Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-01-06 / 1. szám
I »88. január 6. Budai Napid Buda-előkelő társadalmának kiemelkedően •ezép ünnepe volt a „Rózsadomb és Vidéke Egyesület“ 43-ik évi rendes közgyűlése, amely december 21-én. kedden délután folyt le a Szent Lukácsfürdő földszinti különtermében. Az egyesület közgyűlései egyébként is az előkelő budai társadalom életének eseményei közé tartoznak, ez a mostani közgyűlés azonban még az eddigieket is felülmúlta, nemcsak a megjelentek számát tekintve, hanem elsősorban áz elnöklő vitéz József Ferenc dr. királyi her- -cőg fenkölt szellemű, gyönyörű megnyilatkozásai. továbbá Nádas Béla dr. egyesületi ügyész-főtitkár beszámolójának rendkívüli sikere folytán, ami az előkelő közönség ki-ki- iöro „nyiltszini" tagpsviharaiban nyilvánult •meg. * Vitéz József Ferenc dr. kir. herceg nyitotta meg a közgyűlést és bevezető szavai után felkérte Nádas Béla dr.-t a titkári beszámoló előterjesztéséré. Általános érdeklődés kisérte az alapos, — a Rózsadomb és vidéke éleiének minden megnyilvánulására kiterjedő, sok helyen költői szárnyalású évi jelentést, melynek előterjesztése után lelkes ovációban részesítették a megjelentek Nádas Béla dr.-t. A jelentést alább teljes egészében közöljük. A pénztárosi és számvizsgálói jelentések előterjesztése és az évi költségelőirányzat megállapítása, valamint az általános tisztújítás és a választmány kiegészítése után Pávai Vájná Ferenc dr. J'őgeo- lógus szólalt fel, a budai termális vizek eredetét és gazdasági jelentőségét ismertetve, különös tekintettel a Rózsadombra és környékére. Eredményes Qarcote éve volt 1937 Nádas Béla dr. ügyéssz-fötitKár jelentése : Királyi Fenség! Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ismét elmúlt felettünk egy hosszú, gyászos, trianoni, esztendő. És mi összejöttünk ismét — szép .«ómmal — 43-ik évi, rendes közgyűlésünkre, hogy — minit ilyenkor! szokásos — a tárgysorozat egyéb pontjai mellett lelkiismeretesen beszámoljunk szívünkhöz ‘nőtt vidékünk érdekében a múlt közgyűlés óta történtekről és ennek a beszámolónak keretében egyben megvitassuk legközelebbi, jövő ptogrammunkat is. Kérjük Önöket, hallgassák meg olyan jóindulattal és fogadják olyan jó szívvel szerény beszámolónkat, mint amilyen jószándékkal igyekeztünk mi csekély erőnkhöz képest a még mindig tartó, trianoni, mostoha idők dacára is az elmúlt esztendőben is lehető nagy lépésekkel előbbre vinni szükebb pátriánk: szépséges Rózsadombunk és környéke kialakításának immár nem csupán partikuláris, helyi, hanem — bátran kimondhatjuk — úgy székesfővárosi, mint világvárosi és fürdővárosi tekintetekből is egyetemes jelentőségű ügyét. Hogy miért és mennyiben egyetemes jelentőségű a fenti vonatkozásban a Rózsadomb és környéke kialakítása, kiépítése és — ha természeti adottságain felül még lehetséges — még szebbé, díszesebbé, megkapóbbá tétele, azt csak beszámolóm végén — annak végső konklúziójaként — igyekszem szerény tehetségemhez képest az Önök lelki szemei elé vetíteni. De éppen eme kitűzött, nagyobb elgondolásé céljánál fogva előadásomnak, engedtessék meg nekem, hogy e beszámolóm alkalmából — az eddigi gyakorlattól eltérően — ne kelljen a statisztikus kínos precizitásával felsorolnom az elmúlt esz tendőben elért, legkisebb eredményeinket is, hogy igy azok minél számosabbaknak látszanak, hanem elég legyen csak vázlatosan, nagy vonalakban érintenem jelentősebb sikereinket. Viszont annál részletesebben kisérelem majd meg feltárni a fentérintett egyetemes érdekek szolgálatában jövő célkitűzéseinket és elgondolásainkat, bízva és remélve, hogy azok a melyen tisztelt Közgyűlés osztatlan helyeslésével is találkozni fognak. Ezek után és ily értelemben kezdjük tehát meg ni ült évi munkánk, eredményeink és jövő célkitűzéseink, elgondolásaink ismertetését. Autóbuszközlekedés Mint évek óta állandó szokásunk, legelsősorban -is az autóbusz-frontról adjuk le hadi jelentésünket: „Nyugaton a helyzet változatlan!” Végre ezt is megértük! Végre most már nem azért kell oroszlánkörmökkel viaskodnunk, hogy meginduljon, majd, hogy valahogyan el ne vegyék, be ne szüntessék jól kiérdemelt, rózsadombi autóbuszjáratain- kat, hanem csupán csak arra kell éberen őrködnünk, hogy ne bolygassák, ne változtatgassák azokat ok nélkül szüntelenül, hanem rendszeresen fejlesszek, javítsák őket tovább jogos igényeinknek s a közszükségletnek megfelelöleg. A mi a továbbfejlesztést illeti, így talán — Istien segítségével — nemsokára megérjük még azt is, hogy a_ 12-es autóbusz Pest felöl jövet is a Margit körúton fog járni a Zsigmond utca helyett, aminek ma már a Margitkörút e szakaszán, is bevezetett, kétirányú, közúti forgalom mellett semmi akadálya sincs és igy megszűnik majd mai versenyfutásunk a Zsigmond utcától a Török-utcáig, mikor a 12-es autóbuszon Pest felöl jövet át aka- riink szállni a Rózsadombra 11-es autóbuszunk Török utcai végállomásán és amikor távfutás köz- ben jó messziről látjuk, amint az indulófélben lévő, dédelgetett 11-es autóbuszunk gúnyosan öltögeti Solíy László kertépítő H. Hadapród-u. 2. Tel : 164 431-, Kereltervezés, építés és karbantartás. Díjmentes ajánlat ki reánk piros nyelvét és mosolyogva integet nekünk karjaival a kalauz „pá-pát”, miközben mi lihegve, vakon rohanunk vesztünkbe -a veszélyes Török-utcai kanyarban, egyedül csak a hűtlenül távozó s azután magára ujfent epedve oly sokat várató, II-es, kék-kocsicskánkat nézve és látva. Avagy talán azt érjük meg, hogy 11-es autóbusz járatunk mindkét irányból, azaz úgy a Ke- lety Károly utcai, mint a Török utcai jelenlegi végállomásról lefut majd a dombról a Pálffy térig s ott lesz majd mindkét irányban a közös kiinduló állomása akként, hogy a kocsik öt percenként felváltva indulnak majd onnét úgy a Török utca, mint a Kelety Károly-utca irányába, mi pedig a 7-es, 12-es és az újonnan meginduló, óbudai autóbusszal a Pálffy térre befutva, kényelmesen válogathatunk és szállhatunk majd át bármelyik irányba az előbb induló, rózsadombi, 11-es kocsinkra, — természetesen változatlanul megmaradva továbbra is átszálló helyekként a jelenlegi Török utcai és Kelety Károly utcai végállomások is. Talán még azt is megérjük, a továbbfejlesztés során, hogy 11-es járatunk még egy nagy darab lakott területet át fog karolni a Rózsadombon: továbbhaladva a felső Törökvész' útón a Gábor Áron utcáig és a Pusztaszeri út felső szakaszán s a Cimbalom utcán visszatérve, fut majd le a dombról a Vérhalom tér érintésével a Zárda utca irányába, a jelenlegi kétirányú forgalom s tantusz-l rendszer fenntartása mellett. De mindenesetre rövidesen megérjük azt a kellemes meglepetést, hogy a Beszkárt, a Török- utcai végállomásnál is fedett váróhellyel fog bennünket, esőben-f agyban toporzékolva didergőn várakozókat, megörvendeztetni, a Kelety Károíy- utcai és. Vérhalom téri fedett váróhelyek miiftájá- na, mert a napokban kérelmünkre megtörtént megállóhely -kikövezés és várópadok felállítása csak átmenetileg elégítheti ki e helyütt az utasközön- ség igényeit. Mindez a továbbfejlesztés azonban a közelebbi, vagy távolabbi jövő képe a szerint, hogy optimisták, vagy pesszimisták vagyunk-e? Egy azonban nagy örömünkre bizonyos, hogy 11-es járatunk már végleg „beérett”. Beérett pedig annak dacára, hogy múlt év julius 1-én, tehát múlt évi közgyűlésünk után, a szanálási bizottság jóvoltából a korábbi hat filléres „proli” tantusz helyébe az új I tíz filléres „nobel” tantuszt léptették életbe 11-es ljáraitunkon. Mint minden drágítás, fájdalmasan érintett bennünket ez is a mai nehéz viszonyok között. De mégis be kellett látnunk, hogy mégj igy is csak „lift-pénznek” felel meg imég ez aj felemelt, 10 filléres kisszakaszköltség is, mert elérhetjük vele mindkét irányból a jó magasan fekvő Szemlöhegy utca vonalát, megduplázásával pedig magát a dombtetőt, azaz a Vérhalom-teret és a csodás József hegyi kilátót. Az is bizonyos, hogy mint taktikus és propaganda eszköz is jól bevált a kisszakaszirendszer bevezetése autóbusz- vonalútokon. Annyira hozzászoktatta ugyanis ez az olcsóbb tarifa a rózsadombi közönséget a járat használatához, hogy ma már nem képes lemondani róla és az úgynevezett „egészségügyi séta” és az „elhízás veszélye” sem tartja vissza tagtársainkat, még a hölgyeket sem, a járat mindenkori igénybevételétől, úgy felfelé, mint lefelé menet. Minden izgalom nélkül azonban ez az év sem telt el az autóbusz-fronton. Gondoskodnak róla jószívvel mindenkor, még most is, az illetékesek. Így múlt év december hó 1-én, szóval éppen most egy éve, azzal leptek meg bennünket, hogy a már magunkénak tekintett, beidegzödött és a Lánchídon át az OTl-ig közlekedő 9-es autóbusz járat helyett a Keleti pályaudvartól a Rákóczi úton az Apponyi térig futó 7-es autóbuszjáratot hosszabbították meg az Erzsébet hídon át a Statisztikahivatali végállomásig hozzánk. E jelentős változtatás kezdetben ugyancsak felizgatta a rózsadombi kedélyeket, azonban a hullámok csakhamar meglehetősen elültek, mert tagadhatatlan, hogy e járat sűrűbb és gyorsabb, mint az előző volt és egyedül csak az a kényelmetlenség a hátránya az előző helyzettel szemben, hogy másodszor is ászállásra és várakozásra kényszeríti a budai Lánchídfőnél azokat a rózsadombiakat, kiknek nem az Apponyi téren, hanem a Vörösmarty téri autóbusz-centrum környékén van munkahelyük, vagy egyéb elfoglaltságuk. A múlt hó legelején pedig a napilapokban megjelent s hivatalosnak látszó kommüniké alapján az a — szerencsésen csak vaklármának bizonyult — hír kelt szárnyra, hogy 7-es autóbuszunkat a Pálffy tértől kezdve dkanyaritják a Fő utcán és a Bécsi úton keresztül Óbuda irányába és így ezentúl nem jár majd a Rózsadombra a Statisztika- hivatali végállomásig. E híresztelésre a konszolidált állapot újabb, szándékolt megbolygaitása miatt nyomban óvást emeltünk az illetékes helyeken s minit utóbb értesültünk, ezt a tervet egyelőre el is ejtették. Itt említjük még meg, hogy általános nagy felzúdulást keltett a közelmúltban a Margithídi villamos közlekedés rendezésével kapcsolatban a villamos Irisszakaazhatárnak a Török-utcától a budai Margithídfőhöz való eltolása, mely bennünket rózsadombiakat is érzékenyen, közeliről érintett, mert megnehezítette a villamosról autóbuszon közlekedésünket a Zárda utca irányában. Csatlakozva nyomban a környékbeli érdekeltségek éles ellenakciójához, e sérelmünk ma már a múlté, mert az illetékes hatóságok néhány napon belül helyesbítették ezt a sérelmes intézkedésüket, visszaállítva a Török utcánál is a régi leisszakaszhatárt. Autóbuszjáratunk továbbfej feszítése terén azt ma még álmodni is alig merjük, hogy eljön egyszer majd az az idő is, amikor 11-es autóbuszunk nem áll meg a domb tövén, hanem a kiszélesített Maigithídon, illetve Lánchídon át fut Pestre a Berlini. illetve Vörösmarty térre, természetesen a domb tövétől a mai kisszakasz rendszer fenntartásával. Túl szép ez még álomak is! Pedig nem is olyan lehetetlenség, hogy egyáltalán ne lehetne róla vágyakozással beszélni. Talán hamarább valósul meg a másik régi álmunk, hogy a 12-es autóbuszt végre mégis csak meghosszabbítják a Széna-tértől egyelőre a Déli- vasutig, majd tovább a budai oldalon a Gellért- szaílló érintésével az új Horthy Miklós hídon át egész a pesti Boráros térig, körforgalomban, mint | express- tranzverzális járatot. Ez már nemcsak rózsadombi, hanem egész Buda közlekedési érdeke És így sorolhatnám még tovább hosszan szép álmainkat, közlekedésünk javítása terén, mely álmok, reméljük, idővel szép sorjában mind rendre valóra is válnak: a menetsürüség, vonalvezetés, átszállások, megállóhelyek stb. teljes tökéletesítése körül. De nem szabad így sem hálátlanoknak lenni. Sőt egy időre határozottan megelégedetteknek kell lennünk, különös tekintettel a mai nehéz viszonyokra és a budahegyvidéki városrészek közötti, kőtelező paritásra. Mindenesetre azonban — mint látjuk — továbbra is permanericiában keli még maradnunk és maradunk is. Mert a harc még áll, habár jelenleg fegyverszünet is van. Reméljük azonban,. hogy nemsokára el fog jönni közúti közlekedésünk terén a békekötés hőn óhajtott ideje is. Úgy j legyen! Utak, járdák, csatornák A jó és olcsó közlekedés legelsőrendö problémájának a fentiek szerint egy időre immár kielégítőnek mondható megoldása utón a fejlődés másik nagyjelentőségű tényezője: az útépítések terén sem panaszkodhatunk ma már jogosain. Egyre-másra épülnek meg jobbmál-jobb kivitelben úgy főforgalmi, mint mellékútjaink, röviddel megnyitásuk és az azit most már nyomon követő elnevezésük után, amit aztán természetszerűleg rövid időn belül kísér azok rapid beépítése is. Mert egyedül a jó közlekedés és a jó út lehet csak feltétlen megbízható aJapbázisa valamely vidék, illetve városrész fokozottabb fejlődésének. Tapasztalhattuk ezt félreismerhetetlénül a Rózsa- I dombon is. Hála illetékes hatóságaink résziéről pompás vidékünk egyetemes jelentősége immáron való feliismerésének, — ma már nem kell élremenö harcot vívnunk a hatóságokkal egy-egy fontosabb utunk megépítéséért. Éppen ezért nem is fogjuk most — amint eddig tettük — taxatíve felsorolni a Rózsadombon és környékén a múlt esztendőben megépült és a jövő évben megépülendő főbb útjainkat. Legyem elég megnyugtatásul csak azt közölnünk, hogy kegyes pártfogóink jóvoltából a Rózsadomb és környéke soronlévö útjai nem maradtak ki most sem a nagy 30 milliós útépítési, beruházási program keretén belül a legelső etappban megépítendő utak sorából. Megtörtént a Zárda utca Margdt-körúti ibetor- kolásának a múlt közgyűlésünkön bemondott kiszélesítése is és a lebontott rozoga viskók s sir- köraktár helyén ma már modern, szép bérpalota ékeskedik a Rózsadomb keleti kapujában. Ugyancsak több i;j közút készült, illetve készül a Rózsadombon összes közmüvekkel „magánköltségen” a folyamatban lévő nagyobb telek- parcellázásokkal kapcsolatban. Újabban ugyanis, nagyon helyesen, a szükséges utak és össszes közművek magánköltségen való egyidejű kiépítéséhez kötik az illetékes hatóságok — külföldi példára — a nagyobb telektömbök felosztási engedélyének megadását, megakadályozva ekként a külterjes, szertelen és lelkiismeretien telekspekulációt. Ilyenformán ugyanis csakis a tőkeerős, megbízható, komoly kéz foghat parcellázáshoz, amiből a köz szempontjából kettős előny származik. Egyrészt a telekvevöket nem érheti utóbb kellemetlen meglepetés, mert megközelíthető, közműves, azonnali beépítésre alkalmas telkeket kapnak nehezen össze- .kuporgatott pénzükért, míg azelőtt olcsóbban szerezhettek ugyan meg egy-egy telket, de utóbb kénytelenek voltak azt elkótyavetyélni, non bírván el a később megépített utak és közművek közterheit. Másrészt a fenti helyes eljárás folytán a nagyobb parcellázások betöltik igazi közcéljukat, azaz a vidék valóságos és belterjes fejlesztését és betelepülését. De hogy útjaink felfejlödésénél maradjunk, meg kell említenünk, hogy a bécsi kilátó út mintájára tervezett, de sokkal szebbnek Ígérkező budapesti „nagy kilátásos körút” természetesen érinteni fogja szépséges vidékünket is, mert a Gellérthegy, Sashegy, Svábhegy és Járaoshegy után ■ Guggerhegv, Hármashatárhegy és József begy ge- .rincén halad keresztül, valamennyi fontos kilátó- pont érintésével. Aki majd ezen a gyönyörűséges kilátásos úton autóval végighalad, azelőtt nagy Budapest, a Duna királynője minden káprázatos szépsége panorámaszerű leg, feledhetetlenül feltárul. Természetes, hogy nekünk amellett az eredeti, szép elgondolás mellett kell továbbra is erősen kitartanunk, amit már évek óta propagálunk, hogy „a-bécs-budapesti automobil műút befutóját” a Rózsadombon keresztül a Görgényi-, Törökvész-, és Bimbó úton át építsék meg nemcsak arra érdemes vidékünk egyetemes jelentőségének fokozása, hanem az idegenforgalom jól átgondolt érdekei szempontjából is. Mert képzelhető-e el megkapóbb, felejthetetlenebb, vonzóbb első benyomás, mint a melyet az a látványosság nyújtana, amely ezen az úton bejövét nyílna meg fővárosunkról a nálunk először megforduló idegen szemei előtt? És talán meg is lehet a reményünk, hogy „inter duos litigantes” győzni fogunk í — Egyébként kössünk kompromisszumot; hozzuk be az idegent a Rózsadombon át, aztán valóságosa■ forgassuk meg és vigyük vissza egyszer az óbudai Bécsi úton, majd másszor a Hűvösvölgy ön és Hi- degkúton keresztül. E két utóbbi irány hívei versengenek ugyanis még egymással a bécsi autostrada befutójának megoldása körül az általunk is propagált fenti, harmadik útirány (Rózsadombon keresztül) hívei mellett. Szerintünk természetesen legjobb a rózsadombi megoldás. De — ismétlem — kössünk a fenti módon kompromisszumot, arra a nem várt esetre, ha netalán valamely okból nem lehetnénk a győztes „örvendező harmadik.” Nemcsak kocsiútjaink, hanem gyalogjárdáink is fokozatosain kiépülnek — szorgalmazásunkra — az illetékes, központi hatóságok megértő jóvoltából és pedig egyre tökéletesebb kivitelben, igy legújabban betonalapon bitumen-bontással, a szegélyek és lefolyók egyidejű kikövezésével. Ahol erre a végleges kiképzésre anyagi, vagy egyéb okokból még_ nem kerülhetett sor, ott elöljáróságaink minden ősszel lelkiismeretesen gondoskodnak frek- ventáltabb gyalogútjaink és egyben az összes autóbusz-megállóhelyeink kellő salakozásáról vagy murvázásáról, legtöbbször ily irányú felhívásunkat be sem várva. Csak még azt szeretnök valahogyan elérni, hogy az elektromos és telefonmfivek ne vágják fel nyomban a megépítés után egész hosszában új gyalogjáróinkat, hanem gondoskodjanak már jó- előre a kiépítés előtt a szükséges vezetékek lefektetéséről, illetve kicseréléséről, mert hiába állítják helyre azután a folytonossági hiányokat, ez a helyreállítás sohasem lehet olyan tökéletes, mint az eredeti kiképzés volt. Végre hatóságaink is arra a helyes álláspontra jutottak, hogy az útépítéseket mindenütt és mindenkor meg kell előznie a közcsatornák lefektetésének. így most már nem épül új út a Rózsadombon sem előzetes csatomafektetés nélkül, nem úgy, mint régebben. Amint az útépítéseknél fentebb emlitettem, a csaomaépitkezések tekintetében sem panaszkodhatunk most már jogosan. Amint utakkal, úgy csatornákkal is dotálva vagyunk, aránylagosan a budai hegyvidék egyéb részeivel. Így itt sem untatom Önöket az újabban megépült, vagy tervezés alatt álló, rózsadombi csatornázások taxativ felsorolásával. Csak még azt említem meg idevonatkozólag, hogy a hatóságok — mint már fentebb is kifejtettem — a csatornázások tekintetében is keresztül viszik következetesen azt a helyes elvet, hogy a nagy telektömbök parcellázott kötelezik a parcellázási, politikai hatósági engedélyben a szükséges szenny- csatornáknak is saját költségükön egyidejű lefektetésére. Végül, hogy az új csatonázási szabály- rendelet a megtérítendő költségek tekintetében némi kedvezményt taralmaz, mert a különleges csatornák és a sarokcsatomák költségeit nem hárítja át teljesen az érdekelt telektulajdonosokra. Az utak fásítása és portalanítása. A székesfővárosi kertészet — kérelmünkre — programmszerüleg, szorgalmasan folytatja főbb útvonalaink fásítását. Igy beültette újonnan szép, sudár sorfákkal széles autóbusz-utjainkat: a Bimbn-utat és Vérhalom-utat, majd a Szemlő- hegy-utca legfelső szakaszát is. Most soron következik: az alsó- és felső Törökvész-út fásítása, fokozatosan egészen a Guggerhegyig, a gyalogkirándulók nagyobb örömére. E téren, igaz, volna még elég tennivaló, de — tekintettel a szükresza- bott költségvetési keretekre ily célra — egyelőre ennyivel is hálásan kell megelégednünk. Szőkébb utcáinkat fásitsuk mi magunk akként, hogy ültessünk lombos, magasra növő díszfákat közvetlenül az utcai kerítésünk mellett belül a telkünkön. A köztisztasági hivatal — szorgalmazásunkra - - ugyancsak tökéletesen igyekszik gondoskodni nyáron főforgalmi útvonalaink pormentesi- téséröl és pedig most már nemcsak állandó lo50 éve szőrmét, ernyőt Vagács szűcstői I II. Margit kőrút 45. A „Rózsadomb és Vidéke EgyesiHef" elmúlt esztendeje Jlz Egyesület 1937. évi 43—ik rendes közgyűlése a Szent Cukdcs-fiirdöben
