Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-23 / 17. szám

2

Budapest. 1913. április 23.

sal és a millió élén nem látjuk sehol a vezéreket, akik e millió javáért élnek, harcolnak- diadalmaskodnak, vagy elbuknak. Csak esv hatalmára féltékeny maroknyi hadat látunk, amelynek a legjobb esetben a hatalom a főcélja- az önmagáért való hatalom, a büszke tudat, hogy sorsunkat irgalmatlan és csontos markukban tartják.“ így írnak a városról, a város sorsának intézőiről. Minékiink a túlzottnak vélt tárna- dásba nem maga a támadás fáj. mert akiket illet, nem szorulnak a mi védelmünkre. Csak dokumentálni akartuk a szemelvénvnvel azt' a miből kiindultunk, hogy a közvélemények egy része sokszor ártatlanokat is megbánt azoknak a hibái miatt, akik hivatali állásuknál fogva egyedül felelőssek mindenért.

EKaEESaEEHCSHHHHESEBBHHnEnSriHHaaHanBEBHigEHnniHKWffiHSHlIBHE

Qg-élfegyieíefe

Feíekí Béla indítványához.

Amit magunk sem mertünk volna hinni és remélni, ime valóra vált. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága az elmúlt héten csaknem egyhangúlag hozott maniíesz- tációjában kimondta, hogy

a törvényhatóság a városi villamos vasúi' r.-t. részvényeinek a többségét abból a célból vette meg. hogy annak a vasútnak vezetésében, ügykezelésében és egész működésében a kizárólagos döntő határozást a székesfőváros közönségének biztosítsa. A törvényhatóság ezt a jogát ezidőszerint a polgármester és a tanács utján gyakorolván,elvárja, hogy a részvényes többségi jogait a székesfőváros közönsége érdekében, úgy a vasút személyi vezetése, mint annak j egész működése tekintetében — biztosítva magának az igazgatóságban és felügyelő- bizottságban is a döntő többséget. — teljes mértékben gyakorolni fogja.

Lényegében és remélhetőleg — végső konzekvenciáiban ez a határozat teljesen egy- i értelmű Oláh Dezső dr. és Jenes Vilmos bi- zottsági tagok ismeretes indítványaival. A legsötétebb rabulisztikával sem lehet más ' eredményre jutni a döntés boncolásánál. A | közgyűlés félreérthetetlen világossággal fe- I

Hűvös József Hűvös Iván Preyer Hugó és Engel Pál

jezte ki vele azt a meggyőződését, hogy a Városinál a vasút vezetésében, ügykezelésé" ben és egész működésében eddig nem volt a főváros kizárólagos döntő határozása biztosítva s hogy a többségi jogokat a tanács mindeddig nem a székesfőváros közönségének érdekében gyakorolta.

Ez világos és logikus beszéd. Ha más lett volna a közgyűlés legjobb tudomása és akarata, akkor ugyan miért lett volna szükség erre a határozatra. Hiszen abban az esetben, ha nem az indítványozóknak és nem nekünk lett volna igazunk, úgy a közgyűlésnek módjában állott volna egyszerűen elutasítani p, beterjesztett indítványokat és elfogadni Bár- czy István polgármesternek napirendretérését célzó javaslatát!

Senki sem tagadhatja, Feleki Béla nyíltan hangoztatta is, hogy a vita nagyon hasznos és nagyon szükséges volt Nemcsak az elío- gddott indítvány mit.t, hanem abból a szempontból is. hogy a polgármester egy ilyen fontos kérdésben kénytelen volt szint vallani.

Azt hisszük, hogy erre a színvallásra Bár- j :zv István a legkevésibé büszke. VM.'zitó- j nak kell mondani, hogy a város első tisztvi- i selője aki nem a saját személyét, hanem a közgyűlés méltóságát és a polgárságnak az érdekét reprezentálja azon a helyen, ahová őt a közbizalom állította: — ahelyett, hogy a maga részéről is sietett volna Feleki Béla lemérsékelt indítványát elfogadni- Hiivösék kedvéért egyenesen szembehelyezkedett a közgyűlés többségével, a törvényhatóságii bizottság akaratával, sőt tiszteletlen megjegyzéssel illette az indítványozókat, kancsalnak mondotta az indítványokat. Erre a munkára igazán nem volt szüksége a polgár- mesternek. ezzel az áldozattal aligha ér fel a Hűvös-család kegyes szeretete!

Bárczv István beszédének volt egy olyan passzusa- amelyről nagyon nehéz elhallgatni, hogy a legnagyobb mértékben rosszhiszemű volt. Azt mondta a polgármester, hogy minden rendben van. hiszen az igazgatóságnak tiz tagja közül hét ember képviseli a fővárost. Ez a hét ember pedig — szerinte — a következő :

Bódy Tivadar

Rényi Dezső

Koíányi Zsigmond

Bódy, Rényi és Kotányi tényleg a közgyűlés bizalmából tagjai a direkciónak. Fuget Pál igen kiváló, derék ember, tagja a közgyűlésnek, ö azonban szerződéses viszonyból kifolyólag, mint az Angol-Osztrák bank delegáltja foglal helyet az igazgatóságban. Preyer Hugó dacára Sas-voltának. I. osztályú Hűvös-kreatúra és olyan ember, aki csak addig kész a város autonómiáját megvédeni, amig az autonómia — nem szorul védelemre. Hatra marad a két Hűvös. Öróluk kár sokat beszélni, mert senki sem kívánhatja tőlük, hogy ha egy konkrét esetben ellentétbe jutna a főváros érdeke az ő érdekeikkel, úgy önmaguk ellen döntsenek. Ők az összeférhetetlenségnek klasszikus példái és nagyon igaza volt annak a bizottsági tagnak, aki Feleki Béla beszéde közben azt a hangos megjegyzést tette, hogy az összeférhetetlenség most még hatvánvozottabb mértékben áll fenn rájuk nézve, mint akkor, mikor a főváros megvásárolta a részvények többségét és élethossziglan tartó szerződést adott nekik.

A nem-bizottsági tagokon kívül igazgató- sági tagok még Vörös László (önmagát kép- viseli, szükség esetén Hüvöséket), Wörner Adolf (alkalmazott. Hüvös-kreatura) és Fellner Henrik, aki ellen szintén nem lehet észrevételt tenni, aki azonban ugyanolyan elbírálás alá esik, mint Engel Pál. mert a Kereskedelmi Banknak a delegáltja. Megállapítható tehát, hogy az igazgatóságban mindössze három ember képviseli csak a törvényhatóságot. a felügyelőbizottságot ellenben senki sem.

Az a hir járja, hogy a Városi 23-iki közgyűlésén a felügyelőbizottságba beválasztják Szimély Árpád főszámvevőt és Ács József íőszámtanácsost. Ha ez a hir igaz. ugv mindenesetre örvendetes az irányváltozás. De ki tagadhatná, hogy ez a vívmány nem spontán és őszinte elhatározása Hüvöséknek és a polgármesternek,, hanem elismerése amaz akcói jogosultságának, amelynek egyik legjelentősebb, de nem utolsó vívmánya volt a múlt közgyűlés állásfoglalása.

Egy ballet,

amelyben Hüvösék táncolnak.

Az újvárosháza dísztermében, amelyben a városatyák előtt bemutatják a polgármesterek és a tanácsnokok legújabb szerzeményeit s ahol túlnyomó részben az operettet és a tragédiát kulti- válják, szerdán uj műsor került színre, egészen uj szerzőkkel és uj szereplőkkel.

A darab címe: A Városi, szövegét irta Oláh Dezső, zenéjét szerzé Hűvös Iván. A mese rövid kivonatban a következő:

Első felvonás: Hűvös József botfai földesur testi fenyítéket alkalmaz Iván nevű fiával szemben, mert a fiú vonakodik a Városi villamos vasút vezérigazgatói állását elfoglalni. A testi fenyíték következtében Iván elveszíti a hallását és zeneszerző lesz. A hirtelen előhívott mentő, K o- vác h Aladár föv. biz. tag már csak a beállott Csodavázát konstatálja.

Második felvonás: Az ismert pénzeső- p o r t, mint kínálat, találkozik Bárczy Istvánnal, mint kereslettel. A pénzcsoport kezében a Városi részvénytöbbségével, azt mondja: adok. Bárczy István, kezében a város pénzével, azt mondja: veszek.

Röser János föv. biz. tag kereskedelmi isko- lailag érettnek nyilvánítja Hűvös Ivánt, mire Bárczy István némi színváltozás után átveszi H ü v ö s József botfai földesur szerepét és megkínálja a földesur fiát a vezérigazgatói állásra vonatkozó szerződéssel.

Holtomiglan? kérdezi Rettenetes Iván.- Holtodiglan! — feleli Bárczv István.

Harmadik felvonás: Botfa örökös ura célt ér a fiával. Rettenetes Iván visszonyeri hallását és vezérigazgató lesz. Jön Lengyel Endre, mint ügyész és elmondja hires vádbe^édét László és Beetz ellen. Hatvanezer koronára kéri megbüntetni a vádlottakat.

Lászlóék fizetnek. Jön Hűvös László, mint patikajogász és Nagy Kristóf szobrához modellt keres. Bárczy István hosszas rábeszélés után vállalkozik. H ii v ö s Róbert a háttérből hirtelen előlép — helyettes vezérigazgatóvá. Több családtag nem lévén, H e 1 t a i főpolgármester hosszasan csenget, mire a városatyák felébrednek s az ülés megkezdődik.

I

I Most pedig a színi kritikus helyét átveszi a tu- | dósitó. Aki nem a fantáziájával dolgozik, hanem I a két szemével és a két fülével. A szem egy pil- I lantást vet a közgyűlésre és megelégedetten lát- I ja, hogy sokan vannak jelen. L e r s Vilmos, az | uj államtitkár, a legutolsó padsorban hallgat.

| Sürgő s-B erger Rezső köszörüli a torkát,

I egyet köhécsel. kettő lesz belőle. Heltait aposz- 1 trofálja és kéri, ne engedje meg a főpolgármes- | tér, hogy N e s s i Gyula helyett valami V ä z s o- | n n v i Vilmos nevű ember kerüljön a közmunkák I tanácsába.

I Szép, színes madárnyelven dalol Berger. Azt j mondja:

) — F e 1 e k i Béla, mint békegalamb kirepült a

városházából a főpolgármester hivatalába.

— Éljen Feleki, mint békegalamb! kiál- ! tották az atyák. Továbbá pedig éljen P 1 a 11 h y I György, aki e pillanatban tűnik fel a látóhatáron, nem mint békegalamb, hanem mint újonnan vá- I lasztott országgyűlési képviselő.

■ Berger Rezső befejezi a mondókáját. Említést I tesz még egy pár kesztyűről, amit valaki feléje | dobott s amit ő most felvesz. H e 1 ta i azonban leinti, nem tartozik a közgyűlésre, kinek milyen a keztyüje, ha van, miért nem huzza magára, ha I felhúzza, tiszta kézre huzza-e, vagy piszkosra.

| Marhe r tanácsnok már olvassa, kinek ván interpellációja meg indítványa. Herz Lajos és Reiner Ede között kellemetlenül tűnik fel Bán Leó. mint indítványozó. Ez a Bán Leó két héttel ezelőtt szerény póttag volt még. most lépett be először a közgyűlési terembe és. „slagra“ benyújt egy indítványt.

| Oláh Dezsőt nagy figyelemmel hallgatják.

R a d ó Ricsi kollegánk ugyan rémiitgeti a gyenge ! szivüeket, hogy nagy baj van, a polgármester fel- 1 jelentést tett a rendőrségen, ismeretlen tettesek ellen, O 1 á h-i z g a t á s miatt. Oláh Dezső azon- [ ban csöppet sem izgatott, amiből következik, hogy senki sem izgatta, legföljebb a tárgy, amelyről beszél. Kár, hogy H ü vösé k a távollétükkel tündököltek. Különben meggyőződhettek volna róla, hogy a népszerűség „delejezö fénye“ nem igen bántja a szemüket. Hűvös Ivánnak a nevét például igen sokszor emlegették a bizottsági tagok, de sohasem úgy, hogy öröme lett volna benne.

Súlyos adatoknak egész tömegével bizonyította a szónok, hogy a Városinál semmi sincsen a maga rendjén. Kevés az osztalék, gyönge a vezetés. s'ok az autó és erős a családig kötelék. Sokszor zúgva helyeseltek a városatyák, csak a Hűvös-kerület ellenkezett.