Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-04-15 / 15-16. szám

Budai Napló 1938. április 13. JUSZT GYULA OPTIKAI és FÉNYKÉPÉSZETI S1AKÜZLETE ❖ PUNKTAL ÉS ULTKAStN üvegek I.ORGNETTEK U ATCSÖVEK mérwöki riüsiEREK SÄ {AKT Kizárólag a régi helyen: n., MARGIT KÖRÚT 6. József Ferenc királyi herceg a Nemzetközi Fürdőszövetség első elnöke A Nemzetközi Fürdőszövetség, amely a múlt év őszén rendezett fürdőügyi kongresszuson alakult meg, a hét folyamán végrehajtőbizottsági ülést tartott a Szent Gellért szállóban József Ferenc királyi herceg elnöklésével. Az ülésen Németország, Olaszország, Franciaország, Svájc, Estonia és a Kisantant álla­mainak kiküldöttei jelentek meg. A magyar gyógy­fürdők és idegenforgalmi intézmények képviseletében Szviezsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a Gyógy­helyi Bizottság igazgatója, Bánlaky Géza dr., a szé­kesfővárosi gyógyfürdők és gyógyforrások igazgatója, továbbá Somogyi Gyula dr. sajtófőnök vettek részt a konferencián. A tanácskozások során megállapodtak abban, hogy a nemzetközi fürdőügyi szövetség állandó szék­helye Budapest lesz, majd egyhangúlag megválasztot­ták a szövetség első elnökévé József Ferenc királyi herceget öt évi időtartamra. A Szövetség idei kongresszusát Berlinben tartja meg szeptember 21-től 29-éig. A kongresszus prog­ramját Gerhardt Schmidt százados, Németország ki­küldöttje ismertette. SZÉP HÁZ, JÓ HÁZ NEM ÉPÜLHET BUDÁN Dräsche—építőanyag NÉLKÜL. Óbudai gyára: III, BÉCSLUT Újabb harc a Rózsadombért Irta: Nádas Béla dr. a Rózsadomb és Vidéke Egyesület ügyész-főtitkára. A Budai Napló megtisztelő felszólításálnak, hogy a Buda érdekeiért évtizedek óta sikeresein harcoló lap húsvéti, ünnepi számában tájékoztas­sam az olvasóközönséget a Rózsadomb és kör­nyéke kialakításának, továbbá fellendítésének meg­oldandó feladatairól, készséggel teszek eleget, annál ás inkább, mert meggyőződésem, hogy e patinás, budai lap nagy publicitása is jelentős mérvben elősegíti közérdekű terveink megvalósí­tását. A Rózsadomb ma már nemcsak a rózsadom­biaké, hanem egész Budapesté, a székesfővárosé, világvárosé, fürdővárosé. Ilyen szemüvegen át nézve kies Rózsadombunkat, igenis van még sok tennivalónk. Még nem következett be korántsem az ideális „.beteljesülés” állapota. De ha — a mostoha viszonyok dacára — sikerül megtarta­nunk, vagy pláne fokoznunk az eddigi tempóit, Is­ten segítségével és közhatóságaink egyre jobban megértő támogatásával talán nemsokára kezdjük ezt az ideális végcélt legalább is megközelíteni. Ennek eléréséhez pedig oly úton kell halad­nunk, amely mielőbb elvezet a Rózsadomb és kör­nyékének predesztinált „családi kertvárosrésszé”, a kormányhatóság-által is tervbevett, valóságos „üdülőhellyé” s ezzel egyben a „budai középső fürdőcsoport”: a világhíres Margitsziget, Lukács­fürdő és Császár fürdő „mögöttes területévé” való kialakításához. E távolabbi, magasabb, szemünk elől soha el nem tévesztendő cél érdekében átfogó progra­munk keretén belül — hogy konkrétumokról is szóljak — tökéletesítenünk, továbbfejlesztenünk kell még mindig autóbuszközlekedésünket, útháló­zatunkat, útjaink fásítását, portalanítását, közmü­veinket, közvilágításunkat, rendőrségünket, — fel kell tárnunk szemlőhegyi .és feremchegyi cseppkő- barlangjainkat, — meg kell építenünk a Gülbaba türbe körzetében Gülbaba mecsetünket a mofame- dánotthonnal, úgyszintén a Veronika-kápolnánk­hoz vezető kálvária-stációkat, József hegyi kilátón­kat, üdülőszállónkat, nagy kilátásos kőrútunkat és a bécs—budapesti automobilmüút befutóját a Rózsadombon keresztül, — meg kell óvnunk s in­tézményesen is biztositanunk kell szép kilátásun­kat és tájképünket, — egyszóval meg kell terem­tenünk a jövő Rózsadombját úgy, amilyen szépen szárnyaló fantáziánk segítségével azt csak meg­álmodtuk legszebb álmainkban. Dolgoznunk, erősen, céltudatosan, s tervsze­rűen dolgoznunk kell tehát tovább is mindaddig, amíg sikerül szépséges Rózsadombunkat, főváro­sunknak ezt az értékes gyöngyszemét olyan fog­lalatba foglalnunk, amilyent megérdemel. Mátyás király város - a mostohagyermek Ez a szép nevű, ideális fekvésű és levegőjl kerület, a főváros virágoskertje, az idegen­forgalom egyik büszkesége — Budapest Székesfőváros . mostohagyermeke! Nem akarok hosszadalmas fejtegetésekbe bocsát­kozni, miért választottam ezt a mottót, egymásután felsorolva, rámutatok a tényekre, amelyek igazolják, hogy a „Budapest legelhanyagoltabb kerülete" elne­vezés sajnos helytálló, igaz. A főváros XI., XII., XIII. és XIV. kerületének közös születésnapja volt. Felállításukat ugyanazon alkalonunal szavazta meg a törvényhatóság. Mégis a négy kerület közül már egy sincs, amely még ma is csak papíron volna önálló kerület. Mindegyik meg­kapta elöljárősági épületét, külön elöljáróját és hiva­tali személyzetét, csak ez a kerület nem. Kijelölték az elöljáróság helyét, megbíztak egy kiváló szakembert az elöláróság megszervezésével, az elöljáróság épületének tervét is megmutatták a kerületi polgárság vezetőinek. A lendület azonban el­lankadt. halasztódik az elöljáróság megépítése, végül azt a férfiút, akiben a kerület bízott, hogy felállítja az önálló elöljáróságot, kinevezték egy más kerület élére elöljárónak. Kérdeztük: miért mindez? A válasz a megszokott: nincs fedezet az uj kerület felállítására. És miért volt a többire? Ha tudott a székesfőváros három új kerület felállítására fedezetet találni, a negyedikre is kell, hogy találjon! Minden kerület megkapja a főközlekedési útvona­lakat. Ez a XII. kerületben ismeretben fogalom- Még Ígéretet sem tesz a székesfőváros a kijelölt főútvona­lak megnyitására. A kerület elhanyagolt utjain viszik a külföldieket a Svábhegyre és Jánoshegyre, kérdem: érdeke a fő­városnak ilyen utakon lázatni az idegent ? Közlekedésről jobb nem is beszélni. A közlekedés gondosan kikerüli a kerületet, nem túlzás, ha azt állítom, csak a határvonalon van közlekedés. Beha­tolni a kerületbe, úgy látszik, nem mer a Beszkárt. Nem fogadhatjuk el a kifogást, hogy a hegyes-dombos vidék közlekedése nehéz megoldás. Miért csak ez a vidék a nehezen megoldható közlekedésü? A Rózsa­domb, vagy a Sashegy nagyobb problémákat adott! Úgy látszik a jóakarat körül van a hiba velünk szemben! Sőt meg kell állapítanom, hogy a kerület érde­keivel törődő polgárságnak minden pillanatban résen kell lennie, hogy egyetlen közlekedését, amely a Bel­várossal a legrövidebben összeköti, a 75-ös villamost, el ne vegyék tőle. Mindezek után, ha szellemi kultúra terjesztésének lehetőségéről kívánok szólni valamit, szinte túlzás­számba menőnek látszana, de mégis megteszem. El­tekintve a főiskolaszámba menő Testnevelési Fő­iskolától, tanítóképző intézettől és fiúkereskedelmi és polgári iskolától, csak elemi iskoláink vannak. A Böszörményi úti barak-iskolát nem merem kultúr­intézménynek nevezni. Ez az egyetlen polgári leány­iskola. Hogy középiskola nincs a kerületben, kár is említeni. Kulturház elérhetetlen álomként lebeg a kerület polgárságának szeme előtt. Egyetlen nagyobb befogadóképességű templom a kerületben a város­majori plébánia, mely a kerület nagy részétől távol­esik. Alkalmi és ideiglenes kápolnák építésével pró­bálták áthidalni a hiányt, de ha valaki vasárnap megnézi a felsőkrisztinavárosi templom előtt álló tömeget, mely nem leap már benn helyet, elhiszi, hogy kell nagyobb, szebb Istenháza a kerületnek. Sem tüzőrségünk, sem rendőrkapitányságunk, sem adófelügyelőségünk. Sőt olyan biztatásokat is kap­tunk, hogy nem is lesz, még akkor sem, ha végre önálló lesz a kerület. Nem is részletezem, hogy a rendőrőrszobák sehol sincsenek olyan nagy körzettel és annyira kis létszámú személyzettel kialakítva, mint itt, a XII. kerületben. Ez Budapest Székesfőváros XII. kerülete. Mátyás Király-város. Ez az a kerület, melynek a legigazsá­gosabb magyar király nevét sikerült maga számára kiharcolnia, de amely kénytelen a székesfőváros veze­tőségének, törvényhatóságának, minden egyes tiszt­viselőjének, aki ne'l akarja méltányolni érdekeinket és kívánságainkat, amelyek jogosak és közérdekűek, a régi magyar bánattal szemébe harsogni: Meghalt Mátyás Király, oda az igazság! De mi mégis követel­jük jogos és munkánkkal megérdemelt jussunkat. Harcolni fogunk tovább is minden erővel a kerületért. (—pp—) A 25 éves Horváth Géza C X p* ö üzlet megnagyobbítva és modernizálva I áll a budai közönség rendelkezésére. —• II., Csalogány uíca 50. Telefon : 367^370. | EpitömunKa asKerületben Irta: Csebe Jenő dr., I. Kér. elöljáró A csendes Váriban nincs az a lüktető élet, mint a kereskedői lés ipari városrészekbe!» (V., VL, VII. stb. kerületekben), viszont a fejlődő uj, XII. kér.-.ben, mely még szintén kerületemhez tartozik (van ugyan megbízott elöljárója Dr. Ke­resztes Miklós főjegyző barátom személyében, aki az általam megkezdett szervezési munkálato­kat folytatja) — élénk építkezés folyik. Az I. és XII. kerületben jelenleg folyamatban van 2 drb. hatemeletes, 2 drb. 5, 6 dnb. 4, 4 drb. 3 emeletes, 16 drb. kis bérház, és 36 drb. családi ház, átalakítás, toldaléképitkezés ipedig 85 ,drb. van folyamatban. Mint a számok mutatják, elég szépen épül a kerületem. Az utak í javítás a is gyors 'tempóban halad a kerületben. Jelenleg egyes útszakaszok kötött makadámúié való foko­zatos átépítése van folyamatban. Költségvetésemben 175.000 P van beállítva utak javítására és karbantartására (portalanítás, kátrány ozás). Különösen ia Hegyvidéken vannak még elhanyagolt állapodban utaink, de ezekre is mielőbb rákerül a sor, úgyhogy a polgárság egy pár éven belül, minden jogos igény 'kielégíté­séit fogja tapasztalni. Az ügymenetnél a gyors és jó közigazgatás az elvem, s azt hiszem, a Polgármester ur inten­ciói szerint ezt meg is tudom valósítani. A pol­gármesteri IV. ügyosztályban, ahol 28 évig dolgoz­tam, a gyors intézkedésit, s egyedül, a munkát tar­tom élvezetnek, — a szívvel, lélekkel, s polgártár­saink iránti szeretettel végzett munkát, — s ehhez a munkához kérem a Mindenható segítségét. VÖRÖS SALAK szállítja salakszállitAsi IX., MESTER-U. 34. legszebb színben RAPID VÄLLALAT T ELEFON: ’ 133—404. Mire van ssUK&ége a Mátyás Király-városnaK Irta: Keresztes MiKlós ár., a XII. Kér. fö jegyső-elöljáró ja A XII. kerület, a Mátyás király város 2611 hektár területéből a belterületre, a sűrűn lakott részre 193 hektár 7.4%, külterületre 2417.51 hek­tár, 92.6% esik. Népesége 'az 1935. évben 48.055 lélek volit. Fenti számadatok meghatározzák a kerület jellegét és predesztinálják további fejlődését. A kerületi közigazgatási szolgálat megszervezése, közmüvekkel, közlekedési eszközökkel való ellátá­sa, a köztisztasági szolgálat kellő időben és gyor­sasággal való végrehajtása a 92%-ban villasze­rűén, illetőleg szétszórtan beépített területen nehe­zebb feladat elé állítja a közüleieket, mint a fővá­ros bármely más kerületében. A háború utáni időkben megindult építkezési te­vékenység felismerése a budai hegyvidékben rejlő természeti értékek iránt, valamint a polgároknak saját családi otthon létesítésére való vágya ered­ményezte azt a hatalmas építkezési lendületet, amely a XII. kerület területén csaknem uj város­részt létesített. Ekkor épültek a Németvölgyi utón, Böszörményi utón és az ezekbe a főútvonalakba í bekötő utak mentén álló hatalmas 'bérpaloták, öröklakásos házak, .benépesítve a kerületnek azt a részét, amely a belterület közvetlen szomszédsá­gában fekszik. Lényeges tényezője lesz ennek az építési tevékenységnek az elöljárósági székház épí­tése, amelyre a költség rendelkezésre áll s rövid időn belül az 'építkezés is meg fog indulni, kijelöl­ve a környék gócpontját, biztosítva egyben a to­vábbi fejlődés teljes befejeződését. Ugyancsak hatalmas lendület jellemzi a kerü­let Németvölgy, Orbánhegy, Istenhegy, Kissváb- hegy s ezek lejtőin fekvő részét, valamint .a Far­kasréti dűlőben a Bazin-, Hóvirág utca, Torbágyi uit mentén fekvő, továbbá a Budakeszi ut mentén a „Rupp” féle telek parcellázással kialakított te­rületet, ahol már is a családi házak egész sora lé­tesült. Az építkezési tevékenység érdeklődése teljesen ellanyhult a Svábhegy, Zugliget, Hűvösvölgy iránt. Ez talán azzal. magyarázható, hogy ezeken a he ­lyeken 600 négyszögölnél kisebb telek nem alakít­ható s igy a telekár tetemesen emeli az építkezési költségeket. A fejlődés magával hozta a közmüvek további kiépítésének szükségszerűségét. Fejleszteni kellett a viz, csatorna, villany, gáz és úthálózatokat. Ezek kiépítése nagy anyagi megterhelést jelent a fővárosra s csakis a költségvetési kereten belük a legégetőbb szükségletnek megfelelően fokozato­san történhetett. Ezen a téren még jelenleg is igen sok a pótolni való, a megoldandó problémák egész tömege vár kivitelre. Égetően szükséges a Svábhegy '•satornázásá- nak megoldása, a vízvezetéki csövek nagyobbmé-, retüre való kicserélése. Igen fontos ez különösen itt, ahol az utóbbi időben' élénk érdeklődés mutat­kozik a szállodaépítés és panziók létesítése iránt, ahol a főváros polgársága nyári szabadidejét tölti és a téli sportok is nagyobb tömegeket csalnak fel a hegytetőre. Ugyancsak a Svábhegy problémái közé sorolhatom a közlekedési nehézségek végle­ges megoldását. A Fogaskerekű vasút nem tudja teljes egészében ellátni sem a nyári, sem a téli sze­zon szükségletét, drága és az egy sínpáron1 meg­felelő sűrű járatok sem indíthatók. Külön autó- buszjáratok létesítésére volna szükség, ennek azon­ban az az akadálya, hogy gyengébb lejtésű, autó- buszközlekedésre alkalmas felvezető utak még nem állnak rendelkezésre. Az Istenhegyi ut jelenlegi ál­lapotában nem alkalmas ennek a kérdésnek a meg­oldására. Csatornázás szempontjából elmaradott álla­potban van a fejlődésnek indult farkasvölgyi rész. Teljesen megoldatlan a Kútvölgy és Zugliget csa­tornázása­A vízellátás teljes kielégítése ma is megoldat­A vízellátás teljes kielégítése ma is megoldat­Filléres divatáruk hibátlan műse­1, Endresz György tér 5. Telefon: 367—604. lyíin harisnya P.0'98 Puplinette férfiing P.2‘98 „ÍUwiiJkf' FAL- ÉS BÚTOR BURKOLÁSOK BEMUTATÓHELYISÉ6E VI., Ó ufca 4. Tel.: 115-416 lan. A megindult munkálatok a szükséges költség- fedezet hiányában félbemaradtak, pedig a kertes kiképzés, utak öntözése, utak portalanítása mindig nagyobb és nagyobb víztömegek elhasználását eredményezi. A vízzel való ellátás teljes hiánya kerületünk­nek csak igen kis részén észlelhető. Legsürgősebb volna a Magas-út dűlői rész vízzel való ellátásának biztosítása, ahol a fokozatos letelepülési folyamat már megindult és a szükséglet hiánya leginkább érezhető. Igen súlyos tehertételt jelent a fővárosra a nagyid térj edósű, ha sűrűn nem is, de elszórtan mégis beépített kerület úthálózatának állandó jó- karbantartása., a jelentkező szükségletnek megfe­lelő új fő- és bekötőutak kiépítése. — Kivitelre vár 18.000 négyzetméter területű nem kötött ma­kadámúinak, kötött makadámúira való átépítése. A létesítendő utak közül legfontosabb és a fejlő­désre nézve elengedhetetlenül szükséges a Pilsud- szky útnak megnyitása, továbbá ennek folytatásá­ban a Németvölgyi árok be'ooltozása. Ezzel az úttal volna teljesen megoldható a Hegyvidék leg­szebben fejlődő részének közlekedési problémája és egyben, összekötné a Hegyvidéknek ezt a kimon­dottan klimatikus részét a leendő fürdővárossal. Ugyancsak fontos és sürgős a Fodor utca tel­jes megnyitása, amely út hivatva lesz az onbán- hegyi, mártonhegyi és farkasvölgyi részeket ösz- szekötni és közlekedési eszközökkel ellátni. Igen elmaradott útellátás szempontjából a Kútvölgyi-út környéke. Villamos úthálózat nem érinti, az utak autóbuszközlekedés lebonyolítására nem alkalma­sak, így a vidék, közlekedési eszközöktől elzárva, teljesen visszamaradt a fejlődéstől. Elsőrendű szükséglet itt a Kútvölgyi-út kiszélesítése és át­építése. A közlekedési problémáknál elsősorban kell megemlítenem az Alkotás utcának a közlekedési, vonalakba való szervesebb bekapcsolását. Megold­ható ez a villamosvonailnak a Margit-körút felé való közvetlen irányításával az Alkotás-utcából a Krisztina-lcörútra bekanyarodó .közvetlen járat lé­tesítésével. Ehhez természetesen szükséges a Krisz­tina körút és Alkotás utca kereszteződésénél tévő sínihálózat megfelelő átépítése. Kívánatos és szükséges az autobuszhálózat- nak olyárányú átszervezése, hogy az Alkotás utcán át közvetlen kapcsolat létesüljön a Budaörsi út és Csend utca sarkán összefutó kereszteződéshez, va­lamint ezzel kapcsolatban az Alkotás utca autó­busza is bekapcsolódhassák a Széna-téren végző­dő, illetve átfutó kocsik hálózatába. Következő lépés volna a Kútvölgynek autó­busszal való ellátása. Ennek előfeltétele a Kút­völgyi út átépítése és autóbuszforgalom lebonyo­lításra való alkatmassátétele. A jövő problémái közé sorolható a Sváb­hegynek autóbusszal void megközelítése. Ez a kér­dés is előzetesen új és autóbuszközlekedésre al­kalmas út megépítését igényli. Míg ez megoldható, szükséges lenne, a Svábhegyen, legalább a nyári idény alatt, olyan autóbuszjárat beállítása, amely aj hegyterületen a legtávolabbi és leglátogatottabb pontokat volna hivatva összekötni. További megoldásira váró feladat a szemét­gyűjtés és elfuvarozás problémájának megoldása. Jelenleg a hegyvidéken kordákkal gyűjtik össze a szemetet és többszöri átrakással történik a végle­ges elszállítása. Kívánatos volna a Csörsz utcá­ban és a Budakeszi úton már létesített szemét­gyűjtő és átrakó építményekhez hasonló épületek­nek szaporítása, hogy a 'szemétátrakással .történő levegöfertözés a minimumra redukálódjék. További feladat a Hegyvidéknek strandfürdő­vel való ellátása. A kérdés megoldása nagymér­tékben elősegítené a környék további fejlődését. Erre a célra igen alkalmas terület volna a Fodor­utca mentén fekvő .és a Községi Takarék parcel­lázása szomszédságában fekvő rész, amelynek .ter­mészeti adottságai, fekvése, védettsége erre a célra igen alkalmasnak bizonyulna. Megfelelő vízellátás­ról próbafúrásokkal kellene gondoskodni. — Igen alkalmas strandfürdő céljára a Zugligetnek a Zug­ligeti út és Szarvas Gábor út kereszteződésénél fekvő része. Az itt fellelhető természeti forrás, az a tény, hogy ezen a helyen valamikor, már volt fürdőhely, a kedvező fekvés, közlekedési 'eszkö­zökkel való ellátottság már előre biztosítaná a vál­lalkozás sikerét. A Mátyás király város területén feküsznek Budapest legszebb kirándulóhelyei. A kirándulók, túrdsták mind nagyobb és nagyobb tömegekben keresik fel azokat, Kívánatos volna a kirándpló- utak mentén pihenőpadoknak minél nagyobb szám­mal való elhelyezése, a látogatottabb helyek kö­zelében nyilvános illemhelyek létesítése, a lakott helyektől távolabbeső területeken pedig megfelelő befogadóképességű menedékházak építtetése. Befejezésül kívánatosnak tartom, hogy a ki­épített szélesebb utak fásítására nagyobb gond fordíttasséik. Érdekes újdonságok: A pest-budai árvíz J 838-ban P 9.60 Matolcsy: Uj élet a magyair földön P 4.40 kötve 5.60 Megyery Ella: Budapesti Notesz 3.80 Pilgrin: A nagy Napokon 5-40 Kaphatók Tisza Testvéreknél II- Fő-U. 12. T e l e f o n : 152-713 / i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom