Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-09-22 / 38. szám

1938. szeptember 22. Budai Napló 3 Mielőtt kelengyéjét beszerezné ===== leérjük, látogassa meg a rövid idő alatt nép­szerűvé vált Finom Holmik Boltját V., Rudolf tér 4/to. (Pozsonyi útnál), hol a leg­kényesebb igényeket kielégítő minden egyéb szükségletét is, úgymint parcellán, étkészletek, ezüst- és kinaezüst evőeszközök, ezüsttárgyak, valódi csipkék, szőrmék, szőnyegek, • bőráruk stb, új és alig használt állapotban alkalmi áron beszerezheti. TELEFON: 325-100 Nagyszabású előadás a Szentimrevárosi Tanonc Otthon javára A sz^ntimrevárosi Tanonc-otthon, amely of a XI. kerületi Vöröskereszt választmány fáradhatat­lan elnöke, dr. Duday Alajos kerületi elöljáró ho­zott létre, a múlt év decembere óta folytatja ál­dásos működését. Az otthon az Al'bert-iitcábain van és ezidősze- rint huszonnyolc fiaiul lakója élvezi a Vöröske­reszt választmány gondoskodását. A felügyeletet egy erre a célra alkalmazott gondnok végzi. Az volt az elgondolás, hogy erre az állásra állásta­lan diplomást, vagy tanulmányait végző egyetemi hallgatót állítsanak: Duday elöljáró az utólbhi mel­lett döntött és a gondnoki teendők végzésével egy fiatal egyetemi hallgatót .bízott meg, aki dereka­san meg is állja a helyét. Az otthonnak, — bár szerény keretei között is hiánytalanul el tudja látni huszonnyolc lakóját — még küzdenie kell a kezdet nehézségeivel. A szükséges anyagi fedezetet társadalmi úton terem­tette elő Duday Alajos dr. lelkes buzgósága és az ö érdeme, hogy az érdeklődés az új intézménnyel szemben nemcsak nem Lankadt, hanem állandóan növekedőben van. Ennek tudható be, hogy Gyárfás Gyula, á Simplon filmszínház tulajdonosa, előadás rendezésére teljesen díjtalanul engedte át helyisé­geit. Az összes jegyeket felajánlotta az Otthonnak azzal, hogy a költségeket a filmszínház vállalja. A Vooröskereszt választmány hálával fogad!:. Gyárfás Gyula, szép ajánlatát és az előadás meg­tartást október 2-án délelőtt fél 11. órára tíízite ki. A gazdag műsor összeállításán most dolgozik a rendezőség. A műsor keretében egy érdekes fil­met is lepergetnek, amelyet a Simplon filmszín­ház igazgatója szintén díj tálamul bocsát a ren­dezőség rendelkezésére. CSAPKAI ERVIN könyvkötészete könyv- és papír keres kedése I., Attila~utca 23. Krisztinavárosi templommal szemben. Magyar perzsa: 11.. Fő-utca 80. Turáni Telefon: 151-579. K.iR vesznek. részt asz óbudai Árpád-gimná- szium építésében Legutóbb ismertettük a III. kerület új gimnáziu­mának terveit, most pedig már arról számolhatunk be, hogy a munkálatok túlnyomónészét vállalatba adták és így az épikezés rövidesen megkezdődik. Megbízást kaptak: Hesz Lajos kőműves-, vasbeton-, szige­telő- és keritésmunkára; Töke György az ácsmun­kára; Kozma András a mükömunkára; Petik János a bádogosmunkára; Radhó János az asztalosmun­kára; Schlitz Ede a lakatosmunkára; Bielek Károly az üvegesmunkára; Glalz András a külső üveges­munkára; Klekner Lászlóné a külső lakatosmun­kára; Pázsy József -az üvegbetom munkára; Kovács József a fapadozati munkára; Császár Imre hézag­mentes padlózó munkára; Haidekker Sándor a kéri tés lakatosul unkái ra. A kőfaragó, mfísaobrász, mázoló, burkoló, szobafestő, redőny, műmárvány és felirati táb­lák munkái zártkörű versenytárgyalás útján lesz­nek kiadva. Éíe/éí, nyugalmát, vagyonát védi a jó drótkerítés Készíti: Hutter és Schrantz R.T. Budapest, X., Gyömröi ut 80. Városi mintaraktár: VI., Vilmos császár-út 63. ^ Nemxcll Önállósítást alap támogatásával II., Mcirglt-Körul 43. alatt iskolakönyvek éi iskola- könyv és pespirkereskedést nyitottam, szerek nagy választékban VITÉZ* CáSZCÓ. Telelőn 167—742. iiuiiillllliiiiiiliiiiiiiiiilllliHlllllimilllllllll Lelkesen ünnepelték Petracsek Lajost születésnapi vacsoráján Szombaton, szeptember 17--ón lünnepségre gyűltek össze a budai társaskörök vezetői meg a budai kereskedő és iparos polgárság mintegy 15(1 képviselője az Öreg Diófa vendéglő nagytermé­ben. Petracsek Lajos dr.-t a szeretett budai képvi­selőt ünnepelték születésnapja alkalmából és ezt az alkalmat az egybegyűltek felhasználták arra, hogy tiszteletükről és ragaszkodásukról biztosít­sák a rendkívül népszerű képviselőt. Paczek Jenő gyógyszerész, a tabáni egyesü­let vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd a Tabáni Daloskor, Borsos József karmester veze-- tés alatt, rendkívül szabatos és szép előadásban üdvözölte a születésnapját ünineplö Petnaosieket Ezután sorban emelkedtek szólásra a különböző budai egyesületek és társaskörök képviselői, hogy meleg hangon, igaz szeretettől áthatott szavakkal biztosítsák az ünnepeltet törhetetlen ragaszkodá­sukról. Paczek Jenő után Rebenyák István, a HONSZ. - hadirokkantak, özvegyek és hadiárvák — ne­vében /köszönte meg azt j a szeretettet, amellyel az ünnepelt képviselő és törvényhatósági bizott­sági tag viseltetik a kispolgárság iránt. Hűséget fogadott Petracseknek, aki kilenc éve képviseli a kerületet és akihez senki sem fordulhatott soha ügyes-bajos dolgában anélkül, hogy meghallga­tásra és segítésre ne talált volna. Kovács Lajos igazgató a Budai Hegyvidéki Társaskör nevében, ifj. dr. Lejthényi László a Zugligeti Egyesület nevében mondott üdvözlő szavakat. Szászhalmi- Seidl József a XI. kerületi frontharcosok és ha­dirokkantak nevében, valamint a távollévő Becsey Antal nevében is, aki csailádi okokból nem jelen­hetett meg a vacsorán, üdvözölte Petracseket. Gei­ger Gyula a Virányos-Kútvölgyi Egyesület, Ván­dór Mihály dr. az Istenhegyi Egyesület és a Kis- svábhegyi Egyesület, Mezey Mihály a Budai Ker­tészeti Egyesület, Császár Jenő az E'MSZO nevé­ben, Bieber Ignác a Fa-rkasvölgy, a Mártonhegy és a Németvölgy polgárságának nevében, Sógor József építész az I. kerületi Iparoskor, Bodó Pál a budai kispolgárok nevében, végül Zakar Ferenc, a Pénzintézeti Központi igazgatóhelyettese, bará­tai és tisztelői nevében üdvözölte ékes szavakkal az ünnepeltet. Petracsek Lajos lelkes taps és éljenzés köz­ben emelkedett szólásra. Amikor helyéről felemel­kedett, virágokkal halmozták el. Beszédében hit­vallást tett Imrédy miniszterelnök politikája mel­lett. Imrédy Bélában a magyar nép olyan vezetőt talált — mondotta, — aki magyar politikát csi­nál, krisztusi értelemben vett keresztény politikát és mindezt áthatja rendkívüli gazdasági tudása és pénzügyi zsenialitása. Ezekben- a nehéz napok­ban, amikor a magyar nemzet létérdekei forognak kockán, amikor végre megvalósuláshoz érkeznek, legalább is részben, nemzeti álmaink, nem állhatna megfelelőbb ember a kormány élén, mint épen Imrédy Béla, akit -követni minden becsületes ma­gyarnak kötelessége. Ezután politikai programot adott Petracsek Lajos, hét pontban foglalva össze azokat a legsürgősebb teendőket, amelyeknek a kormány munkáját irányitaniok kell a -nemzet ér­dekében. Szűnni nem akaró taps és éljen köszönte meg Petracsek Lajos nagyszabású beszédét. Utána a Tabáni Daloskör adott elő néhány énekszámot, tökéletes precizitással. A társaság még sokáig ma­radt együtt, melegen ünnepelve szeretett -képvise­lőjét. Diáksapka D felszerelve, előírásos tormákban M. Somorfat Karoly II., Margit Kárul 7. Úri- és nőldivatűzlet lei.: 358-154 Buda mint Pest „West-End“-je Irta ^Bevilaqua Borsody Béla AZ ÚJJÁVARÁZSOLT SPOLARIGH-ZQLDFA ÉTTERED - SÖRÖZŐBEN I. KRISZTIN ATÉR 9 Szombathelyi Balázs Kálmán cigányzenekara muzsikál A régi jó SPOLAR1CH konyha ! követség és a pápai Nurutiatura. It van a miniszter­elnökség, a honvédelmi, a külügyi, a pénzügyi és a kereskedelmi minisztérium, még az új ipari mi­nisztérium is idetelepedett Itt, a Szent Korona történelmi árnyékában hú­zódik ma is az 1830-as években meggazdagodott pesti polgárság első villavárosa, a Svábhegyen. Az új Lágymányos, az egész Hegyvidék, a be­épülő Rózsadomb a romantika, a régiség, a zöld, a jó levegő jegyében épül ki. íme: Buda mint kö­zépkori és mai „pesti Westend’’. Nos: mi az oka a Westend-ek keletkezésének? Massány Ernő, a Meteorológiai Intézet kitűnő igazgatója adta meg minderre a feleletet: Nyugat- Európa és vele együtt Magyarország, illetőleg a Dunántúl, azaz Buda, vagyis Pest a jó levegőt Nyu­gat felől, a La Manche csatorna felől kapja. Pá­rizs nyugati fele csakúgy előbb kapja a tenger felöl a szelet, mint Buda. Az ember ezt tudat alatt, ösztönösen veszi tudomásul. Minden város így alakul ki Ny ugat-Európában, vagyis ott, ahol a nyugati szelj árás jó levegője az uralkodó szét. Az újkori városrendezés csak meteorológiailag szá­mítolja le ezt a tényt, ha tudniillik helyes irányba tereli a városfejlesztést, vagyis azt csinálja, amit a város maga ösztönösen csinál. Buda, a zöld, illatos kert, a regényes, ódon kedves Buda azért épül fel napsugaras, levegős új házaival megint csak új „pesti Westend”-dé. Vér nem válik vizzé. Az utcák és a téglák is kö­vetkezetesek, a város tüdeje, idegzete és lelke nem változott kétezer éve, hiszen még a római Aquin- cumnak is a nyugati fele az előkelő fertály és az északi fele („Aquincum West” és ..Acuincum Nord’’) a mulatófertály. Amivel eleget mondot­tunk. Erről fog szólni legközelebb megjelenő köny­vünk, Pest, Buda és Óbuda régi. újabb és legújabb nemzetiségi, szellemi, kereskedői, kézművesség! és mezőgazdasági fertályainak városfejlödéstörténete, illetőleg fertálytörténete. Régi tapasztalat, hogy az európai városok régi, előkelő városnegyedei mindig a város nyu­gati oldalán íeküsznek. A Nyugati Vég, a IVe.st- End minden nagyvárosban fellelhető, illetőleg ott v'an. Ezzel szemben a Keleti Vég, az East-Erut mindig a lármás, nyugtalan, legkevésbbé előkelő városnegyed, vagyis fertály. Ebben laknak a min­denkori legújabb bevándorlók. Innen származnak befelé a városba, társadalmilag és anyagilag emel­kedő életük, beérkezésük során. Ugyanez a tapasztalat azt i-s mutatja, hogy mindig a városok északi felvége, a Nord a tisz- tesebb, dolgozó szegénység fertálya, egyben azon­ban a bűnöző aljanépé is. Az úgynevezett „nyo- morvárosok” mindig a Nord-on varrnak. A Surf a városok falusiasabb, parasztibb fertálya. Ez a megállapítás, főleg jól megfigyelő uta­zók, világlátott emberek és -az ilyesmi megfigye­lésére hajlamos írók és újságírók számára már régen közismert dolog. Felesleges, hogy a Berlin Nord, avagy a Berlin Moabit, vagy akár a párizsi Charenton, a Port Maillot, a Port Glignancourt, avagy a londoni Soho és a White-Chapel, valgy akár a newyorki Haarlem fertályaira hivatkoz­zunk. Nézzük meg Pestet és -nézzük meg Budát, az 1873-ig egymástól független, közigazgatásilag különálló várost a hozzájuk tartozó harmadik vá­rossal, Óbudával egyétemben és azonnal a leg­meglepőbb formában látjuk azt, amiről fentebb szóltunk. E szempontból ki fog derülni az, hogy noha Buda a középkortól kezdve apáink fiatalságáig, 1893-ig Pesthez viszonyítva legalább is olyan ide­gen város, mint Londonhoz Madrid, avagy „Makó­hoz Jeruzsálem”: 'mégis Buda- a West-End Pest számára. Nézzük csa-k Pestét és pedig először magát az 1890-es évek közepéig bástyás falakkal körül­vett .vizes vá-rosárokkal kerített, dobogós kapu­it idakoin megközelíthető Pestet. Már ezen a zári, kapus-árkos tulajdonképeni városon is pontosan ott van ;a 18. században mindaz, amit a fenteb­biekben mondottunk. A zárt Belváros előkelő nyu­gati fertálya, a -régi pesti West-End, a régi pesti Feldunasor, vagyis az egykori Hajóhidtól délre -eső rész, az, ami a Városháza, vagyis a mai Pia­ristaház körül vám. Ez volt a régi város legváro- siasabb, legurbániusabb fertálya. Itt alakult ki a régi patrícius családok élete. Ami ettől északra volt, vagyis ami a mai Petöfi-tér és a mai Deák Ferenc-utca, azaz az északi városfal vonala között volt már a 18. szá­zad végén, az a régi pesti Mulatófertály. Itt volt a Sétáló Erdöcske és a Hídpromenádé, a hírhedt játékbankos kávéházak helye. A városfalon kívül volt az állatviadalos Hetztheatrum, a kra-jcá- ro§ Színház, a Bábszínház. Ez már Pest Nord 1790-ben. Az ekkortájt keletkező Leopoldváros is ilyen Nord még, mert akkor még korántsem Pest bankos, posztós, törvényházas Cily-je, hanem Uj- piac a mai Erzsébettóren, ácsudvar és tutaijki-kötö, deszkáspiac a mai Qiszágház környékén. 1815-től kezdve a Mayerffy serfözöház révén itt indul meg az északi Gyárfertály kialakulása. Itt fejlődik ki a pesti munkásváros, Újpest és a bűnöző város, a hírhedt régi Angyalföld. Ez a „Pest Nord". Az, ami ugyanekkor Pesten a Keleti Vég, az máig magán viseli a Pest East End jellegét. A Hatvani Kapun túl az 1800-as évek elején már ott van a mai Nemzeti Színház helyén a züllött Belez- nay Kert mulatóhelye. Az egész fertály országúti jellegű, a József-körút, illetőleg a Kertész-utca vonala a Kertész fertály és ennek káposztás--kert- jeá. E városrész megőrzi a jellegét a Keleti Pálya­udvar kiépülése után is. Itt épül fel 1896 táján az amerikai tempóban, földből kibújó „pesti Csiká- gó”. A régi lóversenytér mellett máig ott van a Száz Ház, az 1880-os évek Pestjének hírhedt nyo­mortanyája. Temető, az új zsibárus piac; a Teleki tér, a Kisfuvaros és Nagyfuvaros-utca környékén a fuvaros-fertály, beljebb a kézművesfertáJy a Józsefvárosban, nos, ez a Pest East-End. Ugyanakkor azonban a Józsefváros nyugati része mint külön előkelő West-End alakul ki a. Nemzeti Múzeum körül. Ez a máig álló Mágnás- fertály a Nemzeti Lovarda és a régi képviselő- ház körül Ide csatlakozik a pesti Sorbonne, ille­tőleg a pesti Diákváros, a Közép-Józsefváros. A Pest Sud a régi Belvárosban a Ráefertaly, a mai Szerb-utca vonalától délre .ahol máig a hírhedt emlékű zugutcák őrzik a Pest Dél veretes Alvég voltát Innen- délre a Ferencváros a 18. •század végén már cigányfertály, halászfertály, tejes-majoros „Milchmayer”, azaz „Millimári fer­tály", timárfertály, temető, gyertyagyár, majd petróleumgyár, vágóhíd, marhavásártér. Az 1890- es években a régi Kispest és a régi Erzsébeti alva a hírhedt, „Csibészfertály” és ,,Jasszfertály” egy­kori „Nyomorváros”, -tipikus „Pest Sud”; az, amit a régi nyelv „Pestalja Haiior',-naik, illetőleg „kemencealja lator”-nak nevezett, amikor a Pest név kemence jelentése még élt. Mindezzel szemben Buda már alapításának kezdetén — mint a szembeniévé Pest Wes>t-End-je — a 13. század végén már Királyváros, mint a párizsi West-en lévő Louvre, Nemesváros, mint a párizsi Marais és a párizsi polgárvároshoz nyu­gat felé eső Nemesváros, a Faubourg Saint Ger- rriain. Buda a Polgárváros, a Cité, mint Párizsban a Les Boulevardes. Bámulatos, hogy mindez áll magára a Várra is, mert középkori nyugati része a Ldtinus Fer­tály, azaz az olaszok és franciák fertálya, keleti része a Zsidófertály, a Ghetto. Buda 17—19. szá­zadi Sutf-ja a Rácváros, vagyis a Tabán. Buda Nord-ja a Horvátváros, ai „Krobotok városa” és a falusias Országút és a falusias Újlak. A 18. szá­zadban ugyanitt van a Kapásfertály és Óbuda a Zsidóváros, egyben a szöllöművesfertály. Viszont egész Buda mindig a történelmi ka­tonai, királyi, nádori, helytartótanácsi, koronázó város. Máig itt vau az ország históriáját őrző Or­szágos Levéltár, a 'katonai múlt két őre, a Hadi- Múzeum és a Hadi Levéltár. Ide húzódott a sok KIZÁRÓLAG A RÉGI HELYEN: H., Margit-feörút 6. 30fa N*fY ****? SÍ(g t. Zöldségei, tojást „Mezökert“-|l?l. ,V; JÄÄ *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom