Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-08 / 14. szám

1937. április 8. Budai Napló 3 átlón* SS &zá Mikul, hogy ha már legutóbb belekóstoltunk a karszt­vizek problémájába* azt most már a vízve­zetéki, az ívóvfz szempontjából is le ne tárgyaljuk. Hogy van karsztvíz a budai hegyekben s az jó is, sok is, már láttuk. Mindjárt elárulhatom, hogy az ilyenféle vízből már sokfelé < nináFak vízvezetékei, •i ha csináltak, nyilvánvalóan használják és meg is isszák azt a vizet. A legtöbb hegyi forrásból ve* zetett víz korsz1 víz ereoetü s rendesen azt szokták mondani, hogy az ilyen hegyekből jövő vezeték vi­ze kitűnő ivóvíz Csak úgy kapásból árulom el, hogy nálunk Rudabányán, Lillafüreden és Tatabá­nyán ilyen karsztvizet csurgató vízvezeték vizét isszák s nem hallunk panaszokat rájuk. Az a sok karsztvíz, ami a budai hegyeket úgy KH) méter tengerszin feletti magasságig megtölti s a Császárfürdőnél, Arpádmalomnál, Csillaghegynél és Rómaifürdőnél — egy kis termális vízzel keve­redve — egész patakokban folyik ki a Duna men­tén s másfelé is, már legalább kétezer év óta, nem igen akar elapadni, tehát bízhatunk abban, hogy • mi szép fővárosunk sem fogja az újabb népván­dorlásig elfogyasztani. Ez a budai karsztvíz keményebb, tehát izletesebb, mint a mai vízvezeték szűrt dunavize, de viszont csak harmad, vagy fél olyan kemény, mint az a sok lehűtött és szénsavval telített termális vizünk, mely jobbizú, mint a lágy vízvezetéki víz Egy hibájáról tudnék csak, de az sem hiba, hogy pár fokocskával langyosabb, mint a mai víz­vezeték vize. De vájjon nyáron nem langyosabb-e »7 is. s nem túlhideg-e sokunknak télen ? Aztán elvégre nem is azt akarjuk, hogy most már hagyjunk ott csapot-papot Káposztásmegyeren s vezessünk csupa karsztvizet Pest-Budán, vagy előbb-utóbb egyszer mégis csak Nagy-B u da pesten, iinneni, hogy keverjük össze a kétféle vizet, legyen kicsit keményebb a lágy, kicsit lágyabb a kemény, hidegebb a langyos és langyosabb a hideg, s főleg, hogy elég legyen, sőt sok, jusson mindenkinek, n szomjazó hegyvidéknek s főleg a fosszvizű, még mindig vízvezeték nélküli környéknek. Ismerek még ellenvetéseket, hiszen nem először beszélünk erről a dologról. Azi egyik ellenvetés az, hogy a keményebb víz kazántóplá*ásra, mosásra kevésbbé jó. Én úgy tu­dom, hogy Tatabányán s másfelé is mosnak, ahol karsztvíz folyik a vízvezeték csapjából és egészen bizonyos, hogy kazánt is táplálnak, mert köztudo­mású, hogy a kazántáplálásra most már úgyis min­den nagyobb üzemben lágyítják a vizet. Aki pedig azzal áltatja magát, hogy a karsztvíz nem volna jó locsolásra, annak szeretném megsúg­ni azt, amit nekem mondott az a bolgár kertész, aki évek óta a Római fürdő vizével öntözi a kerté­szetét s jobban termel, mint azok a szomszédai, kik dunavizzel, vagy pláne talajvízzel öntöznek. A legtetszetősebb ellenérv kétségtelenül az. amit a legilletékesebb vízmű vésőnktől hallottam: hogy a karsztvíz a kőzetrepedéeseken keresztül szennye­ződhetik. Hát ez bizony megeshetik ott. ahol a csapadékvíz szennyezett talajra hull és 10-20-30 méter utón már ott is van a karsztvíz állandó ní­vójában. Ilyen hely nálunk Zalában Sümeg, vagy na messzebb megyünk, a tengerparton Pola. Az ilyen helyen a felszíni szennyezés, sőt ami vesze­delmesebb: a fertőzés csirái a nyitott kőzet repe­dése kéri bizony belejutnak a kutak vagy a vízve­zeték karsztvizébe is. De a budai hegyekben más­képen áll a dolog. Vegyük csak a Mátyás-, Hármashalárhegy vo­nulatát egy kicsit szemügyre. Ezek a hegyek két- Ivárom-, majdnem négyszár méterrel magasabbak n mi Dunánk partjánál, tehát ilyen vastag kőzet- szűrőn kell, hogy keiesztülszivárogjon a különben sem szennyezett talajra hulló csapadékvíz. Ez a k (izet saíí rő homokkövekből, mérgükből, mészkö­vek bői és dolomitból áll. A dolomitnak megvan az a jó tulajdonsága, hogy alul, a Duna mentén, éppen ott, ahol meg akarjuk fogni a karsztvíz alatt a keresztvizet, erősen morzsa lékos, sok he­lyen valóságos dolomithomok — ha nem így vol­na. 115m árulhatnák a környékbeli svábok a reih- sandol. Ehhez a dolomithomok vízszűrőhöz képest a k( i poszt ás m egy éri dunakavics vízszűrője kb. úgy viszonylik, mint a rostalyuka a kéikicti laborató­rium szűrőjéhez. Ne mondja hát senki nekem, hogy a rostalyukán szűrt viz megbízhatóbb, egész­ségesebb, mint íia amelyet a természetnek abban a nagy laboratóriumában tisztítanak meg azok a jullevő kezek, melyek ilyen bőséges és jó vízzel látták el u mi fővárosunkat Hud apt. t-furaÓvá­rosi. Mert ez a jobb sorsra érdemes város igazá­ban csak akkor lehet, amivé tenni akarjuk — fürdőváros, ha az újabb és újabb, jobbnál-jobb termális források mellett olyan bőven látjuk el jó és olcsó vízvezetéki vízzel, hogy abból minden­nap le lehessen mosni az utcát és ne csapkodja minden autó szele a port ét szemetet a szemünk­be szánkba, amely nyilván még hamarabb fertőz­het meg, mint a Duna vize — ha legalább azzal locsolnának. Mi nem dunavizzel locsolunk, hanem „terrasz- vízzel*' akarjuk csinálni, ami arról nevezetes, hogy a város alatt levő kavicsban folydogál a Du­na felé s csak azzal nem szennyeződik, ami a külvárosi pöcegödrökből és szivárgó csatornákból nem megy bele. Pedig milyen szép neve van: tér r a az víz! össze is tévesztették már nagy hozzáér­téssel a karsztvízzel, pedig ez a kis tévedés sem mivel sem különb, mintha valaki kecskeméti ba­rackpálinka helyett annak a cefréjét a járdáimé fo­gyasztásra. Van még újabban egy másik ilyen név || for­galomban : ez a „pannon víz.* Ennek aincs semmi létjogosultsága, mert a víznek a fajtáját és főleg a jóságát nem az szabja meg, milyen korú föld­rétegen folyik végig. Dehát olyan ért hetet lenül szép ez a név és a laikusok azt hiszik, hogy így tudományosabb. Hát ez is csak a szennyezett má­tyásföldi, cinkotai, rákoskeresztúri «felszínen szi­várog be, nem nyújt elég garanciát sem a fertőz- he!és, sem a szükséges mennyiség tekintetében. Csodálatos: ha ezekre a rossznevű vizekre va ló kutatásokról éa fúrásokról mindegyre olvasunk hosszú újságcikkeket a jókora pénzecskékről hal­lunk. amikbe ezek kerültek már eddig is. De a komoly, tudományosan megalapozott kars/t víz- le utalásokra vonatkozó szak vélemények éa tervek beadványainak ma-holnap már az iktatószámát is elfeledjük, oly régóta nem történik velők semmi. Ej, ráérünk arra még! Ha majd egy emberi tä­te nyila belevág Káposztásmegyerbe a víz nélkül marad Budapest. Nem lesz késő? P. V. w. Szekrényi villamos cukrászdája I. Fért Oszkár utca 52. — Telefon: Külön uzsonnaler 3- 670- 2/ m • k . Rendkívüli feladatok várnak a budai egyesületek blokkjára — Felhívás a budai egyesületek vezetőségéhez — A budai egyesületek blokkjának az a célja, I nogy a budai speciális kérdések megoldására tö­mörülve, kellő súllyal éa egyöntetűen járhasson el az illetékes fórumok előtt. A programnak meg­felelően tehát csatlakozásra szólítják fel az összes budai gazdasági és kulturális egyesületeket párt­különbség nélkül Ha volt az egyesületek működésére valaha is szükség, úgy most igazán itt az ideje annak, hogy az egyes helyi egyesületek, félretéve minden más kérdést, sürgősen alakítsák meg azt a nagy, közős szervezetet, amely hivatva lesz Buda mostani nagy problémáit a helyi viszonyoknak megfelelően meg­oldani. A Közmunkatanács és a főváros Buda néhány életbevágóan fontos kérdésében készül most vég­leges döntésre. Ha eddig lehetett is az egyesületek­nek külön utakon járni és csak a helyi kisebb sé­relmek ügyében kérni orvoslást, úgy most a Buda összes lakosságát érintő kérdések végleges megol­dásánál feltétlen szükség van az összes egyesületek együttműködésére. Az érdekelt egyesületek a közelmúltban közö­sen foglaltak állást a vizzónatarifa elten. Ereamény: a főváros elejtette a tarifa tervét. A délivasuti pá­lyaudvar kihelyezésével kapcsolatban néhány egye­sület bevonásával megtartott előadáson a jelen­levő egyesületi kiküldöttek közül néhány felszólaló értékes hozzászólása világosan mutatott rá arra. hogy Buda megoldandó problémáinál az illetékes tényezők hallgassák meg a budai ingatlantulajdo­nosokat és a lakosság érdekeit képviselő egyesü­leteket is A budai egyesületek a helyi viszonyok alapos ismerete alapján olyan értékes javasla­tokkal tudnak hozzájárulni a problémák megol­dásához, amelyek segítségévei lényegesen meg­könnyítik az illetékesek munkáját, de meg c'ejét lehet venni annak is. hogy az íróasztalnál elké­szített tervek, nem számolva a gyakorlati élet­tel, a megvalósítással súlyos károkat okozzanak, így kiderült többek közt, hogy a Lenke-!ér köie’é- ben tervezett uj pályaudvarnak létesítését az ott lakók sem akarják. Mikola Géza dr. a Buda- Alsóváros Egyesület elnöke világosan rámuta­tott azokra az okokra, amelyek miatt nem kell Szent Imre városnak a két pályaudvar. Ugyanígy vagyunk a városrendezést törvény- nyel is, amelyet a legjobban érdekeltek a szen­vedő ingatlan tulajdonosok meghallgatása nélkül csináltak meg. Már most, ha az érdekelt egyesü­letek a törvény végrehajtási utasításának kiadása előtt sem mozdulnak meg a kellő sulival, úgy a tőrvény egyes sérelmes rendelkezései etőbb-ufóbb érzékenyen fognak suj,eaú. Az aj házadómentességt rendelet a közeli na­pokban jelenik meg, kisebb módosításokkal, átme­netileg azonban csak egy évre fog szólni. Az ál­talános érvényű nagy rendelet, amely a végleges városrendezési tervek alapján fog készülni, a jö­vő évben kerül csak kiadásra. Ennek azonban olyannak kei! lennie, amely a budai ingatlantu­lajdonosokat eddig ért sérelmeket megszüntesse ezért szükséges, hogy a megalakuló egyesületkö­zi blokk részletes terveket készítsen e tárgyban, az összes helyi egyesületek bevonásával. Itt van aztán Buda-fürdőváros nagy problémá­ja. amelynek rendezéséhez szintén lenne hozzá­szólni valója Buda lakosságának. A hegyvidék lakóinak különösen sok a pana­sza sz utak rendetlensége, valamint a közlekedés miatt £ két tényező pedig főkelléke annak, hogy az építkezések a hegyvidéken is olyan tempóban haladjanak, mint azt megérdemelné. Külön kell f« }glalkozni a megalakítandó egye­sületköri blokknak az óbudai problémák megol­dásával. Ott olyan nagy tömege van a megoldás­ra váró problémáknak, hogy azok felsorolása még­ha'adja egyetlen cikk keretéi. A március 7-én tartott nagygyűlés foglalkozott Óbuda (kérdései­vel. azokat részletesen közöltük is. Az eddig felsorolt és egyéb megoldásra váró problémák csak egy kis részét képezik annak a hatalmas anyagnak, amely az egyesületközi blokkra vár a nagy cél elérése érdekében. A Bu­dai Napló vállalkozott az előkészítő munka elvég­zésére s ezért ismételten arra kéri a budai egye­sületek vezetőségét, bogy a megalakulás* előkészí­tő bizottságba — ha eddig még nem jelenhették volna be delegáltjuk névé* — agy azt szerkesztő- ségünkkel mielőbb közölni szíveskedjenek. Hisszük, hogy ha a most szétszórtan működő helyi egyesületek a közös problémák megoldására összefognak — a mint bogy est az egyetemes bu­dai érdekek szükségessé teszik — úgy a kívánt eredmény nem fog elmaradni. F. fi. A Horthy-körtérl ä j q A ■ elegánsak, megbízhatóak cipőszalon L/ I I U I A HO'.RTHY KÖRTÉR 7 SZÁM. BUDAI CUKRÁSZDÁK • RAVASZ CUKRÁSZDA • ]l 1„ Krlszüno körul 75. izém. Augustd udtcá&zdá&on minden délután uiloiaeac Putsay Testvérek sakréssdájt és ttlélzuss ___ I., ATTILA-UTCA 21.____________ MJU tCIS CUKRÁSZ uzsonna terme, süteménye és bonbonjai kedveitek /■< ^Htofds- utca 13. T. : 1-506-38. TOMAI LAJOS cukrászdája II-, MAAKOVITS IVAN-UTCA 4. I 't( nt(iT*l tpá«> Butin» kóiuiatiloli | Hauer - sütemények Budán cull ■ XI. HorthyM, ui 28. alatil cukrászdában 2-403-7*. Nagyarányú ásáiásokai késed a Nem szeli Museum 'Pomász Halárában A történelemtudósoknak és az archeológusok­nak az a régi küzdelme, hogy a Fehéregyháza ne- ú templom romjait, illetőleg Árpád fejedelem sírját, mely Anonymus szerint a templom alatt voll, megtalálják — u/ és valószínűleg döntő for- lulathoz ért. Ismeretesek azok ti müvek, melyek Árpád halálával és sírjával foglalkoznak. Ezek közül Bét Mátyás, a Notitiae Hungáriáé cinül ér­tekezésében már 1737-ben azt állította, hogy Árpád sírját Kalász és Pornál között kell keresni. A ké­sőbbi kutatók Bel Mátyás feltevését tévesnek nyil­vánították és kialakult az a vélemény, hogy Fe­li éregyháza romjait Óbudán kell keresni. A Raktár- utcai városi épületek előtt kiásott régi templom ősi köveit ma már áhítattal szemlélik a múltak rajongói és képzeletükben ott lebeg Árpád fejede­lem emléke, mert egyes történészek egész hatá­rozottan állítják, hogy ott helyezték sírba a hon­alapítót* Most egy műkedvelő archeológus. Sárhegyi Sándor, a DGT szerény tisztviselője olyan felfe- dézésről számol be. amely azt látszik bizonyítani, hogy mégis Bél Mátyásnak volt igaza, amikor Fehéregyh&za maradványait és Árpád sírját Óbu­dától északra kereste. Sashegyi szülei Pomázon laknak, ott töltötte ifjúságát és. már diákkorában tapasztalta, hogy a határban érdekes, régi faragott kövek lelhetők, amelyekkel azonban senki sem lérödötl. Iron n környéken sohasem végeitek óta tósokat. Sashegyi visszaemlékezett ifjúkori észleletéire és miután régészeti tanulmányokat folytatott, el* (joKúH - lakásba pcoUtiUu* i/asőulocokal készt t HUTTEResSCHRÄMTZ^ Budapest, VI., Vilmos csásxár ul 63. I e I • I o ■ : T-229-T8. Mintalap Ingyen határolta, hogy egyedül keid kutatni Pornál kör- i vekén. Eleinte maga kezdett ásni, majd egy két embert is felfogadott segítségül és az eredmény hihetetlenül meglepő volt Rengeteg — különöse a római korból származó leletet talált, igen érté­kes maradványokat és azokat összegyűjtve, átadta a Nemzeti Múzeumnak. Különösen bőséges volt or anyag a. Holdvilág-ár ok közelében. A fiatal régész ott földalatti üregekre is bukkant, melyek szabá­lyosan ki voltak képezve folyosókká és termekké. Minden jel arra mutat hogy az építkezés az Ár­pád házi királyok idejében történhetett Miután Béla király Névtelen Jegyzőjének feljegyzései sze­rint is Árpád sírját a budai oldalon egy forrás és egy patak ölén kell keresni, Sashegyiben feltámadt a gondolat, hogy helyes nyomon jár és most már lázas izgalommal, $ a legnagyobb titokban kutatott tovább. Így akadt rá aztán a Holdvilág-árok közelében n Pálosok kolostorának és Boldog özséb sírjának maradványaira. De még nagyobb felfedezést tett az úgynevezett Lissza-dombon. Ott nagy kiterjedésű temetőre és Árpád-kori épületek maradványaira bukkant. Már eddig harminc sírt tárt fel Sashegyi és rengeteg kifaragott követ talált, amelyek az ed­digi megállapítások szerint az .Árpádok korából származnak. Mindeddig nem óhajtotta nyilvános­ságra hozni munkálkodásának érdekes, nagy hord­erejű eredményét. A Nemzeti Muzeum áronban már hosszabb ide­je nagy érdkelödéssel kísérte buzgólkodását. sőt költségeihez szerényen hozzá is járult. Miután mo*t már látszik, bogy Sashegy» lőségőek, a Nemzeti Muzeum régészei osztálya bogy a Holdvilág-árok kőidében napvilágra hum. oak látszik arra. hogy végleg felfedezhették Árpáé fejedelem sírját. A történelmi szempontból fcibecnlbftctftn ak­ciót kissé hátráltatja mi a körilabj, hogy Sas- bccrit a DGT áthelyezte oKm helyre, udy nem* tzc esik Budapesttől és így pillanatnyilag nincs módja arra, bogy nagy müvét befejezhesse^ A Nem­zeti Muzeum régészeti osztálya arra tftreksadk, hogy Sashegyinek lehető véiegye az ámátkánknál való közreműködést. Ha tehát a kutatá* —- ami > alósziöíi — csnkagyan eredményes lesz, akkor végleg el fog dőlni az évszázadok óta húzódó vita és Jeti ón iaóeel e Holdvilág étek gyönyörű tájék• ii/ zarándokhelye letz o nfirdnl-Jfr Az „Árpád sarja** probénáji korul két vélemény volt a múltban, mint est Ssodrry János, Bari fai Szabó László és Gánfozp Albert ay. székesfővá­rosi föle vél tárnok idevágó összefoglaló tanul má- nyai Írták meg. Hogy a pomázá ásatások során Fehér egyháza romjai kerülnek-e dő, illető’eg hogy a romok alatt olyan honfoglaláskor! sárlelet fog-e előbukkanni, melyről kétségtelenül be fog biaonyo- todni annak Árpád fejedelem sírjával való azonos- sáp. az majd kidéről az ásatávok végén. Ha azon ban csak középkori kolostorromok kerülnek elő, az is szép eredmény lesz (Szerkó) Mentsük meg Buda és a Balaton idegenforgalmit Húsvéti számunkban egy ins érd-, kés és meg- sziviriendó hslstonf"red* levél ie^aat men. *—»* idegenforgalmi érdek élt segpiuk szive i rgysUscbc ajánlunk, mert az idén az előjelek szerint kata­sztrófáit* szezon less ágy Budán, mint a Balaton mellett is. A külföldi csábításnak ahgha tud valaki dlcs­azert az idei szezont (május-október) arra fogja felhasználni, hogy szabadsága javarészét ne Budán vagy a Balaton mellett töltse, hanem külföldön. Az olaszok, osztrákok, franciák, németek, bolgárok már mostantól ege&i évi M%*oi vasúti mérséklésé eltörpül a mi oszaes kedvezményeink mellet! és □álunk még a kedvezmények igénybevételét az is megnehezíti, hogy számtalan Írás, igazoltatás és miegymás kell. holott csak az osztrák példára hi­vatkozunk : a megváltott jegy maga az igazolás az útlevél felmutatása mellett. Hiszen a jegyen rajta van a dátum s 7 nap múlva bárhomét bárhová utazzon a határtól—határig, rogy vissza, a tt szá­zalékos kedvezmény megillet. Ha bennszülött átá­zik Bécsbői osztrák fürdőhelyre vagy onnan Becs­be, az is megkapja • kedvezményt, de annak elég •gazolás a jegye, nem kell elöljáróság*, fürdóbuott- ségi stb. sok irka-firka. Nem lehelne-e ezt a praktikus módot nálunk: a budai és balatoni idegenforgalom érdekében meg­valósítani T Csak éppen próbaképpen? HOLOCHER Naponta tt* S T A N C A műsorral N REGGELIG G NYITVA H A Y B Vasár- és ünnepnap A 5- 8-ig R ÖTÓRAI TEA XI , HORTHY Bel-és külföldi, valamint MIIIÚS-U! kínai Halok 60. IszUlmmteiés !.: 2 588 n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom