A KÓRHÁZI SZÁLLÍTÁS. A főváros kórházainak állapotát hetek óta vizsgálja H e 11 a i Ferenc főpolgármester. Ez a vizsgálat a belügyminiszter utasitá- sáraindultmeg; a kormányhatóság tartha­tatlannak véli a pesti kórházak igazgatását. Ezernyi-ezer mizériáit. Régóta ígérik már a városházán, hogy a köz- egészségügyet reformálni fogják, — természete­sen nem tarthatták meg az Ígéretet, melynek be­váltása nagy beruházásokkal volna egyértelmű. Pénzbőség idején, ha elő állott az ügyosztály, mindig csak ígéreteket kapott. A polgármester előbbrevalónak tartotta az állapotoknak hamis világításban feltüntető jóléti palotáknak meg­építését: pedig hacsak valamennyire is mérsékel­ték volna a fejedelmi fényt és pompát, amivel a szegény embereket az intézmények igénybevé­telétől elriasztották, teljesült volna a közegész­ségügyi hatóságok fejeinek türelmetlen fenyege- tődzése, amelylyel lemondásukat jelentették be, hogy aztán nagy kapacitálásra visszavonják. A belügyminiszter nem hajlandó tehát tovább behunyt szemmel nézni a kórházi állapotokat, s H e 1 t a i főpolgármester jelentése után kénysze­ríteni fogja a fővárost, hogy a legsürgősebben szanálja a kórházakat. A közegészségügyi ügyosztály Heltai közbe­lépésére elővette a polgármester sziikkeblüsége miatt féretett üzemterveket és hozzáfogott azok megvalósításának előkészítéséhez. Amellett, hogy a három nagy kórház tervezési munkálatait siet­tette, részletes programmot dolgozott ki, hogy a fennálló kórházak szomorúságain segítsenek. B u z a y Károly közegészségügyi tanácsnok kijelentése szerint 10 millió korona kell ahhoz, hogy a fővárosi kórháza­kat használható, rendes állapotba helyezze. A múlt évben 600.000 korona deficitje volt a kórházi büdzsének: ezidén 1,000.000 koronára becsüli az év végén mutatkozó hiányt a köz­egészségügyi ügyosztály. A hiány eltüntetésére részben a kórházi szállítások megreformálásával fognak segíteni. A budapesti kórházak jelenlegi szállítója Lindenbaum Lévi, aki az összes szükségleteket szállítja a kórházaknak. Egyetlen szakmában sem dolgozik önnállóan s mégis az árlejtéseken mindig győztes marad. Az összes kórházi szerződések az év végén le­járnak: ezentúl nem Írnak ki nyilvános árlejtést, a főváros a kórházi szállításokat h á- zilagfogjaellátni. A központi anyagszer­tár mintájára élelmiszerraktárt léte­sítenek, amely az ügyosztály ellenőrzése alá kerül. A patikaszerek szállítását is megreformálják. Erre vonatkozóan a fővárosnak meghatáro­zatlan 1 ej á r a 11 a 1 a Budapesti Gyógysze­rész Testülettel szerződése van ötven év óta, mely szerint a miniszferileg megállapított árnak 50 százalékát fizetik a kórházak. Úgy látszik a város még ennél is olcsóbban tudja a gyógysze­reket beszerezni, mert az 50 percentes enged­mény dacára fölbontja a szerződést; bár a testü­let kézzel-lábbal (tiltakozik ellene. NEUSCHLOSZ­bútorok kizárólagos eladási helye. E bútorok minőség , szép­ség és olcsóság tekintetében vezetnek. MINTA-SZOBÁK. _____________Budapest. 1913, április 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom