Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-12-11 / 12. szám
1912. december 11. 9 vésőknek méltó utóda támadt Schönwald Hímében, a hírneves pécsi aranyművesben, aki különös előszeretettel készíti az antik magyar ékszereket és azokból úgy pécsi, mint legújabban Budapesten, Deák Ferenc-utca 21-ik szám áíatt megnyitott remek berendezésű ékszer-, órás- és látószer-üzletében oly gazdag készletet Malmozott fel, hogy az valóságos iparművészeti kiállitásszámba megy. A leggyönyörűbb mente- kötök'.csattok, forgók, gombok", kardok, nyakláncok, ékköves hardhüvelyek, sarkantyúk, valódi arany és ezüst sujtások, zsinórzatok, farso- •áncok, ékköves kardhüvelyek, sarkantyúk, vasak itt a szemet, mint arról mindenki meggyőződhetik, aki e nagyszabású üzletet fölkeresi. Palais de Danse. A mi változatosság, érdekesség és elegáncia a táncművészet birodalmában akad, mindazt egyesíti magában a Táncpa- feotá decemberi műsora és csak természetes, — bogy minden este nagy és előkelő közönség tapsol a produkcióknak. A főváros éjjeli életének egy uj és hamarosan megkedvelt speciálisává lett az éjjeli táncmulatság, amelyen párisi ^tintára a legújabb és legmodernebb táncok kerülnek bemutatásra. A kitűnő vacsora is városszerte ismert különlegessége a Táncpalotának, amelynek frakkos, estélyi ruhás közönsége kellemesen eltöltött esték emlékével távozik a csodaszép palotából. D>á«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ 9 főváros szerződései. Irta: dr. Basch Imre, tan. fogalmazó. Á fővárosnál csődöt mondott a s.z érző d őssel való k-ö zigaz g a t á s, amely mintegy ámenét a régi (rendőr állam-féle) közigazgatás a községi verseny között. A fővárosnak igen kedvezőtlen tapasztalatai vannak a koncesszió szerződések értékéről. A Vásárpénztár törtésete a legeklatánsabb példa erre. Ezt az intézményt a főváros kezdeményezte a lakosság élelmezésének megjavítása érdekében; de hogy magánbankoknak engedte át és csak szerződéssel kötötte meg, nem tudott feladatának megfelelni s annyira elragadta a nyerészkedési vágy. hogy, dacára a szerződés kikötéseinek, egyenesen az ellen dolgozott, mint amire rendeltetett. A Vásárpénztár terén szerzett tapasztalatok s ennek községesitése indítja meg a köz- ségesitö törekvések e második periódusát, tette általános programmá a közhasznú üzemek házi kezelését és érlelte meg a város vezetőiben azt az elhatározott és többszörösen határozatokban kifejezett eltökéltséget, hogy koncessziós szerződéseket többet nem köt, s ha csak pénzügyileg iehetséges, minden erre alkalmas üzemet házi kezelésbe vesz. Mert a szerződéssel való közigazgatásnak immanens hibái vannak, s ha a városnak valamely üzemhez akár közigazgatási, akár gazdaságpolitikai érdekei fűződnek, ez érdekeit szerződéssel biztosítani nem tudja: 1. mert lehetetlen a szerződés megkötésekor mindazokat a lehetőségeket és eshetőségeket előre látni s a szerződésbe befoglalni, melyek a koncesszió időtartama alatt, különösen, ha hosszú időre terjed, mely épen a fontos és nagy beruhásások- fcal járó vállalatok elengedhetetlen kikötése, fölmerülhetnek. Es ha oly változások állanak ke. melyek a szerződés módosítását igényelik, a vállalkozó ilyen engedményeit a városnak vagy drágán kell megfizetnie, vagy a város fejlesztéséről kell lemondania. A gázgyárak, a hir Etetési üzem. a közlekedési vállalatok szerződései példák erre; a városnak le kellett mondania kogy ez intézményeket a megváltozott viszonyok és az újonnan keletkezett igényekhez való’ alkalmazkodásra bírja. Mert a közszervezet összetételénél és pszichológiájánál fogva, alkalmatlan, hogy, magára nézve igazán kedvező szerződést kössön. Szerződést kötni egy kis háború a szerződő felek között, melyből az vonul el nagyobb zsákmánnyal, amelyik több lendülettel, intenzivebb nyereségvágytól erősebbre edzett .szívóssággal s kevesebb skrupulüssal vívja meg. Seek okán mindig a város ,a gyengébb fél; a hivatalnoki rendszer szerint szervezett köz- szervezet bármennyire áthatott is a reá bízott- feladatok jelentőségétől, nem érzi és nem érezheti azt a mindenre kész és elszánt szenvedélyt, amely a maga hasznára dolgozót fűti. És hogy d szerződés kedvezően köttessék meg, ahhoz *enj elég a tisztesség, hanem épen ez a szenvedély kell, mert a tisztesség és spiritus publr- e-us sohasem oly intenzív motívum, mint azó egyéni és személyes érdekekért dolgozó egois- *us. Es ha e két motívum áll szemben egymásaid. kétségtelen, hogy amaz gyenge lesz a harcos. egoizmussal- szemgen, mely nem hagy föl- használatlanul semmi eszközt, se politikai befolyást, se társadalmi összeköttetést, hogy a maga számára javítsa aszerzödést. Mindenütt, tehát Budapesten is, ahol ennek még kedvez is a konzervatív községi választójog, e k.o n c e s- s i ó s vállalatok vezetői helyet s z e- r e zn e k maguknak a város k ö z g y fiié s é b e n s rendszerint a legtekintélyesebb és - legbefolyásosabb csoportját alkotják. Tálán az egyik legfontosabb s legjelentékenyebb eredménye annak az erős községesitö törekvésnek, mely az utolsó években különösen nekilendült. 3. A város nem tudja a vállalkozókat a szerződés betartására oly erővel kényszeríteni s a szerződés révén nem tud oly befolyást gyakorolni, mint az a lakosság és közigazgatás érdekégen állana. Következik ez abböl a meg- gyengülési processzusból, melyet a modern közszervezet átél, s amelyről röntebb szólottánk. Erre a legjobb példa a közúti vasutak, melyekről maga a tanács jelentette ki egy hivatalos jelentésében, hogy a szerződés nem elegendő eszköz arra, hogy a városi közlekedés irányításában befolyást gyakoroljon. A közhasznú üzemeknek szerződéssel való befolyásolásáról ezek a város tapasztalatai: hogy a város nem tud szerződéssel i g a z g a t n i, hogy a közszervezet amilyen jól megállja a helyét az üzemek közvetlen vezetésében és kezelésében, oly gyönge a szerződéskötésekben. És épen, mert a közszervezetnek (veleszületten) ez a leggyengébb pontja, s amaz erős oldala, igy alakult ki az a meggyőződés, hogy oly üzemeket, melyekhez közigazgatási vagy gazdaságpolitikai közérdekek fűződnek, ne szerződéssel, hanem közvetlen igazgatással. házi kezeléssel irányítson a főváros. Üres szalma. Bomlik a szociálpolitikai ügyosztály. A szociálpolitikai ügyosztály, felállítása B á r- czy István dr. polgármesternek legsajátosabb rögeszméje volt. A helytelenül értelmezett kultúrpolitikából és a népszerűségnek fanatikus hajhászásából hordta össze az ügyosztály tégláit a polgármester. — A vezetője Wil Önerődön- dr. tanácsnok lett, egy kétségkívül nagy- műveltségű, jóakaratéi tisztviselő, aki jobb ügyhöz méltó buzgalommal látott hozzá az ügyosztály szervezéséhez, a munkakör megállapításához. Számos nagyjelentőségű, egészséges eszme vetődött fel. a tanácsnok agyában, na- gyobbára azonban csak. a külföldi minták lemásolásában merült ki az ügyosztály ereje és tevékenysége. A szociálpolitikai ügyosztály el kezdett működni és addig működött, amig a polgármesternek ez a legegyénibb alkotása cso- dött nem mondott. Kiderült, hogy az ügyosztály vezetője nem értett az adminisztrációhoz, amihez hozzányúlt, balul ütött ki. És kiderült egy sokkal szomorúbb tény is: az ügyosztályra e g y á 1- t a Iá n n»e m volt szükség; az ügyosztály munkájának értékes részét, azt, amelyet produktiv alkotások jeleznek, nem pedig szo- ciálsmokkságok, bátran el lehetett volna végezni más ügyosztálynak a hatáskörében is. A polgármester nagysokára belátta, hogy súlyosan csalódott vagy az embereiben, vagy az esz-’ méiben s megindult a tisztitó munka, amelynek első eredménye az, hogy a szociálpolitikai ügyosztály munkakörét megnyirbálták, azon a címen, hogy az elnöki ügyosztályt kibővítik, —. Mint a napilapok jelentették, a polgármester Sidö Zoltán dr. fogalmazót a szociálpolitikai ügyosztályból az elnöki ügyosztályba helyezte- át. Hivatalosan azzal indokolták meg a feltűnést keltő áthelyezést, hogy Sidó dr. az újonnan szervezendő útbaigazító hivatalnak lesz a vezetője.- Ez az érv azonban nem nagyon tetszetős, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a szociálpolitikai ügyosztály keretén bélül éppen úgy i lehetett volna útbaigazítani, mint az elnökiben, 1 sőt talán inkább odavaló lenne ez a hivatal. A másik döntő bizonyíték pedig az, hogy Sidóvál egyidöben távozik a szociálpolitikai ügyosztályból Bolgár Elek dr. fogalmazó (a köz- gazdasági ügyosztályba kerül) és Miklós Elemér dr. tanácsjegyzö. Wildner tanácsnok jobbkeze, aki rövid ideig valamelyik elöljáróságnál fog működni, azután visszakerül a központba, de a szociálpolitikai ügyosztálytól véglegesen búcsúzik. Az egész ügyosztály a tanácsnokon kivid úgyszólván 3 emberből fog most állni r W i 11 i n g e r Gyula tanácsjegyzöböl. a nagy- tehetségű. kiválóan képzett Baseli Imre dr. ból és V a d o n Géza dr. kiváló magasugró bajnokból. Azonkívül ott marad a két szakelőadó. I ltAUCSilft-CIPOSAROK DOBOZA, MINŐSÉGE: ARANY □■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ FŰMROSI HÍM MOZGO VII., Rákóczi-ut 70. Igazqató tulajdonos: GERŐ S. SÁNDOR. Naponta három óráig tartó fényes műsor kerül bemutatásra. Minden előadásban legalább tiz kép. Külön váró- és éttermek! Emeleti erkélyszékek és páholyok. SZAL0R8 ZEMEKAR! Pompás hideg és meleg étkek E heti étlap: Magyar rostélyos K 1.— Libasült K 1.20 Serpenyős ,, KI.— Tészta K —.50 Borjupörkölt K —.70 Torta 2 darab K —.48 Székelygulyás K —.80 Dréher sör K —.20 Borjucomb K 1.20 Sajt emertháli K —.30 Sertéskaraj káp. K 1.40 Rochefort vajjal K —.40 Rántott velő K —.80 1 adag imbisz K 1.20 2 töltött paprika K —.90 1 kávé K — 30 Paprikáscsirke K 1 40 1 chocolade K —.20 Rántott csirke K 1.40
