Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-06-23 / 25-26. szám

1938. június 23. Budai Napló 3 Garsxon~ lakásba praktikus vasbutorokat! Készitl: Hutter és Schrantz R.T. V., Vimos császár-ut 63. Telefon :122—918. Mintalap ingyen RÉGI VILÁG Ml HIR BUDÁN ? Az első magyar felelős ikormány, mint isme retes, elhatározta, hogy hetilapot indít. Szükség volt erre: meg kellett magyarázni a népnek, a nagy tömegnek azt a óriási változást, amelyet az 1-848-as reformtörvények hoztak a magyarság életébe, másrészt pedig küzdeni kellett a félreve­zetés, a népáimitás ellen is. Becs ügynökei és a reakció példátlan újítása végeztek a magyar füg­getlenségi és szabad'Ságeszmék ellen, különösen a nemzetiségi vidékeken. Ennek ellensúlyozására in­dította meg a Pesti Középpárti Választmány Vas Gereben és Arany János szerkesztésében a Nép Barátja című hetilapot. A választmány elnöke, Nyáry Pál, 1848 júniusában jelenti be a lap kiadá­sát, amely' „amely egyedül a népért van'1. A beje­lentés, .szerint a Nép Barátja magyar, német, tót, oláh, szerb és horvátnyelvű kiadásban jelenik meg. A „Nép Barátja” állandó rovatot nyitott ezen a címen: „Mi 'hir Budán?9* „Nagy dolog van ám készülőben; a múltkor Budára mentem, hát ott a várban, ahol a pala­tínus lakik, csak látom ám a sokféle kőművest, ácsot fúrni-faragni, ez mindjárt szeget ütött a fejembe, körülnéztem, hol látnék valami jóra- . való embert, a ki nékem erről a sürgés-forgás- i ról hírt tudna mondani. Alig tekintek tétova, hát jön ám le a ház grádicsán egy kardos űr, —. derék magyar úriember lehetett, mert úgy ki volt pödörve a bajusza, hogy. . . még! No, nem kellett nekem több, tüstént útját álltam és megszólítani: Polgártárs! maga itt jártas- keltes embernek látszik, nem tudná nekem meg­mondani, miért van itt ez a nagy készülődés?. . . í — De bizony meg tudom mondani; épen most jövök a házból, azt mondá nekem is egy hozzátudó úr, hogy a király elébe készülnek ollyan nagyon, azért most mindent igen po­rzóinak, mert a király őfelsége tovább is itt akarna maradni —: azt mondják; nélkülünk már nincs neki maradása, mert ő csak hűséges magyarjai között szeretne lakni! Hozza Isten! — mondám én, — lesz itt nálunk ollyan jó dolga, hogy no! mert mi szeretjük, gondját is viseljük, aztán a magyar kosztra sem panasz­kodott senki!. . , A szónak abban lett aztán vége, hogy őfel­sége egész úri famíliájával együtt jó darab ideig minálunk akar maradni. Ez bizony nem is volna rossz, de várjuk is ám már, — tudom, atyámfiai is eljönnek akkor Budára királynéző­be! Ha megjön, mindjárt megírom az újságban. Majd elfeledtem a javát! A vidéki helyekről szép tettekről hallottunk beszélni, s az illyent az újságba is kitesszük, hadd tudják mindenfelé, kik tesznek jót a hazával, mikor az szükségben van. Egy eszter- gomvármegyei szegény asszonynak egyebe nem volt egy fiastyúkjánál, még azt is a haza szük­ségleteire ajánlotta. A* nevét nem tudjuk még, de a jövő hétig utána járunk. Eddig1 a rossz hír repült, a jó hír menni sem tudott. Ezután a jó hírt is útnak lódítjuk, valamint arra is vigyázzanak atyámfiai, hogy valami rossz fát ne tegyenek a tűzre, mert mi sem komára, sem sógorra nem nézünk, hanem ki mit érdemel ki, úgy tesszük bele az újságba. Ha valamely helységnek vagy talán egyes embernek kérdezni valója volna, írja meg ne­künk póstán, arra aztán. feleletet küldünk vagy újságban, vagy levélben.“ Kissé erőltetett a lap .népies stílusa, könnyű ráismerni benne Vas Gereben tollára. Nem is volt nagy sikere, még a „Mi hír Budán1’ rovatnak sem. „RI BILLION ALIS JELENETEK11 A Magyar Életképek június 18-i száma még egyre a Károly-kaszárnyábeli lázadással foglalko­zik. Ezúttal kis jeleneteket, úgynevezett „színes apróságokat” közöl, ilyeneket: „Hol volt ön a múlt cjjel a kaszárnya őst- roma alatt?“ „Én? Ott voltam kezdetétől a" végéig, puska volt a kezemben.“ „Sehol sem láttam önt, pedig én is ott vol- ’ tam.“ „Meghiszem, mert én benn voltam a kapu alatt. Éppen mellettem lőtték le Masburg bárót, ©gy golyó a csákómon is keresztül ment. Na­gyobb igazság kedvéért az órámat is ellopták.“ Alig mondta el a hős, jön az inasa és hozza az órát. „Hát megtaláltátok? Hol volt?“ „A plnczében volt, nagyuram. Ott tetszett az ágy alatt felejteni a múlt éjjel.“ a „Merre van kérem a ribillié?" kérdi egy mordialiter felkard-puskdzott díszpolgár a má- eikat. „Épen egyenesen arra, a merre szaladni raéltéztatik.“ „Épen arra? no, úgy hát másfelé megyek." íltütoiU tCftyUbcL budai Ucvzo» aUot Rudolf tconöcolcos IcedueU MutoJtofu volt líimuUU ttyy, budai filetyUa is a „ScUcatt ICataUn Uávácot" A főváros szerdai közgyűlésének napirendjén újból szerepelt a Tabán rendezésnek ügye. A fő­város sorra megszerzi a Döbrentei tér házait, ame­lyek lebontásával meg kell oldani a tér parkszerű teljes kiképzését. A parkozásra 85.000 pengőt irá­nyoztak elő, amelyből 25.000 pengő áll rendelke- Pzósre. Tekintve azonban, hogy ez az összeg kevés, Király Kálmán tanácsnok ennek az összegnek 32 ezer pengőre való emelését kéri. Valószínű azon­ban, hogy még ez is kevés lesz, ha végleg eldől a Közmunkatanács Döbrentei téri palotjának ügye. Ha ezt az épületet is lebontják, akkor ennek a területe is belekapcsolódik a parkba, aminek ker­tészeti rendezése újabb költséget jelent. A helyzet egyelőre az, hogy mozgalom indult a műemlék jellegével biró reneszánsz stílusú, rendkívül szi­lárd épület megmentésére. Amennyiben ez a moz­galom eredményre vezet, valószínű, hogy a Köz­munkatanács palotáját, mint azt a Budai Napló már megírta, (gyógyszállóvá alakítják át. A másik ügy, amely ugyancsak a Tabán ren­dezésével kapcsolatos, az Apród utca 1. szánni ház kisajátítása. Ennek az ügynek előadója Keni- pelen Ágoston tanácsnok. Javaslata szerint a fő­város ezt a meglehetősen nagy, mintegy 300 négy­szögölnyi ingatlant kisajátítja 152.000 pengőért, amihez még 15.000 pengő ingatlanvagyonátruhá­zási illeték járul, úgy hogy ez a régi, omladozó vakolatú ház összesen 167.000 pengőjébe kerül majd a fővárosnak. Ennek a (királyi palota szomszédságában, a Várhegy alján lévő épületnek van egy érdekessége: a kapu felett márványtábla hirdeti, hogy ebben a házban született 1818 július 5-én Semmelweis Fü- löp orvostanár, „az anyák megmentő je". Itt étté le a világhírű magyar orvos gyermekkorát. Halála után, amikor szó volt arról, hogy utcát nevezzenek el róla, a Közmunkatanács, a tabániak kívánságát mellőzve, nem az Apród utcát, hanem érthetetlen okból a régi, patinás Újvilág utcát nevezte el Semmelweis utcának, arra való hivatkozással, hogy itt volt az orvosi főiskola, amelynek Sem- welweis is tanára volt. Amikor először merült fel a gondolata annak, ho|gy az Apród utca 1. számú házat a főváros megveszi, azt hitték, ez azért történik, mert illeté­kes tényezők ebben a házban, illetve ennek a házi­nak a telkén épülő új házban akarják, elhelyezni a Semmelweis-múzeumot. A (kisajátítási javaslat során azonban erről nem esett szó. Ennek indoko­lása szerint az épület kisajátítása az új tabáni parkkal kapcsolatban, a kilátás és a városkép ki­alakítása szempontjából szükséges. Az ingatlan fekvése azonban lehetővé tenné, hogy újból a Semmelweis-múzeum gondolata kerüljön felszínre, olyan épületben, amely stílusával igazán szépen illeszkedhetnék be a Vár környezetébe. Ezzel meg lehetne menteni a Sándor lépcsőt is, amelyhez igen hires lovasbravurok emléke, érdekes történeti anekdoták fűződnek a hires-iievezetes gróf Sándor Móriccal kapcsolatban. Erre volt tekintettel a Közmunkatanács is, amikor legutóbb a lépcsőt gróf Sándor Móric lépcsőnek nevezte el. A halálraítélt Apród utcai házzal végkép el­tűnnek azok az emlékek is, amelyek még elég ele­venen élnek azokban, akik szívesen keresték fel a régi Tabán kiskocsmáit és mulatóhelyeit. Az Ap­ród utca 1. számú házban volt ugyanis az 1870- SO-as években a hires Herculanum mulató. A pes­tiek „budai zengerájnak” hívták. Nyáron a kertté alakított hatalmas udvarban, télen pedig egy hosszú, hombárszerű helyiségben szórakoztatták ott a pestieket és budaiakat egyaránt. A mende­monda szerint, amely azonban régi budai polgá­rok szerint történeti hitelességű, sokat járt ide barátaival Rudolf trónörökös is, rendszerint Ken- deffy és Karátsonyi grófok társaságában. Sokan úgy tudják és a környékbeliek határo­zottan állítják most is, hogy a szomszédos házat, amely a Várhegyhez tapad és kiegészítő része a Várbazárnak, Schratt Katalinnak, a hires bécsi színésznőnek ajándékozta annakidején Ferenc Jó­és '/< óráig erősen főzni hagyjuk. A fehérneműt állandóan keverjük, mert ez nagyon fontos. Forrás után hagyjuk kihűlni, míg kézzel bele nem nyúlhatunk. Először meleg, azután hideg vízben jól kiöblögetjük. Ez az egész munkaI előírás szerint használva acélnak lökéletesenmcjfele! I Ux áxtcdáshox hasxnálicm Henkof zsef. Ennek az állításnak határozottan ellentmond a budai telekkönyv, amelynek megcáfolhatatlan rovataiban tulajdonosként a Magyar Szentkorona szerepelt akkor is, ma is. Még sem tudjuk, nincs-e valami alapja a régi budai pletykának, amely gyors suttogással szaladt végig az Apród utca, Döbrentei utca, Szarvas tér és a lebontott Tabán kis házain, lázas érdeklődést keltve a kávénénikék, meg a romantikus lelkű fiatalok közt. Nincs már Ferenc József, nincs Schratt Kata­— Mielőtt kelengyéjét beszerezné >■■ ­kérjük, látogassa meg a rövid idő alatt nép­szerűvé vált Finom Holmik. Boltját V., Rudolf tén 4A>. (Pozsonyi útnál), hol a leg­kényesebb igényeket kielégítő minden egyéb szükségletét is, úgymint parcellán; étkészletek, ezüst- és kinaezüst evőeszközök, ezüsttárgyak, valódi csipkék, szőrmék, szőnyegek, bőráruk stb, új és alig használt állapotban alkalmi áron beszerezheti. TELEFON: 325-100 lin sem és a Tabán ’.is a múlté már. Most ismét eltűnik a régi Buda egyik darabja és vele együtt a romantika is, amely hozzátapadt az ósdi házak­hoz, a bolthajtásos folyosókhoz. IP 2*98 2255 P 128 ■ w puplinette ing " Bemberg selyemharisnya Dlvatáruhéz BLATT XI., Fehérvári-ut 7 Horthy Körtérnél Beszámoltunk már arról, hogy a BSzKRt a Széli Kálmán téren nagyszabású villamos-pálya­udvar építését tervezi. Ez a pályaudvar a budai villamosforgalom legfőbb gócpontja lesz, az ösz- szes relációk kocsijai itt fordulnak majd vissza. A pályaudvar építéséhez azonban maga a Széli Kálmán tér nem elegendő, ehhez a BBTE egész sporttelepére is szükség van. A Beszkárt és a BBTE között már hosszabb ideje folynak a tárgyalások a sportpálya átenge­dése tárgyában. Arról van szó, hogy a BBTE sportcsarnokát és sporttelepét a székesfőváros által felajánlott pasaréti Brasche-telekre helyez­nék át. A pályaudvar megépítése a kormányhatóságok jóváhagyásán