Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-03-03 / 9. szám

36. évfolyam Budapest, 1938. március 3. 9. szám VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉL SZERKESZTI; LIPPAY GYULA dr. A SZERKFSZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KRÍSZTINA*KÖRUT 113/b. T.: 150*296 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN UtolUfy Utildás■ I UzentoyAÍc éve Tizennyolc éve áll az ország élén Horthy Miklós. Jött mint katona, mint hajthatatlanul kemény energia, hogy összeterelje, egységbe foglalja a magyarság szétzüllött nyáját, el­indítsa útján a megcsonkított ország új életét. Mikor jött, minden romokban hevert: Szent Ist­ván kilencszázéves birodalma gazdasági élete, pénze és — ami a legfájdalmasabb volt — a magyarság lelke. Az a lélek, amely Ázsiából iderezette, Európa közepére és itt ezer évig megtartotta, minden viharral szemben ellenál­lóvá tette ezt a maroknyi népet. Nehéz volt a tizennyolc év. Különösen annak a férfiúnak, akit felelősségérzete állan­dóan vallat: helyes-e, jó-e az út, mélyen halad? Mert Horthy Miklósban a magyar történelem lelkiismerete él, fájdalmas erővel érzi a fele­lősség szörnyű súlyát, melyet a magyar végzet .rakott egyetlen férfi vállaira. Ma már megkapta a feleletet a kérdésre. Amikor tizennyolc év után visszatekint az el­múlt küzdelmekre és jóságos tekintete végig­suhan a magyar .tájon, tudja, hogy eleget tett annak a rendeltetésnek, melyre a történelmi hivatás kijelölte. A nemzet és a nagyvilág sze­mében évről-é.vre nagyobbodott Horthy Miklós nemes figurája és tiszteletben, szeretedben még egyre emelkedik, adja Isten, hogy még soká, nagyon soká. D'AmiuwzLq­Gyásza van az olasz testvérnépnek és mi megilletődötten veszünk részt a veszteség fö­lött érzett fájdalomban, amely nagy nemzeti költőjük és hősük halálával érte őket. D'Annunzio a mi szemünkben romantikus, kissé érthetetlen figura volt. Épp így költé­szete is. Hiába akarjuk megérteni azt az imá­datig menő rajongást, amellyel vérbeli olaszok élvezik ezt a számunkra különös, bizarr ízű poézist, a szárnyaló szavaknak, színes monda­toknak, magasan lobogó indulatoknak féktelen áradását. Az olasz, olvasó boldog elragadtatás­sal hódol D'Annunzio halhatatlan tehetségének, melyet mi sem megmérni, sem megérteni nem tudunk, Költészete, lénye, egész mivolta olasz volt. Csak olasz, mint például a fasizmus is, amelyet éppoly kevéssé lehet más talajba átültetni, mint D'Annunziót. Szavai, betűi, melyek színes rakétaként ragyognak az olasz ember előtt, kopottak, színtelenek a mi számunkra, egekig szárnyaló poézisa bénán, számytalanul hullik alá a magyar levegőben. A mi számunkra csak egy színes, romantikus, kissé érthetetlen pó­zokban bővelkedő egyéniséggel lett kevesebb, de az ő számukra a legcsodálatosabban szikrá­zó olasz zsenivel. És éppen ezért osztozunk teljes szívvel nemzeti gyászukban. Búcsú a tái/azá Uccíii cií v&zet&Ul&t Emberi megértéssel szemléljük azt az egyéni tragédiát, amely a II. kerület vezetőségét érte. Tudjuk, hogy csupa jószándék és tiszta ambí­ció irányította, amikor olyan utakra tévedt, amelyek a bukás felé vezettek. Amikor most elbúcsúzunk marosvásárhelyi Thordái Lajostól és Vezér Károly főjegyzőtől, meg kell mondanunk, hogy hosszú hivatali pá­lyájukon mindig a köz javát szolgálták, em­berül, derekasan végezték hivatali munkáju­kat. Tragédiájuk tiszta embereké, akik ott hi­báztak, ahol jót akartak. A polgármester köte­lességet teljesített, áruikor szigorú ítéletét meg­hozta: bizonyos, hogy néki fájt legjobban, amikor ilyen keményen kellett büntetnie olyan „bűnöket", amelyeket csak a hivatali paragra­fusok szilrkeablakú szemüvege tesz főbenjáró bűnökké. Szendy Károly polgármester a II. kerületi elöljáróság vezetői ellen indított fegyelmi el­járás során marosvásárhelyi Thordai Lajos ta­nácsnok, elöljárót állásától felmentette és neki, saját kérelmére, megrongált egészségének helyreállítása céljából bizonytalan időre beteg- szabadságot engedélyezett. Vezér Károly dr. főjegyzőt a polgánpester saját kérelmére nyug­díjazta. Buda egész társadalmát mélységesen meg­döbbentette a polgármesteri elhatározás. Isme­retesek az ügy előzményei, valamint a fegyel­mi eljárás során tapasztalt azok az események, amelyek a szokatlanul szigorú döntést meg­előzték. ' Kétségtelenül bebizonyosodott, hogy sem Thordai Lajos, sem Vezér Károly főjegyző nem követtek el semmiféle inkorrektséget és nem saját érdeküket szolgálták azok a mulasz­tások, amelyek miatt őket a polgármester fe­gyelmi úton állásukból elmozdította. Csak nem­rég folyt le a II. kerületi elöljáróság nagy jóté­konysági bálja, amelyen József Ferenc királyi herceg és neje, Anna királyi hercegasszony, továbbá Szendy Károly polgármester és neje, az alpolgármesterek, valamint a főváros köz­életének számos vezetőegyénisége vett részt, segítséget nyújtva ezzel a II. kerület volt ve­zetőinek ahhoz a karitativ munkássághoz, ame­lyet a kerület élén hosszú évek sora óta fejtet­tek ki nagy sikerrel, minden elismerésre rászol­gálva. Épen ezért hatott a közvéleményre nagy meglepetésként az a szigorú eljárás, amellyel a polgármester szükségesnek találta a kerület vezetésében tapasztaltakat megtorolni. Aki a II. kerületi elöljáróság kapuján be lépett, nyomban megérezte, hogy ott külön vi­lág van. A budapesti előljárósági épületek nem épen üdülőhelyek. Az elöljáróságokat többnyire ügyes-bajos szegényemberek keresik fel, ami meglátszik az épületek belső helyiségeinek ké pén is. A II. kerületi elöljáróság merőben kit iönbözött ebben a tekintetben a többitől. Thor dal Lajos tanácsnok-elöljáró és Vezér Károly főjegyző nagy gondot fordítottak arra, hogy a? elöljáróság épülete csinos, takaros legyen és Thordai elöljáró nem egyszer büszkén emleget te. hogy az ő elöljárósága olyan, mint vala.ru; szanatórium. Állandóan csinositgatla, tataroz tatta, rendezgette az elöljáróság hivatalszobáit, szőnyegekkel, virágokkal díszítette azokat, a rozoga, régi íróasztalokat kicseréltette, általá­ban igyekezett az elöljáróság tisztviselői karát olyan miliőbe juttatni, ahol nem terhes a mun­ka, hanem kellemes, szinte szórakozásszámba menő. Valósággal szenvedélyévé vált Thordai elöljárónak ez a ténykedése, és nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ez volt egyik legfőbb ambi dója az elöljáróság élén. Minden szenvedély káros. Még az is, ha valakinek a rend, a tisztaság, a külső csin a szenvedélye. Ez a szenvedély buktatta el Thor- dai Lajost és ez a bukás magával rántotta Ve zér Károly dr. főjegyzőt is, akit az egész ke­rület polgársága rendkívül szeretett. Vezér Károly dr.-t mindenki sajnálja. Végtelen kelle­mes, jómodorú, nemesszívü úriember, aki min­denkor rendelkezésére állott mindenkinek. Nagyszámú híveit és tisztelőit az a tudat vigasz­talja, hogy amúgy sem fejtett volna ki már so­káig hivatali működést, mert hiszen szolgálati ideje lejárt és nyugdíjazása rövidesen amúgyis bekövetkezett volna. Róla is, Thordai Alajos elöljáróról is mindenki tudja, hogy egyetlen fillér közpénz sem tűnt el kezükön, mocsoktalan becsületteltisztán kerülnek ki ebből a kelle­metlen.és bántó ügyből és a Víziváros lakossá­ga fájdalmas szívvel vesz tőlük búcsí.t. Mint ismeretes, a kerület élére Szendy polgármester Farkas Lajos dr. főjegyzőt, az I. kerület elöljáróját állította, míg az I. kerület vezetését Czebe Jenő dr. főjegyző veszi át, alti a felállítandó XII. kerület szervezésével van megbízva, mint az új kerület leendő elöljárója. Vezér Károly helyére, mint elöljáróhelyettes, ':-jcr-y József főjegyző kerül, aki jelenleg a X. kerületben működik. Ez a beosztás természetesen ideiglenes. Farkas Lajos főjegyző, mint már megírtuk, rö­videsen tanácsnok lesz, nem sokkal utóbb pe­dig szintén nyugdíjba megy. Hogy ki lesz a IT. kerület végleges elöljárója, az ebben a pil­lanatban még nyílt kérdés, épúgy, mint az. hogy ki kerül az I. kerületi elöljáróság élére. A most üresedésben lévő tanácsnoki állások egyikére minden bizonnyal Czebe Jenő kijelölt elöljárót fogja a törvényhatóság megválasztani, aki ősztől kezdve a Xü. kerület vezetését veszi át és aki úgy hivatali működésével, mint egyéni képességeinél fogva, rászolgált erre. Az érdekes változással kapcsolatban meg­kértük Czebe Jenő dr. főjegyzőt, az I. kerületi elöljáróság ügyvezetőjét, nyilatkozzék arról, milyen irányú működést akar folytatni új he- ■ lyén. Kérdésünkre Czebe Jenő a következőket- mondta: — Mint az I. kerületi elöljáróság vezetője, most egymagáin végezhetem el a kerület ketté­választásának nehéz munkáját. Helyzetem így megkönnyebbült, mert nem kell állandó tár­gyalásokat folytatnom az I. kerület vezetősé­gével. Épen ezért bízott meg a polgármester űr engem a várbeli elöljáróság vezetésével. Már­cius végén megkezdődhetik a XII. kerületi elöl­járóság székházinak építkezése és több, mint bizonyos, hogy novemberre a XIL kerületi elől járóság megkezdheti működését. A tervek el­készültek. most kerül az építkezés ügye a pénz­ügyi bizottság és a közgyűlés elé és nem vitás, hogy az 580.000 pengős költséget a bizottság és a közgyűlés is meg fogja szavazni. A budai kerületekben természetszerűleg nagy izgalmat keltettek a II. kerületi elöljáróság váratlan eseményei. Az érdekelt kerületek la­kossága nagy érdeklődéssel várja, kik lesznek az új budai elöljárók, miképen fejeződnek majd be azok a változások, amelyek annyi izgalmat I váltanak ki várospolitikai körökben. Egy Kis I certéssseteta gellért­hegyi "Pálos-Kolostorra Irta: JánssKy Béla műépítész Az egész nem nagy dolog. Csekélység. Egy kevés i elhatározással, kis intézkedéssel segíteni lehet rajta. A Pálosok Gellérthegy alatti kolostoráról van szó. Arról a román stílben épült köépítményról, amit egy tehetséges, lelkes tervezőművész sikerült elhelyezés­ijén belekomponált a hegy oldalába. Aminek a kedvé­ért a fölötte húzódó hegyoldalt lenyesték, leapasz­tották, betonnal kikenték, hogy megvédjék az épületet az esetleg léniái ló kőrétegek veszedelmétől. Az eredmény technikailag jól bevált, de esztétikai- lag egyik fájdalmas pontja maradt a budai Dunapart- nak. A hegyoldal a kolostor fölött sivár, kopár, csú­nya technikai látvány. Maga a kolostor, hasonló színű kőhomlokzatával a nap háromnegyed részében — meg­világítás híjján — nem érvényesül, beleolvad egész tö­megével a hegybe. Az egész látvány, az épület sike­rült, kellemes, romantikus kompozíciója mellett is — nem kellemes. A mütörténetismerőket Szíria sivatagi Szikla-kolostoraira emlékezteti. Szíriában azonban van árnyékhatás, ide meg ritkán süt a nap. A háttér si­vársága bántóan kihat az épületre is. Mivel ez a kolostor igazán nagyon exponált helyén fekszik a városnak, nem lehet elfogadni azt az érve­lést, hogy ennek a kolostornak igenis belé kell olvad­nia a környezetébe, akkor, amikor ez a környezet sivár, üres és semmitmondó, sárgásszinü unalmas kő­tömeg. A külföldi példák analógiáján elindulva, számtalan példáját lehet felhozni annak, hogy a szemlélő mit vár egy ilyen romantikusan és festőién elhelyezett ko­lostor képétől.^ Harmónikus együtthatását a festőiség további eszközeinek az épülettel és a háttérrel. Tehát: növényzetet és nem kopár kőtömegeket. Nem akad olyan jóizlésü idegen, aki meg ne ütközött volna azon, hogy milyen dísztelen, lehangoló ennek a- kedves épületnek a környezete és milyen különös az is, hogy magának az épületnek a tömege is majd minden vi­rágdísz, de tökéletesen minden növénydísz hijján lapul oda a kopár sziklákhoz. Különösen a németek, angolok, de még az olaszok is kifogásolják, miért nem gondoltak eddig a pálosok arra, hogy legalább részben | befuttassák valami arra alkalmas futónövénnyel ko­lostoruk falait. És miért nem hatottak oda, hogy az épület fölött és mögötte meredező kopasz, csúnya szik­lafalat valami növényzet borítsa? Aki külföldön járt. különösen Itáliában vagy Ang­liában. annak képzeletében a kolostorok mint repkény-. borostyán- és virágdíszes szép. festői emlékek élnek tovább. Dús folyondárok kúsznak a falakra, gyö­nyörűen ápolt virágok díszítik az udvarokat, lépcső­seteket. feljárókat. A kolostor meg a növényi- és vi- rágkultura szinte elválaszthatatlan fogalmak ott. . És itt áll a város szivében ez a kopasz kötőmé g. mögötte meg egy kopaszabb hegyoldal. Hát nem lehet ezen segíteni? Megkérdeztem a tervezőt. Weich inger Károly kollégámat. Hátha ő van ellene, hogy architektúráját futónövényekkel eltakarják? A válasz nem is lehetett más, mint az, amit vártam. Senki sem lenne nála boldogabb, ha építészeti kompozícióját még festői b- bé. még romantikusabbá tennék azáltal, hogy sík fa­lain élőzőld növényzet festői foltjai jelennének meg. Hiszen ez csak még jobban kiemelné, érdekesebbé tenné az architektúrát. És még jobban örülne, ha a háttér szörnyű kopaszságán is enyhítene a fővárosi kertésteet. Hiszen van talán olyan növényféle, ami megkapaszkodik a betonozott köveken is? Ez csak nem lehet probléma?! Mindez csak apróságnak látszik, de mégis fel kell figyelnünk rá. Mert nemcsak a művészek vesznek észre ilyen apróságot, hanem a külföldiek is. Minek csodálkozzanak hát ezen a kicsi, de nagyon is szem­betűnő mulasztáson, mikor amúgy iß elég más furcsa­ságon akad csodálkozni valójuk. Ez azonban olyan, amin nagyon könnyen lehet segíteni. Egy kis szeretet, esztétika, kis elhatározás ügye az egész. Néhány ampeloxis-, vagy. borostyántő elül­tetése, futórózsák, néhány magasra növő bokor, aztán egy kis igyekezete a fővárosi kertészetnek a kopasz hegyoldal körül és minden olyan szép és megnver-> lehet, amilyennek mi képzeljük. És mint kiderül, olyan, amilyennek maga a tervező is képzelte. Nagy izgalmai keltett Buda társadalmában Thordai Lajos elöljáró és Vezér Károly főjegyző távozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom