Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-05-19 / 20. szám
1938; május 19. Budai Napló 3 RÉGI V 1848. május 20-án jelent meg a magyar kormánynak az a felhívása, amelyben felszólítja az ország lakosságát, siessen önkétes adományaival a haza segítségére. A felhiván nyomában — mint mindenki tudja — megmozdult a magyar nép és tömegesen vitte aranyát, ezüstjét, ékszereit és egyéb értékes holmiját a haza oltárára, hogy a felállítandó hadsereg költségéhez hozzájáruljon. Ma, amikor a magyar kormány a hadsereg felfegyverzésére egymilliárd pengős tervet állított fel lés erűnek a szent célnak szolgálatába állítja az egész nemzetet, kétszeresen érdekes az a felhívás, amellyel a szabadságharc kormánya adakozásra ezóllitotta fel a magyarságot. A felhívást Vachot Imre, a 'Pesti Divatlap szerkesztője szövegezte meg: falragaszokon és az újságokban tették közzé az egész országban. A felhívás így hangzott: „HARCOLJ VAGY FIZESS! Ez jelszava azon aláírási ívnek, me Ily a minisztérium által felállítandó önkénytes hadsereg: költsége 6 tartása födözésének gyámolí- tására országszerte köröztetik. Az aláírási ívre a jelszó körül kard és adakozó kéz van rajzolva. A felhívás, — mellyet e lap szerkesztőjének vala szerencséje fogalmazni — így hangzik: HONFIAK, HONLEÁNYOK! Imádva szeretett közanyánk, a magyar haza, a jelen világforradalom idején olly helyzetben van, mint az élet- és halállal küzdő beteg, ki ha hü gyermekei által gondosan ápoltatik, s a leghathatósabb szerekkel orvosoltatik, életben marad, ismét ép, / erős leend; de ha ápolása, gyógyítása e kritikus állapotban elhanyagoltaik, menthetetlenül veszve van. A nagylelkű magyar nemzet sokkal hívebb, jobb gyermeke anyjának, semhogy ezt bűnösen vagy gondatlanságból veszni engedné. Nem, nem! Van még annyi lélek a magyarban, hogy veszély idején vagyonát, életét is feláldozza mindennél drágább honáért! I Ilyenkor csak a módot kell kijelölni a magyarnak: mit és mikép tegyen, s ő be fogja bizonyítani, hogy cselekedni tud és akar. A radikál körben Budapest lakosaiból minden osztálykülönbség nélkül alakult választmány ezen, mimagunk iránti erős hazafiúi bizodalom- tól lelkesedve, szólítja fel ezennel a hon minden lakóját, hogy a fent kitett czélra, mint a haza életének leghathatósabb megmentő egy- kezére, az álladalom jelen szorult állapotában tehetségéhez képest mindenki üldözzék, s akár pénz-, akár termesztménynyel, akár a hadsereg fegyverzete s ruházata kiállításához megkívánható iparczikkelyekkel, vagy bármi pénzzé tehető' vagyonnal, annak előmozdításához járulni a haza és saját érdekében is, kedves kötelességének ismerje. Számadások a Pesti Hírlapban s a „Nemzetőr“ czímű most keletkező hadi lapban fognak közzététetni. A mdijkájl ^körben az első áUurj^si ívre mindjárt a legelső pillanatban néhány tag ősz* szesen mintegy négyezer pengő forintot írt alá. E közös hazai ügyet előmozdítandó, lelkes honleányaink neveit és adományait divatlapunkban közzétenni el nem mulasztandjuk.“ Jókai Mór* a*z Életképek hasábjain arról tudósit, hogy a magyar nép fiai ezerszámra lépnek be a felállítandó hadseregbe, hogy a hazát szolgálják. Kossuth Lajos lángoló szavakkal járta be toborzó útján az országot. Jókai a felhíváshoz a következőket teszi hozzá: „Hadseregre és pénzre van szüksége a honnakA ministerium kitűzte az önkénytes hadfogadási zászlót, egyenként gyülekeznek alá honunk legjobbjai, bátor, harcra termett fiák, kik imádják a hazát s nem félik a halált. A ministerium megtette, mivel a nemzetnek tartozott. Most rajtatok a sor, hogy megtegyétek, mivel a honnak és magatoknak tartoztok. A népek (istene ébren van és meg fogja áldani fegyvereiteket! Kit családi, vagy hivatali kötelesség a csatamezőre nem bocsát, szívére tett kézzel becsülje meg: hogy mennyit ér rá nézve a haza, s tegye le annak árát a hon oltárára. Legyen bár az áldozat kicsiny, megáldja az Isten, ha mindene az áIdőzónák. Még most csak fiaitól koldul a haza. Jaj uekünk, ha öt idegen ház} ajtaján hagyjuk ?ör- getni. Boldogabb napjaiban t mindenét megosztá velünk. Egy századrészét fizessük vissza ez ajándékoknak, és ő mentve lesz. Ki most üldözik, életet vesz a honnak és magának. Magyar hon örökké!“ A Pesti Divatlap május 20-i száma közli a toborzásra szóló felhívást, amely a következő: „TOBORZÁS. Kormányunk elrendelvén 10.000-re menő önkénytes hadsereg rögtöni kill Uitűsát, a hadfogadás a fővároson kívül, az ország több kijelölt helyén is már megkezdetett. A radikál kör múlt csütörtökön gyűlést tartott ez ügy előmozdítása tárgyában, s határozó, hogy ne csupán katonák, hanem nemzetőrök is részt vegyenek a toborzásban. E czélból helyben és vidékre több comissariust választott meg köréből, kik a népet az önkény- tesek sorába beállásra hathatósan buzdítand- ják. E mellett a ministerium iránti közbizalmat gyámolító tettekkel határozta nyilváníttatni, akként, t. 1«, hogy szólíttassék fel a nemzet a in eg kívánta tó hadsereg kiállításában önkénytes adózás aláírása utján segíteni a kormányt. Mi bízunk a magyar nemzet nagylelkűségében, s hisszük, hogy minden czifra felszólítások nélkül is ezen legsürgősebb s legszentebb iigy előmozdítására annyi áldozat gyülend össze a hon oltárára, mikép nem 10.000, hanem 100.000- re menő mozgó hadsereget is képesek leszünk kiállítani.“ Balázs vendéglő a hűvösvölgyi villamos végállomásnál. GyifnyiirO kert. — ÉtelkUlfinlegességek. I Mire van halaszthatatlan szüksége a Szentimrevárosnak Az Alsóváros-Sósfürdő Egyesület képviselői a kerületben szükséges sürgős reformokról Legutóbb beszámoltunk a Buda Alsóváros — Sósfürdő Környéke Egyesület folyó hó 10.-iki közgyűléséről, amelyen a Szentimr eváros alsó részén elért eddigi városrendezési eredményekről számoltak be. Most a közgyűlést követő értekezleten történt felszólalásokat is ismertetjük, melyek elmondták, mik azok a fontosabb követelmények, amelyek Szent- ímrevárosban haladéktalanul megvalósítanotok. K. Császár Ferenc főv. bizottsági tag, Saly Árpád ny. min. o. tanácsos, Mőcsy László, ny. iskolaigazgató és Léber János dr. egyesületi ügyvezető elnök voltak az előadók. K. Császár Ferenc azon kezdte, hogy a mostani történelmi időkben felmerülő irány- változásokra irányuló veszélyes törekvésekkel nem szabad törődni, hanem a közérdekű célkitűzések mellett szilárdan kitartva, összefogással törekedni a sikerre, úgy, amint ezt az ,,Ave“-nél eddig is tapasztaltuk, s aminek eredménye az egyesület mostani évi jelentéséből is kiviláglik. így és csakis így remélhetjük, hogy az óhajtásokból követelés, a követelésből akarat és az akaratból valósulás . lesz. Kicsinyes és lokális egyéni követelések nem szolgálják a közérdeket s az erők elforgácsolódása , folytán a nagy célok meghiúsulására vezetnek. Elsősorban kell tehát a közös nagy célokért küzdeni s csak azután a jogos egyéni óhajokért. Soha sem mulaszt el semmi alkalmat, hogy az egyesület programjába felvett követelményeket hangoztassa, (stadion, vásárváros, növény- kert, természetrajzi múzeum, tűzőrség, autobuszgarázs, stb.). Különösen fontosnak leírtja azonban Népművészeti Csarnok létesítését, amelynek itt, a nyugat kapujánál van a legjobb helye. Ennek idehelyezése is ma már biztosra vehető.. —- Szükség van a kerületben olyan kulturházra, amely központi fekvése mellett igen nagy befogadóképességű. Szembeszökően alkalmas erre a ciszterciták templomának befejezése titán felszabaduló jelenlegi kápolna. A Kelenföldi Kaszinó e kápolnának a~ mondott célra való megszerzésére a mozgalmát már meg is indította s kéri az egyesületet, hogy ez akciót támogassa. Egyesek érdeklődésére közli, hogy az Etele úti főgyűjtőcsatorna építésébe rövidesen belefognak. Mindenkit megnyugtathat, hogy a Déli-vasut mostani állomása — környezetének kellő szabályozása mellett, l— a kelenföldi állomás pedig megfelelő bővítés mellett, megmarad. A Szentimreváros közepére tervezett külön pályaudvar helyett pedig az Összekötő hid előtt létesítenek időleges kitérő-megállóhelyet, ezt is csak a Stadion- és vásárvárosa élet idejére. — Kívánja az „Ave“ nagyvonalú programjának további sikereit. Saly Árpád választmányi tag a magyar ember jellemvonásáról adott színes és eleven képet. Kívánja, hogy a minket jellemző könnyű lelkesedés komoly és szívós tevékenységgé rögződjék. Ennek példáját látja az egyesületnél. Kéri az alsóvárosiakat, hogy őrizzék meg minden szélsőséggel szemben továbbra is nyugalmukat, erősítsék akaratukat, együttérzésüket és jószán délen ka t, mert erre talán most van a legnagyobb szükség nemcsak kisebb hazánk: az Alsóváros, — de főleg nagyobb, bál* csonka Hazánk érdekében! Léber János dr. és Mócsy László, ugyancsak a testvéri megértés és összetartásról beszéltek. Az értekezletet Mikola Géza dr. elnök ezekután bezárta, megköszönvén a felszólalásokat s az alsóvárosi közönség nagy érdeklődését. Itt említjük meg, hogy az A VE május 17.-én kedden este az Avar vendéglő nyári kerthelyiségében /tisztikari ülést rendezett, melynek egyik főbb tárgya, a 41-es villamosnak a Sósfürdőtől a város felé, legalább a Szent Gellért térig, kifelé pedig a határig való vezetése, a 66-os villamosnak pedig a Verpeléti úttól a kelenföldi pályaudvarig való járatása és az 51-es villamosnak visszaállítása, továbbá az Egyesület részére hivatalos lapul a Budai Napló megszerzése voltak. Végül az egyesület tagjainak az Eucharisztikus Kongresszuson való megjelenése és ezeken kívül több sürgős fo'yó ügy került napirendre. KINDERLAND németnyelvű játszóotthon I.. L o v a s - u t 2 3. szám. Buda legegészségesebb helyén. Egész éves át nyitva. Fél- és egésznapos foglalkoz- tatás. Bentlakás. Amikora Duna és azördögárok még elborította a Várhegyet \ várhagyi 10 kilométeres barlangváros bemutatója — Uj kinccsel gazdagodott Buda-barlangváros Azok közül az idegenek, vidékiek és {óvárosiak közül ,akik a Várhegy szépségeiben, történeti nevezetességű épületeiben, várfalaiban és bástyáiban gyönyörködnek, csak kevesen sejtik, hogy alattuk, mélyen a föld alatt, hatalmas termek, folyosók kígyóznak, telve százezer esztendőkre visszamenő őskorok temérdek kincseivel. Igazi barlangváros terül el a Várhegy alatt, amelyről már többször irtunk és amely nemcsak tudományos, hanem idegenforgalmi szempontból iis kétségtelenül egyik legértékesebb nevezetessége a fővárosnak. A ma-1 gyár barlangkutató társulat várhegyi bizottságának elnöke, Kadic Ottokár dr. egyetemi tanár szombaton mutatta be a sajtó képviselőinek a csaknem teljesen feltárt várhegyi barlangot és a barlangtani gyűjteményt. Az I. kerületi elöljáróság egyik széles átjáró folyosójából nyílik a lejárat a barlangvárosba. Hetvenkét lépcső vezet le a „termekbe", amelyek egymás alatt három emeletet alkotnak. Rendkívül szívós, szinte emberfeletti munkát végeztek Kadic professzor és lelkes munkatársai, amíg ezeket a természeti csodákat hozzáférhetővé tették. Már a lejárat kiépítésénél csaknem másfél méteres falat kellett áttörni az elöljáróság évszázados épületében. Kadic professzor léposőröl-lépcsöre magyarázza a néző elé táruló csodákat. — A közhit — magyarázza Kadic professzor - azt tartotta, hogy a Várhegy alatt lévő pincéket a törökök vájták ki, hogy ott rejtsék el kincseiket, lőszereiket, felhalmozzanak élelmiszereket és veszély esetére biztosítsák maguk számára a menekülés útját. Ezért sokáig „török pince” volt a nevük is. A Vár lakói már rég ismerték: hiszen majd minden házból nyúltak le köbevájt lépcsők a titokzatos mélységek, amelyek nagyrészéröl ma már megállapították, hogy borpincék voltak: bizonyságai a budai dombok egykor oly virágzó szötlőgazdaságának. A szöllökultűra elpusztult, a pincék itt maradtak és hogy mégis hasznukat vegyék, ide hordták az építkezésektől a törmelékeket, amelyeket a kutatások során aztán nagy fáradsággal kellett eltakarítani. — A borpincék nagy terjedelmük, sajátszeiíi kidolgozásuk alapján arra engedtek -következtetni, hogy ezek nem mesterséges alkotások, hanem természetes barlangszerü sziklaüregek. Illetékes helyen csakhamar megértették ennek jelentőségét. Az első lépést a barlangok feltárására Duday Alajos dr. elöljáró tette meg, aki megbízást adott Mottl János műszaki főtanácsosnak a kutatások elindítására. Később a barlangok jelentőségét elismerte a honvédség is, hogy aztan a fővárossal együttesen a Magyar Barlangtkutató Társulatra bizza a fontos munka elvégzését. A honvédség védelmi, a főváros pedig idegenforgalmi szempontból fordított gondot a barlangok feltárására. — Nehéz volt a kezdet. Harmadmagammal hónapokon át emberfeletti munkát végeztünk a föld mélyében, sok helyen valósággal hason kellett csúznunk, hogy előrehaladhassunk. Fáradozásunk végre mégis osak eredménnyel járt és ma már egymás alatt és fölött háromemeletnyi sorban hatalmas termek és folyosók igazolják, hogy a munka nem volt Hiábavaló, — mondotta Kadic professzor. A VILÁG LEGNAGYOBB MÉSZTUFA BARLANGJA — Tudományosan állapítottuk meg -— folytatta a professzor —• miként keletkeztek ezek a sziklaüregek. A lerakodott termális mésztufa alján az átszivárgó talajvizek oldották fel a talajt A mésztufa átlagos vastagsága 5—<5 méter, sőt néhol 10—14 méter. Az ilyen mésztufa üregek a legritkábbak az egész világon. A legszebb Magyarországon van: a lilafüredi Anna-barlag. A budai Várhegy alatt elterülő barlangok hossza csaknem tiz kilóméter. Ha sikerin ru elszigetelt várbeli sziklaüregtkeí áttörésekkel összekötni, akkor kialakul Budán a világ legnagyobb mésztufa barlangja. — Ezzel ellentétben a Verböczy és Fortuna utca alatti üregek falain folyami üledékeket találtunk. Az iszap, homok és kavics a Dunának őskori lerakódása. Ez a mellett tesz tanúbizonyságot, hogy valamikor a Duna a hegyhát magasságában volt. A Duna a Verböczy es Fortuna utcák táján volt partjain rakta le hordalékait. Itt volt az ártér is. _Vannak azonban más eredetű kavics telepei' is a Várhegynek. Az Ördögárok is erre hozta a budai hegységekből a maga hordalékait, ami arra vall, hogy ,a Vérmező síkja a Várhegy hátának magasságában feküdt. A Duna és az Ördögárok az idők folyamán — persze itt százezer esztendőket kell értem, jegyezte meg Kadic professzor - állandóan mélyítették árterüket, míg végre a mai állapot kialakult. E százezeresztendös fejlődést igazolják az itt talált leletek is: a mammut, őskori elefánt, orrszarvú, vádló és ös-zerge csontmarad- vlányai. Ezek az állatok meleg éghajlat alatt tudtak csak élni,'ami ismét arra vall, hogy Budán az őskorban olyan volt a hőmérséklet, mint ma a Földközi tenger körül. TE RMÉSZET ÉS EMBER KÖZÖS MÜVE — .4 budai Dunaparton jelenleg felszálló hőforrásoknak egyrésze a Dísztéren fakadt fel és ezekből a meszes hövizekböl rakódott le az a hatalmas mésztufa réteg, amelyben aztán a szivar gó vizek a mésztufa üregeket létrehozták. Az állandó szivárgás teremtette meg a barlang mennyezetének csipkézetes kialakulását, ami a természetben megnyilatkozó művészi erők bámulatos megnyilvánulása. Legtöbb bartangnak a meny- nyezetén és oldalain ott vannak ezek a csipkés kimarások, amelyek a csepkö barlangokra emlékeztetnek. Az a körülmény, hogy az emberi kéz ezeken a természeti alkotásokon bizonyos mértékben változtatott, csak fokozza értéküket. Antit az ember ezekben a barlangtörténeti időkben alkotott, az mind megbecsülendő régiség. A várhegyi barlangpincék tehát voltaképen a természet és az komoly érték minden „Nagykovócsy cipő", mert amellett, hogy kényelmes, valóban szép, olcsó és megbízható. A Nagykovócsy cipő többet nyújt az ótlagnál és még sem kerül többe. Budai fiók: XI., HORTHY MIKLÓS-UT 49 ember közös alkotásai. Épp ez avatta úgy tudományos, mint idegenforgalmi szempontból elsőrendű történeti látványossággá a várhegyi barlangokat. RÉGI BUDAI BOROSPINCE LESZ AZ EGYIK BARLANGBAN Eddig kilenc hatalmas barlangterem áll teljesen készen, folyosókkal összekötve. Két új terem, most készül, úgy hogy összesen II teremből áll eszidöszerint a várhegyi barlang. Egyike a legérdekesebbeknek az ötödik terem, amely a Szentháromság utcában lévő híres Ruszwurm cukrászda alatt van. A házból rendkívül meredek külön lépcső vezet le. A fáma szerint ebben a teremben valamikor nagy mulatozások folytak, csak úgy folyt a pezsgő, amit itt nem kellett lehűteni, mert a balrangtermek hőmérséklete plusz 5—6 fok. Ezt éreztük is, különösen azok, akik a nagy- nehezen kimelegedett májusi napon kabát nélkül szálltak le a mélységbe. Kadic professzor észrevette a borzongásokat és mosolyogva jegyezte j meg: — Gondoltunk arra is, hogy itt hideg van. Éppen ezért a lejáratnál ruhatárat rendeztünk be, amelyben a látogatók számára külön e célra készült meleg barlangköpenyek állanak majd rendelkezésre. Érdekes a nyolcadik terem is, amelynek szintén van külön meredek lépcsőiéiárata a Fehér Galamb vendéglő alatt. Gondol a Barlang- kutató Társaság várhegyi bizottsága arra is, hogy egy regi bor pincét rekonstruál, megadja régi eredeti formáját és hogy a kép teljes legyen, régi címeres boroshordókat helyez el benne, amelyekből több darabot őriz egy budai vendéglős. A BARLANGMUZEUM CSODÁI Külön látványosság az öt teremből álló gazdag barlanggyüjtemény. Itt a feltárások közben előkerült ösleleteket állították ki, azonkívül barlang-térképeket, az őskori ember bronzszobrait és az ősi embertípusokat ábrázoló festményeket Nagyszerű az úgynevezett Mussolini barlang. Ez nem is annyira barlang, hanem „subalyuk”, melynek képét is kiállították itt. Cserépfalu község határában, a Hóravölgy sziklás oldalán fedezték tel ezt a „subalyukat”. Csakhamar világhírre tett szert, mert ez az egyedüli ösemberi lelőhely. Vannak igen érdekes leletek ebben a barlanggy üjtöményben. Többek között egy úgynevezett csecses kökorsó, amilyent sok magyar vidéken még ma is használnak, csahogy az itteninek kora nem kevesebb, mint 30.000 esztendő és az ad neki különösebb értéket, hogy teljesen épen maradt meg. Formás kiképzése az ősember művészi érzékére vall. Másik érdekessége a gyűjteménynek egy baradlai bronzlelet: bronzkori kisbaba állkapcsa, apró néhány tejfogúval, még teljesen ép. De nemcsak az itt talált leleteket gyűjtik a barlanggy üj temény ben, hanem azokat is, amelyek Buda más részén, Pest környékén sőt az ország különböző helyein történt ásatások során kerültek elő. Külön érdekesség a „zsomboly”. Ez egy merőleges, 50—60 méternyire lenyúló barlangtipus és a Hadik-szobor alatt van. Kötélhágcsón sisakos barlangkutató ruhába öltözött viaszfigura ábrázolja a zsombolykutatásnak a módját. Kissé megborzongatja a gyengébb idegzetű ' látogatót a koponyaterem. Mésztufa, félköralakú vitrin polcain emberi koponyák vigyorognak a nézőre. Közel száz darab. Hogyan kerültek ide? Csak sejteni lehet abból, hogy egyiknek a halántékán ott van a lövés helye, a másikon szúrásé. Nem egy koponyát a barlangteremben lévő kutakban találtak. A barlanggyüjtemény már most is nagyon gazdag, de tovább fejlesztik, mert az a cél, hogy ===== Mielőtt kelengyéjét beszerezné kérjük, látogassa meg a rövid idő alatt nép szerűvé vált Finom Holmik Boltjául V., Rudolf tér 4/b. (Pozsonyi útnál), hol a legkényesebb igényeket kielégítő minden egyéb szükségletét is, úgymint porcellán, étkészletek, ezüst- és kinaezüst evőeszközök, ezüsttárgyak, valódi csipkék, szőrmék, szőnyegek, bőráruk stb, új és alig használt állapotban alkalmi áron beszerezheti. TELEFON: 325-100
