Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-12-11 / 12. szám
99 01912. december 11. Lapunk telefonszáma; 137-15 Alakuló közgyűlés. Szerdán e hó 11-én d. u. 4 órakor alakul meg az új közgyűlés. A megalakulás formaságain kívül egyéb ügyek is tarkítják a tárgysorozatot. A legérdekesebb ezek közül a Schlick-Nicholson r■ t. kérvénye a Fóti-út megnyitásának elhalasztása iránt. Valószínű, hogy a demokrata párt megbízásából Biró Henrik fog hozzászólni a tárgyhoz,-nagyobb vita azonban nem várható, mert a részvénytársaság csakis 1913- március hó végéig kéri a halasztást és erre az időre is jelentékeny bérfizetésre kötelezi magát. A vizdijszabás megállapításánál ellehetünk készülve néhány vizenyős beszédre. hegedűs Ármin műszaki tanácsos ismét azzal a különös kérelemmel áll elő, hogy részére újabb egy esztendei szabadságot engedélyezzen a közgyűlés. Óhajtandó volna, hogy a törvényhatósági bizottság tapintatosan tudtára adja a kiváló műszaki tanácsosnak a Sáros-fürdő építkezéséért való elismerését. Hegedűs volt ugyanis az, aki két másik műépítésszel társult és megtervezte a szerencsétlen építkezést, a hat vagy hány milliós költségtöbblettel egyetemben. A munka ideje alatt már több mint egy évi szabadságot élvezett a műszaki tanácsos, azonkívül élvezte és élvezni fogja a főváros által fizetendő, rendkívül nagy összegű s a költségtöbblettel arányosan emelkedő építészi honoráriumot is- Legcélszerűbb volna ha a közgyűlés módot adna Hegedűs Árminnak arra, hogy válasz- szón: vagy műszaki tanácsosa lesz a fővárosnak és akkor nem jár neki külön műépi- tészi honorárium, vagy műépítész marad és akkor adja be a lemondási kérvényét. Vosits utóda. A polgármester nem régiben Wigh János főjegyzőt a katonai ügyosztályból az egyik elöljárósághoz helyezte át. Az áthelyezésnek olyan látszata voit, mintha ezzel a főjegyző előrehaladásának az útja a tanácsnoki széktől elterel tetett volna az elöljárósági állás felé. Pedig a valódi ok egészen más volt. Wigh Jánosról ugyanis köztudomású, hogy nem igen szívleli Antal tanácsnokot. Viszont Antal Gyulát a polgármester a legközelebbi tanácsnok választás után (december 18.) áthelyezi a közegészségügyi osztályból régi működési területére, a katonai, ügyosztályba. A súrlódások elkerülése végett Wigh főjegyzőnek egy időre távoznia kellett a központból. Ezzel kapcsolatban regisztráljuk azt a hirt, hogy a X. kerület az elhunyt T o p e r c e r Péter helyére 1) é- v é n y tanácsjegyzőt óhajtja elöljárójának. A háború a bécsi városházán. A császárhű és hyperlojális Pécsben mégis csak kevesebb strucc lakik, mint Budapesten. Bécs város községi képviselőtestülete kevésbé diplomatikus és kevésbé óvatos, mint a mi fővárosunk közgyűlése s az ország népét izgalomban tartó kérdésekről van bátorsága véleményt nyilvánítani. Becs város községtanácsa a múlt héten rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Neumayer dr. polgármester hosszabb beszédben vázolta a külpolitikai helyzetet. Indítványára a községtanács egyhangú lelkesedéssel elfogadta a következő határozati javaslatot: „A békét, amelynek fentartását a monarchia népei őszintén kívánják, a balkáni háború kitörése óta jogosulatlan, mértéktelen hódítási szándékok veszélyeztetik. Ezek a szándékok abból a reményből táplálkoznak, hogy a birodalom népei nincsenek egymással egyetértésben s hogy egyes pártok kishitiien, a Hazára nézve károsan gondolkoznak. De mint mindig a közös szükség és közös aggodalom idejében, úgy most is, magasan szárnyal a belső egyenetlenségek fölött az osztrák-magyar monarchia hatalmának és becsületének közös érzése. Percröbpercre nő a lakosság elkeseredése egyeseknek hazafiatlan nyilat- iatkozatai és ténykedései miatt. Bécs város községtanácsa