Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-23 / 17. szám
Budapest, 1913. április 23. 5 űpar Pénzügy Váílafkozás Kereskeöeíem 'Biztosítás r íp ítészét TCözíefieőés Bányászat A főváros és a vámpolitika. Bécsben a polgármester vezetése alatt és a közgazdasági élet tényezőinek közreműködésével egy nagy kereskedelem-politikai bizottság alakult meg, amelynek feladata a városi polgárság érdekeit a közelgő kereskedelempolitikai kampány során érvényre juttatni. A bizottság munkájának legfőbb tartalmát természetesen az a törekvés képezi, hogy az egyoldalú agrárius tendenciákkal, szemben az élelmiszerdrágaság lehetőleg kikiiszöböl- tessék. Mellékesen a bizottság a speciális bécsi iparágaknak, mint a bőrdíszmű, a bronz- árú-iparnak támogatását és vámpolitikai intézkedésekkel leendő előmozdítását is fogja munkálni. Az osztrák császárváros intéző körei tehát átlátták a kereskedelempolitika nagy fontosságát a polgárság mindennapi életére és jólétére nézve és a szervezkedésnek sikeres módját veszik igénybe a városi polgárság érdé keinek az országos politikában és a kereskedelmi szerződéses tárgyalásokban való érvény rejuttatása végett. Ellenben nálunk Budapesten. rövid fellobbanás után ismét teljes közöny mutatkozik ezen a téren. A polgárságnak az élelmiszerdrágaság dolgában történt nagyarányú állásfoglalása óta semmi sem történik arra nézve, hogy a városi polgárság jogos érdekei, a vámpolitika jövendő alakulásában kielégítést nyerjenek. A főváros ugyan a maga autonom hatáskörében dicséretes, de nem mindig eredményes munkát indított meg az élelmiszerdrágaság enyhítése végett, de a baj eredendő okát: a helytelen és egyoldalú, túlzó agrárvédvámos kereskedelmi politikát persze nem tudja kiküszöbölni. Pedig hasztalan minden községi élelmiszerárusítás és hatósági küzdelem a drágaság ellen, ha az ország egészséges és a fogyasztás érdekét szem előtt tartó vámpolitikára nem tér át. A vám- és kereskedelempolitika nagy kérdéseinek ez a teljes negligálása. hogy úgy mondjuk házilag való kezelése keservesen megboszulhatja még magát a fővároson. Mert azzal legyünk teljesen tisztában: a kereskedelem és ipar exponensei ál- tal ‘alakított vámpolitikai központ minden jóakarata mellett is elsősorban nem a fogyasztási érdekek érvényesüléséért fog küzdeni, hanem az ipari termelési és az import-érdekek fogják munkájában vezérelni. Az agráriusok vámpolitikai expoziturája pedig egyenes városellenes kereskedelmi politikát fog követelni az államtól. A teendő tehát egészen világos. A fővárosnak csatlakoznia kell a budapesti kereskedelmi kamara keretében megalkotott vámpolitikai központhoz, ebbe a maga képviselőit kellő számban ki kell küldenie oly utasítással, hogy azok. a vámpolitikai központban a városi lakosság igényeinek megfelelő kereskedelmi és vámpolitikát minden erejükkel követeljenek. Minthogy pedig a fővárosi polgárság szempontjából legelsősorban a fogyasztói szempont irányadó, oda kell hatnia a főváros képviselőinek a vámpolitikai központban, hogy e szervezet programmiába az élelmj- szerdrágaság elleni küzdelem felvétessék. Az érdekközösség a főváros és a vámpolitikai központban képviselt ipar és kereskedelem között e ponton nvilvánvaló: az iparnak és kereskedelemnek is érdeke a drágaság megszűnése. mert az élet fentartására szükséges eszközök drágasága múlhatatlanul a munkabérek és ezzel a termelési költségek drágaságát eredményezi. Viszont a kereskedelemi és ipar vámpolitikai központja értékes szövetségest nverne a maga jogos céljainak kiküzdésénél a fővárosban. Az ország politikai közvéleményét innen az ország szivéből irányítják és há^Budapest a maga nagv súlyával egy az iparnak és kereskedelemnek kedvező vámpolitika mellé áll. úgy ez az állásfoglalás hatékonyan ellensúlyozhatná az agráriusok iparellenes vámpolitikáját. De meg a fővárosnak a csatlakozása az ipari és vámpolitikai kereskedelmi központhoz azért is kívánatos, mert az agráriusok a húsuzsora és .kenyérdrágaság zavartalanságát úgy állítják be. mint Magyarország egyetemes közgazdasági érdekét, amelyet az osztrák kapzsiság és magyarellenes ipari vámpolitika ellen hazafiságból meg kell védeni. Ne szégveliiik nyíltan kimondani az igazságot: Bécs polgárságának az élelmiszerdrágaság ellen folytatott küzdelme a budapesti polgárságnak is szimpatikus és a magyar székesfőváros lakossága távol áll attól, hogy a hús és kenyérdrágaság vámpolitikáját hazafias magyar politika gyanánt üdvözölje. A főváros menjen be a vámpolitikai központba és onnan küzdjön a városi lakosság érdekeiért. Budapestnek ez kötelessége! A magyar Essen. Lapunkban közöltük már a kormánynak azt az elhatározását, hogy Győrött ágyugyárat fog felállítani. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot Teleszky János dr. pénzügyminiszter előreláthatólag már május 5- én a Ház elé terjeszti. Ez a törvényjavaslat fogja tartalmazni azokat a kedvezményeket, a melyekben a kormány az ágyugyárat részesíti. Az eddig nyilvánosságra jutott adatok szerint az ágyugyár 13 millió korona alaptőkével fog megalakulni, a melyből hét miió koronát a kormány és 6 millió koronát pedig a Skoda részvény- társaság jegyez. Győr város törvényhatósága — tekintettel arra, hogy ez az óriási ipari vállalkozás a város szociális és kulturális életére igen nagy fontossággal lesz — máris 120.000 koronát szavazott meg a gyár telepéhez szükséges vízvezetéki és viágitási célokra, valamint a gyárhoz vezető utak felszerelésére, továbbá 20 katasztrális hold ingyenterületet bocsátott a vállalat rendelkezésére és további 30 hold területre opciót biztosított. A törvényjavaslatot a képviselőház előreláthatólag vita nélkül fogja elfogadni — hisz az ágvugyár felállításával a magyar követelések egyike nyer megoldást — és igy a vállalat a nagyszabású építkezési munkálatokhoz már a nyár folyamán hozzáfog. Ha az ágyugyár üzembe kerül, magyar mérnökök és magyar üzemvezetők állnak az élére és állandóan mitegy ötezer munkáskéz nyer alkalmazást. Győr városa tehát, mlint; Essen, fa Krupp-gyárak székhelye, rövidesen a magyar ipar hatalmas fejlődését fogja hirdetni. Uj papírgyár — külföldi tökével. Arról értesülünk, hogy egy angol, francia és amerikai tőkepénzesekből álló konzorcium legközelebb uj papir-és cellulose-gyárat alapit. A gyár a Felvidéken, Ruttka közelében épül. Műszaki igazgatója Steiner Dezső dr. gépészmérnök lesz, aki e napokban kötötte meg az alapítókkal a szerződést. A Germania uj vezetője. A n ewyorki G e r m á n i a igazgatósági üésén a magyarországi fiók vezetésére Balázs Dezsőt, a Gresham volt fötisztviselöjét és az „Atlas“ volt igazgatóját nyerte meg. Balázs úgy a biztosítási szakkörökben, mint a szakirodalomban előnyösen ismert névnek örvend. Kereskedők közgyűlése. A Magyar Kereskedők Egyesülete vasárnap tartotta meg évi közgyűlését B o s n y á k Izsó elnöklete mellett. Az évi jelentés részletesen beszámolt a detail-kereskedelem érdekében indított akciókról, megemlékezett azokról a beadványokról, a melyeket az egyesület a vagyonadó bevezetése', a telefondíj emelése ellen és a Balkán álamokkal kötendő jó szerződés érdekében nyújtott be a kereskedemi miniszterhez. Szóba került a vil- lamvilágitás olcsóbbá tétele is. Ennek elérése céljából azt ajánlották a tagoknak, hogy a nyári hónapokban bojkottáják a villamos világítást. A választások során elnökké újra Bős nyák Izsót választotta meg a közgyűlés; az igazgatóság tagjai lettek: Ács Dezső, B o d ó József, Berczeller Gyula, E r i Ferenc, G á 1 Károly, Guttmann Mór, G e 11 e i Vilmos, M a- gyar Miklós, Platschek Vilmos, Schlesinger Jakab, Sas Bernát, Török Géza. Végül dr. V á z s o n y i Vilmost és dr. M á 1 y Ferencet disztagokká választották meg. Közgyűléseit és mérlegeli. Az ,.Adria“ Tengerhajózási Részvénytársaság közgyűlése. Az „Adria'1 Tengerhajózási Részvénytársaság e hó 21-én tartotta meg rendes közgyűlését Lánczy Leó v. b. t. t„ főrendiházi tag enlöklete alatt. A kereskedelmi kormányt Gyöngyössy János miniszteri tanácsos, a társulat miniszteri biztosa képviselte. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök vágujhelyi Hoffmann Hugó és Robitchek H. Ferenc részvényeseket kérte fel. Az előterjesztett évi jelentés részletesen beszámol az íizletév konjunktúrájáról, amly előnyösen alakult ki. Az 1912. évi üzletévnek alapszabályszeriileg a kereskedelemügyi miniszter által is jóváhagyott mérlege szerint az 1911. évről uj számlára thozott 48,551.51 korona hozzászámítása után összesen 1,617.235 K 50 fill állt a közgyűlés rendelkezésére, melynek hovafordítása tekintetében elhatározták, hogy a befolyt évi tiszta nyereségből, vagyis 1,568.683.99 koronából az alaptőke 5 százalékos kamatozására íordütatik 500,000 korona, a fennmaradó összeg 5 százaléka, azaz 53.434.20 korona a tartalékalaphoz csatoltatik. Az igazgatóság líEszázalékos jutaléka 101.524.98 korona, feliil- osztalékul kifizetendő 800,000 korona, úgy, hogy a fenti 500,000 koronával együtt az 1913. évi 12. számú részvényszelvény 26.— koronával fog a társulat fiumei , a Pesti Magyar Kereskedelmi bank budapesti, a K. K. Priv. Österr. Laenden- bank és a Wiener Bankverein bécsi főpénztárainál május 1-től kezdve beváltatni. A még fennmaradó részből rendkívüli dotáció gyanánt tartalékalaphoz csatolandó 120,565.80 korona, amely ezáltal 4,750.000 koronára emelkedik. Uj számlára átviendő 41.710.52 korona. A felmentvények megadása után az igazgatóság tagjaivá az eddigiek. a felügyelő-bizottság tagjaivá pedig budai Goldberger Gyula, hevesi Hevesy Lajos, barnavári Ullmann Emil és Lisznyai Damó Tihamér (uj) választattak meg. A Skoda közgyűlése. E hó 21-én volt Bécsben a Skoda-művek közgyűlése, amely elhatározta, hogy az 5,656.421 korona tiszta nyereségből a tartalékalapra a normális 269.487 korona helyett 500,000 koronát fordít és részvényenként 28 korona osztalékot fizet. Lapunk telefonszáma: 137-15
