Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-22 / 16. szám
2 1937. április 22. Budai Napló Miért nem kapott Óbuda nagyobb házadómentességet Petracselc Lajos dr. előadása a Budai Iparosok és Kereskedők Körében Pénteken, április 16.-án este Petracsek Lajos dr. országgyűlési képviselő és fővárosi biz. tag a Budai Iparosok és Kereskedők Körében előadást tartott a Pozsony étterem különihelyiségében, melyet ez alkalommal zsúfolásig megtöltött Buda kereskedő és iparostársadalma. Petracsek dr. több, mint egyórás beszédében rendkívül érdekesen, nagy tudással, gazdag közgazdasági ismeretekkel tárta fel a kül- és belpolitika mai helyzetéi. Rámutatott azokra a rugókra, amelyek a világpolitikát mozgatják; majd levonta a tanulságot, hogy mit kell tennünk, milyen irányban kell haladnia a magyar politikának A közönség kitörő tapsokkal, élénk helyesléssel kísérte az előadás egyes részeit, annak befejeztével pedig hosszan ünnepelte az előadót. Hubert Vilmos ügyvezető elnök köszönte meg az előadást, majd Székely Vladimir ny. főkapitányhelyettes mondott szellemes szavakban köszönetét mind az előadónak, mind Hubert Vilmos elnöknek. Számosán szólaltak még fel és valamennyi szónok elragadtatással fejezte ki háláját Petracsek Lajosnak, biztosítva őt Buda iparos és kereskedőtársadalmának ragaszkodásáról és hűségéről és Hubert Vilmosnak, a budai kereskedőtársadalom legnépszerűbb vezérének. A hallgatóság soraiban megjelentek az I., II. és III. kerületi iparoskörök vezetői, valamint a inemzeti frontharcosvezelősé- gek is. Pávai Vájná Ferenc előadása a Budapest-Fiirdöváros Egyesületben A Burapest Fürdőváros Egyesület előadó ülésén „Budapest-fürdőváros hidrológiai problémái“ címen tartott előadást dr. Pávai Vájná Ferenc főgeo- Icgus. Az előadó rámutatott arra, hogy Buda hét új termális gyógyforrásának vize forróbb, jobb összetételű; mint a régi forrásoké és mind felszínre kiömlött, tehát jobban és biztosabban kezelhető és használható fel, mint az eddigieké. A Juventuses At tiler forr ás már régen megtérítik a fúrásukra fordított költségeket. Kár. hogy a többieket még nem értékesítik. Rövidesen minden budapesti fürdő furatni fog, mert rájönnek, hogy az ilyen új felszökő források jobban és olcsóbban kezelhetők és vizük változatlan összetétellel juttatható a kúrahelyekre. Csak ilyen), minden illó és oldott alkatrészével a gyógyhelyre folyó termális forrásokhoz lehet épileni az égetően szükséges fürdőkórházat és fürdőügyi kísérleti telepet is. Budapest-fürdőváros alatt 70° C-nál forróbb vizek is vannak, ezeket fűtésre kell felhasználni, elsősorban a fürdők környékén, hogy legalább a fürdőző betegeket kímélhessük meg a füsttől és koromtóL A termáíás fürdőknek sok hűtővízre is van szükségük, ezt a vizet a fürdők közelében lévő budai hegyek hideg karsztvizéből lehetne, szintén mélyfúrásokkal felszínre hozni. Ez a karsztvíz hivatott arra, hogy más utón feltárva, a fővárosi vízvezeték vizét bővítse, javítsa, olcsóbbá és biztonságosabbá tegye. A Budapest-fürdőváros minden vizproblémáját felölelő előadáshoz elsősorban az elnöklő Tasnády Szüts Andor államtitkár, majd Benczúr. Tausz és Nemes orvosok, Papp Ferenc, a vízművek vezér- igazgatója, Massányi főmeteorológus, Szilágyi Károly és Mazalán főmérnök szólott hozzá, mindany- nyian odakondkludálva. hogy az előadó által felvetett és felszínem tartott kérdéseket Budapest-Für- dőváros érdekében minél előbb meg kell valósítani. A napokban megjelent uj házadómentességi rendeletben Óbuda jogos igényeit egyáltalán nem vették figyelembe, bár az Óbudai Városrendezési és Stadion Bizottság nagy memorandumban ismertette a pénzügyminisztériummal a városrész jogos és méltányos kívánságait. A Budai Napló munkatársának alkalma volt e kérdésről tárgyalni a pénzügyminisztérium iller tékes osztályvezetőjével, akitől a következő érdekes felvilágosítást kaptuk: — A pénzügyminisztérium elismeri ugyan Óbuda kéréseinek jogos és méltányos voltál és hogy a kiadott rendelet a kért nagyobbfoku rendkívüli házadómentesség /kedvezményben mégsem (részesítette Óbudát, annak egyedüli és kizárólagos oka az, hogy Óbuda városszalályozási tervei még nem A főváros jóérzésű és természetkedvelő közönsége élénken tiltakozott, mikor észrevette, hogy a hatóság irtani kezdi a Rákóczi ul régi akácfáit. A kegyetlen munka alatt számos felszólalás hangzott el, sajnos hiába. Mint hátijuk, most a Pasaréti ül fáira vár hasonló sors. Sajnos, nem egyedülálló eset' k Rákóczi- és Pasaréti-ut dolga. (Budapesten sürgős, váratlan, sőt titokban végrehajtott faeltávolítások évrő'- évre megismétlődnek, hiába. Lombos fák, melyek évek hosszú során át nőttek, fejlődtek, egyik napról a másikra tövestül kivágva, földön hevernek. Kivágták a múltban a Városmajor, Döbrentei- tér, Krisztina-tér, Alkotás-utca számos fáját. Sokszor titokban, éjjel, hogy a lakósság ne lássa a kegyetlen munkát. Mindez pedig a „közlekedés rendjének biztosítása érdekében.“ Budaipestnek, mint fürdőváros elnevezésre igényt tartó szépséges fővárosnak levegője, — a hatósági orvosok megállapítása szerint is, — erősen szennyezett, poros, füstös, — benzinnel és kéndioxid gázokkal fertőzött. Ennek az állapotnak az előidézésében jelentékeny része van az árnyékot adó fák hiányának is. A fák, lombozatuk révén, szénsavat vesznek fel a levegőből és helyette oxigént juttatnak abba vissza. Kézenfekvő tehát, hogy fák ültetésével, gondozásával és felnevelésével a levegőt lényegesen javíthatjuk, amellett a tikkasztó nyári hőségben, az árnyékot adó fák által a lakósság részére az uccákon és tereken való tartózkodást és gyalogos közlekedést elviselhetőbbé tehetjük A fürdőváros fogalmával szorosan összefügg, hogy legalább is a budai részek bővelkedjenek árnyas fasorokban, enyhet adó ligétekben és sétányokban. Ezt a célt nem érjük*‘el, ha csupán nagykilerjedésű füves lege'őterüíetekröl gondoskodunk, — mikről csak a Hyde-park birkái hiányoznak, — hanem, ha rendszeresen intézkedünk, hogy mindazokat a tereket és utcákat, hol fasorokat lehet létesíteni, kora tavasszal fákkal díszítenek, a már meglevő ü'tetvényekben beállt hiányokat adkétzültek el. Mihelyt a városszabályozási terveket a főváros és a Közmunkatanács végleges formában elkészítette, a pénzügyminisztérium készséggel hozzájárul az Óbuda részére kért — és az építkezések fokozatos megindulását elősegítő — rendelet kiadásához. 'Ezziei kapcsolatban ismételjen rájnutatuiiik munkatársunknak a Városrendezési és Stadion- 'bizottság legutóbbi ülésén tett kijelentéseire, hogy a Bizottságnak elsősorban oly irányban kel eljárnia, amely a városrendezési törvényjavaslat végrehajtási utasításának mielőbbi kiadását szorgalmazza. Ennek megtörténte után megvan a mód arra, hogy a főváros és a Közmunkatanács Óbuda városszabályozási terveit mielőbb elkészítse. dig gondosan — évrőPévre pótolják. Oly helyeken, ahol a villamos áramvezeték akadályozza magas törzsű és nagykoronájú fák felnevelését, — gömbalakú akácokat, vagy juhart kell ültetni. Befásított utcáink száma mindinkább fogyatkozik és tönkremennek a bennük levő fák sokszor a tulságbavitt nyesés (csonkítás) és az uj építkezések folytán, sokszor pedig a pótlások te'jes elhagyása következtében, (Pl. Pesten a Rudolf-rak- partnak az Akadémia melletti része, Budán a Városmajor-utca, Kékgolyó-utca, Margit-körut, Krisz- tina-körut stb.) Számos utca és tér van,- amely alkalmas lenne fasorok létesítésére, de ehelyett legtöbb helyen még a faültetésre szánt, — járda me'letti üres sávot is beaszfaltozzák. A „famentes“ utcák sorába tartoznak Budán többek között: az Alkotás utca, Mészáros utca Böszörményi út, Ugocsa-, Menkina János-, Fery Oszkár-, Csörsz utca, Pilsudszky ut, Törpe utca, Zsámbéki-, Sarkadi ut, Levendula utca; Agárdi ut; Tóth Lőrinc utca; Orbánhegyi ut, Királyhágó tér, Ráth György-, Márvány utca felső része, Királyhágó ucca egyik fele, Hargita út, Kléh István uc- ca, Budaörsi út (hol kettős fasor volna létesíthető), Széna tér (Községi élelmiszerüzem előtt), Atilla utca (Vérmező és Alagút közötti rész), Batthyány-, Hattyú utca és még számos utca, ut és tér a budai kerületekben és hegyvidéken , Ä járdák készítésénél már előre gondoskodni kellene arról, hogy n fák ültetésére szükséges hely földdel borítva szabadon maradjon. Sok helyen előfordul, — különösen a pesti o'dalon, — hogy a fákat övező vasrács a növekedéssel a korosabb fák' törzsébe erősen bevágódik, ami pedig a fáknak időelőlti elnyomorodását és pusztu’ását fogja maga után vonni. Hogy az évszázad elején milyen szép és eredményes fásítást lehetett produkálni, annak szép1 pé'dája és bizonysága a Rózsadomb, amelynek bé- fásítása a ,,Rózsadomb Egyesület“ közreműködése mellett történt. Sajnos, az utóbbi' években nyitott uj utcák — a közérdeklődés lanyhulása miatt —* Ízes étel. finom bor rá, alaKulfunU egy táborrá: Tnrhli liSycpf vonriénlric | Tisza Teslvárek KLeS'-iSI Könyv- és" zeneműkereskedése, papír-, író - és rajz szerek raktára, hivatalos kiadványok nagy raktára. II dán SUGÁR - cipő megbízható! CvdgYcipőKban is nagy válás ztTh 1«, KrisztinA-körut 61. — Postapalotával szemben Fásltsuk be Budát! már itt is né'külözik a rendszeres fásítási munkálatokat, Buda társadalmi egyesülteinkre és ala. kítandó városszépítési egyletekre as bizottságokra, légióként pedig az igen befolyásos „Budapest Fürdőváros Egyesületire vár az a feladat hogy városrészünk szépítésére, i kellemesebbé, és vonzóbbá tételére, fürdővárosi jellegének kialakítására szükséges tanácsokkal s részletes tervekkel szolgáljon. Rassay Károly és o Karátsonyi palota A főváros pénzügyi bizottságának ülésén Petrooácz Gyula ismertette a Közmunkatanácsnak azt a tervét, hogy a főváros telekcsere útján szerezze meg a Karálsonyi-palotát. Rassay Károly éles szavakkal kelt ki ez ellen, kijelentve, hogy a Karátsonyi-palota megvétele merénylet lenne, iá palotát le kell tombolni, mert az csúnya és Ízléstelen. Hogy megveszi-e a Karátsonyi-palotát a főváros, abba nem szólunk bele. Elvi alapon} jogosan lehet kifogásolni főúri paloták megvételét és nagy kérdés, szüksége van-e a fővárosnak a Karátso- nyi-palofára. Azt azonban, hogy a Karátsonyi-palotát le kell tombolni, mert esztétikailag bántó, vissza kell utasítanunk. Ugylátszik, Rassay még sohase látta Budának ezt a legszebb, legrrrnnumentá- lisabb épületét. A palota, nemes formáival, elhelyezkedésének előkelőségével üditőleg hat a művészieden, sivár környezetben. örülni kell, hogy van és mindent el kell követni, hogy megmatadjon. A tönkrement tulajdonosok állítólag parcellázni akarják a palota telkét és parkját, ami ellen tiltakozni kell: nem szabad megengedni, hogy a csákány martaléka legyen ez a szép és harmonikus épület, Buda egyik legfőbb ékessége. Meggyőződésünk, hogy Rassay Károly se gondolta komolyan, amit mondott. A Karátsonyi-palotát meg kell menteni. Hogy a főváros veszi-e meg, vagy más közület (magánosoknak aligha van erre a célta pénzük, vagy telkük) mindegy. Egy azonban bizonyos: nem szabad megengedni, hogy lerombolják, barbárság lenne, még akkor' is, ha Rassay Károly követeli. BUDAI PÉKEK (jcuidcí sütő- és cukrászüzem I. Böszörményl-ut 36/a készítményei egész Budán kedveltek Ruzlcska Pál kenyérgyára II., Horváth-u. 29. ▼ Telefon ; 1-518-23. INTÉZETEK. KAVÉHÁZAK. ÉTTERMEK SZÁLLÍTÓJA STÜNZEL elismert M-Zsigmond 45 ▲ Tel; 1-531-48 WEINER A. IMRE SÜTÖDÉJE XI-, HORTHY MIKLÖS-UT 29. SZ&M. — TELEFON; 2-683-81. Buda város 100 év előtti közigazgatása Irta: Rolling Oszkár I. Lipot császár 1705 október 23-án adományozva Buda városának szabadalmait s a városi jogokkal szabad királyi várossá emelte. E szabadalmi levelet Mattyasovszky László aikikori kancellár, nyitrai püspök és főispán és Hunyadi László Bécsben keltezték. Buda város adminisztrációja e szabadalmakon épült fel. A múlt század harmincas éveiben Buda lakossága 30.000 emberből állott, akik a Várban, a Vízivárosban, az Országúton, Újlakon, a Ráczvárosban vagy Tabánban és a Krisztinavárosban laktak. Óbuda külön municipális hely volt. A mai Kelenföldnek és Lágymányosnak még se híre, se hamva. Buda városát 12 tagból álló városi tanács ikormányozta, melynek élén a polgármester állott. Volt még külön városbírája és kapitánya. A polgármester intézte a város politikai és gazdasági ügyeit, ő bontotta fel a levelezést, szabályozta az ügyvitelt s kiosztotta az ügyeket az alájarendelt referenseknek. Hozzája futottak be naponta a városi eseményekről szóló jelentések. Elnökölt a városi tanácsban és a .gazdasági bizottságban, felügyeleti joggal birt minden politikai és gazdasági ügyben. A városbiró elnökölt a városbírósági üléseken. Hivatali állásánál fogva tagja a tanácsnak. Az egyes felmerült viszályok kivizsgálása s ezekben való döntés az ő bírói széke elé tartozik. Indokolt esettekben elrendeli az Ítéletek végrehajtását, — a- bekebelezéseket s egyéb bírói eljárásokat. Jogosult küldöttségeket fogadni, jogi ‘ ese tekben javaslatokat felülvizsgálni s azokat jóváhagyni. Bonyolultabb esetekben a felebbe- zéseket a felebbviteli hatóság elé terjeszti. Harmadik városi elöljáró a városkapítány volt, a rendőrség hivatali főnöke. Itt vették fel a panaszokat a megtörtént jogtalanságokról, eróhatalomlról, erőszakról, s itt is bírálták el. A főbenjáró súlyos esetek azonban a tanács elé tartoztak. A tanácsnak alárendelt polgár ság felett állott tehát a rendészeti ügyekben a kapitány s hatásköre a közcsend, rend es közbiztonsági intézkedésekre szorítkozott. E teendőkben segítségére voltak az alájarendelt városi hadnagy, a kancellista, négy biztos,- — comissárius — nyolc fertálymester. A rend fenntartására ügyeltek a város zsoldjában álló őrmester és 56 hajdú. Ezek szürke és veres színű egyenruhákban jártak. A város fontos ügyedben a tanács teljes ülése döntött s ezekben valamennyi tagnak hozzájárulására volt szükség. A tanácstagok (között megoszlott a felügyeleti hatáskör gyakorlása a céhek, az egyesületek és a kereskedők társulatai felett. Utóbbiak ügyes-bajos dolgaikban csak az ő útjukon fordulhattak a tanácshoz. A tanács minden hétfőn és pénteken kis üléseket, — szerdai napon pedig nagy üléseket tartott. Utóbbiakat a polgármester szükség esetén más alkalmakra is összehívhatta. Törvényt mindennap szolgált a városbíró. Amikor törvényszüneti idők jártak, csak hétfőn, szerdán és pénteken folyt a bíráskodási E tárgyalásokat a városbíró, 5 városi tanácsos, a főjegyző, az aljegyző és az ügyész jelenlétében tartották meg. A város gazdasági ügyeit a közgyámd hivatalban tárgyalták le a szombati napokon, amikor is az üléseken a polgármester elnökölt. Részvettek még ezeken a közgyám, az ügyész, a számvevő, az alszámvevő, négy városi tanácstag. Utóbbiak személyükben nc- gyedévenkint váltakoztak. Volt az adminisztráció vitelére külön jegyzői hivatal, mely a városi tanácsnak volt alárendelve. A tanácsjegyzők és a bírósági jegyzők — ezekhez számították az ügyészeket is — (készítették el a tanácsülésekről felvett jegyzőkönyveket. A jegyzőségen folyt mindennemű írásbeli ügyvitel. Itt adták ki az útié veleket is. Volt Buda városának még levéltára, szám vevősége, főpénztára, adóhivatala, árvaszéké,, telekkönyve. A népnagyság volt a városi polgárság érdekeinek képviselete. Ez olyan tanács, mely választás útján a polgári patríciusokból alakult. Negyvennyolc tagból állott e tanács, melynek élén a népnagy állott. A tanácstagok a-többi polgártársaik közül rendszerint kiválóságuknál fogva emelkedtek ki. E tagságra való képesítésnek feltétele volt a Ik'or, a vagyoni helyzet, a bő élettapasztalat, a szellemi kiválóság, — s így e szerv valóban a történelem egyéb helyein ismeretes „vének tanácsának“ felelt meg. Nálunk azonban külső tanács néven ismerték. A városi tanács a gazdálkodásra nézve újításokat csak úgy foganatosíthatott, — ha ezekhez a külső tanács hozzájárult. A fennálló városi szabadalmaik! jogot adtak a külső tanácsnak arra, hogy minden két évben, egy kirendelt királyi biztos elnökléséyel városi tisztújítást tartsanak. Ilyenkor választották meg a polgármestert, a városbírót, a városkapitányt és 12 városi tanácsost). Voltak ezek közül oly senátorok is, akiket már előzőleg megválasztottak élethosziglan, kiváló közéleti érdemeik elismeréséként s így ezeket természetesen ily alkalmakkor nem kellett újból megválasztani. A közigazgatás egyszerűsítése végett minden városi kerületnék megvolt a maga külön telekbirósága. Állott pedig ez a bíróból és több esküdtből. E helyeken intézték el szóbelileg a baga- tell ügyeket, míg a jelentősebbeket a tanácshoz, illetve városbíróhoz utalták. A telekbíró tartotta fenn a rendet, a nyugalmat és közbiztonságot a maga Árterületében. Voltak a nagy reformkoa-szakot megelőző időkben szociális intézményei is Budának, melyek a közigazgatást működésében mindenben támogatták. ■ , Ilyen volt az önhibájukon (kívül elszegényedett polgárok menedék-otthona; — a városi női kórház, az Irgalmasok kórháza, a helyőrségi kórház;, az Erzsébet nővérek kórháza; a jótékonysági női egylet és a magyarországi- tisztviselők nyugdijegyesülete. A városi közigazgatásnak1 nagy segítségére és könnyebbségére volt a céhrendszer. Jóllehet minden céh felett felügyeleti jogot gyakorolt a tanács, a céhszabályzat miagának az iparosság egyetemének autonóm jogot is biztosított. A céh éllén álló céhmester — atyamester — dékán, mivlátó mester az iparosság beleidében közigazgatási tevékenységet fejtett ki. A tanoncszerződés, az inas felszabaditas, a legények vándorlása, vándorlegények elszállásolása és alkalmaztatása, ifjú mesterek céhbe való felvétele, az ipari tevekenyseg ellenőrzése, iparvédelem a tisztességtelen ^ versennyel és kontárokkal szemben, a piaci es vásári rend biztosítása tekintetében végzett intézkedések igen megkönnyijtétték a hatóságok munkáját. Olyan szabatosan, pontosan és részletesen voltaik meghatározva, hogy az iparos kora ifjúságától érett ejmber koráig mást sem tanult, mint az ipara és a városi társadalom iránti kötelezettségeit. Ezeket vállalták és be is tartották, annál s inkább, mivel ezekben rejlett összetartozandóságuk ereje, ami biztosítéka volt iparuk fejlesztésének, s egyben egyéni boldogulásuknak is. Ez a közszellem adott fontosságot a város autonómiájának is és ezen keresztül a városi vezetőségnek méltán kijárt az a tisztelet és megbecsülés, melyet a körültekintéssel es ta karékossággal a polgárság igazi érdekeiben végzett munkájával vallóban meg is érdemelt.
