Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-23 / 50-52. szám

1937. december 23. Budai Napló * BUDAPESTI ŰGETŐVERSENYEGYESŰLET Dec. 26. és 30. napiam n.u. >,i3 órai KexUcttel versenyeket tart 1. Hely, úri 3.— » „ hölgy 2.— Belépődíj ||| » «« Külön fog. hely 5.— Közlekedés: 75 és 76 villamossal Nem Itír halasztási a guggerhegyivizátemelő és léroló medence építésé irta: Hlittl Károly dr., székesfőy. tvhatósági biz. tag Liszt Ferenc tanúvallomása a körülötte folyó nagy perben Abban a perben, melyet a németek folytatnak velünk Liszt Ferencért, hogy magyarságát elvi­tassák, perdöntőek magának a halhatatlan1 mű­vésznek a nyilatkozatai. Ez a per mostanában so­kát foglalkoztatja a nyilvánosságot. Nem lesz te­hát érdektelen, ha ideiktatjuk Liszt Ferencnek azt a levelét, melyet báró Prónay Gáborhoz intézett és amelyet 1862. évi 48-ik számában közölt a Vasárnapi Újság. A levélben Liszt Ferenc a kővet­kezőket írja: „Róma, 1862. nov. 9-én. Tisztelt Ur! önnek mult sept. 26-án kelt b. levele csak okt, végén jutott kezeimhez. Hozzájárult ezen elkésés- hez gyengélkedésem is, szolgáljanak ezek mentsé­gemül. Legyen szabad először is köszönetét nyilvání­tani azért, hogy ön magát tolmáesolójává tette azon jóindulatú s részvevő érzelmeknek, melyekkel irántam a budapesti hangászegyleti zenede visel­tetik. Én erre annál inkább büszke, vagyok, mi­után egy sajnos esemény észrevétette velem, hogy a közvélemény az én ártalmamná. tévedésbe jutott és hogy engem számosán félreértettek, gyanúsítva nemcsak szándékomat, hanpm, ami több, rendü­letlen honszeretetemet is. Ez volt valóban legnyo­masztóbb mindazon sokféle visszás, esetek közt, melyekkel életpályámon találkoztam. Nem valék rá elkészülve, mert közelben és távolban szivem min- .dig kedves hazámért dobogott! De hogyan- is lehetne másként? Mert, ha nem is tekinteném azon köteléket, mely minden embert, kinek szíve helyén van, hazájához kapcsol: — nem tartozom-e én az enyimnek rendkívül ragaszko­dással? Nem tőle származott-e nagy részből azon cse­kély erő, melyet magamban érzek? Kik juttatták volna atyámat azon helyzetbe, hogy engem Bécsbe, Párizsba kulidhessen csekély tehetségeim kifejté­sére, ha nem lett volna már zsenge koromban számos, magyar országnagynak, — Amadé, Sza- páry,~ Erdődy, Eszterházy Mihály, Apponyi gró­foknak, . Kiss bárónak — bőkezűsége számomra gyümölcsöző? Későbben, 1840 folytán, midőn elő­ször vissza kerültem Pestre, nem honfitársaimnak irántam! magasztos rokonszenve volt-e. az, mi en­gem alacsony sorsomból kiragadva,. állapotomnak szokásos színvonalán felülemelt? És még újabb időkben is, nem Szcitovszky őeminentiájának, Magyarország hercegprímásának köszönhetem-e, hogy zenemüveimnek egyike, mely­hez az „Esztergomi mise” neve van kapcsolva, a vallásos és nemzeti ünnepélyeknek egyik legna- gyobbszerűjénél adathatott? Igenis, őeminentiájá- nak, ki nem hajtott semmit az erre nézve én elle- -nem terjesztgetett beszédekre. Ily emlékezetek, tisztelt úr, nemhogy elhalvá­nyulnának, sőt inkább annál szorosabban hozzá kapcsolják a hazához azt, ki, általuk annyira meg­tisztelve, de lekötelezve is érzi magát, s kire ez ok­nál fogva oly felelősség terhe nehezedik, melynek magasztosságát teljes mivoltában magamra nézve egész élénkséggel érzem. — Magyarországnak szellemi világa éppen úgy, mint földe, dúsgazdag, éppen oly termékeny, s Istentől egyképen van megáldva. Egyik mint másik, szükségli a hozzá illő, szabályszerű s a már tökéletességbe menő haladáshoz idomított művelődést. Hogy pedig ön levelének tartalmához, a zené­szeihez térjek, bizonyosan legnagyobb mértékben megjutalmazva érezőénj magamat, ha annak ha­zánkban! fejlesztéséhez járulhatnék, s ha úgy, minit ön, tisztelt úr, javasolja, közvetlenebbül csat­lakozhatnám, teljes képességemmel, az ön által valósított javaslatokhoz, versenytársa az ön által kivívott érdemnek. De sajnálatomra, erőmet telje­sen felülmúló körülmények gördülnek elém. Feles­leges volna ezeknek felszámlálása, s habár vonia? kodva, magamat alájok kell vetnem. De legalább hadd reméljem, hogy a lekötele­zettség, mely miatt gátoltatom megfelelni ön meg­hívásának, mégsem leencf egyszersmind ellentét­ben azon legédesebb óhajtásommal, hogy majdan visszatérjek hazámba, nem röpke vándornak, nem is tehetetlen agg alakjában, hanem mint annak erélyes és hű fia, lelkesítve ugyanazon érzelmektől, melyekkel eltelve egykor Dante, Flórenc után só­hajtozva így kiáltott fel: „Visszatér a költő, hogy ugyanott, hot egykor megkereszteltetett, szemfe­delet is nyerhessen.” Azon kéréssel, fejezné ki a budapesti hartgász- •egylet bizottmányának hálás köszönetemet, mara­dok stb. — Liszt Ferenc.” A levél eredetije francia nyelven íródott és a gyenge fordításáért a V. U.-é a felelősség. Annyi azonban így is megállapítható, hogy Liszt forró -érzelmű, lelkes magyarnak vallotta magát ezúttal is, már pedig a körülötte folyó nagy perben a koronatanúnak, Liszt Ferencnek vallomása a döntő. A budai hegyvidék egyik legszebb gyöngysze­mmé a, Guggerhegy, amely idegenforgalmi szem­pontból is elsőrendű fontosságú. Innen nyílik Buda­pest legszebb panorámája és ez a kilátás messze felülmúlja azt a' látványt, amelyet székesfővárosunk más kilátó pontjáról nyerünk. Ez a hegyvidék dr. Atijeszky László egyetemi tanár, fömeteorológus mikroklimatikus szakvéleménye szerint valóságos délszaki klimájú és így Budapest legegészségesebb és településre legalkalmasabb vidéke. Ezt a hegyvidéket a Budapesti Gyógy- és Üdü­lőhelyi Bizottság javaslatára üdülőhellyé minősí­tették és a jóváhagyott szabályozási tervekben a Guggerhegy vidéke a 600 öles IV. nyaralóövezetben van. Ez önmagábanvéve kétszeres hivatalos elisme­rése annak, hogy a Guggerhegy Budapest leg­egészségesebb és lakóhelynek legalkalmasabb vi­dékei közé tartozik. Mégis a Guggerhegynek mai napig sincs ivó­vize, bár az Újlaki Hegyvidéki Egyesület, amelynek a kebelébe a guggerhegyvidéki lakosság is tarto­zik, már a múltban, is mindent elkövetett aziránt, hogy a vidék jogos igényét a Vízmüvek kielégítsék. Ez az egyesület, mely mindig csak oly felada­tok megvalósításáéit küzd, amelyeknél tagjainak jogos igényed és a főváros közönségének nagy ér­dekei egybevágóak, a legerélyesebb akciót indí­totta, hogy a Guggerhegy vízellátását a Vízművek 1038 évi programjába felvegyék. A guggerhegyj vízátemelő és tárolómedence megépítését a főváros régóta felkarolta, a megépí­téshez szükséges előzetes kiszámításokat és terve­ket elkészítette, sajnos azonban a guggerhegyi víz- átemelő és tárolómedence megépítését a Székesfő­városi Vízmüvek mostohagyermekként kezeli. A vízátemelő medence, melynek megépítése fel van, véve a Vízművek 10 éves -beruházási pro­gramjába, nemcsak a Guggerhegy lakóit juttatná vízhez, hanem lehetővé tenné, hogy a jelenlegi csa­tárkai medence nyomáshatárán felül fekvő vidékek, Így a Guggerhegy és Csatárka ditto felsőrésze, va­lamint a Felsö-Szépiölgv és a l f ár moshat árhegy nyugati lejtője szintén vízhez jusson; Ezek az em­lített vidékek vízellátásukat jelenleg a csatárkai me­dencére kapcsait közkntakbó! iedezik, ahonnan nagy fáradsággal, de természetesén ingyen hordják az ivóvizet. Tekinitve, hogy a csatárkai medencére kapcsolt fogyasztó hálózatról vétt víz 'köbméterének önkölt­ségi ára 21.40 fillér, nyilvánvaló, hogy a környék vízfogyasztása, évi 200.000 köbméterre felvéve, a fővárosinak effektiv 43.000 pengő anyagi ráfizetést jelenít. Ha ezt az összeget egy 15 év alatt 6%-os ka­mataival együtt törlesztendő kölcsön annuitásaiként fogjuk fel, akor az így lehetővé váló beruházás ér­téke 428.000 pengő. Ha tehát a Vízmű ilyen összegű beruházást végez a Guggerhegyen, akkor ráfizetés­ről beszélni sem lehet. De ha még többe is kerülne a Guggerhegy és környékének vízzel való ellátása, úgy azt sem lehetne megtagadni a fővárosnak ettől a legegészségesebb vidékétől ugyanakkor, amikor sokkal kevésbé egészséges, sőt lakatlan részek víz­ellátásáért székesfővárosunk súlyos anyagi áldo­zatokat hozott. Azok az akadályok, amelyeket a Guggerhegy vízellátásával' szemben a múltban felhoztak, — s meggyőző erejük eddig sem volt, — ma már szóba sem jöhetnek. A második budai vízmű létesítése segített a vízhiányon, a viz tarifájának emelése pe­dig biztosította a további beruházások anyagi fe­dezetét és ezért egyesületünk már egy évvel ezelőtt, amikór 17 más budai egyesület bevonásával a zóna­tarifa bevezetése ellen állást foglalt, nem ellenezte a 22 filléres tarifa bevezetését. A guggerhegyvidéki vizátemelö és tárolómeden­ce megépítését tovább halasztani nem lehet. Ellen­kezőleg, a Guggerhegy jelenlegi vízfogyasztásánál előállott és a fenti számadatokkal bizonyított defi­cit csökkentése, illetve megszüntetése céljából is, a székesfővárosi Vízmüveknek egyenesen üzleti ér­deke a guggerhegyi vizátemelö medence mielőbbi megépítése. Fel 'szeretném külön hívni az illetékes körök figyelmét arra is, hogy a Hármashatárhegy nyu­gati lejtőjén fekszik a leánycserkeszek otthona, ahol 1939-ben rendezik meg a leánycserkész világjam- boree-t és a guggerhegyi vizátemelö medence meg­építése "biztosítaná ' a Hármashatárhegy nyugati lejtőjének vízellátását is. Már azért is a Guggerhegy vízellátásának kér­dése túlnő, a lokális kereteken és nemzeti, illetve országos jelentőségűvé válik. 1 m 1 1 RÉSERVÉ / iMÉRICAIN Galambos János úri es n ő I cipész Budapest, V., Nádor utca 34. Készítek mérték: után 'mindennemű cipőkülönlegességeket a legszebb kivitelben. — Javítások gyorsan és pontos eszközöltetnek Budapest-Fürdőváros pályaudvar-problémái Irta: MIKOLA GÉZA dr. Adjátok meg a városnak, .ami a várnsé és a polgárnak, ami a polgáré. A fenti mottó lényegében paradoxon, mert hiszen a város a polgárok összessége, — de ma sajnos, nem élünk üy belső életet és sokszor hall­juk: ,,a város nem érti meg és nem veszi tudo­másul a polgárság érdekeit és kívánságait“, - vagy: ,a polgárság nem teljesíti odaadóan a vá­rossal szemben fennálló kötelezettségét“. Az utóbbi azonban nem olyan veszélyes, mert a ha­talomnak vannak eszközei követelései beváltásá­ra de miként érvényesítse kívánságait a polgár­ság az oly dolgokban, melyekben szinte befejezett dolog elé állítják? A Budai Naplóban legutóbb Budapest két arcáról igyekeztem képet adni s ebben már érin- ] tettem a Szentimrevárost kettészelő Máv. töltés dolgát. Ezek a vasúti töltések évtizedes gondjai a fővárosnak városfejlődési szempontból. Épen e miatt évekkel ezelőtt szóbakerültek • már a pesti pályaudvarok is mint városszépitési akadályok és a pályatestek amelyek összevissza szelik a főváros fejlődésre hivatott területeit, — mig ie- lenleg a Délipályaudvar kihelyezéséről, illetve megszüntetéséről van szó. E páyaudvar mai alakjában tényleg forgal­mi akadály s a városrész szépséghibája, melyet valami módon enyhíteni kell. Ezt a föld alá helye-- zéssel és személyforgalomra való szorítással él is lehet érni, megszüntetni azonban, nem lenne sem célszerű sem méltányos, mert a sűrűn lakott felső budai rész minden pályaudvartól lehetetle­nül messze kerülne.' De milyen csodálatos: amikor a délipálya- udvart azért mert a váro3 fejlődésének szé­pítésének. nyugalmának és egészségének is Irta . mára .van. meg akarják szüntetni, ugyanakkor ugyanilyen helyzetet akarnak teremteni Szentim- revárosban, Budának e fejlődésre leghivatottabb város; észében, ahol pedig már egy olyan pálya­udvar van, amely óriási területével a mainál há- r .mszorta mgyobb gyönyörű állomássá fejleszt­hető s amely városszéli fekvése mellett is Buda- Budapest-BelvároShoa (illetve a Ferenc József hídhoz) rendkívül közel — mindössze három kis- szakasz távolságra van. Hogy kiknek lenne kényelmére és érdekében Szentimreváros házai közé vasútállomást bekény- szeríteni s ezáltal az említett bajokon kiviül 'a városrészt még légitámadás veszélyének is ki­tenni, nem tudja senki. Mindenesetre a néhányak előnyével szemben Szentimreváros polgárainak egész tömege lenne megnyomorítva, mert a Máv. töltés mögötti városrész forgalmát és fejlődését akasztaná meg és ráadásul mindezekért — egyik városi lap közlése szerint — legalább 10 millió pengő költség viselésével sújtaná az adófizető polgárságot, holott a kelenföldi pályaudvar ki- fejlesztésére 2—3 mülió pengő is elegendő lenne. Ilyen külön pályaudvarra ennek a még aránylag néptelen városrésznek szüksége sincs, de a kelenföldi pályaudvar közelsége folytán, soha nem is lesz. És nem lesz szükségük reá a külföldieknek sem, akik a Vásárváros évenkinti 3—4 hetében, vagy a Stadionnal kapcsolatban itt megfordulnak, mert (ha az állomás közel is lenne) podgy ászaikkal úgysem mennek egyenest a Vásárba, vagy Stadionba. De e két nagy intéz­ményt nem is a tervezett pályaudvar kiszemelt helyén, hanem egészen a Duna mentére szánták. Hogy azután a Vásárváros kiállítási tárgyai mi­att tehervonat részére ideiglenes kitérösínpár — és semmi több — szükséges lesz-e a vásárvá­ros közvetlen közelében, vagyis a Budafoki út és a Dunapart közötti területen, azt majd annakide­jén lehet mérlegelni. A jelen esetben kirívóan tűnik ki az uj fö- | | városi törvény hibája, mély nemcsak szervezeti- ‘ leg központosított, de végleg kizárta a polgársá- ! I go a saját ügyeihez való hazzászólásból, való­ságos parancsuralmat teremtve. Vájjon az apa nem szokta-e megtudni, mi lenne gyermekének a kedvenc karácsonyi ajándéka: egy szép város-e, vagy egy vasúti mozdony? Ha a mi polgársá­gunkat az ügyeit intéző körök megkérdezik: semmiesetre sem választják a vasutat! Hanthy-Haidekker segített 80 iskolásgyer- [ melt baján. A gyorsaság nem boszorkányság, tartja a közmondás, de ezt ismeri el jelszavának közérdekű dolgokban a ni. kerület érdemes elöl­járója, Hanthy-Haidekker János dr. isi amint azt nem egy Ízben bebizonyította. Legutóbb a • nagy esőzések m!att nagyon sok kültelki út tel­jesen tönkrement. Gyors segítségre volt szükség, hogy az ottlakó szegény emberek a lakásukhoz hazajuthassanak. Legsúlyosabb volt a helyzet a Péterhegyi-düiöben ahonnan 80 iskolásgyeimek I nem tudott az egyetlen, de teljesen tönkrement ‘ utón iskolájába eljutni. A megértő szivü elöl­járó 24 óra. alatt segített a bajon és ma, a nagy tócsák helyén már száraz lábbal járnak. Még egy baj van Itt: a másfél kilóméteres úton egyetlen egy lámpás sem világit — még petro- leumlámpás sem — és a napközi otthonból a téli ötórai sötétségben hazavergödö gyerekek állandó félelem és aggodalmak között vannak. A főváros­nak meg kellene találni a módját annak, hogy ezen a szomorúságon is segítsen. Feledésbe ment templomépületek Irta: OROVA ZSIGMOHD dr., szfőv. törvhat. biz. tag Az ünnepi hangulatban két meglévő templom-, épületre gondolok, amelyeket nem használnak isten-1 tiszteleti célokra. A Schmidt kastélyban Óbudán van az egyik, a Központi városháza épületében a másik templom. Az előbbi burorraktár, a másik segédhivatal. Egyik sem méltó kihasználása a templom cél­jára rendelt épületeknek. Mindkét épülettel a székes- főváros rendelkezik. Elérkezett az ideje, hogy ok­szerűen, a hely méltóságának .megfelelően rendel­kezzék ezekkel a templomépületekkel. A Schmidt kastélyban lévő templomépület ke­vés költséggel ismét átalakítható istentiszteletek céljaira. Az óbudai hegyvidéken a lakosság száma emelkedik és immár olyan sűrű települések vannak ott, hogy a hívek templomot fognak rövidesen igé-, nyelni, amely igény teljesítése elöl a főváros kitérni i nem lesz képes. A templomépités nagy költségei­nek előteremtése súlyos feladat elé állít majd ben­nünket. Okszerűnek látszik tehát a kastély templo­mát helyreállítani és rendeltetésének átadni, mielőtt másirányú intézkedést tesznek az épületben. A Schmidt kastélyból múzeum lesz, ami nem akadályozná a templomot, mint ahogy a templom sem akadályozza a múzeumot. A múzeumban he­lyet lehet szorítani a templomszolgálat személyze-, temek is. A Központi Városházában lévő templomépület ép állapotban megvan, csupán az emeleteket egy­mástól elválasztó boltozatok és a közfalak távolí- tandók el. A Központi városháza épületében temp­lomot létesíteni nem szükséges, mert annak a kör­nyéknek elég temploma van. Ezt az épületrészt te­hát más óéira kellene felhasználni. Mindenesetre olyan célra, amely méltó az épület szépségeihez és tradícióihoz. Múzeumra, vagy reprezentációs helyiségre gondolok. A fővárosnak úgy sincseni olyan helyisége, ahol az idegeneket fogadni lehet. .A polgármester például a Gyöngyös Bokréta tag­jait az udvaron szokta fogadni. Csak a jó Isten irántunk táplált szeretete óvott meg bennünket eddig a záporesőtől. Nem tartom lehetetlen gondolatnak azt sem, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlési ter­mévé alakítsák át ezt a templomépületet. A jelen­legi közgyűlési terem tanácskozásra úgy sem alkal-j más. Karzatja kicsiny, akusztikája rossz, a társai-! gók kényelmetlenek. A főpolgármester úgy semf érzi jól magát árván a Váci utcában. Miért ne le­gyen minden városházi szerv egy helyen, a Köz ponti városházán? A Madách tér megépítésével aktuálissá válik; a Központi Városháza épületének megépítése. TaJ Ián beleilleszthető az ott lévő templomépület, me­lyet elődeink még sem azért emeltek, hogy a se­gédhivatalok legyenek abban elhelyezve? SZÉP HÁZ, JÓ HÁZ NEM f PÜLHET BUDÁN Dräsche - építőanyag NÉLKÜL. Óbudai gyára: III, BÉCSMJT Szórakozzunk Budán /lse. ÖREG DIOF4RIK ismét a répi fö Idők Hangulata DEMVASÚT KAVEHÄZBAN EREDETI BÉCSI bCHRAMLI - WIENER STEFFL ÉNEKEL GUNDELGELLÉRT ÉTTERMÉBEN MÜRSY ELEK és cigányzenekara BALÁZS LÁSZLÓ és Vörös Anikó a RÓZSADOMBI ZSIGMOND A VÁRKERT KIOSZKBAN = minden délután katonazene ■ bitott és at- ala itott Szeiffert Székely Dezső-jazz Szántó Gyula éneket Lóncóid-káDéfiás - Vf vezetés! Különterem társaságok részére! »ec. lassiéuos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom