Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-06 / 18. szám

193?. május 6. Budai Napló Hogyan készült 90 éu eíott a Uocon&zásca o f nagyot nemzet hl 1867-ben, minél inkább (közeleledett június 8 a, a koronázás napja, egyre lázasabb ütem ben folytak az előkészületek. A sokáig üldö­zött nemzeti színek egyszerre mindenütt kivi- ragoztak. Amit eddig csak titokban volt sza­bad szeretni, egyre jobban kívánkozott a nyil­vánosság elé. — Ezekben a napokban került ki, Budán elő­ször, azután Pestén is az uj postaláda. Zöld színre festették piros szegéllyel és magyar cí­mert, magyar feliratot tettek a régi ládákon hivalgó kétfejű sas helyére. A levélhordók uj egyenruhát kaptak: piros-fehér-zöld zsinóros, atillát. Ugyanékkor uj formaruhát kaptak, az elnyomátás korábán annyira meggyülölt finán­cok is. Csákójukra magyar cimer került. A falvakban dobszóval hirdették ki a nagy vál­tozást, de már azért a finánc még nem lett valami népszerű* Kihirdettük ugyanis, hogy a dohányra nézve marad minden, ahogy eddig volt, ezután sem ért el a gazda többet, mintáz osztrákoktól^ Közben a fővárosban ácsoiki kopácsolták, mérték és terveztek. Készítették azokat az állványokat, számszerint 21-et, amelyekről a koronázási menetet végig lehet majd nézni- 8000 személy részére csináltak tribünt, megle­hetősen borsos helyárakkal. Elsőrendű páholy t személyre 40 forint, valamirevaló ülőhely 6 forint és a legutolsóikra 4 osztrák értékű fo­rintért lehetett prenumerálni. Az első napon) sokszorosan lefoglalták az összes helyeket. Közben a király, bevégezvénl a gödöllői va­dászatokat, rövid időre visszautazott Bécsbe, de május 8-ára már ismét visszavárták Budá­ra. Egyre szaporodtak a főúri jelentkezőik,, akik a koronázási menetben lóháton vesznek részt* 16-án voltak az első jelentkezéseik. Hire ment, hogy Károlyi Alajos gróf, a volt berlini követ és az Andrássy testvéreik! különösen pazar fé­nyűzést készülnek kifejteni. ' Elkészült Liszt örökbecsű remekműve: a Koronázási Mise, amelyből, úgy határoztak, már előzetesen jótékonycélra két nyil­vános főpróbát tartanak és ezenkívül a plé­bániatemplomban is előadjálk. Három másik zeneszerző ezalatt lelkes ihlettel komponálta a zenéti Szigligeti koronázási allegóriájához: Erkel, Huber Károly és Böhm Gusztáv. A várbeli téren bámész kiváncsiak tömege nézte végig a koronázási paripa főpróbáját. Két katonazenekar teljes tüdővel fújta a réz­hangszereket, hangos indulókat játszottak, harsogtak a nagydobok, a kiváncsiak torká- szakadtukból éljeneztek, kendőket lobogtattak, pisztolyokat sütöttek el, de mint az akkori szemfüles riporter megállapította: „a komoly állat mieg sem mozdult, minélfogva idomitá- sa befejezettne’ki tekinthető.” Későbbi közjogi harcok előszele fujdogált már ekkor is, hanem ezek a szelek még ked­vezően fújtak az újjászületett Magyarország felé. A Horvátországgal való unió egyik leg­nagyobb akadálya hárult el ezelklben a napok­ban: Mazuranics horvát kancellár lemondott és példáját majdnem az összes horvát beam- ter követek utánozták, az unió pártja pedig, amely már ekkor is csak 13 szavazattal volt kisebbségben^ Zágrábban, rohamosan növeke­dett* Fiume a következő magyar szövegű táv­iratban tudattá á pesti lapokkal a nemzeti fel­támadás alkalmával rendezett ünnepségek si­kerét: „A királyi biztos nagyszámú nemzeti zász­ló* elővitele mellett roppant fáklyás zeniével tiszteltetett meg. melyben mintegy 8000 ember vett részit. Matkovics vezetése alatt küldött­ség járult a királyi biztoshoz Fiuménalkl Ma­gyarországhoz való mielőbbi bekebelezését kérve. A zenekar a néphimnuszt, a Rákóczit, a Deák indulótl és a Szózatot játszotta. Lelke­sen éltettük alkotmányos királyunkat, király­nénkat, Magyarországot, a felelős magyar mi­nisztériumot és Fiúmét. Ezerszeres dörgő él- jeneinket és evviváinkat az éj csöndjében a szomszéd szigetek visszhangoztatták. A pesti országgyűlésre küldendő követeik ügyében a választási mozgalmak már élénken folynak, csak a meghívást váriak.” O C I« ij w t oorozo es R Étterem e m fi HEGEDŰS GYULA cigányzenekara m u z s i k á D I Ó F A RÉGI BUDAI TRADÍCIÓK Ul MODERN VEZETÉS* 1. Pályau.3 Telefon i t—524—94, Telefon i I—524—94, Euxus és oriopéü-cipőszaon a Jrlxnya belvárosi cípösxaIon JCÍ., HORTHY1 MIKLÓS líT 70. rrr Hívéi ■ Nein oáázható el tovább a Nemzetközi Vásár áthelyezése A Szent-Imre város nagy problémái a megvalósulás előtt Irta: BECSL.Y ANTAL m. kir. kormányfőtanácsos, törvényhatósági örökös bizottsági tag Tisztaság Egészség Egyszerűség a modern vas- butor előnyei készíti: napisajtó es Községi politikai na- pilapjaink is csaknem napról-napra hoz­nak szenzációs híreket a Szent Imre- város problémáiról. „A folyó éoben át­adják a közforgalomnak a Horthy Mik­lós hidat“, „Nép-strandfürdő a Lágymá­nyoson“, ahol 1,650.000 P költséggel 40.000 négyszögölnyi területen 12.000 személy részére készül a Nádor-kert te­rületén tömegek ellátására alkalmas fürdőintézmény; a szükséges langyos vizet a kelenföldi elektromos cenitrálé kondenzvízei szolgáltatnák. A kelenföldi pályaudvar modernizálásával kapcso- atbam a Lenke-tér környékére tervez­nek személyforgalom céljait szolgáló megállóhelyet; az új hid tengelyének folytatásában traszirozzák a hatalmas Sznt István-utat, amely a Fehérvári-ut jelenlegi metszőpontján keresztezi a vas­úti töltést; szó van a délivasuttal kap­csolatos egyéb vasutmegoldásokról is. Mindezeken felül elemi erővel tör magá­nak utat a gondolat, hogy a Horthy Miklós hid budai hídfőjénél a Városli­getből immár kiszoruló nemzetközi vá­sár és a tervbe vett főiskolai stadion ré­szére kell helyet adni, mert szinte termé­szetesnek tetszik, hogy itt a Duna, a vasút és közúti fővonalak csomópontjá­ban, a közgazdasági egyetemmé bővülő műegyetem tőszomszédságában találjon otthont a nemzetközi vásár és a főisko­lai stadion intézménye is. A főiskolai if júság céljait lenne hivatva szolgáini a vásár közigazgatási intézménye, páro­sulva a sport fejlesztését szolgáló sta­dion intézményével. Ebbe a keretbe szervesen; beleillesz­tendő a városligeti közgazdasági mú­zeum is, almelynek nagyértékű anyaga rendeltetésénél fogva is beletartozik ab­ba a közgazdasági keretbe, amelyet a vásár itézmómye képvisel. Már 1930-ban érdemleges tárgyalás anyagát képezték ezek a problémák. Akkoriban Búd János volt kereskedelmi miniszter és Kállay Miklós a kereskedel­mi államtitkár; Ripka Ferenc dr. pedig a székesfőváros főpolgármestere. Az ő tárgyalásuk eredménye volt az a megál­lapítás, hogy a Nemzetközi Áruminta Vásár elhlyezése tovább el nem odázha­tó: már 1926 eleje óta folytak tárgyalá­sok, amelyek végeredményben az egész vonalon a kiállítás céljaira kisajátított lágymányosi területet jelölték ki; utai­vá arra, hogy ja Boráros-téri Horthy Miklós hid felépítése, a vásárintézmény áttelepítése és fejlődébe Szempontjúböl korszakos jelentőségű lesz. Akkor is csupán az volt az illetékes tényezők ki­fogása, hogy a lágymányosi terület ak­kori állapotában neon volt elég érett arra, hogy azonnal elfogadható legyen; és kb. 10 esztendőre becsűlteiett az az idő, amely a probléma végleges megér- leléséhez szükséges. Ma 1937-et írunk; tehát elmúlt az az idő, amely az 1926. évi megállapítások szerint még szükségesnek mutatkozott a probléma teljes megérleléséhez; meg­épült és forgalomképes lesz már a leg­közelebbi hónapokban a Horthy Miklós hid is, elérkezett tehát az ideje annak, hogy a régi előkészített tervek egymás­után megvalósuljanak. Hallottam az ellenvetést, hogy bár a gondolat alapjában véve okos és he­lyénvaló, ezidő szerint még korai, mert a szóbanforgó terület rendezése és az ide vezető közlekedési eszközök kiépítése még évek munkáját igényli. Annyi bizonyos, ha a feltöltéssel kap­csolatos előmunkálatok így haladnak, úgy azok befejezése még évtizedeket is vehet igénybe. A probléma azonban más. Kérdem, lehetséges-e még csak gondolni is arra, hogy a főváros egyik legna­gyobb alkotása: a Horthy Miklós hid i megnyitása után maradhat-e meg to- > vábbra is, esetleg évtizedekig elintézetle- i nül a környék rendezésének problémája, 1 amelynek szükségességét a kormányzat, a székesfőváros és az ipari érdekeltsé- ' gek prominens képviselői mar egy év- . tizeddel ezelőtt időszerűnek tartottak? Ami már *1926-ban időszerű volt, az ma, a hid megépítése után egyéb adottságok teljesedésével nem tehető vitássá. Végül azt is hallottam, hogy az új vásári terület messze van és kiesik a megszokott élet kereteiből Ezekkel szemben rámutatok arra, hogy a belváros súlypontjából autóbuszon 2.3 km., vil­lamoson 2.8 km. a távolság. Ugyanettől a központtól a városligeti kiállítás autóbuszon1 4.5 km., villamoson 5 km-t tesz ki. A Szent Imre-város intelligens tár­sadalma nagy figyelemmel kíséri és ér­deklődéssel várja az illetékes hatósá­gok lés érdekeltségek további állásfog­lalását. HUTTER és SCHRANTZ RT. 25 éves a Községi Élelmiszerüzem Az 1911. évben, 25 évvel ezelőtt hívta élet­re Budapest székesfőváros akkori törvényható­sági tanácsa a Községi Élelmiszerüzemat, hogy a főváros lakosságának mindem eshetőségre álljon rendelkezésére olyan altruisztükus in­tézmény, amely a legfotolrosabb életszükséglet, az élelmiszer beszerzés terén útmutatásul szol­gáljon az élelmiszerek megkövetelhető legjobb minőségére nézve és állandó ár-ellensúly ózó politikájával irámlyt szabjon az élelmiszerek mindenkori áralakulásának. Valljuk meg, hogy kitűzött rendeltetésének a főváros ez intézménye teljes mértékben meg is felelt- Az elmúlt negyedszázad kiéle­zett gazdasági harcaiban — minden hangzatos reklám nélkül — kizárólag megbízható, minő­ségi' cikkeinek olcsó 'áraival, egyedül célra vezető helyes üzletpolitikájának gyümölcse­ként, vevőköre és áruforgalma évről-évre emelkedő irányzatot mutat Állítjuk és bízóinivítjuk, hogy- ,a vádként oly sokszor elhangzott privilégiumok, kiváltsá­gok. vagv bármily irányú a „hatósági üzemek­nek kijáró.’ kedvezmények és könnyítések — csupán a fantázia .szüleményei. A Községi Élelmiszerüzem a magánvállalkozással teljesen azonos versenyfeltételekkel működik. Állam­mal és várossal szemben ugyanúgy viseli a közterheket, mint a magánvállalkozás- — Negyedszázados múltjának, valamint mai prosperitásának minden sikere abban leli ma­gyarázatát, hogy ipari ős kereskedelmi tevé­kenységét sohasem tekintve öncélnak, műkö­dését kizárólag a főváros lakosságának szol­gálatába állítva, igyekezett az amúgyis súlyos terhekkel küzdő foeyasztólkiözöfnség élelmezé­sét mindenkor jobbá és olcsóbbá tenni. Az érdekképviseleijek üzemellenes harcában. ez tulajdonképpeni az érem második oldala és ismerjük el — számszerűleg súlyban a tekin­télyesebb oldala. Az Élelmiszerüzem Budapesti székesfőváros .lakosságáért van, teljes egészében a fogyasztó- közönségé, ezért kívánatos további fejlődése, ment végre egy intézmény, amely öncéluság nélkül a fogyasztóközönség százezreinek érde­két szolgálja­B Tisza Testvérek II-, FŰ-UTCO 12- I Könyv- és zeneműkereskedése, papír., író- és rajz I lel,: 1—527—13 I szerek raktára, hivatalos kiadványok nagy raktára. Rentábilisé a hegyvidéki autóbusz? Irta' Geiger Gyula dr., A Virányos-Kútvölgyi Gazdasági és Kultúrális Egyesület főtitkára Ifi. Wagner Béla a. *. A budai hegyvidék nagy és egyik legszebb ré­szének, a Virányos-Kúlvölgy vidékének, valamint a Svábhegy és Jánoshegy a kotta medencének a távoli villamos vonalon kivül, közlekedési eszköze nincsen. A lakosság fájó szívvel tekint a szemben- fekvő gyönyörűen kiépült és jó közlekedésü Pasa­rétre, ahol a korszerű fejlődés a lehető legnagyobb méreteket öltötte. Ezzel szemben a hegyvidék fejlő­dése nem kismértékben közlekedési eszköz hiánya miatt — hisz lakói 15—20 percnyi gyaloglás után érik csak el a villamost, vagy a ritkán köz ekedő autóbuszt, — csak lassan halad előre. Sok az üres és nehezen értékesíthető telek. A hegyvidéki autóbuszjárat érdekében a helyi egyesületek évek óta munkálkodnak, a megvalósu­lásnak azonban kél akadálya is van: az egyik az autóbuszközlekedésre alka’mas út hiánya, a másik annak a veszélye, hogy a járat nem lenne rentábilis. Az alkalmas út hiánya bénítja meg tu’ajdonké- pen azt az óhajt, hogy egy, a Kútvölgyi úton vé­gighaladó és a Béla király útnál végződő, esetleg a svábhegyi forgalomba is belekapcsolódó autó­buszjárat szelje át a hegyvidéket, Azqnban a Kútvöl­gyi út középső szakaszúnák kiépítéséig megvalósít­ható lenne egy másik megoldás, amely a Kútvöl­gyi úton, majd ennek folytatásoké pen a Szarvas Gábor úton bekapcsolódhatnék a budakeszi 22-es relációba, Ez a bekapcsolódás emelné a járat jöve­delmezőségét, az ezzel szemben megtett hosszabb út különbsége nem igényelne lényegesebb üzemi áldozatot. A menetidő néhány percnyi meghosz- szabbodásával az autóbusz új közlekedési területen haladna keresztül, a lakósság igéhyeit legalább részben kielégítve. A most ismertett átmeneti megoldás mondhatni egyetlen akadálya a Szarvas Gábor út, Zalai út es az úgynevezett Szarvas tér (a Szarvas útnak a Zugligeti útba va’ó betorkolása) közötti részének keskeny volta. A hegyvidéki lakósság azonban re­méli, hogy ezt az akadályt sikerül rövidesen elhá­rítani. A második á la’ános akadály az a feltevés, hogy megfelelő nagyszámú lakósság hiányában egy hegyvidéki autóbuszjárat deficites lenne. Ez lehetséges. Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy egy városrész rossz közlekedéssel, vagy közlekedés nélkül, nehezebben (fejlődhetik, mint kedvező közlekedési viszonyok között. Vég­eredményben a közlekedés a fejlődés előmozdító eszköze és nem a fejlődés eredménye. A fejlődés a cél, a közlekedés az eszköz. Azt kell megállapí­tani, eljutott-e a hegyvidék — figyelembevéve a polgárok jogos igényeit és a jelenlegi pénzügyi helyzetet, — a fejlődés azon fokára, amely indo- kollá teszi közlekedésének létesítését ? Ennek eldöntése a székesfőváros feladata, amelynek határozatát a közönség mindig a legna­gyobb megnyugvással es bizalommal várhatja. Budánafc egy régi szerelmesét kísérte a Farkasréten örök nyugalomra a rokonok és barátok (tömege: mocsári Mocsáry Kál­mánt, 64 éves korában, A magyar parcellázási mozgalom megteremtője volt. jóval a világ­háború előtti juttatta családok sok százát otthonhoz, birtokhoz. Előkelő földbirtokos csa­lád sarja volt, a háborút mint huszárkapitány küzdötte végig- Leányai és széleskörű rokon­sága gyászolják ezt a vérbeli magyar urat. 3 P-ért 40-000 pengőt nyerhet, ha résztvesz a 68, jótókonycélú államsorsjátékban. A sors­jegyek Ikaphatók az osztálysorsjegy főárusí­tóknál, dohánytőzsdékben, továbbá a pénz előzetes beküldése ellenében a Székesfővárosi M* kir. pénzügyigazgatőságnál (Budapest. V, Szalay ucca 10). A Kisfaludy Színház műsora Május 7-től. péntektől, 13-ig, csütörtökig bezárólag az idei évad diadalmas sikerű operettje. Marika had­nagya kerül színre Viola Margit vendégjátéká­val. Főszereplők még: Elek Piri. Fáskerti Má­ria, Madaras Vilma, Gál étit a Ferenc, Károlyi István, Tamás Benő, Zelenay József, Sós Mi­hály. Reiber József vendéglős Uicnnini. Dólosvörtísmartl-abasárvliléki hnrainalf kimérése IIbUltldl- szfillfiblrtohosok saiáttermésU UUlallian I* Krisztina-körut 139. Telelőn 1—572—00 BUDAI PÉKEK RÁTKAI FERENC SÜTŐÜZEME I II., RETEK-UTCA 4. SZÁM TELEFON 1-SJ2 —TV /* j-d sütő- és cukrászüzem WírflwVV L Böszörményi*ut 36 a készítményei egész Budán kedveltek Ruzlcska Pál kenyérgyára II , Horváth-u. 29. T Telefon ; 1-518-13. IN TŰZETEK, KÁVÉHÁZAK, ÉTTERMEK SZÁLLÍTÓJA CTMÍ7FI KENVfeR Hl Zsigmond u. dlWlJLLL elismert 45 a Tel: 1-531-48 WEINER A. IMRE SÜTÖDÉJE XI., HORTHY MIKLÖS-UT 29. SZtM. - TELEFON: 2-683-81.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom