Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-03-03 / 9. szám
36. évfolyam Budapest, 1938. március 3. 9. szám VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉL SZERKESZTI; LIPPAY GYULA dr. A SZERKFSZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KRÍSZTINA*KÖRUT 113/b. T.: 150*296 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN UtolUfy Utildás■ I UzentoyAÍc éve Tizennyolc éve áll az ország élén Horthy Miklós. Jött mint katona, mint hajthatatlanul kemény energia, hogy összeterelje, egységbe foglalja a magyarság szétzüllött nyáját, elindítsa útján a megcsonkított ország új életét. Mikor jött, minden romokban hevert: Szent István kilencszázéves birodalma gazdasági élete, pénze és — ami a legfájdalmasabb volt — a magyarság lelke. Az a lélek, amely Ázsiából iderezette, Európa közepére és itt ezer évig megtartotta, minden viharral szemben ellenállóvá tette ezt a maroknyi népet. Nehéz volt a tizennyolc év. Különösen annak a férfiúnak, akit felelősségérzete állandóan vallat: helyes-e, jó-e az út, mélyen halad? Mert Horthy Miklósban a magyar történelem lelkiismerete él, fájdalmas erővel érzi a felelősség szörnyű súlyát, melyet a magyar végzet .rakott egyetlen férfi vállaira. Ma már megkapta a feleletet a kérdésre. Amikor tizennyolc év után visszatekint az elmúlt küzdelmekre és jóságos tekintete végigsuhan a magyar .tájon, tudja, hogy eleget tett annak a rendeltetésnek, melyre a történelmi hivatás kijelölte. A nemzet és a nagyvilág szemében évről-é.vre nagyobbodott Horthy Miklós nemes figurája és tiszteletben, szeretedben még egyre emelkedik, adja Isten, hogy még soká, nagyon soká. D'AmiuwzLqGyásza van az olasz testvérnépnek és mi megilletődötten veszünk részt a veszteség fölött érzett fájdalomban, amely nagy nemzeti költőjük és hősük halálával érte őket. D'Annunzio a mi szemünkben romantikus, kissé érthetetlen figura volt. Épp így költészete is. Hiába akarjuk megérteni azt az imádatig menő rajongást, amellyel vérbeli olaszok élvezik ezt a számunkra különös, bizarr ízű poézist, a szárnyaló szavaknak, színes mondatoknak, magasan lobogó indulatoknak féktelen áradását. Az olasz, olvasó boldog elragadtatással hódol D'Annunzio halhatatlan tehetségének, melyet mi sem megmérni, sem megérteni nem tudunk, Költészete, lénye, egész mivolta olasz volt. Csak olasz, mint például a fasizmus is, amelyet éppoly kevéssé lehet más talajba átültetni, mint D'Annunziót. Szavai, betűi, melyek színes rakétaként ragyognak az olasz ember előtt, kopottak, színtelenek a mi számunkra, egekig szárnyaló poézisa bénán, számytalanul hullik alá a magyar levegőben. A mi számunkra csak egy színes, romantikus, kissé érthetetlen pózokban bővelkedő egyéniséggel lett kevesebb, de az ő számukra a legcsodálatosabban szikrázó olasz zsenivel. És éppen ezért osztozunk teljes szívvel nemzeti gyászukban. Búcsú a tái/azá Uccíii cií v&zet&Ul&t Emberi megértéssel szemléljük azt az egyéni tragédiát, amely a II. kerület vezetőségét érte. Tudjuk, hogy csupa jószándék és tiszta ambíció irányította, amikor olyan utakra tévedt, amelyek a bukás felé vezettek. Amikor most elbúcsúzunk marosvásárhelyi Thordái Lajostól és Vezér Károly főjegyzőtől, meg kell mondanunk, hogy hosszú hivatali pályájukon mindig a köz javát szolgálták, emberül, derekasan végezték hivatali munkájukat. Tragédiájuk tiszta embereké, akik ott hibáztak, ahol jót akartak. A polgármester kötelességet teljesített, áruikor szigorú ítéletét meghozta: bizonyos, hogy néki fájt legjobban, amikor ilyen keményen kellett büntetnie olyan „bűnöket", amelyeket csak a hivatali paragrafusok szilrkeablakú szemüvege tesz főbenjáró bűnökké. Szendy Károly polgármester a II. kerületi elöljáróság vezetői ellen indított fegyelmi eljárás során marosvásárhelyi Thordai Lajos tanácsnok, elöljárót állásától felmentette és neki, saját kérelmére, megrongált egészségének helyreállítása céljából bizonytalan időre beteg- szabadságot engedélyezett. Vezér Károly dr. főjegyzőt a polgánpester saját kérelmére nyugdíjazta. Buda egész társadalmát mélységesen megdöbbentette a polgármesteri elhatározás. Ismeretesek az ügy előzményei, valamint a fegyelmi eljárás során tapasztalt azok az események, amelyek a szokatlanul szigorú döntést megelőzték. ' Kétségtelenül bebizonyosodott, hogy sem Thordai Lajos, sem Vezér Károly főjegyző nem követtek el semmiféle inkorrektséget és nem saját érdeküket szolgálták azok a mulasztások, amelyek miatt őket a polgármester fegyelmi úton állásukból elmozdította. Csak nemrég folyt le a II. kerületi elöljáróság nagy jótékonysági bálja, amelyen József Ferenc királyi herceg és neje, Anna királyi hercegasszony, továbbá Szendy Károly polgármester és neje, az alpolgármesterek, valamint a főváros közéletének számos vezetőegyénisége vett részt, segítséget nyújtva ezzel a II. kerület volt vezetőinek ahhoz a karitativ munkássághoz, amelyet a kerület élén hosszú évek sora óta fejtettek ki nagy sikerrel, minden elismerésre rászolgálva. Épen ezért hatott a közvéleményre nagy meglepetésként az a szigorú eljárás, amellyel a polgármester szükségesnek találta a kerület vezetésében tapasztaltakat megtorolni. Aki a II. kerületi elöljáróság kapuján be lépett, nyomban megérezte, hogy ott külön világ van. A budapesti előljárósági épületek nem épen üdülőhelyek. Az elöljáróságokat többnyire ügyes-bajos szegényemberek keresik fel, ami meglátszik az épületek belső helyiségeinek ké pén is. A II. kerületi elöljáróság merőben kit iönbözött ebben a tekintetben a többitől. Thor dal Lajos tanácsnok-elöljáró és Vezér Károly főjegyző nagy gondot fordítottak arra, hogy a? elöljáróság épülete csinos, takaros legyen és Thordai elöljáró nem egyszer büszkén emleget te. hogy az ő elöljárósága olyan, mint vala.ru; szanatórium. Állandóan csinositgatla, tataroz tatta, rendezgette az elöljáróság hivatalszobáit, szőnyegekkel, virágokkal díszítette azokat, a rozoga, régi íróasztalokat kicseréltette, általában igyekezett az elöljáróság tisztviselői karát olyan miliőbe juttatni, ahol nem terhes a munka, hanem kellemes, szinte szórakozásszámba menő. Valósággal szenvedélyévé vált Thordai elöljárónak ez a ténykedése, és nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ez volt egyik legfőbb ambi dója az elöljáróság élén. Minden szenvedély káros. Még az is, ha valakinek a rend, a tisztaság, a külső csin a szenvedélye. Ez a szenvedély buktatta el Thor- dai Lajost és ez a bukás magával rántotta Ve zér Károly dr. főjegyzőt is, akit az egész kerület polgársága rendkívül szeretett. Vezér Károly dr.-t mindenki sajnálja. Végtelen kellemes, jómodorú, nemesszívü úriember, aki mindenkor rendelkezésére állott mindenkinek. Nagyszámú híveit és tisztelőit az a tudat vigasztalja, hogy amúgy sem fejtett volna ki már sokáig hivatali működést, mert hiszen szolgálati ideje lejárt és nyugdíjazása rövidesen amúgyis bekövetkezett volna. Róla is, Thordai Alajos elöljáróról is mindenki tudja, hogy egyetlen fillér közpénz sem tűnt el kezükön, mocsoktalan becsületteltisztán kerülnek ki ebből a kellemetlen.és bántó ügyből és a Víziváros lakossága fájdalmas szívvel vesz tőlük búcsí.t. Mint ismeretes, a kerület élére Szendy polgármester Farkas Lajos dr. főjegyzőt, az I. kerület elöljáróját állította, míg az I. kerület vezetését Czebe Jenő dr. főjegyző veszi át, alti a felállítandó XII. kerület szervezésével van megbízva, mint az új kerület leendő elöljárója. Vezér Károly helyére, mint elöljáróhelyettes, ':-jcr-y József főjegyző kerül, aki jelenleg a X. kerületben működik. Ez a beosztás természetesen ideiglenes. Farkas Lajos főjegyző, mint már megírtuk, rövidesen tanácsnok lesz, nem sokkal utóbb pedig szintén nyugdíjba megy. Hogy ki lesz a IT. kerület végleges elöljárója, az ebben a pillanatban még nyílt kérdés, épúgy, mint az. hogy ki kerül az I. kerületi elöljáróság élére. A most üresedésben lévő tanácsnoki állások egyikére minden bizonnyal Czebe Jenő kijelölt elöljárót fogja a törvényhatóság megválasztani, aki ősztől kezdve a Xü. kerület vezetését veszi át és aki úgy hivatali működésével, mint egyéni képességeinél fogva, rászolgált erre. Az érdekes változással kapcsolatban megkértük Czebe Jenő dr. főjegyzőt, az I. kerületi elöljáróság ügyvezetőjét, nyilatkozzék arról, milyen irányú működést akar folytatni új he- ■ lyén. Kérdésünkre Czebe Jenő a következőket- mondta: — Mint az I. kerületi elöljáróság vezetője, most egymagáin végezhetem el a kerület kettéválasztásának nehéz munkáját. Helyzetem így megkönnyebbült, mert nem kell állandó tárgyalásokat folytatnom az I. kerület vezetőségével. Épen ezért bízott meg a polgármester űr engem a várbeli elöljáróság vezetésével. Március végén megkezdődhetik a XII. kerületi elöljáróság székházinak építkezése és több, mint bizonyos, hogy novemberre a XIL kerületi elől járóság megkezdheti működését. A tervek elkészültek. most kerül az építkezés ügye a pénzügyi bizottság és a közgyűlés elé és nem vitás, hogy az 580.000 pengős költséget a bizottság és a közgyűlés is meg fogja szavazni. A budai kerületekben természetszerűleg nagy izgalmat keltettek a II. kerületi elöljáróság váratlan eseményei. Az érdekelt kerületek lakossága nagy érdeklődéssel várja, kik lesznek az új budai elöljárók, miképen fejeződnek majd be azok a változások, amelyek annyi izgalmat I váltanak ki várospolitikai körökben. Egy Kis I certéssseteta gellérthegyi "Pálos-Kolostorra Irta: JánssKy Béla műépítész Az egész nem nagy dolog. Csekélység. Egy kevés i elhatározással, kis intézkedéssel segíteni lehet rajta. A Pálosok Gellérthegy alatti kolostoráról van szó. Arról a román stílben épült köépítményról, amit egy tehetséges, lelkes tervezőművész sikerült elhelyezésijén belekomponált a hegy oldalába. Aminek a kedvéért a fölötte húzódó hegyoldalt lenyesték, leapasztották, betonnal kikenték, hogy megvédjék az épületet az esetleg léniái ló kőrétegek veszedelmétől. Az eredmény technikailag jól bevált, de esztétikai- lag egyik fájdalmas pontja maradt a budai Dunapart- nak. A hegyoldal a kolostor fölött sivár, kopár, csúnya technikai látvány. Maga a kolostor, hasonló színű kőhomlokzatával a nap háromnegyed részében — megvilágítás híjján — nem érvényesül, beleolvad egész tömegével a hegybe. Az egész látvány, az épület sikerült, kellemes, romantikus kompozíciója mellett is — nem kellemes. A mütörténetismerőket Szíria sivatagi Szikla-kolostoraira emlékezteti. Szíriában azonban van árnyékhatás, ide meg ritkán süt a nap. A háttér sivársága bántóan kihat az épületre is. Mivel ez a kolostor igazán nagyon exponált helyén fekszik a városnak, nem lehet elfogadni azt az érvelést, hogy ennek a kolostornak igenis belé kell olvadnia a környezetébe, akkor, amikor ez a környezet sivár, üres és semmitmondó, sárgásszinü unalmas kőtömeg. A külföldi példák analógiáján elindulva, számtalan példáját lehet felhozni annak, hogy a szemlélő mit vár egy ilyen romantikusan és festőién elhelyezett kolostor képétől.^ Harmónikus együtthatását a festőiség további eszközeinek az épülettel és a háttérrel. Tehát: növényzetet és nem kopár kőtömegeket. Nem akad olyan jóizlésü idegen, aki meg ne ütközött volna azon, hogy milyen dísztelen, lehangoló ennek a- kedves épületnek a környezete és milyen különös az is, hogy magának az épületnek a tömege is majd minden virágdísz, de tökéletesen minden növénydísz hijján lapul oda a kopár sziklákhoz. Különösen a németek, angolok, de még az olaszok is kifogásolják, miért nem gondoltak eddig a pálosok arra, hogy legalább részben | befuttassák valami arra alkalmas futónövénnyel kolostoruk falait. És miért nem hatottak oda, hogy az épület fölött és mögötte meredező kopasz, csúnya sziklafalat valami növényzet borítsa? Aki külföldön járt. különösen Itáliában vagy Angliában. annak képzeletében a kolostorok mint repkény-. borostyán- és virágdíszes szép. festői emlékek élnek tovább. Dús folyondárok kúsznak a falakra, gyönyörűen ápolt virágok díszítik az udvarokat, lépcsőseteket. feljárókat. A kolostor meg a növényi- és vi- rágkultura szinte elválaszthatatlan fogalmak ott. . És itt áll a város szivében ez a kopasz kötőmé g. mögötte meg egy kopaszabb hegyoldal. Hát nem lehet ezen segíteni? Megkérdeztem a tervezőt. Weich inger Károly kollégámat. Hátha ő van ellene, hogy architektúráját futónövényekkel eltakarják? A válasz nem is lehetett más, mint az, amit vártam. Senki sem lenne nála boldogabb, ha építészeti kompozícióját még festői b- bé. még romantikusabbá tennék azáltal, hogy sík falain élőzőld növényzet festői foltjai jelennének meg. Hiszen ez csak még jobban kiemelné, érdekesebbé tenné az architektúrát. És még jobban örülne, ha a háttér szörnyű kopaszságán is enyhítene a fővárosi kertésteet. Hiszen van talán olyan növényféle, ami megkapaszkodik a betonozott köveken is? Ez csak nem lehet probléma?! Mindez csak apróságnak látszik, de mégis fel kell figyelnünk rá. Mert nemcsak a művészek vesznek észre ilyen apróságot, hanem a külföldiek is. Minek csodálkozzanak hát ezen a kicsi, de nagyon is szembetűnő mulasztáson, mikor amúgy iß elég más furcsaságon akad csodálkozni valójuk. Ez azonban olyan, amin nagyon könnyen lehet segíteni. Egy kis szeretet, esztétika, kis elhatározás ügye az egész. Néhány ampeloxis-, vagy. borostyántő elültetése, futórózsák, néhány magasra növő bokor, aztán egy kis igyekezete a fővárosi kertészetnek a kopasz hegyoldal körül és minden olyan szép és megnver-> lehet, amilyennek mi képzeljük. És mint kiderül, olyan, amilyennek maga a tervező is képzelte. Nagy izgalmai keltett Buda társadalmában Thordai Lajos elöljáró és Vezér Károly főjegyző távozása
