Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-09-22 / 38. szám

2 Budai Napló 1938. szeptember 22. Alapítási év ; 1888. SSÄ KÁCYHASMESTEUE Horváth Sándor Uj cserépkályhák, kandallók, takaréktüz- helyek, fayence • falburkolatok, vaskályhák I., Szent dános-tér l/a sz. Müvésszi ricigyarus aiszue^u agyagul unkák Ooroszlay Gyula kalocsai tanár készítményei RÉGI VILÁG ■■■■■■ A mai izgalmas napokban könnyebb vissza­találni magunkat ia 90 év előtti lázas hangulatba, mint békés időkben. Háború előtt állt az ország. Becs biztatására Jellasich elindult szedett-vedetf seregével a magyar főváros felé és a háborús láz az 1848 szeptemberi újságok hasábjain keresztül megremegtette a nemzet testét. Jellasich, a bécsi udvar pribékje szeptember közepén kiáltványt adott ki a kormány ellen. Erre a kiáltványra válaszol a hivatalos „Közlöny” szeptember 19-i száma a következőkben: A MAGYARHONI POSTAHIVATALOKHOZ. Biztos tudomásomra jött, hogy a párt- ütő Jellachich hajtogatási szándékból ha­zánk minden postaállomásaihoz nagyobb paquettekben zágrábi izgatóröpiratait szét­küldöz tette; mihezképest a legszigorúbb fe­lelet terhe alatt meghagyom, hogy ezen proclamatiókat foglalják le, szétosztásukat lehetetlenítsék és azokat összeszedve, az országos rendőri hivatalnak, Pestre, bekül­deni ei ne mulasszák. Kelt Pesten, szeptember 18-ikán, 1848. Orsz. rendőri hivatal igazgatója Hajnik Pál.” BÉCSI LAPOK A MAGYAR SZABADSÁGÉRT Az udvari kamairillának az a sakkhúzása, hogy a magyar nemzet kivívott szabadságának vissza- rablására Jellasichot küldi az országra, magában bécsben is felháborodást keltett, legalábbis az ottani Lapok egy részében. Erről az Életképek szeptember 17-én közöl tudósítást Pap Gábor tol­lából, aki a lap bécsi tudósítója volt. Lássuk, mi­képein viselkedett a bécsi sajtó a magyar szabad­ságmozgalommal szemben. „A bécsi időszaki sajtó kezelőinek nagy része a Közös-szabadság létesítését tűzte Ki főczélul. Épen ez az oka, hogy a lakosok magyarok iránti ellenszenve daczára, a lapok nagy része érdekünket védőleg, füg­getlenségünk mellett szólal fel. Különösen ki emelendők a „Constitution“ ladical szel­lemű . s kitűzött czéljáboz elvével követ­kezetesen haladó lap — melly »iossuth Hírlapjával bátran kiállja a versenyt, s ma­gyarországi rovatát Pestről Töltényt Mik­lós jeles hazánkfiának eredeti levelezése képezendi, ■— továbbá a „Gerad“ aus mellyben több jeles, hazánkat érdeklő czik- Kek közöltetneK, s a magyar ügy iránti sympathia felköltését czélozza, — a „De­mocrat“, mellynek mai száma is lengye­lek, magyarok s olaszok elleni hálátlan­sággal vádolja Ausztriát, — a „Politische Courir“ s ,,National Zeitung“. — Ézek mind becsületes irányú s szabad­elvű lapok, védik a magyar függetlenséget, mert jókor belátták, hogy az udvarpárt által felbőszített rabló-csordák gyilkolása s pusztítása, a katonai hatalommal zsarno­koskodó Jellachich nak fondorkodása az önmagával ellentétbe jött dynastiát emel­heti csak, s győzelmével óriás sebet ejtene Ausztria szabadságán is. Az „Österr. Allgemeine” is kezd észre térni, s .most, mikor a német lakosokat el­vérezni hallja, megváltoztatja eddigi irá­nyát, s philippicát ír a ráczok ellen..., a nélkül azonban, hogy visszahúzná a ma­gyarok ellen szórt méltatlan gyanúsításo­kat. A „Wiener Zeitung“ aljas, irány nél­küli lap, .minden czikket befogad, mellyel hasábját töltheti, többnyire azonban elle­nünk agitál. A „Gedssel" és „Presse“ rút rágalmakat szórnak ellenünk... holott az utóbbinak a „Democrat“ szerint Schütte — a szabadság érzéséért kiutasított Schütts is főbb dolgozótársai közt van. Még a „Freudenblatt“ is politizáln kezd, s a be­teg Magyarországoni sajnálkozásában Jel- lachichot Budapestre küldi, reczeptet praegcribálni. Kár volna szegényt Buda­pestig fárasztani, majd helyébe megyünk mi, de tudom, hogy nem köszöni meg. MIT KÉRÉS JELLACHICH PESTÉN De azért a humor ezekben a nehéz napokban se halt ki. Példa erre Jókai cikke az Életképek „Charivari” rovatában: „Ugyancsak ijedeziink, hallván: hogy Jellachich Pestre készül — írja. — Váljon özv. Ujágh Árpádné Budapest. II . Bimbó-út 17 Telefon; 154—426. Acélplombák mindenfele célra, nagy­ságban és színben. Szalagplombák. Ládaplombák. Hordólemezek. Plom­bazáró fogók. Jegylyukasztó fogók. --------Konzervbontó kések.---------­mi ért jöhet ide ? Csak nem akar tán di­vatlapot kiadni, mert akkor mind nekem, mind Vachot Imrének végem van. Vagy tán vendégszerepelni jön a nemzeti szín­házba? Ugyan kinek a szerepeiben akar föllépni? Nem remélem: hogy szüretelni jöjjön, .mert a hogy mondják róla, nagy kárt tud tenni a borban, s nem igen teszi le fejéről az Orbán süvegét, minél fogva is meglehetősen ezinegét fogott az orra. Ak­kor bizonyosan házasodni jön, csakhogy azon esetben no hozna annyi násznépet magával. Denique, az már ki van csinálva: ho­gyan jön ide? A drávapartig hídon, onnét a Muráig szekéren, a Murán fel Tapoi- czáig gőzhajon, onnan Budaörsig gőzko- csin, onnét Budavárig gyalog, Budáról Pestig flackeren. Innen pedig — extrapos­tán a pokolba. Versényí úri- és nőiőivatüziete js.ff.g.T11“ 53 Meghosszabbítják a pálvölgyi barlangig a 29-es autóbusz~ vonalat tiüt ti Károly ár. tvhat. biz. tag nyilatkozata a hegyviáéki autóbusz nagy sikeréről Egyik napilapban panaszos levél jelent meg, ebben budai hegyvidéki lakók teszik szóvá, hogy az oly nehezen elindított 29-es autóbuszjáratot be akarják szüntetni, állítólag azért, mert kicsi az utasforgalma és így nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A pamaszlók a lap útján arra ké­rik az illetékes tényezőket, hogy a Hegyvidék jövő fejlődése érdekében a járatot hagyják meg. A Budai Napló anmaikádején nagyobb tudósí­tásban számolt be anróil a lelkesedésről, amellyel a 29-es autóbusz első kocsiját fogadták. Régi hiányt pótolt, közszükségletet elégített ki az autó­busz és a zsúfolt kocsik azzal a jogos reménnyel biztattak, hogy ez a reláció teljes mértékben be is válik. Ép ezért kelt feltűnést a “különös panasz, amely már első pillanatra is elárulta, hogy nem érdekelt részről íródott. A Budai Napló 'munkatársa kérdést intézett Hiitti Károly dr. tvhait. biz. taghoz, a Budai Hegy. vidéki Egyesület elnökéhez, akiinek lelkes buzgal­ma hozta létre ezt a járatot: — Van-e alapja annak, hogy a 29-es autó­buszt be akarják szüntetni? — Szó sincs róla, — adta meg készséggel a választ Hüttl Károly — a 29-es autóbusz nagy­szerűen bevált, forgalma napról-napra növekedő­ben van, aminek élénk bizonysága, hogy vasárnap és ünnepnaponkint pótkocsit kell beállítani. A Beszkárt is a legnagyobb mértékben meg van elé­gedve az eddigi eredménnyel. Máris látható, hogy az autóbusz milyen egészséges kihatással van a vidék fejlődésére. Megindult az építkezés is: leg­újabban vitéz Pintér József országgyűlési képvi­selő villájának építését kezdték meg. — Hogy mennyire légből kapottak ezek a hírek, annak igazolásául elég hivatkozni arra, hogy épp a napokban járt egy küldöttség Szendy Károly polgármesternél. Boross Ernő ny. egyet, tanár és én voltunk a küldöttség szószólói, azt kérve a polgármestertől, hasson oda, hogy a 29-es autóbusz vonalát hosszabbítsák meg a pálvölgyi barlangig, amely *a mostani végállomástól alig 150 lépésnyire van. A polgármester a legnagyobb megértéssel hallgatta meg a hegyvidéki lakosság jogos kívánságát és megígérte, hogy a maga ré­széről annak teljesítésén fog fáradozni. Örömét fejezte ki afelett, hogy a 29-es autóbusz bevált és hogy azt az ígéretét, amelyet annakidején ennek a járatnak megindítására tett, telj esi thette. Budai kávéházak REGENT Cafe Restaurant II Keleti Károly u. I Tulajdonos; Bock Lajos Telefon: 153-326 ♦ Buda legszebb kávéháza A megnagyob­bított na és átalaKitott Szeiffert kávéházban Csorba Gyula és cigányz enekara hhhb RÁTKAI MÁRTA énekel q RÓZSADOMBI ZSIGMOND £Á*BFA * Tabán Bar, Dancing, Kávéház I. Döbrentei tér 6. A. MAGYAR VILÁG KÁVÉHÁZBAN Sxtáray Márton énekel A DÉCIVASVT KAVEHAZBAN közismerten kitűnő konyfia Közölte még Hüttl Károly dr., hogy a Csa- tárka-út építési munkálatai serényen folynak és ha az idő meegngedi, még az ősz folyamán be is fejeződnek. Ebben az esetben megvalósul a hegy­vidéki lakosság régi óhajtása, hogy a 29-es tovább folytathassa útját a Csatánka-útom. 6 VauUft&vz 1/Kóz ívMk&ztlt, Most volt születésének nyolcvanadik, halálá­nak pedig huszonötödik évfordulója Vavrinecz Mórnak, a budavári Koronázó Föteplom nemes­emlókíí néhai karnagyának. Barátainak és volt ta­nítványainak tisztelő tábora most azzal akarja le­róni kegyeletének adóját, hogy emlékét működése színhelyén emléktáblával örökíti meg. Vavrinecz Mórt, aki előzőleg már igen nagy­jelentőségű működést folytatott és maga is kitűnő zenész volt — Volkmann Róbert' tanítványa volt a Zeneakadémián — Bogisich Mihály, a Mátyás­templom akkori plébánosa, később címzetes püs­pök, hívta meg és a főváros polgármestere ne­vezte ki 1886 okó,herében karnaggyá..'Egyházi zenemüvei közül legjelenösebb öt zenésmiséje, melyeket külföldi székesegyházban is elő szok­tak adni. Az egyházi év különböző vasár- és ün­nepnapjaira 82 graduálét, offertoriumet, himnuszt és antifonát zenésített meg. Több operát, szim­fóniát és hangverseny nyitányt is írt. Kétségtelen, hogy idehaza kevésbé méltányolták, mint külföl­dön, ennek oka az a hallatlan szerénység volt, amely ezt a kitűnő zenészt és embert jellemezte. Húszéves karnagyi működésekor a Pro Ecc­lesia et Pontifice pápai kitüntetést kapta, de pol­gári kitüntetést nem tudott kapni, lelkes függet­lenségi magyar érzése miatt. IKIHDEBLANP németnyelvű játszóotthon I., Lovas-ut 33. szám. Buda legegészségesebb helyen. Egész éven át nyitva. Fél- es egésznapos foglalkoz­tatás. Bentlakás. Mi volt a „Búrhatóság“ Még a millenium előtt ott állott a Zárda-utcá­ban egy jófajta kis budai kurtakocsma, amelybe esténkint eljárogattak a budai öregurak k'vater- kázni, mert a derék sváb vendéglős a saját termé­sű, jó borait mérte. Ott volt a szöllöje a Sashe­gyen. A pesti urak is átjárogattak néha egy-egy pohár borra. A kocsmának nem volt különösebb elnevezése, ha volt is ,már nem emlékszem vissza csak a jó borára és házi füstölt sonkáira, no meg saját termésű szöllöjére, őszi barackjaira és rsá-1 szárkörtéire, dmivel vendégeit kínálgatta gratis és franco á derék vendéglős. A bur-angol háború idejében is voltak kávé­házi és kocsmai Konrádok. Ebben a kis budai, eldugott vendéglőben is folytak nagy stratégiai és taktikai viták. A falakra felkerült az öreg Krüger apó, a legendás De Wett Christián, Botha és tár­sainak fényképe. Minthogy pedig a búrok Com- mandonak nevezték katonai parancsnokságaikat, egy napon Förster Aurél indítványára kimondták a burpárti vendégek, hogy Burcommandónak neve­zik el a vendéglőt. így aztán rajta is maradt. A tulajdonos magyar és Kossuth-párti érzésű ember volt. A ,,Zum Burenkommando" felírás bántotta s egy szép napon lefordította a cégfel­iratot magyar nyelvre. Csakhogy a derék sváb ér­zésben volt .csupán nagy magyar, de a magyai nyelvvet hadilábon állott. A „kommandó” szót „ha­tóságnak” fordította és így lett a kocsma cégére a „Burhatósághoz” elnevezés, nagy mulatságára a környéknek. Egy napilapunk tette fel a kérdést a napok­ban: „mi volt az a bizonyos „búrhatóság”, mely­nek hevére egyesek még emlékeznek. íme, itt a válasz. Bár összes hatóságaink olyanok lennének, mint ez volt. - (l, zj Hol vásároljunk: a pesíi Mar főnél ____________Uridivat-ciRReRei IN G SPECIALISTA SCHWaRCZ Lridivaf Küiön leg ességeit V., Szeaí ísíván-Köruí 8, Telefon: 127—703. Könyvet PEN Ax összes magyar KÖNYVKEREKEDÉS V.; Szent Islván-körul t> és külföldi újdonságok, nyelvkönyvek Selymet, szövetei 4 selyem és Belvárosi n vó, olcsó ár I *-'*•*■*■ szövet V. Szí. Islváu körül ?3. Különlegességek Visegrádi utcai villamosmegálló I SporiőruRat Gyárfás sport Tenisz- és sportáru szaküzlet V., Pozsonyi i ut 19. (Phönix-u. sarok) Telefon: 123-691.: Kövét Legjobb minőségben, legolcsóbban „COSTARIKAI“ kévé és tea szakllzletben, V., Pozsonyl-ut 3. szám. Körpitos Agyaiból bekämet csinálunk: Nagy kárpitos-javítóműhely, függönyözés MAGAS NÍVÓ, OLCSÓ ARAK SCHEICHER kárpitos, V., Fáik Miksa-u. 26. Telefonáljon : 110—896. Rádió, Csillár, Villany - Molnár, XI., Vásárhelyi Pál-utca 10. —Telefon : 257-104 A Gyógyhelyi Bizottság teljes ülése A Gyógyhelyi Bizottság szeptember 14.-én Kara- fiátli Jenő m. kir. titkos tanácsos, főpolgármester el­nöklésével teljes ülést tartott, amelyen örömmel álla­pították meg, hogy a fürdövendégforgalom legutóbb főként az északi államokból ismét emelkedett és a Bizottság által Lengyelországban és Jugoszláviában kezdeményezett akciók is sikerrel jártak. A szeptember 22 és 28-ika között Berlinben és Bad Nauheimban tartandó- II. Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszuson, vitéz dr. József Ferenc királyi herceg elnökön kívül, a belügyminisztert dr. Johan Béla ál­lamtitkár, a Központi Bizottságot pedig dr. Grosch Károly min. osztályfőnök, másodelnök és Szviezsényi Zoltán ügyvezető igazgató képviselik. Dr. József Ferenc királyi herceg a Kongresszus után Hágában. Kopenhágában, Göteborgban, Stock­holmban és Oslóban tart előadást Budapest kultúrsze- repéről és gyógyfürdőiről. Szviezsényi Zoltán ügyvezető igazgató jelentésével kapcsolatban részletesen foglalkozott a Bizottság a téli vendégforgalom kérdésével, amit a budapesti szállodák és gyógyfürdők, valamint a MÁV messzemenő Cjabb kedvezmények nyújtásával mozdítanak lelő. CsiHéry András dr. indítványára a debreceni egye tem jubileumi ünnepségeire a holland miniszterelnök vezetésével érkező delegációval is felvette a kapcsola­tot, majd több elvi döntést hoztak az idegenforgalmi szervek szoros együttműködése elősegítése érdekében és újjáalakították a Gyógyhelyi Bizottságnak orvosi, fürdőgazdasági és propaganda szakosztályait. A Mátyás-templom tornya, mint világrekord Egy, 1910-ben meg jelönit épí fővállalkozói lap­ban olvassuk az alábbi tudósítást: „A budai Mátyás-templom újjáépítésének befejezése. A király, uralkodásának 25 éves évfordulója alkalmával, 1873-ban, elhatározta a budavári ko­ronázó Mátyás-templom teljes helyreállítását. A munkálatokat 1874-ben kezdték meg Schulek Fri­gyes' vezetésé, alatt, 1893-ban annyira jutottak, hogy a templomban már istentiszteletet lehetett tartani. A munkálatokat folytatták és 1904-ben mór teljesen készen voltak a restaurálással, amikor kiderült, hogy a Mátyás királyról elnevezett to­ronynak építésénél használt bácstoroki kő az idő­járás viszontagságait nem állja ki. A restauráció­hoz magyarigeni követ használtak, amelyekből a sok évszázados gyulafehérvári templom is épült. A tornyon a munkálatokat most fejezték be és gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi minisz­ter elrendelte, hogy adják vissza a templomot Bu­dapest székesfőváros kegyúri kezelésébe. A temp­lom déli díszes előcsarnokában két históriai és művészi szempontból is nagyon becses síremléket állítottak fel, amelyek eredetileg Nagyvázsony ban voltak s amelyeket utóbb gróf Zichy Rafael őrizte­tett szentmihályi birtokán. Az egyik sírkő Kinizsi Pálé, a jnásik alz özvegyének, Mcfgyar Benigmának második férjéé, Myslonovits Horváth Márké.” Ez a cikk azért érdemli meg, hogy itt leközöl­jük, mert azóta az említett tornyot újból le kellett rombolni és nagy költséggel felépíteni. Nemrég fejeződött bf ez a munka és nem hisszük, hogy párja akadna bárhol a világon énnek az esemény­nek, hogy egy köböl való tornyot négy évtizeden belül háromszor kelllett kicserélni. Akadnak na­gyobb és szebb tornyok a nagyvilágban, annyi azonban bizonyos, hogy drágább és kalandosabb múltú torony nincs, mint a Mátyás-templomé. Olyan budapesti specialitás ez, amire érdemes felhívni a külföldi utasok figyelmét: ilyet máshol nem láthatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom