Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-05-19 / 20. szám
Budai Napló 1938. május 19. § A Szí. Gellórt-tóri Holel-g arázs megnyílj- ______ XI. HORTHY MIKLÓS UT 3 Telefon: 259-972. A 25 éves Horváth Góza C I I» Ö üzlet megnagyobbítva és modernizálva áll a budai közönség rendelkezésére. — 1L, Csalogány utca 50. Telefon : 367—370. Ezüstkoszorús .kályhásmester. Horváth Sándor szakképzett kályhásmester. . akinek félévszázados múltra visszatekintő üzeme van. nyitott Üzletet Budán. a Szent János-tér 1/a számú házban. Horváth Sándor, aki a legszebben dekorált tiszthelyettesként küzdötte végig a világháborút, szakmájának már a békeévekben is egyik legkiválóbb képviselője volt. József főherceg, Klotild főhercegasszony házikályhása volt. A háború után üzemének jóhíre csak növekedett s egymásután öt aranyérmet és ezüstkoezorőt szerzett kitűnő munkájának elismeréséül. Hol vásároljunk. a pesti Margit" öidt főnél l/rídivat-ciUlceRet ING SPECIALISTA SCHWARCZ Lridivai VSzent István-Rörut 8, Rüiö nlegességeR Teleton: 127—703. Könyvet TIT KÖNYV KE RE KEDÉS ■ v., Szent István-körut 6. Az összes magyar és külföldi újdonságok, nyelvkönyvek Selymet, szövetet selyem és Belvárosi nívó, olcsó ár l-zlll szövet V. Szt. István körút 23. különlegességek Visegrádi utcai villamosmegálló SportdruRat Gyártás sport | Tenisz- és sportáru szaküzlet V., Pozsonyi | ut 19. (Phönix-u. sarok) Teleton: 125-198. M Kávét Félnek a Szénatér rendezésétől az ottani piaci árusok . Küldöttségben jártak a polgármesternél A szénatéri piac végleges rendezésének ügye. mint arról a Budai Napló már többször megemlékezett, még mindig nem jutott dűlőre. A néhány év előtti rendezés csak ideiglenes jellegű volt. A főváros vezetősége most foglalkozik a Szénatér gyökeres átalakításával, mint arról legutóbb már beszámoltunk. Az ottani piaci árusok attól tartanak, hogy az új rendezés egzisztenciájukat veszélyezteti és ezért elhatározták, hogy küldöttségileg járulnak Szendy Károly polgármester elé. A Magyar Kereskedők Egyesületében1 tömö- ürlt piaci árusok, összesen százhuszonhaton megjelentek Szendy polgármester előtt. Vezetőjük a piaci árusok nevében arra kérte a polgármestert, hogy a szénatéri piac áthelyezésénél legyenek tekintettel az ottani piaci árusok érdekeire és az áthelyezést ne hajtsák végre addig, amigf a szak- bizottság ebben az ügyiben nem döntött. Semmi- esetre se telepítsék a piacot olyan helyre, ahol a piaci árusok nem tudnák biztosítani megélhetésüket Ne ötletszerűen dobálják ide-oda ezt a csaknem másfélszáz egzisztenciát, hanem legyenek figyelemmel azok létérdekére. Ugyanilyen értelmében beszélt Vos Imre bizottsági tag és Koch Gyula, a mészárosok és hentesek ipartestületének elnöke is. A polgármester válaszában megígérte, hogy olyan élőetrjesetést visz majd a közgyűlés elé, amit a szakbizottság megtárgyalt és elfogadott és ami megfelel a piaci árusok érdekeinek is és kielégíti majd őket. Zászlók és > házdiszltések) az Eucharisztisus kongresszus alkalmából legjutányosabban Hungária zászló- és di- szitövá‘lalatnál I IP. Profiásxka Ottokár a. 4-6. Tel. 18.3-279. _____________ Vl l. Dam/anictf u. 52. I Tel. 134-651. Előkészületek az Ár j>áá~ emlékmű megvalósítására Legjobb minőségben, legolcsóbban COSTARIKAI“ kávé és tea szikflzletben, V., Pozsonyi-ut 3. szám. AZ ÚJJÁVARÁZSOLT SPOLARIGH-ZOLDFA ÉTTEREM-SÖRÖZŐBEN I. KRISZTINA TÉR 9 Szombathelyi Balázs Kálmán cigányzenekara muzsikál A régi jó SP0LAR1CH konyha! A Közmunkatanács dr. Bessenyey Zénó el- nökléséve! kedden délelőtt ülést tartott, amelynek napirendjén több fontos budai szabályozási ügy szerepelt. így elsősorban megállapította a Közmunkatanács a Hármashatárhegy keleti oldalának szabályozását. A hegy oldalában különböző magasságban két húsziméter széles főforgalmi utat vett fel, az egyiket a jövőben Pest- hidegkút felé hosszabbítják meg és a híres kilátó út egy szakaszát fogja alkotni. A másik új út Solymár község felé a bécsi útba lesz bekapcsolható. Foglalkozott ezután a Közmunkatanács az Árpád-emlékmű körüli fásításnak kérdésével is. A Közmunkatanács már évtizedekkel ezelőtt foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Óbudám, ahol a történészek és archeológusok Árpád sírját kutatják, a honalapító fejedelem emlékére nagyszabású emlékmű épüljön fel. A Közmunkatanács az emlékmű elhelyezésre egy naigykiterjedelmü területet szerez meg. Minthogy azonban ez a2 P n.nQ ,Telle*e" D liflO . Hkf-loh bp o.,m BLATT* •> Fehérvár-ut 7: / HO komplett M 1 /Q (eredetileg P 3 20) 1 ■ Horthy Körtérnél : ■ A puplinette ing 1 " 1 Bemberg selyemharisnya Dlvatáruház «oriny Ronernei , emlékmű a közbejött világháború következtében nem épülhetett meg, az erre a célra megszerzett terület mezőgazdasági művelés alatt maradt. Óbuda fejlődése azonban előreláthatólag az emlékmű megépítését és a hozzávezető utak kialakítását a közeljövőben nagyban'elő fogja segí- emti. A főváros éppen ezért arra kérte a Közmunkatanácsot, hogy az Árpád-emlékmű felépítésére szánt területet fásítsa be. A Közmunkatanács maiga is időszerűnek látja, hogy az emlékmű és a hozzávezető utakat felölelő terv alapján a fásítást már most foganatosítsa, hogy az emlékmű felállításának idejére a növényzet már megfelelő módon kifejlődjön. A Metapsychikai Társaság: májusi előadásai és közgyűlése. A „Magyar Metapsychikai Tudományos Társaság“ május minden péntekjén. 6 6rai kezdettel, összejövetelt tart a Bristol szálló különtermében. Az előadások rendje a következő: Május 6.-án: Rock Gyula: Ard- és alaktan. Május 13-án: Johnson Gisle: A norvég néplélek. (Német előadás.) Május 20.-án: Évi rendes közgyűlés. Utána Hennyey Vilmos: Okkult lélekelemek. Május 27.-én: Toronyi Jánosné dr.: A Magyar Metapsychikai Tudományos Társaság múltja, jelene és jövő feladatai. budai éttermek ós KÁVÉHÁZAK A MAliYAR VILÁG kXvíhízbjn Halmos énekel Puáás zenekarával. A décivasut kAvéhAzban C I N K A PANN A t I) F N CSKRÄSZDA I Hidegkúti ut 74. I L U L II ÉTTEREM Megnyílik május 26-án. | Az ÖREG BIOFABAN minden \/prpc Kúrnlv cigányprímás és este y lyg.! vfiy zenekara muzsikái. GUNDEL GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MURSY ELEK és cigányzenekara RÁTKAI MÁRTA énekel q RÓZSADOMBI ZSIGMOND A RlIDASFtlRDŐ nyilvános éttermében Buday Gyurka muzsikál A megnagyobbított HHHHD és átalakított Szeiffert-kávéházban Gödöllői Vidák Jóska cigányzenekara^^B Tabán Bar, Dancing, Kávéház „...\.'.'....ÁAAvr. 1. Döbrentei tér 6. Esplanade Nagyszálló 111. Zsigmondit. 33-40. Telefon: 151-733 151-735 1S7-299 Svábhegyi nagyszálló KÚTASSY I Legszebb a kilátás a Gugger- 1 I /jegyi kioszkból Autójárat [ KETTER ÉTTEREM helyiségeiben |> XI., HORTHY MIKLÓS UT 48. i| Eslénkint LAKATOS FLÓRIS cigányzenekara muzsikál. AVAR vendéglő, XI., Albert-utca 3. J“?® Hideg, meleg ételek. — Halkülönlegességek. — Nagy kert- helyiség. Alkalmi vacsorákra külön termek. A nyári idényben cigányzene. — Telefon 459-177. I Százgalamb vendéglő és söröző Kitűnő magyar konyha. FaJboroR. Tulalúonos But0y Győző. II., Batthyány tér 5. Hl 0 Telefon 156-241. _____________Budaiak találkozó helye. 0 KI S ROYAL, Budán, I, Márvány-utca 19. sz. A fővárosi és külföldi közönség kedvelt vacsorázóheiye. Cigányzene. Tel. 152-046. Utazás Budán Irta: Gegus Dániel Ablakomon ragyogó napsugár játszik. Halkan szűrődik fel az utca zaja a melyről élettársam azt mondja, hogy lehetetlen kibirni s bámulja az idegeimet, hogy olyan flegmatikusán siklóm, át a fülsiketítő lármán, amelytől az ő idegei szét akarnak pattanni. Nem nagyon értem, hol van az a pokoli lárma, én alig hallok belőle valamit. Mi <ez ahhoz a zajhoz képest, amihez harminc esztendőn keresztül edződtem, amikor még nem a szelíd Retek-utca volt a hazáin, hanem a József-körút és Rákóczi-út sarkán lévő palota. Ott volt aztán zaj, asszonyom, mi ez a I kis szekérzörgés, autóbusznyargal ás, kerekfejü, kontyos sváb leányok visongatása ahhoz a bábeli zűrzavarhoz, ami Pest legvilágvárosiasabb terén leselkedett ránk? Ott edződtek a zajhoz az idegeim, én a kis Retekutca zaját már csak madárcsicsergésnek hallom, az pedig tudvalevőleg kedves a fülnek, amiképen kedvesen száll felém kis szürke pajtásom, kis ,,Marci*4 kanárim vidám fütyörészgetése az Íróasztalommal szembenéző japán faragású aranyos kalitkájából. A sváb leányok pedig, akik itt rajcsúloznak, szombaton és vasárnap a Margit-körúti katona-palotától — miért a kaszárnya a központ, azt nem kell nagyon magyarázni — a Retek-utca közepéig, nekem egyenesen kedvenceim, nem úgy, mint a hitestársamnak, aki mindig arra bíztatott, hogy menjek már el a kerületi rendőrségre s csináltassak rendet a svábok között. Annyi igaz, hogy ezek a kimenős, lesímított hajú, csíkosharisnyás, fitosorrú sváb cselédlányok óriási rajokban szállják meg az utcánkat, öten-hatan összekapaszkodva, elfoglalják a járdát s vidám budakeszi nótájukkal kedveskednek az útjukban megakasztott járókelőknek, sőt sokszor jókedvükben bálokat rendeznek a trotoáron s magukkal sodorják az éppen arrahaladó békés embereket. Ezeket a különös dialektusban karattyoló cselédeket a szomszédos sváb községek, Budakeszi, Vörősvár, Zsámbék és a többiek rajozzák fel a fővárosba, ahol beszegődnek a jó budai családokhoz s megkapják a magyar kenyeret, amelyet azzal hálálnak meg, hogy féltékenyen megőrzik a sváb nyelvüket magyarul meg sem tanulnak s odahaza szívesen nyílnak fület a német propagandának. Van .itt az utcánkban néhány kiskocsma, azok előtt nagy sváb szekerek egész sora áll, mert a Hanzi, meg a Michel betértek egy halbseitlire, de olykor ki-ki néznek feje búbjukra csúsztatott kalappal az utcára s szót váltanak, bűbájos hazai nyelven, az aszfalton ctpelliT ző Trézsivel, meg Julissal s konkurrenciát csinálnak az angyalbőrbe 'bujtatott hadfiaknak, akik ugyancsak, nagyobb fölénnyel és hatással ostromolják a sváb szépségeket. Néha ezt az utcai idilt megzavarja egy-egy rendőr, aki elől azután nagy iramban ép még nagyobb visitással menekülnek, hogy pár perccel később, amikor a gummibotos ellenség eltűnik, újra visszatérjenek s folytassák a mulatságot ott, ahol elhagyták. Nem mondom, hogy ez a Retek utcai sváb invázió nagyon kellemes, főleg az utcán siető polgárra s én sem bánom, hogy a vasárnapi sváb ricsaj, mióta odébb hurcolkodtam az utcában, közelebb a Városmajorhoz, elmaradt, mert a derék Trézsik csak a Dékán utcáig cepelliznek s így kijutottunk az érdekszférájukból, amiként a feleségem hozzáteszi: szerencsésen. Most már igazán azt se tudjuk, hála a határt- szabó Dékán utcának, hogy megvannak-e még a szoknyás sváb felvonulások, sőt még a kedves budakeszi nóták sem jutnak el füleinkhez. Mindig csodálkoztam azon, hogy ezek a bájos dézsatündérek miért nem mennek néhány lépéssel tovább, ott találnák a gyönyörű Városmajort, ahol tág tér nyilna a cepellinek meg a zengerájnak. De aztán régi rendőri szimattal kinyomoztam, hogy a Margit körút a kaszárnya miatt, a Retek utca a kocsmák miatt vonzza és tartja lekötve eme derék sváb leányzókat, mert hát az az angyalbőr, meg hátracsapott kalapú Michel és Hanzi kell nekük, s nem a Városmajor háüóköntösbei bujtatott, szomorú Beethovennel Hát csak táncoljanak tovább, én nem bánom, hiszen ez a jó sváb fajta úgy is belénk táncolt már s ki mondhatná meg, hogy ez a| karikásán csikós harisnyába bujtatott láb nem rúg-e belénk még jobban? A Retek utcában különben a közbiztonsági és rendészeti viszonyok a lehető legjobbak, hiszen a mi utcánkban hire sincsen rendőrnek, amit talán annak köszönhetünk, hogy jámbor, rendszerető, csendes polgárok vagyunk. De az már különös, hogy itt van a szomszédságunkban ez >a hatalmas, : nagyforgalmú Széli Kálmán tér, s ott sincs rendőrnek hire-hamva sem. Itt, meg a kissé alantabb lévő Széna téren három-négy rendőr csinálja a rendet. Bizonyára megvan ennek a maga indoka, csak én nem tudom utolérni a bölcs gondolkodást. Az előbb szóbahoztam a városmajori Beethoven- szobrot, amelyet a Kossuth szobor nagy alkotója, Horváth művész úr követett el, amelyen szintén nem tudom megmagyarázni a kísérteties hálóinget, amiként nem tudom megmagyarázni a Kossuth szobor hátán ábrázolt csoportot sem, ahol pedig a csatába induló magyar legényeknek a lelkesedés helyett nem-, csak az orruk csepeg, de mindannyian félmeztelen vannak, mintha a magyar parasztnak egyáltalában nemi volna inge. Igaz ugyan, hogy sok nincs neki ma sem, — amiként ezt a falukutató Féja Géza és társai megírták, dutyit is kaptak érte, — de én, aki falun születtem, soha életemben nem láttam ing nélküli parasztot, legfeljebb akkor, amikor a Dunában úsztatta az ökreit, amikor azonban nemcsak az ingét dobta le magáról. Talán a nagy művésznek az a jköltemjény járt az eszibe, amelynek hőse híres Samarkand jó királya, akinek nyavalyájára orvosai azt a recipét adták, hogy vegye magára egy olyan ember ingét, aki magáról azt mondja, hogy boldog. A király elindult boldog embert keresni, de nem talált. Végre hatalmas birodalmának egy olyan alattvalójához ért, aki félmeztelen a háza előtt ült, s aki azt mondta magáról, hogy boldog. A király megörült s kérte az embert: adja oda neki az ingét. Az ember csodálkozva nézett rá: „hát ing is kell a boldogsághoz?“ Balladának szép ez, de nekem mégsem tetszik, hogy a legendás, szabadságharcunkba induló, később hires vörössipkások ing nélkül indulnak a csatába s' útközben az orruk vére folyik. Az is lehet — nem értek hozzá — Beethoven. úgy szép, ha hálóingben van, a magyar paraszt, ha ing nélkül. Jobb, ha nem ütöm bele az orromat művészi dolgokba. Jártomban-keltemben, Budán való utazásomban azonban nagy örömmel látom,, hogy a mi kedves Budánk milyen sok szép uj szoborművel gazdagodott. Itt van a magyar Tempel völgyében, a csudaszép tabáni parikban a .tüzér emlék, amely igazi nagy művészi alkotjásf. Közelében, / a Fővárosi Színkör mögött, — azaz már csak volt Szinkör, — a Déryné csodabáj óé, kecses alakja látható, amelynél szebbkivitelű elgondolást keresve sem talál az ember. A kedves Dérynéről, — akiről ma már kevesen, tudják, hogy ő írta meg öregkorában, Miskolcon, szegényen és elhagyatottan, a legszebb magyar nyelvű memoárt, a memoár-irodalom gyöngyét, a „Déryné naplójáét, — eszembe jut a Déryné játékszín, s ezzel kapcsolatban az a jóleső hír, amelyet a Budai Naplóban olvastam, hogy a budai színház mégiscsak, és véglegesen a régi helyére fog kerülni, amiért magam is annyit küzdöttem. Örömmel látom azt is, hogy első legnagyobb írónk, Herczeg Ferenc, lelkesen vezeti a mozgalmat, hogy ő adta a nagyszerű és találó nevet, a „Déryné játékszín“-t a jövendő, gyönyörű elképzelésű, állandó budai színháznak, s hogy a mozgalom mind szélesebb és szélesebb terjedelmet vesz s reménnyel tölt el, hogy a szép gondolat, talán nem is olyan sokára, meg fog valósulni, és hirdetni fogja ennek a kis szeplős Schönbach, később Széppataki Rózának, majd Dérynének, — aki a legnagyobb úttörő magyar színművésznőnk, énekesnőnk és legkitűnőbb magyar memoár-írónk volt, — Herczeg Ferenc „Déryné ifjasszony“ cimű szép darabját, ennek a könyvnek, a Déryné naplójának nyomán írta, — már-már elfakuló értékét és emlékét. A Halászbástyán is találunk egy gyönyörű, művészi szobrot, a Julián barát szobrát. Negyedik Béla király idejében indult el Keletre ez a szerzetes, Gellért nevű társával, azzal a fantasztikus gondolat-* tál, hogy megkeresi a magyar őshazát, hátha élnek még ott magyarok. Társa elpusztult a szenvedése? és viszontagságos utazásban, Julián visszatért s azt a hírt hozta, hogy megtalálta valahol Tibet határán az őshazát s a megmaradt ősmagyar nemzetet. Julián útját gyönyörűen megírtá Jókai, akinek „A magyar előidőkből“ cimű novellás kötetében „Az uj haza“ című bájos novellája szól a barát útjáról, aki egy tejjel-mézzel folyó országban egy csodásán szép magyar leány ’ ajkáról hallja meg a magyar szót, a csodaszép Délinké ajkáról, aki elvezeti őt az ott élő magyarok közé. A szobor nagyon szép, művészies: Julián áll s kelet felé mutat sóvájrgó ‘tekintettel, mellette térdel Gellért, aki már összetört, aki már nem fogja meglátni az őshazát. Buda erre a szoborra Is büszke lehet. Végtelenül bájos két alkotást találtam a németvölgyi Iskola előtt, amelyek Amerikába vándorolt művészünk, Lányi Dezső alkotásai. Egyik bújóst játszó gyerekcsoport, a másik pápaszemes öreg mackó. aki egy nagy könyvből mesét olvas fel egy csomó gyereknek. Ugyanilyen bájos Lányi-alkotás a Döbrentei téri kút, amelyen két pajkos gyerek a harmadikat be akarja lökni a vízbe, aki ez ellen kézzel- lábbal tiltakozik. Ez a zsáner a Városmajor nagyon kedves Hüvelyk Matyija és a Margiti-hid melletti park Dorka mackókisasszony szobra. Uj alkotás a várban a Hadik szobor, amelynek az a hibája, hogy a kis téren rosszul van beállítva. A jól sikerült Görgey szobor már,régebbi, amely, miképen ezt valahol olvastam, Aggházy Kamill vitéz ezredesünknek köszönheti léteiét, maga a nagy vezér rehabilitációját. Ugyancsak Aggházy jelölte meg Görgey támadási helyét, egyiket a Szarvas vendéglő' tájékán, a másikat a Városmajor utcai János szanatórium falán. A kitűnő ezredes és történettudós a legelső ismerője és szakértője a Buda váráért folytatott ostromharcoknak, csak nemrég tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia egyik dijával értékes történeti munkáját. Nem folytatom tovább a budai szobrok szemléjét, csak az igazán értékes szépségeket akartam kiemelni s ezzel megállapítani, hogy a történelmi Buda ma már nem mostoha gyermek, állami és város •versenyeznek rajta, hogy miképen díszítsék, szépítsék ezt a Duna jobboldalán épült várost, amelynek történeti értéke és emléke messze felülmúlja a testvérvárosét, bestét. Lelkemben örömet érzek, amikor látom, hogy bontakozott és virágzik tovább a gyönyörű Tabán- park, hogy, igyekszik valóságra válni a budai színház, hogy rombolják Buda apró házait, hogy ott felépüljön egy új, nagyszabású város, hogy nyitják meg az Árpád útját, amely ragyogó bejárata lesz az erkező idegennek, hogy fúrja egymásután lelkes Pávai Vájná Feri, tudós barátom, a kincseket okádó kutakat, amik mind a mi kedves Budánknak a régi nagyságát igyekeznek uj életre kelteni. Hogy simul szerényen, de öntudatosan Buda kultúrájához Buda értékes irodalmi társasága, a Hollós Mátyás társaság, amely a télen rendezett irodalmi délutánjai nívóját folyton emeli s nagy szolgálatokat tesz irodalomnak; fürdőügynek, idegenforgalomnak értékes előadássorozatával. Ott hallottam legutóbb egy lelkes históriai előadást Pálos Ödöntől, aki meggyőző érvekkel s történeti tudással bizonyította, hogy Szent István nemcsak királyi palotát, de székesegyházat is építtetett Óbudán, amelynek romjai kezdenek előkerülni lassanként a föld alól. Hát csak énekeljenek tovább a Retek utcában ékes zsargonban nemzeti nótákat a derék budakeszi és zsámbéki sváb lányok, csináljon csak tovább a I Wloche térképeket, kacsintgassanak odaát-túlra kétes I értékű keresztes vitézeink, — valahogyan a lelkemben nyugodt vagyok, hogy itt nálunk nagy baj nem lesz, mert a mi Budánknak gyönyörű történelmi emlékei másról beszélnek s egyszer csak mégis ki- bontakozki a jövő, még akkor is, ha én, Öreg legény, azt már megérni nem fogom. Hogy is énekli Berzsenyi? — „Nyolc századoknak vérzivatarjai közt Rongált Budának tornyai állanak.“. . . fis utána süvölt a büszke kiáltás: „Él magyar, áll Buda még!“
