Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-11-24 / 47. szám
2 Budai Napló 1938. november 24. Alapítási év; 1888. extis /lcosxorus káljhásmeslere Magyaros díszítésű Uj cserépkályhák, kandallók, takaréktüz- Vfiiiipcsi /IV/lflUIIinlról^ «...swsurus —---------------------------------------------- helyek, fayence falburkolatok, vaskályhák Cä%ßy'€l%ßMlM (lllKCIK H- . _ -e j ■ « I |i it Dorosxlay Gyula Kalocsai orválh Sándor I., Szent Janos-ter la sz. /qndr Készítményei _________ vi desen be is következén a vonal meghosszabbításával a Pasaréti-útig, hogy így létrejöjjön egy hatalmas körforgalmi üt.. — A jövő programja is gazdag. A főváros vezetősége komolyan törődik Óbuda és a Hegyvidék jogos igényeivel. Ezek kielégítésére egyre több helyet szőrit a vámosi költségvetésiben is. Tovább folyik az utak kiépítése. Rendeződni fog a Kaszásdűlő is. Ennél .a kérdésnél azonban az óbudaiaknak résen keli Jen niők, az illetékes tényezők ugyanis a Testvérhegy egy részét és a Kaszásdűlőt mezőgazdasági területnek akarják minősíteni, pedig ez súlyosan érintené a kerület érdekeit. — Óbuda forgalma — folytatta beszédét egyre fokozódó érdeklődés mellett — nem kielégítő. Feltétlenül sűríteni kell az 5-ös és 7-es villamost. Vissza kell állítani az indokolatlanul megszüntetett 51-es relációt és visszahelyezni a Fö-itérre a 9-.es végállomását. A 7-es autóbusz útvonalának bekapcsolódása az óbudai autóbuszforgalomba is elodázhatatlan szükség'. Azután a házadómentesség ügyére tért át. A házadómentes- ség 1939. december 31-én jár le. — A városrendezés kapcsán eddig csak kisajátítottak és házakat romboltak le. Módot kell találni arra, hogy meginduljon az építkezés: ezt csak a házadómentesség megfelelő biztosításával lehet elérni. Nagy megnyugvást jelent, hogy megtörtént végre az óbudai hídfő környékének szabályozása, most mér megvan minden reménység arra, hogy a legközelebbi jövőben megkezdődik a hid építése is, ami új irányt és hatalmas lendületet lesz hivatva adni Óbuda fejlődésének. Az előkelő közönség hosszasam és lelkesen tüntetett HüHl Károly mellett, akinek beszédét sűrűn szakította félbe a tetszés zaja. Végül dr. Balogh Bálint esperes plébános mondott köszönetét az őt érdemén felül méltató szavakért. Szerényen elhárítja magáról a dicséretet: amit tett, azt, amit magyar ember, kötelességből tette. A jövőben még fokozottabb mértékben fog dolgozni, hogy minden magyart magához ölelhessem' a régi. igazi — Nagymogyar- ország. Az ünneplő közönség a késő éjjeli órákig maradt együtt a leglelkesebb hangulatban. özv. Ujógh Árpádné Budapest. II., Blmbó-útl? Telefon; 154—426. Acélplombák mindenféle célra, nagyságban és színben. Szalagplombák. Ládaplombák. Hordólemezek.Plom- bazáró fogók. Jegylyukasztó fogók. -------- Konzervbontó kések. -------Az utóbbi hónapokban két alkalommal suhogott felettünk a vésztjósló halálmadár és ijesztgetett a legnagyobb rémmel, — a fejvesztett tömeg ,,pánik" őrületével. — A hatóságok bölcs előrelátással és szakszerű türelemmel igyekeztek a tő meget szervezni, oktatni, fegyelmezni, mindent megtettek, lamit e honban megtehettek, csak éppen nem utánozhatták a világkalmárok országát, Angliát, ahol még szeptember elején, Londonban és vidékén sokmillió gázálarcot osztottak ki ingyen a lakosság között. Hiába, ahol produktív munkával foglalkozik mindenki, ott van pénz, ott telik mindenre, ahogy én azt már harminc évvel ezelőtt megírtam. Most azonban csak a gázálarcról lesz szó, különös tekintettel a budai hegyvidék családi- és bérvilla lakóira, mert az egyedülálló és nem közvetlen egymáshoz simuló épületekben lakó felebarátainkkal egészen más szempontból kell foglalkozni. Feljogosít eme az önkéntes oktatásra az, hogy én a világháborúban, még' pedig az olasz fronton fcétizben ,,élveztem’“ végig légitámadást falu és tábor elten. (Az elsőnél meg’ is sebesültem és következményeit ma is sinylem.) Pedig mi volt az ahhoz képest, ami manapság lenne! A hegyvidéki családi és lakóházak bizonyos elméleti előnye az, hogy az ellenséges repülők nagysúlyú robbantó bombákat nem pazarolnának ránk, mert egy bomba többe kerül, mint néhány családi ház. Laktanya, vízmű, hadianyaggyár közelsége veszélyezteti a helyzetet. Annál több apró gyujtóbombát eregetnének ránk. Ennek védelmét ösmértették a hatóságok és ezt célozza nálunk is a közismert padlás-rendelet. Lényege az oltásnak: magát a termit gyujtóbombát csak száraz hámokkal lehet elfőj tarai. A körülötte meggyulladt, éghető 'részeket vízzel keli locsolni. Gáztámadás is a hegyvidéken egészen más körülmények között folyhat le, mint a sik, városi, lakott területen. Légáramlás és szél már az ellenség számítását keresztülhúzza, ép úgy van ez, mint ia bandzsa embernél, ide néz és oda lát.. Nagyon veszélyes lehetne nálunk egy gáztámadás teljes szélcsendben. Azon kezdem, hogy az u. ár. hadigázok nem is gázok, hanem sűrű, nehéz vegyianyagok többé-kevésbé látható és szagolható elpárolgása. Mint ahogy a kámfor ,vagy a moly ellen használt u. m. globol (helyesebben: paradiohlorbenzol) elillan, erős szagot terjesztve, úgy viselkedik a nehéz hadigáz is, csakhogy a mélységeket árasztja el. Ha már most. egy magasabban felevő hegyoldalon felrobban néhány gáz- bomba, akkor a nehéz gáz szélcsendben lefelé hömpölyög és terjeng', elárasztva, körülvéve a családi házaikat. Ha az ajtó és ablakkeretek (fali kéménylyukak nyáron) nincsenek jól. hosszú gu- loppal, vagy ,,zug" elleni vattakolbászokkal, vagy másként tömitve, akkor a réseken át a háziba is behúzódik. Ajtó, ablak közé chlormesz.es vízbe mártott rongyot, zsákot helyezzünk. Minthogy pedig a hegyvidéki lakók légitámadás esetén, igen helyesen, a jói bezárt ajtók és ablakok mögött várják a támadás végét, igen természetes, hogy a gázmaszlko'kat még a házban is felveszik és úgy 'bámulnak az elkövetkezendők elé. A bökkenő csak az, hogy kinek v.an. gázálarca, amikor a legolcsóbb 14 pengő, de a „garantáltan“’ jó 35—45 pengő, ami egy 'népesebb családnál már végzetesen nagy összeg manapság! Az én környékemen például csak egy vagyonos kereskedő mondhatja, hogy 3 tagú családja és házmesterpárja nem fél a gáztól, de ez a megnyugvás kemény 220 pengőjébe került. Mellesleg: néhány év múlva ezek a szekrényben őrzött, drága gázálarcok sem érnek majd sokat, ment a gumijuk elszárad, elrepedezik. Mindannyian olvastuk azokat a röpcédulákat, amelyeket még szeptemberben dobáltak le a mi repülőink. Ezek figyelmeztették a lakosságot: ,,Hogyan viselkedjünk légitámadás esetén” címen és többek között ama is ki,tanították, hogyan vegye fel mindenki a gázálarcát s ha nincs, akkor vízbemartott kendőt tartson az orra és szája elé s csak azon át lélegezzék. Hát ez helyes, de ki bírja ki egy vagy két órán át a keze, vagy két keze odaitartását, amikor aztán semmi mást sem tehet. Sokféle veszély fenyegeti az embert ily körülmények között, úgy, hogy mindkét kezére feltétlenül szüksége van. Rádió, Csillár, Villany - Molnár,Xl -Vá5irhelyJ Pä'-“tca. 1°; A kérdés olcsón megoldható, amint majd elmondom, de előbb nagyjában. meg- kel {ismernünk a haireigázokat. Phosgen,: rothadt széna szagé; yperit: imustársziagú; tévhit: muskátli szagú; cián (ikéksav): keseríimaodula szagú. Ezek hatóanyaga sorrendben.; klór, foszfor, arzén és kéksav. Minthogy ae, ellenség több, mint bizonyosan mustárgázohat (yperit, foszforméreg) fog permetezni s az ezáltal megfertőzött tárgyak érintése csontig ható fekélyeket okoz, .ami ’©Llen csak a különlegesen preparált cipő, ruha és álarc véd de amely- méregnek azonnali ható ellenszere a chlórpuder, klórmészpor, tanácsos manapság nem burnótszeleneét, hanem klórmészpor-dobozt a zsebbe csúsztatni. Ez a mustar.gaz, yperit. vagyis foszforméreg 'azonban csak kint a szabadiban, napok múlva is. a permetezett helyen veszélyes, a szobában csak akikor, ha beviszik cipővel, vagy valami tárggyal. Most azonban szobában 'kuksoló budai hegyilakóikról van szó, alekínek nincs gázálarcuk, se pénzük, — reménységük azonban mégis lehet, ha a következőket szerzik be. Mindenki látott már nagy túrákat végző autósoknál porvédő álarcot (kámzsát). Ilyen, vászonszeríi erősebb, de olcsó anyagból készült fejzsákon, mely & nyakig ér és ott zsinórral összefűzhető és leköthető, a szemnek megfelelő részen celluloid ablak van; a száj és orr táján egy jókora ökölnyi kidomborodó és lyukacsos rész, cpp oly am mint a nagyobb női melltartó. Ebbe a kidudorodó, lyukacsos száj részibe teszünk néhány ri.tkaszövésű, öGszegyömöszölt pamutzsebkendőt, annyit, hogy jól kitöltse a kidomborodó részt és a fejre húzva, a szájat és orrúinkat teljesen és egy bizonyos nyomással lefödje, — annyira, hogy csak ezeken a zsebkendőkön és a lyukacsos zacskón át tudjunk lélekzenii. Azután a nyakon lekötjük a kámzsát, természetesen nem túlszorosam, mert a fej vérkeringését akadályozza és kellemetlen is; Vész esetén azokat az összegyömöszölt töltelék zsebkendőket nem szárazon, hanem egy alább megjelölt vizoldatba áztatva és gyengén kinyomva helyezzük el úgy, hogy sokáig nedvesek maradjanak. Mibe áztassuk ezeket a- töltelék zsebkendőket, vagy akár egy nagyobb darab összegyömöszölt kendőt, porózus törülközőt, stb. ? Hoigy mibe áztassuk, azt is előbb meg kell magyarázni. A mérges gázok alapjukban véve savhatásuak. A savakat pedig Inghatással lehet közömbösíteni. Áztassuk jól át szódabiikarbónás vízben, hai ez nincs, akkor közönséges u. n. mosószappanos, konyhaszappanos vízben. A száj és orr elé tiszta vizes összehajtott zsebkendőt teszünk. Minthogy az eljövendő háborút semmiféle formalitás, vagy hadüzenet nem előzi majd meg, hanem valószínűleg éjjel, váratlanul lep meg bennünket a támadás és igen könnyen meglehet, hogy a vízművek már nem szolgáltatnak vizet, vagy víz egyéb körülmények folytán nincs kéznél, akkor a természet maga gondoskodik, a végső szükségben elfogulatlan és életét féltő embernek megfelelő folyadékról, s ez a vizelet. Ugyanis a vizetletben levő alkatrészekből a levegő hatása következtében szénsavas ammóniák fejlődik, ami al- kalikus (lúgos) vegyhatást hoz létre és a fent- magyarázott folyadéknak megfelel. Mindenesetre közvetlenül az orrunkra és szájunkra előbb helyezhetünk egy lapos, széles, tiszta, akár száraz zsebkendőt vagy vattát. A leirt gázálarc néhány pengőből előállítható s azt teljesen felszerelve, akár állandóan,, kényelmesen. a zsebünkben hordozhatjuk. Ha valaki még jobban akarja biztosítani gázálarcát, akkor vegyen néhány fillérért vízüveget és kenje be vele n’.car az egészet, csak az ablakot és a kidudorodó szivórészt. melyen át lélekzünk, hagyja szabadon. Arról is hallottunk, hogy vapnak bizonyos vegyiszerek, amelyek segítségével meg lehet állapítani, hogy a külső levegő gázmentes-e vagy sem. Hosszadalmas eljárás. Sokkal egyszerűbb, ha néhány kis kalitkában 1—2 verebet tartunk. Az egyik kalitka kint van., láthatóan, a kertben, a másik a hallban, a harmadik a belső szobában, ahol mi remegünk. Elhihetdk, hogy ezek a kis állatok pontosan regisztrálják a helyzetet. Séiák a Varban Közli: CZEBE JENŐ dr., 1. kér. elöljáró. A Várbeli elöljáróság épülete A várbeli elöljáróság épülete egykor Buda városháza volt. Közvetlenül a törökök kiűzetése után épült újra Ceresola Venerio császári építész tervei szerint 1692-ben. Az épület 1723-ban leégett, de Kair Mátyás építőmester tervei szerint újráépült. Neppauer Máté építész 1774-ben emeletet épített rá. Külső architektúrája ennek a komák ae ízlését viseli. Akkor épült barokk-stílű lépcsöháza is. A két építési évet a 'legutolsó restaurációig (1853) a sarokerkóly-eken volt feliratok hirdették. A keleü sarokerkély felirata így szólt: DOMVS VTIL1TATI PVBUCAE RESTAVRATA <„Ez a ház közhasználat céljaira újjáalakíttatott .”) Alatta kétfejű sas díszlett: Sub umbra alarum iuarum (,, Védőszárny aid árnyékában“) szövegű felirattal, amelyet a néphanag 1860-ban éltávolított. A felirat nagybetűi az 1724-es évet adják kj. A nyugati sarokerkély felirata 1774-ből való. „JURATA CIVIUM FlbECLAREBlT." XI. Kelemen pápa kegyelméből 1715-ben ala- mizsnás Szent János alexandriai pátriárka ereklyédnek egyrészét a pozsonyi Szt. Márton templomból Budára szállították. Elhelyezésükre a városházán külön kápolna épült, az úgynevezett atamizsnás Szent János kápolnája, melynek helyét, az épület tárnok-utcai szárnyában a tetőn, egykorú kis haranigitorony jelzi ma is. Az ereklyéket fényes ünnepségek között vitték 1715. július 7-én a Császárfürdönél horgonyzó pozsonyi hajóról a Naigyboldo gasszon,y templomába, onnan pedig, a szentmise után, a városházi kápolnába. A kápolnát 178e-ban II. József rendeletére bezárták és profanizálták, majd a városi tanács kérelmére 1824-ben. a városi foglyok részére szolgáltatandó istentiszteletek számára átengedték és e célból 1826-ban újra felszentelték. 1850-ben. a városi levéltárat helyezték el benne. Buda és Best egyesítése, vagyis 1873. óta az épület az I. kerületi elöljáróság székhelye. Buda látképe a XVII.»ik században, a török uralom alatt A háttérben Pest városa látszik, balról a romokkal teleszórt Margitsziget, majd a felső-előváros, a mai Lukács- és Császáirfürdő előtt. A Várhegy lábánál, a mai Attilái (utca vonalában házsor állott: a hátsó előváros, mi,g az előtérben török temető látható, körülbelül a mai Karátso- nyi-utca tájékán. A királyi palota kertje fölött a karcsú István- torony látható, amelyet V. István, király, vagy István, I. Lajos király öccse 'épített. Ettől balra a 'lapostetejü, híres csonka-torony, melyet Zsig- mond ikirály-c&ászár kezdett meg, de a király be-, következett halála miatt nem fejeztek be. A torony aljában tömlöcök voltak. Itt volt fogva — Bonfini, Mátyás király történetírója szerint — Viktorin, Podjebrád György cseh király fia és néhiányszáz foglyul esett cseh rabló. Az István- torony mellett Mátyás király 'palotájának felső része, a Csonkatoronytól balra pedig a Zsigmond király által épített fris-palota egy része látszik. A fris-palota mellett kőhíd volt, amely a királyi palotát a Vár másiik, lakott részével összekötötte. Kisebb torzításoktól effltekiotve, a helyzetkép meglehetősen hű. Feltűnő a mecsetek és templomok nagy száma, de ezeket a kútfők ellenkező adatai és megjelölései miatt meghatározni nem lehet. A Mátyás-templom régibb, mint a bécsi Szent István Székesegyház A Nagy boldogasszony, vagyis Mátyás templom eredetéről" bizonyosat nem lehet megállapítani. A budai német polgárokkal 1392 körüli kötött peregyezségDöl az tűnik ki, hogy a templom eredetileg a németeké volt, ők adták annak felszerelését. A ‘templommal foglalkozó ’•legrégibb okmány 1255. július 25-én kelt és ebben róla, mint „építendőről“’ esik szó. Felépülhetett mintegy 10 év alatt, mert IV. Béla 1269-ban kelt okmányában már az újonnan épült templomoknak juttatott bizonyos előjogokat. Bár a bolthajtásokon és a templom; egyéb részein a XIII. század építésmodora látszik, alig hihető, hogy mai alakját kezdettől fogva kapta. Valószínű, hogy Lajos, 1 vagy Zsigmond Vcirály hozzáépítésekkel bővítették, Mátyás király pedig, akinek címere az 1476-os évszámmal az egyik déli toronyablakban látható, ja templomot új torony és kórus építésével befejezte. Építésében a templom megelőzte a bécsi Szent István dómot, amelynek kápolnáit 1340-ben szentelték fel, míg a Nagy boldogasszony templom ismert legrégibb plébánosa már 1257-től 1270Vg tevékenykedett. Itt volt III. Endre ravatala felállítva. Mátyás király itt tartotta esküvőjét Beatrix-szal, királyaink itt hallgattak vasárnaponként szentmisét, itt hirdették ki az ellenségnek szóló hadüzeneteket és itt ülték meg a diadalmi ünnepeket. A templom körül több kápolna állott, déli és északi oldatán pedig hajdan temető volt. 1541-ben, Budának a török által való megszállása után, a. templomot mecsetnek használták é® csak Buda visszafoglalása után adták vissza, mint egyetlen épségben maradt templomot, korábbi rendeltetéséinek. Két hónappal a Vár visszavétele után, 1686. november havában jezsuiták telepedtek le a Várban'. 1687-ben átadták nekik a templomot, mely eddig a ferencrendieké volt. Széchenyi György esztergomi érsek 1687-ben kelt három alapító levelében jezsuita kollégiuminak, akadémiának, papnöveldének és világi nemes ifjak részére koravik- tusnak felállításáról intézkedik. 1688-ban épült a templom északi részén a kétemeletű kollégium, felső részében a páterek számára való lakással, alsó részében az iskolák, konyhák és egyéb helyiségek. 1712-ben épült az alsó folyósón a múzeum, az ebédlő és a várfal felé a kisebb kollégium a hálószobákkal. 1723-ban a nagy budai tűzvész alkalmával a templom teteje leégett. A nagy toronyban négy harang megolvadt, a homlokfal a Fehérviáini-ikapunál lévő lőportár felrobbanásai folytán leomlott, áttörte a boltozatot, összetörte a kórust és az orgonát. Hasonló sors érte a papnöveldét és a kon- viktust is, amelyet újra kellett építeni, de most már a templom déli oldalára. A templomot helyreállították, tornyát 1725-ben kupolával fedték. A templom rozzant tetőzetét és tornyát 1845-ben fedték át újra, A templom előtti Szentháromság-oszlop 1715- ben épült a régi, egyszerűbb helyén, amelynek alapkövét 1700-ban fektették le s amely innen Óbudára került. smarz paoiaii i. matrac 1. Horthy Miklós-ut 18* r ' olty László kertépítő II, Hadapród u 2 Telefon: 164-431 Kerttervezés, építés, karbantartás — Díjmentes ajánlat Hol vásároljunk, a pesti Lánchídfőnél Bőröndös, bőrdíszműves schOnfeld es Klein FINOM BŐRÖND ÉS BÖRDISZMŰÁRU KÉSZÍTŐK V., Akadémia-utca 1. Tel.: 327-577. Akadémiával szemben. „Growe“ a legrégibb magyar tomp- és k a I a p g y á r. — Alapítási év 1865 ■ — Kérjen GHOWE kalapot _______ BRANDSTCT1ER FERENC és TSA. i '■ LAKBERENDEZŐ MŰHELYE 11 Sä A budai hegyvidék és a légíháboru Irta: gróf Berényi János Megnyílt a Budagyöngyegarázs a volt Budagvöngye vendéglő helyén: 1., Budakeszi-ut 11., a Belvedcre-rel szemben. Tu ajdonos: Major Dániel.