szerencsésnek érzi magát, abban a tudatban, hogy habár a béke a népek és államok legfőbb java és annak fenntartása megéri az áldozatokat: mégis, a népek gazdasági fellendülése, a munka tökéletes áldása, csakis azoknak az államoknak jut osztályrészül. amelyek a békét nem becstelen gyengeséggel őrzik meg, hanem támaszkodva igazságos ügyüknek a tudatára. Ezektől az érzelmektől áthatva azt kiáltjuk: Éljen a haza! Éljen a császár! Éljen a mi bátor hadseregünk és tengerészetünk! A főváros sajtópöre. A folyó esztendő első hónapjának utolsó napján egy fővárosi napilap hasábjain „Budapest pénzügyi r e j t elme i b ö 1“ címmel nagy feltűnést keltő cikk latoit napvilágot, amely a főváros vezetőségének a tabáni telekvásár körül kifejtett tevékenységét tette bírálat tárgyává. A polgármester felhatalmazása alapján az ügyészség sajtópört in- indított a cikk szerzője, Szilágyi Hugó dr. a Főv. 11. társszerkesztője ellen. A budapesti törv.-szék eskiidtbirósága szerdán, e hó 14-én fogja tárgyalni ezt a sajtópert. Bizottságok választása. Szerdán kerül sorra a kijelölő választmány megüresedett helyeinek betöltése. A választmány a jövő héten fogja megejteni a bizottsági tagokra, vonatkozó jelöléseket. A fontosabb helyek betöltésénél a szokottnál mérsékeltebb tülekedés mutatkozik. Szó van ugyan arról, hogy az egyik kerület vezére személyes animozitásból, vagy pedig azért, hogy jó családapának bizonyuljon, a saját párthívét ki akarja szorítani a pénzügyi vagy a kisajátítási bizottságból. A közgyűlésnek ez a nagytudású, kiváló szorgalmú tagja azonban annyira népszerű, munkássága annyira nélkülözhetetlen, hogy vele szemben még a saját pártvezére sem' veheti fel a harcot. A Gyosz és a viz. A vízszolgáltatást szabály- rendelet díjszabása dec. 31-én hatályát veszti. A szerdai közgyűlés tárgysorozatán szerepel a világítási és vízvezetéki ügyosztálynak az az előterjesztése, hogy a szabályrendelet és díjszabás változatlanul fenntartassék, s a végleges jóváhagyás iránt intézzen a közgyűlés fel- terjesztést a belügyminiszterhez. Az előterjesztés kitér arra a beadványra, amelyet a Gyáriparosok Országos Szövetsége a kamarával egyetértőén benyújtott s amelyben az ipari célokra szolgáltatott víz díjának leszállítását kérik. Az ügyosztály szerint a kérelem nem méltányos, mert hátrányosan befolyásolná a vízmüvek jövedelmezőségét s a főváros különben is jelentékeny ármérséklést biztosít a nagyobb fogyasztók részére. Csodáljuk, hogy a Gyosz. ilyen irányú kérelmekre pazarolja a tevékenységét. Talán csak nem a felemelt tagdíjakat akarja a főváros vizén megtakarítani a tagok számára? Mozi-adó. A németeknél mozgalom indult a városok jövedelmének oly módon való fokozására, hogy a mozgóíénykép-színházak látogatói a jegy árán felül mozi-adót fizessenek. Düsseldorf városában már meg is valósították ezt az eszmét. A mozi-adó 50 pfennigen aluli belépőjegynél 10 pfennig, azontúl pedig minden további fél márka után további 10 pfennig. A főpolgármesternek jogában áll ezt az adót belátása szerint mérsékelni, ha a mozgófénykép- színház túlnyomóan művészeti vagy tudományos képeket mutat be, vagy ha a színház látogatottsága nagyon csekély. A tengeri hal népszerűsítése. Németországban egyesület alakult a császár védösége alatt a tengeri hal népszerűsítésére. Ez az egyesület, amely már eddig is óriási eredményeket produkált, most elhatározta, hogy a tengeri hah főző tanfolyamokat az egész birodalomban megszervezi s a szervezés költségeit a törvény- hatóságok útján szerzi be. Elhatározta továbbá, hogy a német birodalomban fennálló 1500 nő- egyesületet is megkeresi a tengeri halfőzés tanítására, ami az egyesület szerint, valósággal nemzeti ügy. Ezt a német példát Budapesten is követhetnék, ahol a tengeri hal szintén jelentékeny forrásává válhatnék a népélelmezésnek. Éj elöljárósági épület. A jövő évi költségvetés szomorú képét némiképpen enyhíti egynéhány tétel, amelyből azt a megnyugtató következtetést lehet levonni, hogy a kitartó munkának, a jogos közérdekből folytatott küzdelemnek las- san-lassan mégis érik a gyümölcse. A hetedik kerület diiledező elöljárósági -épületének praktikus és modern házzal való felcserélését évtizedek óta sürgeti az Erzsébetváros. Most végre 500.00Ó korona van az új épületre a költségvetésben előirányozva és így remélhető, hogy az építést a tavasszal már megkezdik. Összeférhetetlenség. Hogy mennyivel szigorúbban fogják fel ezt a problémát a külföldön, annak érdekes és tanulságos példáját találjuk a németországi Neus városának egyik határozatában. A város közgyűlése nemrégiben leszavazta a tanácsnak azt az előterjesztését, hogy a város főutcájának ház- és telektulajdonosai az utcajavítás költségeihez ötven százalékkal hozzájáruljanak. Mindössze 35 százalékos hozzájárulást állapítottak meg, de a polgármester (nem Bárczy István volt!) megfelebbezte a határozatot, mert a német városok tanácskozási ügyrendje szerint a város jogait és kötelességeit illető tárgyalásokban nem vehetnek részt azok a képviselőtestületi tagok, akiknek az érdekei ellentétben állanak a város érdekével. A polgármester szerint tehát a főutca háztulajdonosainak nem volt joguk a szavazásban részt- venni. A községi képviselőtestület panaszt emelt a polgármester ellen és arra hivatkozott, hogy a polgármester nem zárta ki a tanácskozásból az érdekelt bizottsági tagokat. A düsseldorfi kerületi választmány azonban elutasította a panaszt és helyt adott a polgármester íelebbezé- sének. A jó németek nem is sejtik, hogy az ösz- szeíérhetetlenségnek még sokkal „aufgelegtebb“ esetei is vannak. Nálunk a törvényhatósági bizottságában helyet foglalnak a város szállítói, szerződéses építői. Egy Grünwald Mórnak, egy Schiffer Miksának (együttvéve a Grünwald és Schiífer-cég), vagy — hogy póttagokat is említsünk — egy Freudiger Károlynak a nevét az összeférhetetlenségnek ragyogó márványtábiá- jára kellene vésni. Változások az árvaszéknél. A szerdai közgyűlés nyugdíjazni fogja a fővárosnak két régi érdemes tisztviselőjét: Morlin Imre és Szécsi Ignác árvaszéki elnökhelyetteseket. A távozó tisztviselők helyei sorrend szerint Visnya és Ságodv ülnököket illeti meg. Sá- godv azonban hosszabb idő óta betegeskedik. Visnve pedig rövid időn belül nyugdíjba óhajt vonulni. Valószínű tehát, hogy az új elnökhelyettesek Rill Ágoston és Kovács Jenő árvaszéki ülnökök lesznek. A kereskedelmi kikötő. A főváros fejlődésének erről a nagyfontosságú problémájáról rendkívül érdekes és tanulságos előadást tartott e napokban E o r b á t h Imre dr. műegyetemi magántanár a Magyar Mérnök- és Építész- Egyesületben. Abból indult ki, hogy Budapest hajozó-forgalma az utolsó évtizedben megkétszereződött, ez a fejlődés azonban sokkal nagyobb lett volna, ha a kereskedelem napról- napra nem érezné erősebben a kereskedelmi kikötő hiányát. A külföldi példáknak egész sorából mutatta ki az előadó, hogy a kikötő létesítése egyúttal olyan vállalkozás is lenne, amely a fővárosra és az országra nézve rendkívüli anyagi előnyöket jelentene. Forbáth Imre dr. most került be először a törvényhatósági bizottságba, ahol —• biztosan hisszük —• csakhamar előkelő szerepet fog játszani. Antik magyar ékszerek. A régi magyar iparművészetnek örök büszkeségét képezik azok a gyönyörű szép zománcos és áttört művű ékszerek, melyek á harcias- és fényűző lovagkoriról! maradtak ránk és a festői szépségű diszmagyar öltözékeken oly nagy és feltűnő hatással alkalmaztatnak napjainkban . is, A . régi magyar öt-
