Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-23 / 50-52. szám
Budai Napló 11137. december 23. BUDA 88 csodája PEST A. MAGYAR VILÁG KÁVÉHÁZ II., Margit-körut 40. Telefon: 151-888. SácUö&p muzsikát, S xaiúty énekel Karácsony előtt egy könyvesboltban Közeledik Karácsony ünnepe és mindenki tele van gonddal, milyen ajándékkal lepje meg családtagjait, barátait. Mint legolcsóbb és maradandó értékű ajándék elsősorban természetesen a könyv jön számításba. Jó szolgálatot kívántunk tehát tenni olvasóinknak azzal, hogy ismét felkerestük Tisza Testvérek FŐ utcai könyvesboltját és felvilágosítást kértünk arról, mely könyvek azok,' amelyek mint karácsonyi ajándékkönyvek leginkább számításba kerülhetnek. — Nem csekély az a feladat, melyet tőlünk kérnek — mondja informátorunk, — amidőn azt kívánják, hogy emeljünk ki néhány olyan új könyvet, amelyeket a Budai Napló olvasóközönségének figyelmébe ajánlhatnánk. Az őszi hónapokban ugyanis a |magyar könyvkiadók igen sok, szébbnél-szebb kiállítású könyvet hoztak ki, amelyek tartalmilag is oly érdekesek és értékesek, hogy majdnem kivétel nélkül | ajánlhatnánk őket megvásárlásra. — A magyar regényujdonságokat véve sorra. Itt van Beczássy Judit Mindenért fizetni kell c. regénye, Földi Mihály Viszony c. regénye, Makkai Sándor Magyarok csillaga c. regénye a honfoglalás korából. Ma- tolcsy Andor Cisz moll-ja, Móricz Zsigmond Míg új a .-sérelem c. regénye, Németh László Kocsik szeptemberben c.’ regénye. Nyíró József két könyvével szere- I pel áz Őszi újdonságok sorában: a Jézusfaragó ember novelláskötetének vezető novellájából készült a Nemzeti Színházban előadott nagysikerű színdarabja Sibői bölény c. regényében pedig br. Wesselényi Miklós || és a reformmozgalmak állanak aj események homlokterében.' Törniay Cecil, a nemrégiben -elhunyt kiválói regényírónő tatárjáráskori trilógiájának önmagában is »málló befejező köteté, A fehér barát most jelent meg. j •A külföldi regényirodalom számos értéke közül megemlítjük Buck: Széthulló család c. könyvét, Cronin: Réztábla a kapu alatt, Hurst: A nagy kacaj és Huxley 2 kötetes regényét: a Vak Sánison-t. Knittel:! El * Hakim c. könyve, továbbá Thomas Maim: összes! novellái, Margaret Mitchell: Elfujta a szél c. regénye. .Robert Breen ti: ..Tianic“, Priestley: Jóbarátok, Th i ess: Cmiaima c. regénye és Werfel: Halljátok az igét c. nagy regénye, amely bibliai tárgyú* témával foglálko- zik, zárja be a sort. Nagy a divatja az életrajzi regényeknek, amelyek közül- szintén igen sok értékes eredeti munka és fordítás Jelent meg a karácsonyi könyvpiacon. Nem lesz érdektelen', ha -ezek . közül is felsorolunk néhányat. Duff Cooper: Talleyrand. Elbert: V. Károly. Harsány!: És mégis mozog a föld (Galilei regénye), Hegedűs .Lóránt: Két Andrássy és két Tisza. Jelusicii: Cromwell, Longworth-Cliämbrun: .Kitűnő barátom Shakespeare, Raffy Ádám: A lcleklátő Mesmer doktor csodálatos . élete, Sackwille West: Szent , Johanna. Szentmihályiné Szabó * Mária: Lórántffy Zsuzsanna, Tasnády Kubacska: Nopesa Ferenc kalandos élete, Zsigray Julianna: Erzsébet királyné. ■ — Akik a komolyabb olvasmányokat keresik, azok számára is sok népszerű tudományos és ismeretterjesztő munka akad. így Almássy László: Levegőben— homokon c. könyve a lybiai sivatagban autón és repülőgépen tett útjáról. Andrade-Huxley: Mi történik körülöttünk c. könyve, Bierbauer Virgil: A magyar építészet c. könyvében azt mutatja ki, hogyan fejlődött ki a magyar szellemből a nyugati keresztény művelődés talaján a magyar építészet, Egmont Colerus. Az txl-től az integrálig c. könyvében bevezeti a laikus olvasót a matematika rejtelmes világába. Demény Dezső: Hangversenykalauza nélkülözhetetlen kézikönyv a zene iránt érdeklődők számára. Fürst-Moskowski: Az élő világ csodái c. könyve az élet sokezernyi csodáját vizsgálja és boncolja, Gál György Sándor: A zene története c. könyve 300 oldal terjedelmű rendszeres zenetörténet. Victor Heiser: Egy orvos bejárja a világot, Kézdi-Kovács László: Isteni művészet, Kollmann: A modern technika csodái, Lorenz: A gépek hősei: egytől-egyig kitűnő és hasznos müvek. Igali Mészáros József: A hal, a horog és az ember c. könyve a horgászsport kedvelőinek lesz érdekes, élvezetes olvasmánya. Gróf Széchényi Zsigmond: Alaszkában vadásztam c. könyve a „Csu'i" népszerű szerzőjének újabb vadászkalandjait meséli él. Tangl Harald: Kirándulás a magyar múltba c. könyvében kedves képet ad az elmúlt magyar időkről. 1 • *— S ha* még felemlítjük azt, hogy az ifjúság számára is igen sok szép új könyv jelent meg, amelyeknek ismertetésére itt helyhiány miatt nem térhetek ki. de amelyekről bárkinek készséggel szolgálunk árjegyzékkel, akkor úgy gondolom, eléggé tájékozattam a Budai Napló olvásóközönségét a- karácsonyi könyvpiac eseményeiről. A délipályaudvar és a Lágymányos Irta: Hamvas József Buda fejlődik, a saját erejéből. A fekvésében, levegőjében és nem egy más körülményben rejlő lehetőségek mintha most értek volna el fejlődésük tavaszához. Amit ez a feléledés magától létrehoz, abban figyelemreméltó mozzanatok hirdetik, hogy itt Budapest hatalmas teremtő erejének új forrása tör elő. Ezt a forrást azonban megfelelő mederben keli elvezetni. Ma még Buda felett az a veszedelem lebeg, hogy fejlődését nem budai, hanem pesti szemmel irányítják. Valami íróasztali gy okértelenség van az egyes tervekben. A Legtöbből hiányzik az a széles látókör, mely Buda egész területéi át tudná tekinteni és ahhoz szabná alkotásainak méreteit és elhelyezését. Vannak tervek, melyek nem egyengetni, hanem kényszeríteni akarják a fejlődés Lná-' nyát. Vannak, amelyek nem számolnak Buda terep- viszonyaival. Ott van például annak a felvonulási útnak a terve, mely igen alkalmas nagy, sík területre, mint a párisi Champs Elysées, a berlini Friedrichstrasse, a müncheni Ludwigstrasse és sok más. De lehetetlen helypazarlás hegyek tövében,I az aránytalanul keskeny völgyterületen. Budai ember, a hely ismeretével, ilyet el :iem gondol sohasem. Ilyen pesti gondolat a délipályaudvar meg-\ szüntetése és a Lágymányosra tervezett áthelyezése. A gyönyörű Horthy Miklós-liiddal már élvezünk egy pesti gondolatot. Ez: a kiszszaka&z beosztása a Horthy Mildós-térröl az új hídon át. Alti ezt az utat akarja élvezni, egy kisszakaszt fizet a hídig, egyet a hídon át és megint egyet a Kálviniéiig. A budai ember azonban nem követi ezt a pesti gondolatmenetet. A Geller ti g vált egy kisszakaszt, onnan egy másik kisszakasszal szépen eljut a Kálvin-térre. A délipilyaudvar megszüntetése is ilyen kis- szakaszos fondorlatnak készül, ö; milliós, nagy méretekben, feleslegesen elköltendő pénzekben és Buda helyzetének meg nem látásával. Állapítsuk meg Buda ismeretével a helyzetet Mikor volna értelme a lágymányosi pályaudvarnak? Ha ezzel új fejlődést lehetne megindítani Buda déli oldalán, mintegy tiltakozásul a fejlődés ellen, mely észak felé irányul. Hova fejlődjön Buda délre? A Lágymányos mocsara még akkor is egészségtelen és laza talaj lesz, hogyha hallatlan és felesleges költséggel feltöltik. A kelenföldi rétek tele vannak széles területen forrásokkal. Ezt szenvedi az új repülőtér is, amit szintén íróasztal mellett gondolt ki Pesten a tervezés, a hely igazi ismeret nélkül. Hasztalan volt az ott dolgozó hozzáértő szakemberek ismételt jelentése, hogy ezen a terepen lehetetlen megvalósítani a repülőteret. Budának dél felé fekvő része nagy részében árterület volt és hogy milyen eredményekkel járhat ezeken a helyeken az építés, mutatják az albertfalvai telepnél szerzett szomorú tapasztalatok. Buda dél felé haladó fejlődésének olyan akadályai vannak, hogy ezek terelték a fejlődést észak felé. Miért akarnak a lehetetlenséggel szembeszállni, akik ide tervezik az új pályaudvart? A délipályaudvar megszüntetése súlyosan érintené a főváros közönségét, mégpedig a szegényebb osztályokat, akik igen sokszor gyalog cipelik podgyászukat rendeltetési helyükre. Ma a Belváros a délipályaudvarlól két kilométernyire van. A Margitsziget két és fél kilométerre, a Rózsadomb háromra, a Pasarét három és félre. A lágymányosi pályaudvar ezeket a távolságokat két kilométerrel toldaná meg. Ezzel szemben mihez esnék közelebb? Valámihez, ami talán le«z. Buda pedig fejlődne tovább észak felé. Az óbudai híd elkészültével rendkívüli fellendülés várható ezen az építkezésre kiválóan alkalmas területen. Már a rómaiaknak megvolt az érzékük hozzá, hogy ide kell várost építeni. A lágymányosi pályaudvar mindig jobban elvész maid a távol ködében. Oldják majd meg azzal egykor ezt a problémát, hogy Óbudán építik meg az új nagy budai pályaudvart. “Growe“ a legrégibb magyar tomp- és kalapgyár. Kérjen G ti OWE kalapot Alapítási év 1865 Termésseirajxi museum és idegenforgalom írta; Hennyei Vilmos zetében, mindinkább előtérbe lép az országra] nézve az idegenforgalom fejlődésének és kialak í-| fásának fontossága. Ennek a kérdésnek nemcsak pénzügyi, valutáiis szempontból van rendkívüli súlya, nanem a nemzet erntet és jövőjét jelentős — legégetőbb ügyünk, a revízió — szempontjából] is befolyásolja Aktuális kérdésekei kapcsolatban rá kívánok mutatni, hogy az idegenforgalmat mivel lehetne előmozdítani. Alti elindul hazulról, hogy vüágot lásson, külföldön elsösoman azokat a nemzeti sajátosságokat és különlegességeket keresi, ame-1 lyeket a különben szintező civilizáció érinteténül hagyott. Ezért térünk vissza minden alkalommal] ana a gondolatra hogy a trianoni béke folytán] lévait magyar- ter metejcet nt a iovarosDan magyai! néprajzi kertben, Magyar Skanscnben kellene1 megörökíteni és ezzel a revízió eszméjét szemlélte.] tőén is állandó emlékezetben tartani. A Skaust n elnevezés Svédországból ered, ahol Stockholm mell lett kultúrtörténeti nép1- és természerajzi telepet létesítettek, mely Svédország egész növény-] és állatvilágán kívül az ország egyes vidékeinek népét a maga festői környezetében mutatja, be. DrJ Lendl. Adolf most keszthelyi magányába visszavonult —- e tárgyban talán legmciéKesebb — tu] dósunk szavaival élve: Egy kertes magyar falút kellene elővarázsolni, eredeti formájában, jellegzetesen megépített paraszos házalóival, különböző vidékekről idehozott családokkal. Öle népies viseletűkben, szokott foglalkozásukban mutatkoznának be az érdeklődő idegen és hazai látogatóiénak; — alföldi magyarok, kunok, hajdúk, székelyek, palócok, göcseji, sárréti emberek. A falú egyik utcája legyen a tótoké most megszállott területek népéé. Idekerülnének a svábok, szászok, burgenlandiak, bácskai sokácak, bunycvácok, torontáli rácok, erdélyi oláhok, stb. Fatomyoe templom, harangláb, iskolaépületben népművészeti kiállítás, gyöngyös bokréta lakodalom, tánc, búcsú járás és más népies bemutatás. A cigánysoron üstfoltozó, a korcsmában cigánybanda, stb. Itt árusítanának kulacsokat, faragott pászlci belet, fokost daiútol- lat, pántlikás magyar babát, mezőkövesdi hímzéseket, halasi csipkét, sárréti fonást szatyrokat, kézimunkát és más népies holmit. Egyes házakban ilyeket készítenének a nézőközönség szemelát- tára. Itt ismernék a magyar állatfajtákat, a címeres szarvasmarhát, a csavartszarvú rackabirkát, a szalontai vörös disznót, a komondort, a pulikutyát és a házőrző kuvaszfajtát. E bemutatásoknak idegenforgalmi jelentősége mellett bizonyára közgazdasági értéke is lenne. A korcsmában, a falú mellett fekvő kis nádastó szélén épült halászcsárdában sok-sok izlelöje akadna a magyar ételeknek, akárcsak a hortobágyi, vagy bugaci pusztán. E terv részleteit dr.-Lendl Adolf a magyar természettudományi múzeum létesítése érdekében írt nagy munkájában fejtette ki s ezt kinyomatás céljából József Ferenc főherceg ajánlotta Szendy polgármester úr figyelmébe. E munkában dr. Lendl a Néprajzi Falu körül fekvő mezőkön berendezendő Botanikus Kert tervét is kidolgozta. Nem a régi sablon szerint, szorosan vett tudományos célt szolgáló növénykertre gondolt, hanem a magyar flóra gazdagságát, változatosságát, és szépségét a nagyKözönség eié. főként a külföld ek szeme elé kívánta varázsolni. A magyar Alföld pusztai növényzetét a szerbtövistöl a menyasszonyvirágos akácfáig. A nádast, a sásmezöt, a gyékényest, berket és füzest; a fehérkérgü nyirfaligetet, a hosszú jegenyefasort, a sötétombú égerfákat; mindannyi a városiak és idegenek előtt alig ismert sajátosan dunamelléki vagy alföldi természetadta szépségei. Ugyanitt mutatnák be a magas hegyvidék s a dombos tájék változatos flóráját is. A magyar virágok csoportját a rozmaringot és muskátlit, a napraforgót, a tulipánt; a hazai rózsafajtákat. Itt dolgozhatna a földmívelö családok apra jár nagy j r, hogy a munkát is lássák az idegenek. Lendl említett munkájában ezzel kapcsolatban Őslény Kert létesítését is tervezi, amilyen még csak kettő-három van az egész földkerekségen. És végül e tudományos kertek létesítésével kapcsolatban Lendl Adolf a magyar természetrajzi múzeum felépítését tartja szükségesnek és munkájában ennek megfelelő legmodernebb be. rendezését részletesen is kidolgozta. Már most miért gondolom én, hogy ez a kérdés ezidószerint aktuális? Az utolsó időben már sok szó esett az újonnan épült Horthy Miklós hid és a vasúti hid közti terület mikénti rendezéséről. Másrészt sokat írtak a budai Karátsonyi palota fenntartása érdekében is. Ez utóbbit a néprajzi múzeum elhelyezésére mondották alkalmasnak. Klebelsberg Kunó gróf annakidején a ,.lágymányosi pocsolya“ területére kívánta a Lendl-ter. vezte természetrajzi múzeumot a tudományos kertekkel együtt elhelyezni. S ezt egyik cikksorozatában azzal okolta meg, hogy Budapest dunai város a külföldiek szemében, a hatalmas folyam adja meg neki jellegzetességét, ezért jól tették a rég.ek hogy legszebb középületeiket a dunai- parton építették. A magyar néprajzi gyűjtemények, amelyek igen értékesek és az idegenforgalom szempontjából külön is fontosak előbb a Iparcsamokba, majd a Tisztviselőtelep iskolaépületébe kerültek, ahol a nagy nyilvánosságtól elvonultan szoronganak. A növénytani gyűjteményeket a Magyar Tudományos Akadémia átalakított padlásain helyezték el, ahol senki sem látja. Az állattani osztályt egy Baross utcai nagy bérházban zsugorították össze. A régi Botanikus Kert területét pedig köröskörül az egyetemi klinikákkal építették be,, s így ez is fejlődési teret és kiegészítést ■ kíván. Ez a helyzet a magyar tudományosság színvonalához mérten teljesen elmaradott s majdnem szégyenteljes. Klebesberg Kunó gróf ezen kívánt segíteni, amikor megbízta Lendl Adolfot, hogy a természetrajzi múzeum léesítésóre dolgozzon ki részletes tervezetet, mégpedig olyformán, hogy ez. mint látványos és modern, módon berendezett inézmény a feltöltendő Lágymányos közepébe kerüljön. Sajnos, az alkotni vágyó miniszter a magyar kultúráiig haladás kárára korán elhúnyt és így Lendl tervezése papiroson maradt. A Lágymányos végleges rendezésével azonban gz a kérdés újból aktuális lett és kívánatos lenne, hogy a kultuszkormány és Szendy polgármester e régebbi terv iránt érdeklődjék és ne hatáREGENT Cafe Restaurant II. Keleti Károly-u. 1 igazgató: BOCK-------- Esténklnt Ördöngős Gyuri és Losonczy Pál együttese rozzanak. amíg csak Lendl Adolf tervét át nem nézték. Székesfővárosunk és kormányunk egy sehol nem látott idegenforgalmi tényezőt létesítene, ha a természetrajzi múzeumot a tudományos kertek látványosságaival együtt a dunapart e területén felépítené. Ide inkább kívánkozik a palotaszerben tervezett természetrajzi muzeurn mint a dísztelen Stadion amely csak időnként hozna népes sokaságot a főváros egyik köpontjává fejlődő eme területére. Megbízhatóságáról ismert ÓBUDÁN 1. POLÉ-U. » Telefon: 162-765. &Ö0 ytywnekei cuUáz&ttjd iswuisatadot tátzttüzefáa-Htyafyfyat a Liipzitytt-tytyát Tíz évvel ezelőtt kezdte el nagyszabású karácsonyi 'jótékonysági akcióját a Leipziger Vilmos- gyár igazgatósága, - enyhítve sok nélkülözést és felszárítva sok könnyet. Tíz éven át széttagolton történt meg a karácsonyi akció végrehajtása, az idén elsöizben összesítetten, központilag osztotta szét a gyár szeretetadományait. A gyár igazgatósága az idei karácsony alkalmából nyolcszáz gyermek felruházását és ezer szegény budai család tüzelőanyaggal való ellátását határozta el. A szétosztás ünnepség keretében, december 20-árh, hétfőn délután fél öt órakor történt meg az óbudai Korona Vendéglő nagytermében, előkelő közönség jelenlétében. Az óbudai Dalkoszorú a Hiszekegyet adta elő, majd Hanthy-Hai- dekker János elöljáró üdvözölte néhány meleg szóval a megjelenteket és megköszönte a gyár igazgatóságának évről-évre oly szépen megnyilatkozó jótékonyságát. Azután szétosztották a meleg ruhákat, cipőket, fehérneműt a gyermekek között az óbudai, újlaki, szentendrei (Kövi Mária) rám. kát., a budai evangélikus, református és izraelita egyház- községek kijelölése alapján. A gyermekek ezenkívül szeretetadomány-csomagokat is kaptak. Ugyanennek az ünnepségnek keretében és az egyházközségek kijelölése alapján osztották szét a szénutalványokat. Ezer csatád kapott egyenként három mázsa szenet. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. Itt említjük meg, hogy.a nyár folyamán ajóté- konysági akció keretében háromszázötven gyerme. két nyaraltatott a. gyár a Balaton mentén. A kiskereskedők órdekelört küzd Magyar Detailkereskedő Szerkeszti; KERTÉSZ IMRE 1000 aláírás a HÉV „Császárfürdő“-meg- állójának visszaállításáért Ezer aláírás, ezer adófizető polgár neve fekszik a B esz kárt igazgatósága előtt azzal a kéréssel, hogy a Hév állítsa vissza a Buda. Békásmegyer viszonylatban a Császárfürdő megállóhelyet. Küldöttségek járnak ezért az illetékesekhez, a vidékről járó itteni középiskolás tanulók igazgatói, a Császárfürdöt használó betegek, a Margithidon ácsorogni kényszerült és ott már egészségileg tönkrement emberek sokasága kéri vissza a Császáriiirdő megállót. A Beszkárt pedig- hallgat, nem hajlandó a fővárosi adófizetők és az ö jövedelmét szaporító utasok jogos kívánságát teljesíteni. Érthetetlen ez a csökönyösség. Ebben az ügyben különben száztagú küldöttség megy a kereskedelmi miniszterhez, Buda egyik országgyűlési képviselőjének vezetése mellett kém, hogy közbelépésével kényszerítse olyan intézkedésre a Beszkár-t, amely ezt az egyszerű és természetes megoldást megvalósítja. BÁNKI BÉLA uriszabó II., Fő-u. 83 Telefon: I 5 7-2 2 3. Havi hitei garanciaképes uraknak ami