múlik. Aimak leérkezte után a Beszkárt azonnal hozzákezdhet a munkálatokhoz. A BBTE is felkészült arra, hogy augusztus fo­lyamán elköltözzék mai helyéröl. Megfelelő modem sportelep kiépítése a Pasaréti úton hosszú időt vesz igénybe s addig is, míg az új telep elkészül, a BBTE atlétái a BEAC szentimrevárosi sportpá­lyáján treníroznának. A Széli Kálmán téri pályaudvar tervének ko­molyságát bizonyítja különben az a vágányfekte­tési munka, amelyet a napokban kezdett meg a LAKBERENDEZŐ-MŰHELYE “■"jggCi!! Magdolnaváros, Mátyásváros, Rákócziváros Irta: Bevilaqua Borsodi Béla Kezdetben vala az eraviskus kelta, halásztanya a három sziget orránál, majd lett belőle Acink, a kelta barbárus telep, ebből Aquincum, a római városerőd. Kelta telep volt a déli hévvizek és az ősi Rév melletti alsó telep. Majd Aquincumból lett Óbuda, a jobb­parti héwizi telepből a Kelenvölgye, vagyis Kis Pest nevű keritetlen város, a balparti faluból, a római két Castrum között, a Nagy Pest. A tatárjárás után a Pesti Hegyen, vagyis a mai Várhegyen, felépült az Újváros, azaz Pesthegyujvárosa, a mai Vár. Mindez a Három Város, Óbuda, a jobbparti „Pest“, vagyis Buda és bajlparU „Budai“, Vagyis Pest várostörténeti magva. Város: annyi mint varas hely. Város: ez csak magát a. várhegyi Budát és a fallal körülvett Pestet jelentette. Minden egyik falonkivüli, kapukonkivüli Előváros, azaz Hóstát, vagyis Hóstya volt, valamint környékbeli falu, mint például Lógod és Szenthá­romságfalva Budán, Pestbécse vagyis Ujbécs Pesten. Mátyás király idejében már ott van a dunaparti Suburbium, vagyis Suburra, ,a Civitas Aquatica, a rn^i Víziváros. A város növekszik és gyűrűk mód­jára gyűrűzik kifelé. Évgyűrűket hajt, mint a nö­vekvő fa. Évgyűrűk adják meg a fatörzs életkorát, elővárosok által alkotott gyűrűk adják meg a régi városok életkorát. Az Elővárosokban zajlik a kisemberek, a szegény emberek élete. A .város az Elővárosokban él és az Elővárosokba temetkezik. Az élők halottakká válnak és a föld alatt mint halottak élnek tovább. Az élők a külvárosokba temetkeznek és a temetők fölé újabb városfertályokat 1 emelnek. A halottak mindig kifelé vándorolnak és az élők uj életet, új külvárosokat építenek halott őseik csont­jaira. Nos: mindenütt temető van a három város ősi magva körül. A török alatt már a budai Vár körül ott vannak a Külvárosok, a Nagy Város, vagyis Bőjük Háné, azaz a Vízivárosi, aminek Szu Hénészji is a neve. A régi Kelenvölgy neve már Debbág Háné. vagyis Cserzőyargaváros, késfőbb Vájro^talpnyoma, azaz El Tabán. A Tabán neve később Rácz Kovártély. vagyis Ráczváros lett. A hódoltság után későre született meg a Krisz­tina Előváros, de az uj telepesek már az 1700hes évek elején beépítik az Uj Lakot, vagyis Újlakot. Az első pestoldali, igazi, f&lunkivűli külváros a Terézia Hóstát. vele majdnem egykorú, 18. század­végi a Szent József Előváros, valamivel későbbi a Szent Ferenc Előváros. Ezekből lett a Terézváros, a Józsefváros és a Ferencváros. Város: ez az elnevezés azonban még negyven éve Is csak a Belvárost jelen­tette a köznyelvben. 18. századvégi az Újváros, azaz Szent Leopold Városa. Az 1870-es években alakult ki az Erzsébet, kirájyaszonyról elnevezett Erzsébetváros. 1242j-ben Kűérbereke a mai Kőbánya neve. Szent László Pusztája minden, ami Pest városifalaitól északra, északkeletre és keletre esik. Kelenföldé a Kelenhegy, vagyis a Gellérhegy alján levő tocsogó, a későbbi Kelenföld, vagyis Lágymányos. Ez csak 1896 után kezd épülni. A Hegyvidék 1890-ben még elpusztult szőlőhegy és silány kecskelegelő. 1840-ben a Zugliget és a Pasarét még disznómakkoltató, ille­tőleg a kondalegeltető. 1900Lban még él a neve a Budaörsi úton levő középkori Szentmáitonfblvának. 1840-ben aig van nyoma Újpestnek, az 1870-es években keletkezik Kispest és Erzsébeti alva, az l$80-ias években a Tisztviselőtelep. A Város 1919 után fejlődik naggyá. A régi I—X. kerület mellé uj Hóstátok alakulnak kl. XL kerület a Szentimreváros. Most újra három út Hóstya ala­kult ki, illetőleg lett önálló közigazgatási kerület. A régi Angyalföld, a középkori Uj Bécs falujá­nak, a Várkerületnek, azaz Burggrundenak, vagyis Burgundia pusztának és az árpádházi szállásbirtok­nak, a Szent László pusztájának területét foglalja el Most igen helyesen Magdolnaváros lett a neve. Mag­dolna a legelső magyar ember, a legúribb magyar ur, az egyetlen és igazi magyar Vezér, a legelső magyar katona, a Kormányzó Ur feleségének neve. Az Angyalföld nyomorait jő enyhített». Okosabb dolgot nem cselekedhettünk vala, minthogy e nompa magyar úrasszony nevéről neveztük el az uj város- fertályát. Az Angyalföld nevének keletkezése máig bizonytalan. Rákócziváros lett a nagy Fejedelem ur neve emlékére a Zugló, illetőleg a Rákosmező neve. A Rákos szónak nemmi köze a rákhoz, még kevésbé a Rákos-patakhoz. Rokos: északi szlávul és igy len­gyelül is annyi, mint évi országgyűlés. A mezőn is tartottak sok országgyűlést, ennek a 'neve adta a mező és a patak nevét. Ebből lett a Rákos név. A Rak maga is szláv szó. Az a Zugló is. Minden arra mutat, hogy ez „Szolgaföld“ jelentésű, asm* Szloga: paraszttelek. Hihetőleg Pestváros középkori jobbágy­pusztáinak neve. Hunyadi Mátyás hiteles vadaskertje volt a budai Hegyvidék. A szőlőm ívesek Szent Orbánjáról és a budai flandri&i telepesek középkori Szent Mártonjá­ról nevezett Orbánhegy, Mártonhegy. a Svábhegy ős a Zugliget igy lett Mátyásváros. Isten áldja az uj Hóstyákat! Majd ódon város­részek lesznek ezekből is, mint a hajdani uj, fiatal Vízivárosból. A különbség mindössze az, hogy a Vár IV. Béla idején, a Víziváros Nagy Lajos király idején, a Leopoldváros II. Lipőt idején volt „Új­város“. Ami bizonyára semmiség az idők végtelensé­géhez mérten. AZ ÚJJÁVARÁZSOLT SPOLARICH-ZOLDFA ÉTTEREM - SÖRÖZŐBEN X. KRISZTINA TÉR 9 Szombathelyi Balúzs KAlmái cigányzenekara muzsikál A régF jó SPOLAR1CH konyha 1 Augusztusban elköltözik a BBTE a Szénatéri „gödöréből Beszkárt: épül ugyanis a régóta követelt össze- kötősinpár a Gömbös Gyula utca (volt Alkotás utca) és a Krisztina körút között a Széli Kálmán tér irányában. A sporttelep ügyében kérdést intéztünk Pet- racsek Lajos dr. képviselőhöz, a BBTE népszerű alelnökéhez. Kérdésünkre Petracsek képviselő a következőket mondta: — A tárgyalások a fővárosi hatóságokkal még folyamatban vannak, hiszen nagyszabású kér­désről van szó, melynek elintézése, illetve az elin­tézés mikéntje létkérdés a BBTE-re nézve. A nép­szerű „gödör” átadása, az onnan való kivonulás nem olyan egyszerű. Reméljük azonban, hogy si­kerül az egyelőre még vitás pontokban is meg­egyezésre jutnunk és az egyesület új pályája szem­pontjából olyan megoldást találni, amely új fel­virágzás felé vezeti ezt az elölekő és nagymultú budai sportegyesületet Itt említjük meg, hogy a BBTE atlétái és egyéb sportolói közt elterjedt az a hir, hogy már augusztus 15-én el kell költözniük a Széna térről. Ez a hir ebben a formájában kissé korai ugyan, de bizonyos, hogy rövidesen döntés lesz a sport­telep ügyében, amely már nem sokáig marad meg mostani helyén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom