Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-11-24 / 47. szám

VÁROjSP OL1T1K AI, FÜRDŐÜGYI ES IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VIRAÄG BÉLA SZERKESZTI: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: II., BEM JÓZSEF*UTCA T. T : 150*296 LIPPAY GYULA dr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Buda hálája az olasz nemzet iránt Gyönyörű helyen adományozott telket a Fő­város Olaszországnak. A Czakó ucca, Lisznyay ucca és Dezső ucca közötti terület, szemben a Vámnál és a királyi 'palotával, egymagában is ki­fejezd a főváros és az egész magyar nemzet ro- konszenvét, háláját a kitartó és hűséges barát, az olasz nép iránt. Ezt a területet uralja a völgy a Vár, a Gellérthegy es Naphegy között. Gyö­nyörű és elragadó kilátást nyújt a gellérthegyi fürdők felé, ia Dunára. Előtte terül a majdan hí­res budai gyógypank a gyógyszállóval. Egyszó­val minden, ami a deliket és a testet felüdíti. Keli-e kifejezőbb, melegebb kézszorítás a Duce né­pének, mint az, hogy laz ország szíve, Buda, az olaszbarát Mátyás varosa, a legjavát adja? Azok az olaszok, akik az Itt épülő otthonban fogják álomra hajtani fejüket, a magyar föld, a magyar nép, a magyar hála dobbanását fogják hallani. És a magyar nép hálája mindig őszinte és szíve* mélyéről fakadó volt. A magyar hála mindig több volt és több lesz a politikai és gazdasági hálánál. Az újságok beszámollak arról az ünnepi ak­tusról, melyen Szendy Károly polgármester' át­adta a főváros ajándékát Vinci gróf olasz követ­nek. Ez alkalommal az olasz követ átadta Szendy polgármesternek a San Matirizio e Laszzaro-rend parancsnoki keresztjét, amellyel III. Viktor Ema­nuel király és császár a polgármestert kitüntette. Szendy Károly polgármester hálás szavakkal mondott köszönetét a kitüntetésért. Kozma Jenő ünneplése a Pénteki Borgazda Társaságbana November 18-án, pénteken rendezte borgaz- daestjét Kozma J-enö dr. a Budai Polgári Kör­ben. Erre az alkatomra zsúfolásig megtelt a ha­talmas helyiség. Fitiáczy Béla dr. ny. min. tanácsos meleg szavakkal üdvözölte Kozma Jenöt, majd Zboray Gyula dr. mondott kedves üdvözlő beszédet. Kozma Jenő rendkívül tartalmas, politikai természetű beszédet mondott. Szavait többízben szakította meg a feltörő taps. Budának ritkán van alkalma hallania Koznia Jenő szavát, éppen ezért rendkívüli lelkesedést keltett, amikor meg­ígérte, hogy újból bekapcsolódik a politikai és várospolitikai tevékenységbe. Válasza után Petracsek Lajos képviselő mon­dott (nagyszabású politikai? tartalmú beszedet, melynek igen nagy sikere volt. A jelevoltak lel­kesen ünnepelték mind Kozma Jenőt mind Pet­racsek Lajost. A borgazdatársaság estéin egyébként decem­ber 2-án Petracsek Lajos, december 9-én pedig- Pávai Vájná Ferenc tart előadást. _____________ A Lágymányoson épülő fővárosi tisztviselőházak visszacsatolt felvidéki városok nevét kapják A Fővárosi Alkalmazottak Segítő Alapja már régebben lakásépítési mozgalmat indított és erre a célra megfelelő telket kért a fővárostól. Bead­ványában meg is jelölte az erre a célra alkalmas telektömböt: azt a 7600 négyszögöles városi tel­ket, .amelyet a Szent Imre herceg-útja, Tass ve- zéf-útja, a Diószegi-út és a Vincellér-utca hatá­rolnak. . A polgármester a legnagyobb születettel es jóindulattal karolta fel a tisztviselői házépítkezés ügyét. Azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a kért telektömböt bocsássa a lakásakció rendelkezésé­re. A főváros vagyonleltárában az átengedésre kért telkek 128.50 pengő átlagárban vannak ér­tékelve és igy a telektömb közel .egymillió pen­gő értéket képvisel, de a tisztviselőknek ennél lé nyegesebb olcsóbb árban engednék át. Ebben az ügyben most folynak la tárgyalások, amelyek rö­videsen kedvező eredménnyel fognak végződni. A Segítő Alapnak az ai szándéka, hogy az építkezést társasháziak formájában (hajtják végre. Egyhangúlag helyeslésre talált a tisztviselők kö­rében az a terv, hogy a társasházak mindegyike egyiegy, n Felvidékről visszacsatolt város nevet viselie. Magyarok, lengyelek Irta: K€Lr£tn$l£.y öyula. dr., m. kir. kormányfőtanácsos Az ezeréves történelmi kapcsolat, amely a lengyel nemzetet a magyarhoz fűzi, minden magyarnak kötelességévé tette, hogy 1918 no­vember 11-ét, Lengyelország resti tudójának napját hazafias lelkesedéssel és örömmel meg­ünnepelje. A Magyar-Lengyel Egyesület,- mint a két testvérnemzet között fennálló évszázados ba­rátságos viszony ébrentartója és ápolója, ezúttal kétszeres örömmel vett- részt e jubi­leumi ünnepen. Az egyik oka az örlmnek, hogy a feltámadás óta immár 20, eredményekben gazdag év telt el és a magyar testvérek leg- vérmesebb reményei is valóra váltak. Az öröm másik oka pedig, hogy a magyar nemzet e történelmi pillanatokban egy jobb jövő hajnal­hasadását éli és a rég óhajtott magyar-len­gyel közös határ -megvalósításához közelebb jutottunk. Minden magyar szivében már a világháború előtt is folyton visszhangzott az az óhajtás és imádság: vajha lengyel testvéreink, kiknek or­szágát 1791 óta háromizben is felosztották és másfél századon át a szomszéd három nagyha­talom rabigája alatt görnyedt, mielőbb nyerné vissza szabadságát és függetlenségét. Minden magyar át volt hatva attól a gondolattól, hogy csak nagy és erős Lengyelország mellett élhet a szabad és független Magyarország. Amikor 1914 június 28-án, a rémes szarajevói gyilkosságról szoló hir hozzánk jutott, egy ba­ráti társaságban az volt az első szavam: „Vég­re megjött Lengyelország függetlenségének és feltámadásának ideje.“ Akkor még nem gon­doltunk arra, hogy ugyanez a rémes bűntett Magyarország sírját jelentheti. Sőt, bíztunk abban, hogy ez a világégés Magyarországnak is meghozza teljes függetlenségét és szabadsá­gát. A Sors könyvében azonban más végzet volt a magyarok számára bejegyezve. A világháborúban, még boldogult Nyáry Albert kezdeményezésére, az összes törvényha­tóságok felirattal sürgették a magyar képvise- löházban Lengyelország függetlenségét,. Ma­gyar honvédhuszárok vonultak be elsőnek az oroszoktól visszafoglalt Czenstochowa kegyhely szent hegyére, a Jasna Gorára, hogy hálát ad­janak Istennek Lengyelhon felszabadulásáért. Ahogy a szent Szűz közbenjárására felszaba­dult a lengyel nemzet a 150 éves igazságtalan járom alól, azonképen megbüntette az isteni Gondviselés a három osztoszkodó nagyhatalom uralkodóit: Oroszországét, Németországét és Ausztriáét. Mind a három leigázó dinasztia le­tűnt a történelem színpadáról. A felszabadult lengyel nemzetet pedig megáldotta egy gond- v iselésszerfí férfiúval, Pilsudszlci Józseffel, aki a magdeburgi börtönből november 11-én ki­szabadulva, a világháború aléltságában vergő­dő nemzetét szabad légióival egyesítette, ^ új életre keltette és rövid időn belül Európa egyik nagyhatalmává fejlesztette. 20 év egy nemzet történetében nem nagy idő. de ha ezalatt a 20 év alatt 150 évig tartó rabság, forradalmak, anyagi és szellemi rom­bolások, tétlenség és mulasztások hozattak helyre, a csodával határos feltámadást kell megállapítani, mely nem valamely szerencsés véletlenből vagy konjunktúrából merítette erejét. . . ,r, \ világháborúban szereplő hatalmak inkaon gátolták, mint támogatták a lengyel nemzet függetlenségi és szabadság-törekvéseit és ma­ga az az egy körülmény, hogy a nagy orosz bolsevizmussal szemben saját erejére támasz­kodva állott helyt Lengyelország, igazolja, hogy önállóságát kizárólag a saját nemzeti ere­jének köszönheti. Az 1920-iki varsói nagy győzelem az oro­szok felett, biztosította a lengyelek belső ál­lami életének megerősödését és a külfölddel szemben teljes függetlenségét. Tekintélye úgy politikai konszolidációja, mint gazdasági, kul­turális és társadalmi fellendülésével évről-évre, sőt órárói-órára növekedett. Ma már nemcsak területi nagyságánál fogva, hanem népének számánál és vezéreinek egyéni kiválóságánál fogva is, felküzdötte magát a nagyhatalmak so­rába. Fontosabb európai kérdésekben a len­gyel állam reprezentánsai nélkül semmi sem kerül döntésre. A magyar Felvidék visszacsatolásánál Lengyelország igen jelentős szerepet játszott. Még pedig a mi javunkra. Hisszük, hogy a kö­zös lengyel-magyar határ megvalósításával az eddig is zavartalan ezeréves együttműködés infeg inkább meg fog erősödni. Boldogok vagyunk, hogy ennek a 20 éves fejlődésnek bámulatos és a világtörténelemben egyedülálló eredményét mi most a saját feltá­madásunk hajnalhasadásán, együtt örömmá­morban ünnepelhetjük a lengyel testvérnemzet­tel. Ez ünnepből mi nemcsak örömet, reményt és bátorságot, hanem kiváló példát merítünk arra, miképen, kell a magunk erejében bizakod­nunk. Egyben lengyel testvéreink hatalmas erejében és barátságában biztosítékát és zálo­gát látjuk annak, hogy a közös magyar-len­gyel határral olyan támaszai lehetünk az euró­pai békének, mely amint ezer éven át védte a nyugati kultúrát a kelet hódító vágyai ellen, azonképen most is biztos várfalként óv­ja meg a nyugatot az orosz bolsevizmus és a még távolabb keletről fenyegető sárga vészé delem ellen. Ebben a történelmi elhivatásban ápoljuk, továbbra is az 1000 éves magyar barátságot és kívánjuk, hogy a 35 milliós lengyel testvér­nemzetre virradjon olyan boldog jövendő, mely dicső történelmi múltjánál is fényesebb, ered­ményesebb és boldogabb kort hozzon minden fiának. Nieeh zyje Polska! Éljen Lengyelország! Á Felvidék visszacsatolásának ünnepe Óbudán Hüttl Károly dr. ünnepi beszéde az elhalasztott Károly-napi vacsorán Óbuda társadalma nagyszabású vacsora ke- etében akarta megünnepelni Károly napján egyik ■ezetöjét, Hüttl Károly dr. törvényhatósági bi- ottsági tagot. A közbejött örvendetes országos remények miatt azonban az ünneplés elmaradt s ura az időre halasztódott, amikor a Felvidék issza csatolása már megtörtént. Ezt az ünnepi vacsorát hétfőn rendezték meg, íogy azon Óbuda társadalma egyúttal a Felvi- lék visszacsatolása fölött érzett hazafias örörmé- iek is kifejezést adhasson. A vacsorát az óbudai Korona Vigadó disz- ervnében tartották meg. Megjelent azon Újlak és íbuda társadalmának szine-java, az óbudai és ijlaki társadalmi egyesületek küldöttségei, együtt nintegy háromszázan. Ott voltak többek között: Hanthy Haidekkcr ánios kerületi elöljáró, Szigeth Gábor, a Gázgyár gazgatója, Trauttmann Ferenc, a Bohn gyár gazgatója, Sándor Mátyás ezredes, igazgató, dr. lalogh Bálint esperes plébános, Veress Imre, a óvárosi számszók elnöke, dr. V attay József ny. :oronaügy észhelyettes., dr. Lugmayer József Jormányfötanácsos, báró üiószeghy Ervin őr­nagy, Baross Ernő ny. egyetemi tanár, Ransch- ierger Ferenc, a Péter és Pál Egyesület elnöke, Cakuk József főtitkár, továbbá az Újlaki és Hegy­vidéki Egyesület, a MOVE III. kér. társadalmi és »vészegyesület, az óbudai Petőfi Kulturház, az »budai Szent József otthon kiküldöttei és még okán mások. Hanthy Haidekker János kerületi elöljáró volt a első felszólaló. Nem kötelező udvariasságból, lanero attól a megbecsüléstől, tisztelettől athaitva, melyet Óbuda egész 'lakossága érez Hüttl Ká- oly működése és személye iránit, ragadta meg az lkaimat, hogy a kerület érzéseit tolmácsolja. Ezt ’z ünnepséget nem párt, nem társadalmi kör, ha~ tem az igaz barátok rendezték. Hüttl Károly ezt ( vele szemben megnyilvánuló szeretetet méltán érdemli meg, mert az ő zászlajára az alkotó munka van felírva, az ő jelszava a keresztény erkölcs, a nemzeti ideálok szeretete. Ilyen harcos katonákra van szüksége Óbudának, melynek pol­gársága a maga teljes egészében épp ezért fű­zött mindig és fűz a jövőben is nagy reményeket Hüttl Károly működéséhez. Lugmayer József dr. kormányfötaoácsos ke­resetlen, meleg szavakkal adta át Hüttl Károlynak az Újlaki Hegyvidéki Egyesület díszoklevelét A MOVE nevében Flóry Amát, a Szent József Ott­hon nevében Nagy Iván, a barátok nevében pedig Castelli Konit építész köszöntötte fel Hüttl Ká­rolyt, aki hosszabb, Óbuda különös problémáira kiterjedő és a Felvidék visszacsatolását is mél­tató beszédben válaszolt. — A mai viszonyok — mondotta többek kö­zött Hüttl Károly — nem alkalmasak névnapi ünnepségekre. Ma csak egy ünnepnek van helye, annak az ünnepnek, amelyen a Felvidék vissza­téréséért fejezi ki háláját és hazafias érzését minden igaz magyar. Ami eddig történt, az csak az első lépés. Méltatja dr. Balogh Bálint esperes plébánost, akiiről csak kevesen tudják, . milyen nagy érdemei vannak a Felvidék visszacsatolása körül. Tudással, lelkesedéssel, fáradhatatlanul szolgálta ezt a nagyszerű gondolatot, amely mindnyájunk örömére valóra vált. Lelkes szavak­ban emlékszik meg mindazokról, akik ebben a nagy munkában diadallal vettek részt, de külö­nösen a felvidéki magyarság visszatért lelkes ve­zéréről, Jaross Andorról. — Az örömmámorban sem szabad azonban megfeledkeznünk —■ mondta — Óbuda és Újlak égető problémáiról és ae eddig elért eredmények­ről. Elégtétellel állapítja meg, hogy a fejlődés nagy lendületet vett, megépültek Óbuda legfon­tosabb útjai, közöttük az ÁTpád fejedelem-útja. Hosszas küzdelem eredményeként elindult Újlak és Óbuda első autóbusza, a 29-es, melynek utas­forgalma már eddig is igazolta ennek a vonalnak létesítését és biztosítja további fejlődését. Ez rö­VBOßSL

Next

/
Oldalképek
Tartalom