Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-04-15 / 15-16. szám
VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÁG SZERKESZTI; BÉL ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. LIPPAY GYULA dr. A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KRISZTINA*KÖRUT 113/b. T.: 150*2% MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Herczeg Ferenc Balogh Elemér felhívása a Budai Napló olvasóihoz A húsvéti ünnepek alkalmával Herczeg Ferenc és Balogh Elemér titkos tanácsos az alábbi felhívással fordulnak a Budai Napló olvasóihoz: KEDVES MAGYAR TESTVÉRÜNK! A nemes tradíciókat őrző Buda szivében, a Horváth-kertbena magyar színjátszás hőskora nagy művésznőjének — Dérynének — kőbevésett kedves emléke áll. Fővárosunk vezetősége ennek tőszomszédságában kivánja Buda állandó színházát felépíteni. A magyar, de különösen a budai társadalom szivevágyát elégiti ki e rendelkezés és a gondolat tettéválásának máris szépszámú apostola, lelkes szóvivője van. Ezrek és ezrek szive dobbant meg arra a gondolatra, hogy Buda nemes társadalmának régi álma végre megvalósul, állandó kőszinházat emel saját erejéből és igy hajléket épit a nemes nemzeti kultúrának, oltárt a tiszta művészetnek. A már megindult részvényjegyzés eddigi sikere is várakozáson felüli eredménnyel járt, a társadalom minden rétege kiveszi részét e történelmi munkából. Nem technikai propagandával dolgozunk. A szivek lelkesedése viszi el ä hírt mindenhová, ahol a múlt minden szépségét kegyelettel őrzik és a jövőt aggódással féltik. A Déryné Játékszín felépítésének nagyje1entőságű munkájában mindenki közreműködésére számítunk és ezért kérjük, hogy a részvény- jegyzésével a terv mielőbbi meg va 1 ósitását elősegíteni,máj d ismerősei, kedves barátai körében céljaink ismertetésével nekünk munkatársakat, a nemes kulturcélnak pedig szószólókat szerezni mé1tóztassék. Megértő szives együttműködéséért hálás köszönetét mond Budapest, 1938. Husvét ünnepén. Husaéii csoda Ida: Tttw Sándoc Virágos táncot jár most, husvét táján a tavasz színpompája a budai hegyeken. Az élet gazdag álma elevenedik meg a Város fölött. A magas nop sugarai, mint finomművű aranyhiú ak himbálódznak a földszugú levegőben, s rajtuk máris indul az élet hódító útjára. Szín- zuhfítagban, csipkelombos, selyem szír mos, rügyfakadásos feltámadási körmenet ömlik a gyümölcsöskertekből Budára, mint a megújuló élet drága, diadalmasan elfojthatatlan tüntetése. Szemet kápráztatón, öltöznek díszbe a virágok millióival a fekete kérgű, a barna törzsű, az életbe — a budai őstalajon\ — visszajövő fák. Frissen hasadt rügyek bolonditó illata kóvályog fától bokorig, bokortól, emberig. S megszámlálhatatlan, szépséges rajzú bársonypihé- ből habcs sziromfátylak sűrűsödnek, hogy tündöklő tavasz-húsvéti meny asszony ruhát aggassanak lehelletfinoman az éledő természetre. Gyönyörrel kacag az élet a nap lángjától pirosra gyűlt bimbókban, mintha a szeretet parázsló bíbora lobogna bennük. Csodálatosan izzik a tiszta élet-hit a télen megdermedt fákról, a vakító fehéren elöhömpölygö virágokból. A friss zöld fény és öröm ragyogása sejtelmesen susogja az élet szépséges folytatását. Az örök tavasz szépsége van beleoltva a budai ösföldbe. Az örök Husvét fényözöne ömlik el rajta! S rácsorog az egész magyar földre. Beleoltja az egész magyarság leikébe az örök tavasz hitét, az életösztönt, amely megtermékenyíti az akaratot, hogy a nemzet virágzó kultúrában éljen, hogy újra diadallal élhessen a nemzet Igazsága! Az az Igazság, amit Trianonban keresztreszegezhettek, nagypénteken csonka sírba tehettek, de amelyiknek eljön a harmadnapi feltámadása. Ezt hirdetik a virágpompában álló budai fák. Hirdetik rendületlenül, szépségesen, hogy tavassodik már, hogy jön, útban van már a mi feltámadásunk is. Hirdetik a történelmi lehetetlenséget, hogy az ezeréves Golgota-útoű egyedül csak a mi népünk áldozza vérét haszontalanul más népek boldogságáért és tizennyolcéves keresztenfüggésünk örök halállal zárjon be a népek temetőjének trianoni sírboltjába. Felélednek mellettünk, virágba borulnak most csodásán szomszédos nemzetfák és kell, hogy a mi nemzeti igazságunk fája is tavaszt virágozzon.. A lélek megújulás hőforrásához, a szívmegerősödés gyógyforrásához, a magyar Husvét fényforrásához már útban vannpk a magyar lelkek. Budáról indul a magyar társadalom feltámadási körmenete. Buda ősi kereszténysége, soha el nem alkudott, patinás nemzeti érzése a mostani válságok mélységes völgyében is történelmi fényt hint a nemzet országútjára, hogy azon nyílegyenesen mehessen az igazi élet felé. Buda a bűnbánat nagy hetében kifeszitett lelke antennáján elfogja a szenvedő Isten érintését és cselekvésekkel csendülve reá, szétsugározza a hívő, remélő, nem csüggedő, egységes nemzeti lelket. A nemzet lelkét: a vigasztalás, a világosság lelkét, amelyben a teremtő akarat a feltámadás egekbe zengő, földet megnyitó és összeforrasztó harsonaszavával zúg el a ma- gygr bércek, rónák, a felfeszített Isten és a szenvedő magyarság keresztjei fölött. Zúgására lehull a trianoni sírbolt fedele és a szentistváni honnak minden szent röge újra egyesül. Mi hiszünk ebben itt Budán. Nem kétségbeesett kéztördeléssel, siránkozással, hanem a magyar akarat dobbanásával, amely keresztülgázol félelmeken, nehézségeken, megalkuvásokon. Vágyainkkal, a szívünkből kicsapó lángjainkkal, a Kereszthez horgonyozva, a magyar történelembe hűségesen gyökerezve írjuk a hitvallást minden magyar élet kapuja fölé: Tavaszodik! Remeg a föld, kriptafalak repednek! A husvét hajnala északon dereng már! Feltámadunk! Nemcsak budai, hanem fővárosi, sőt egyenesen. nemzeti érdek, hogy az új budai színház, a magyar színházi kultúrának a budai közönség szellemi színvonalához méltó székhelye legyen és hogy sikerrel szolgálhassa ennek a közönségnek magasabbrendű művészeti igényeit. Ettől a meggyőződéstől vezettetve, József kir. herceg, tábornagy és vitéz József Ferenc dr. királyi herceg fővédnöksége alatt indult meg az a társadalmi mozgalom, melynek célja, hogy részvénytársasági alapon előteremtse a budai színház felépítéséhez és hasznosításához szükséges tőkét. A mozgalom elnöki tanácsában a magyar közélet legkiválóbb tényezői foglalnak helyet. Nagy szerepet vállalt a nemes cél elérésének munkájában az Anna királyi harcégagszony fővédnöksége alatt álló hölgybizottság, amelynek védnökei: Darányi Kálmánná, Fabinyi Ti- hamérné, Hóman Bálintné, liarafiáth Jenőné, Ravasz Lászlóné, Raffay Sándorn,é, gróf Ráday Gedeonná, Röder Vümosné és Szendy Károly- né. Anna királyi hercegasszony a hölgybizottság vezetésére Halmy Gyulánét kérte fel, aki nagy agilitásával a magyar társadalom nemes és tiszta művészetért lelkesedő hölgyeit nagyszámban nyerte meg a mozgalom munkásságában való részvételre. A mozgalom eddigi munkássága eredményeként a részvényjegyzés a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár útján már megindult. Az alapítók úgy tervezik, hogy a Déryné Játékszín 1500 személyes méretével, fűtő- és hűtőberendezésével, az újabbkori technikai vívmányok felhasználásával fővárosunk legtökéletesebb színháza legyen. A m. kir. Operaház gyakori vendégjátéka élénkíti majd az állandó színtársulat magas színvonalú előadásait, ezért a színház épülete egyúttal tökéletes hangversenyterem is lesz és színpada az operaházi díszletek méreteinek megfelelően épül. A színház épületének külön bjárattal ellátott 250 személyes előadóterme a budai társadalmi és tudományos egyesületek rendelkezésére fog állani. Hymodon Budának kultúrára vágyó és azt nélkülöző közönsége valóságos kultúrpalotához futhat! A színház helyéül az illetékes hatóságok valószínűleg a Horváth-kertet jelölik ki, s az esetben az a Tabán felé néző homlokzattal épülne fel. 1 darab részvény ára 100 pengő és 3 pengő felár, az alapítási költségek fedezésére Fizetési feltételek: Első részlet 13 pengő, átutalandó az aláírás után. A hátralékos összeg havi 5 pengős részletekben törleszthető — személyesen, vagy postatakarékpénztári befizetőlap útján — a Budapest Székesfővárosi Községi Takarék- pénztár Rt. főintézeténél, vagy fiókjainál. Befizetőlapok küldéséről az intézőbizottság irodája gondoskodik. (I., Krisztina körút 165. Telefon: 36-67-39.) Minden részvényes a színház egyik tulajdonosává válik s szavazati jogával befolyást gyakorolhat a színház anyagi és művészi vezetésére! A befizetett részvénytökét minden részvényes tulajdonképen csak kölcsönzi, mert azt kisorsolás útján teljes összegében visszakapja. Jogai viszont 50 éven át változatlanul megmaradnak! 50 éven át a részvényesek részesednek a színház üzleteredményében, tekintet nélkül arra, hogy befizetését már visszakapta. (Pl.: a színház fennállásának _5. évében kisorsolták és visszafizették az eredeti befizetést, tehát pénzét visszakapta, de az üzleti eredményben továbbra is részesül.) A részvényesek 50 éven át 25 százalékos örökös alapító jegykedvezményt kapnak. Nevét 1000 P névértékű részvény jegyzése esetén márványtáblán, 100 P-től 900 P részvényjegyzés esetén érctáblán a színház emlék- csarnokában megörökítik. Herczeg Ferenc és Balogh Elemér felhívása alapján kérjük igen tisztelt olvasóinkat, hogy részvényjegyzésüket lehetőleg a mellékelt levelezőlap felhasználásával közvetlenül a mozgalom védnökének, Herczeg Ferenc m. kir. titkos tanácsosnak (I., Krisztina krt. 165.) szíveskedjenek megküldeni. m. kir. titkos tanácsos, védnök. m. kir. titkos tanácsos, ügyvezető elnök.
