Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-07-29 / 29-30. szám
35 évfolyam Budapest, 1937. julius 29 29—30. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA : V I R A A G BÉLA SZERKESZTI: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: 1-502 96 LIPPAY GYULA dr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A városháza életét viharfelhők fenyegetik. Karafiáth főpolgármester nyilatkozata) és Schuller Jenő alpolgármester ellennyilatkozata olyan váratlan gyorsasággal csapott le a nyári álmát alvó fővárosra, mint a villámmal, menydörgéssel terhes kánikulai zivatarok. Egyelőre áll a harc a főpolgármester és városháza közt. De az ilyen nyári vihar nem szokott örökké tartani, bármilyen sötét és fenyegető is a\z egymásra tornyosuló fekete felhők tömege. Mire megkezdődik a törvényhatósági élet, nyoma sem lesz a viharnak, kisüt a nap a felhők közt s megjelenik az égen a csodaszép szivárvány, minden megbékélésnek örök szimbóluma. C&eU US- u 1flavcj,it-Ufouto*i A megcsonkított ország nagyon szegény természeti kincsekben. Elvették tőlünk mindent és a megmaradt föld méhében alig van más ásvány, mint kő. A gazdasági élet csavaros gépezetében kevéssé járatos ember tehát méltó csodálkozással, sőt megdöbbenéssel hallja, hogy a Margithíd kiszélesítés évei a Margitköruton szükségeIsise vált kövezé- si munkálatokhoz külföldi követ kell majd felhasználni, öt bányavállalat ,,együttes ajánlatában“ kikötötte, hogy a\ megrendelést \csak az esőiben fogadják el, ha a szükséges kőmennyiséget külföldről hozhatják be. A főváros kényszerhelyzetben van. A margitszigeti munkálatokat sürgősen be kell fejezni. Éppen eleget támadják a hídon folyó munkák elhúzódása miatt. A közönség tehát kénytelen lesz belenyugodni abba, hogy a Margit körúton és a Szent István körúton cseh követ tapos. Aki az évnek bizonyos szakában a Dunántúlon jár, meglepve tapasztalja, hogy a kőbányaiüzemek — gyakran szünetelnek. Munkáskezek százas dolog nélkül pihennek, — a gyomrok pedig iirősek. Nem értünk a magasabb köz- gazdasági tudományhoz. Azt azonban kötve hisszük, hogy ez igy volna rendjén. Nem hisszük, hogy Szent István és Boldog Margit útján okvetlenül a cseheknek kell nyerészkedniük a kartell jóvoltából. féíccucct Uewcwttyok Alig van a világpn nép, amelyik oly könnyen tudjon lelkesedni és elcsüggedni, mint mi. Aranyhegyeket épített képzeletünk az örvendetesen fejlődő idegenforgalomra, most pedig hirtelen félreverik a harangokat és — ahogy ez már nálunk lenni. szokott — keresik a bűnbakot. Pedig hát semmi szükség nincs a kongatásrá; mert mint kiderült, a rémhírek alaptalanok voltak. Azoknak, akik szeretnek számokban gondolkodni, ajánljuk, várjanak ítéletükkel. Ne verjék félre a harangokat, ne rémitgessék oktalanul a pesszimizmusra hajló kedélyeket. A múlt évben 40 millió pengő bevétele volt az országnak az idegenforgalomból. Hogy idén meruiyivel többkevesebb, mia még nem tudhatjuk. Valószinű, hogy több. A közeljövő igazolja majd ezt a megállapításunkat: bizzunk csak továbbra is Budapestben. Csak épen nő bizzunk mindent éá, valami kis munkával segít-- sünk mi magunk is hozzá a\ cél eléréséhez. És akkor nem riadunk meg semmiféle kongaitástól se. Budapest gyógyfürdőinek népszerűsége az utóbbi időkben a határon túl is igen nagy arányokban terjed, örvendetesen megállapítható, bojgy az elmúlt évben ismét számos előkelő külföldi fürdővendég kereste fel fővárosunkat és áprilistól kezdve a késő őszi hónapokig telve voltak a gyógyszállók külföldi fürdő- és üdülővendégekkel. A háború utáni Budapest célkitűzései között egynek sincsen akkora tartalma, súlya és jelentősége, mint épp a fürdőváros-mozgalomnak, amelynek az lényege, hogy Budapestet f üggetleníteni kell a divattól és olyan szilárd bázisra kell felépíteni az idegenforgalmat, (amely független minden külső tényezőtől. Ezek közwtt természetesen Budapest helyzeti előnye, főképen gyógyforrásai játszanak döntő szerepet. A székesfőváros háború utáni vezetősége idejében ismerte fel Budapestnek ezt a helyzeti adottságát és valóban szép várost varázsoltak elénk, amely minden tekintetben alkalmas egy nagyvonalú idegenforgalomnak és fürdőforgalomnak a kialakítására. ,Azt (azonban mindenki tudja, hogy egész Budapest területére nem lehet a fürdőváros jelleget kimondani és a fürdőtörvény is helyesen különbséget tesz Budapest területén a gyógyhelyek, üdülőhelyek között, amikor azokat önálló határokkal elkülönítve, különleges védelem alá helyezi. Sildek szerepe « íürdőpropagandában A fürdőpropaganda szempontjából elsősorban Buda, beleértve a Margitszi- geteUs, jöhet tekintetbe. A gellérthegy i íürdőcentrum, továbbá a Szent Lukács-1 íiirdőt és Császárfürdőt a Margitszigettel együtt magában foglaló fürdőövezet területén mutatkozik legerőteljesebben a fejlődés és al Tabánnak a közelmúltban lebontott háztömegei helyén szemünk láttára alakul ki Budapestnek egyik legszebb fürdőparkja. A Szent Margitsziget már tökéletes gyógy park most is és ia világfürdők igényeit is a legteljesebb mértékben kielégítő tökéletes gyógyhely, melynek alig van mása Európában. Látjuk tehát, hogy a természeti adottságok megvannak, hogy a fejlődés soha nem várt mértékben és gyors iramban megindult. De éppen ennek a gyors fejlődésnek tudható be az, hogy még mindig bizonyds fajta rendszertelenségek mutatkoznak az egyes kezelési módok, a budapesti fürdők hatásfoka és a vizek gyakorláti alkalmazásai tekintetében. A külföldi fürdők mind specializálták magukat egy bizonyos irányban: Merán pl, a szőlőku rákra rendezkedett be, Natiheim a szívbajok kezelésére. Karlsbad, Montecatini taiz ivókúrákra, Pöstyén ai rheumára. Mi történjék Budapesten? Sokan azt szeretnék, hogy Budapestet. mint a rheumások Mekkáját hirdetnék az egész világon, tekintettel változatos és kitűnő hőfokú thérmális vizeinkre. Viszont megfeledkeztek arról, hogy Budapesten neim csupán thérmális vizek vannak, hanem egyúttal itt fókádnak a magnézium-szulfátois keserűvizek, amelyeknek indikációs törülete egészen máis, mint a! thérmális vizeké. Függetlenül ettől a közönség egy nagy része azt is felfedezte, hogy a budapesti vizekben nem csupán fürdeni érdemes, hanem ivókúra formájában is igen hasznos gyógytényezőknek bizonyultak. Viszont azt is meg lehet állapítani, hogy Budapest területén subalpin klimáju, kitűnő fekvésű üdülőhelyek is vannak, mint amilyen pl. a Svábhegyi Szanatórium, ahol idegbetegek, vérszegények és anyag- cserebántalmakban szenvedők nagyszerű kisegítő kúrákat is tarthatnak. Szabadié ezek után még kételkedni »Dán, nogy Budapest nem csupán rheuma-gyógyheiy, i hanem egy olyan nagyszabású fürdőhely gyógyforrásainak különböző összetétele, a vizek változatossága, a vidék nagyszerűsége, a természeti adottságok és a városnak kitűnően fejlett közegészségügyi és orvosi felkészültsége mellett, amilyennel egyetlen más fürdőhely sem rendelkezik. Fel- áldozhatjuk-e Budapestnek ezt a kiváltságos helyzetét és specializálhatjuk-e magunkat ezek után csupán egy téren, avagy állapítsuk meg higgadt mérlege- lésisel mindazokat a lehetőségeket, amelyekét Budapest gyógytényezői együttesen jelentenek a balneotherápiában? Mindenesetre azoknak kell igazat adnunk, akik minden gyógyértéket egyformán ki akarnak hozni Budapesten és épen úgy alkalmasnak tartják Budapestet a rheumakurákra, mint az ivókúrákra, mint pedig a gyümölcskurák- ra. Tárgyilagosan meg kell állapítani mindazokat az indikációs területeket, amelyeken Budapesten hasznos kúrákat lehet végezni és az egyes gyógyfürdőknek egymás között kell eldönteni azt a kérdést, hogy különlegesen milyen gyógymódokkal és milyen mértékben kívánnak foglalkozni. Az eddigi gyakorlat szerint a Szent Gellért gyógyfürdő az általános balneotherá- piával foglalkozik, a Rudasfürdő, úgy- látszik, az ivókúrák szempontjából fog különösebb jelentőséghez és szerephez jutni, a Szent Lukácsfürdő már eddig is, mint elsőrendű rheumagyógyliely közismert és napi, kb. 800 iszapkezelésével egyike a legkomolyabb gyógyhelyeknek az egész világon. A Szent Mar- gitiszigeti gyógyfürdő helyi adottságai nál fogva az ivókúrákra, a gyümölcs- kúrákra és az anyagcserebánta Imákban szenvedők gyógyítására rendezkedett be és amellett pedig, mint üdülőhely is rekonvaleszcens betegeknek nagyszerű utókora lehetőséget biztosit oly ideális környezetben, mint talán sehol másutt. Az Erzsébet Sósfürdő különösképpen a női bajok kezelésére rendezkedett be, a Császárfürdő pedig tervbevette egy nagy rheumakórháznak a felépítését. Látjuk tehát, hogy a specializálódási folyamat máris megindult, csak ki keli jelölni azokat a kuratipusokat, amelyekre Budapestnek helyi adottságai mellett biztosan számítani lehet. Hármas feladat Hármas irányban kell a 'rendszeres munkának megindulnia: 1) Meg kell állapítani a rheuma néven ismert mozgásszervi megbetegedéseknek a kurati- pusait (a fürdők iszapkezelés és egyéb kezelésekkel kombinálva.) 2.) Ki kell építeni az ivókúrák rendszerét a betegségnemek csoportosításával és természetesen nem szabad megengedni, hogy a vizeket minden orvosi ellenőrzés nélkül igyák azok is, akiknél egy esetleges ivókúra ellenkező hatást eredményez. 3.) Magyarországnak kittinő gyümölcse van, Budapestnek pedig nagyszerűen felszerelt hűtőházai, így tehát egy nagyvonalú gyiimölcskűra bevezetése pl. a Margitszigeten, igen nagy mértékben hozzájárulhatna a fürdő- szezon további meghosszabbításához. Minden erre való adottság megvan Budapesten. A gyümölcskurának a külföldön igen nagy kultusza vau és az n. n. „nyerskosztkura“ egyre jobban tért hódti ai külföldön. Nem látom be, miért ne lehetne Budapesten ai gyümölcskúrákat intézményesen kiépíteni és megszervezni és ezáltal a kúratipusok közé egy új értékes tényezőt beiktatni. Mindezek a dolgok csupán szervezés kérdései és előbb-utóbb a gyakorlat rá fogja vezetni az arra illetékes tényezőket, hogy bizonyos okos elhatárolással mindegyik fürdő és gyógyintézet a neki legmegfelelőbb kuratipust Favorizálja és igy egymás munkáját kiegészítve, ki fog majd alakulni Budapest, a nagy, hatalmas világfürdő, mely természeti adottságainál fogva és a Gondviselés bőkezűsége folytán nem csupán egyfajta betegség kezelésére, hanem mindenfajta gyógymódok bevezetésére alkalmas. A 12-es autóbuszvonal meghosszabbítása Irta NÁDAS BÉLA dr., a Rózsadomb és Vidéke Egyesület főtitkára Ismét — mint már annyiszor — a 12-es autóbuszjárat ügyével kell foglalkoznom, hogy ismételten kérjük az illetékes közlekedési hatóságokat, a 12-es járatot sürgősen hosszabbítsák meg a Széna tértől a Déli pályaudvarig, természetesen a Széli Kálmán tér érintésével a Krisztina körúton át. Ez a meghosszabbítás már nem csupán rózsadombi érdek, hanem egész Buda közérdeke. Hogy miért, talán indokolnom sem kell, annyira magától értetődő. Ezáltal ugyanis valóban azzá lenne |a 12-es járat, aminek beállításakor tervezték: tranzverzális expressz-aútóbuszreláció. Vagyis nemcsak — mint eddig — a pesti oldalon, hanem a budai oldalon is keresztezné és így kényelmes és komplikációmentes átszállási íe- lehetőséggel kötné össze az összes főbb autóbusz- vonalakat. Azonkívül' közvetlenül és legkevesebb időveszteséggel kapcsolná össze a Déli pályaudvart a nyugatival, sőt a 7-es autóbuszon a Rákóczi utHogyan építsük ki Budapesí^Fürdővárosí ? A Budai Napló számára írta: SZVIEZSÉNYI ZOLTÁN dr.
