Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-08 / 14. szám

Budai Napló HÍREK Lendl Adolf dr. előadása a keszthelyi szép fákról A „Pénteki borguzdatársaság" keretében a múlt héten Lendl Adolf dr. tartott előadást a keszthelyi szép fákról. Színesen, megindult hangon tett vallomást termesze ti maaasuról Lendl Adolf, aki valósággal lenyűgözte hall­gatóságát. közvetlen előadásmódján az igazi tudós szemérmes szerénységével, végtelen ked­vességgel és csodálatos tudással mesélt a keszthelyi park egyes fáinak történetéről ét- előadása nyomán feltárultak a magyar nö­vényvilág titkai, a mai, tipikusan „magyar” fák életének története. Beszélt a rózsaszín vi­rágú vadgeszleinefáról, a jegenyéről, akácról, a Balaton susogó nádasáról és sok más min dcnről: annyi szívvel, szeretettel és lelki gyönyörűséggel, hogy teljesen magával ragadta hallgatóságát. Az előkelő társaság meghatott örömmel ünnepelte a Keszhelyről felrándult nagy tudóst. Az előadáson megjelent Nadler Herbert állatkerti igazgató is, aki igaz elra­gadtatással hallgatta kiváló elődjének gvönyö rű meséit. Itt említjük meg, hogy Lendl Adolf rövidesen ismét felrándul Budára, hogy a Hol­lós Mátyás Társaság áprilisi estjén- tartson újabb előadást. Meghalt Grafíi Lajos kerületi állatorvos. A második kerületi elöljáróságot súlyos gyász érte. Egyik legszorgalmasabb és legnépsze­rűbb tisztviselője, G r a f f i Lajos kerületi állatorvos dőlt ki az élők sorából. Ifjan, pá- 1 vaja delén, harminckilencéves korában ra­gadta el a halál. Már régebben betegeskedett, tüdőtályogja támadt, s néhány héttel ezelőtt súlyosra fordult az állapota. A Rókuskórházba vitték, ahol nagypéntekiem meghalt. Húsvét- utáni kedden temették el. nagy részvét mel­lett az óbudai temetőbe, a családi sírboltba. Kartársai nevében Blazsek Gyula dr. állat­egészségügyi főtanácsos mondott búcsúbeszé­det. Az elhunytat, aki Grafíi Frigyes állat­orvos fia volt, felesége és előkelő rokonság gyászolja. Dr. Pap Dezsöné ünneplése. A Budai Ref. Nöegylet március 25-én 7 órai kezdettel ben­sőségesen ünnepelte meg kiváló elnöknőjének, dr. Pap Dezsőnének születésnapját. Az lskola- ucca 16. sz. nagyteremben a Nőegylet tagjai nagy számmal jelentek meg. Haypál Béla. a Nőegylet titkára, üdvözölte az elnöknőt, majd özv. dr. Zimámyi Józsefné a hölgyek részéről mondott köszöntést. Borbély Kálmán dr. mi­niszteri tanácsos, aki Kádár Gusztáv ny. Máv főfelügyelővel együtt a presbitérium képvi­seletében jelent meg. szívből és lélekből faka­dó ékes szavak kíséretében fejezte ki jókí­vánságát az ünnepeltnek. Pap Dezsőné meg­hatott an köszönte meg a jelenlevők szíves jó­kívánságait. Nyékhegyi István dr. előadása a sajtóról. Az Országos Casino földszinti term ebem áp­rilis 13-án, kedden délután 6 órakor Nyékhe­gyi István dr. „Sajtó és közigazgatás” címen előadást tart az Egyetemi Kör senioratusának rendezésében. Az előadást vita követi, amely­ben résztvesznek az újságírói kar vezető egyéniségei ___­Eml éksorok egy budai patrícius-család tragédiájához MENCZERNÉ^ FEST — MOS — TISZTIT ____= Köz pont : II., Zsigmand-u. IS. T.I 1-520-42 Mindenért késhoz kaid. Elladisok a metapsychikai egyesületben A dr. Hennyey Vilmos elnöklete mellett mű­ködő tudományos metapsychikai egyesület élénk evékenységet fejt ki. Minden pénteken előadások folynak a Bristol szálló különtermében a tagok és vendégek nagyszámú részvételével. Szerdánkinl kí­sérletek Donnak a Toronyi János dr. Podmaniczky ucca 27 sz. alatti lakással kapcsolatos egyesületi helyiségben. Az egyesület tevékenységét a külföldön is fi­gyelemmel kisérik. Ezzel kapcsolatos, hogy dr. Hennyey Vilmost Bécsbe is meghívták a psychi- kai kutatásokon fennálló ottani egyesületbe, hogy előadást tartson. Dr Hennyey Vilmos e célból kedden, április 6-án utazott Bécsbe és mi vállalko­zásához igaz szívből sok sikert kívánunk. Nemcsak az öreg épületek pusztulnak s újabbak, szebbek, modernebbek emelkednek helyükbe*, nem* csak megszokott és kedvelt, ismerős és bájos ro- inantikúju intézmények szűnnek meg vagy alakul­nak át a zakatoló, rohanó és tülekedő kor szel­lemének megfelelően itt nálunk, Budán, hanem, anü pedig a legfájdalmasabb, egymásután tűnnek el a régi megszokott budai emberek is. Sétáinkon nem látjuk többé a megszokott arcokat, idegenek néz­nek egymásra ismeretlenül. Buda patinájából mind- untalnn lehullik egy-egy darab s mi ittmaradot- ak szegényebbek leszünk nap-nap után egy-egy emlékkel. Éppen expedíció alá került utolsó lapszáma a Budai Naplónak, amidőn a régi Buda egy végte- nül kedves, bájos, jó asszonyát kisérték utolsó útjára a Farkasréten, az egész Budán szerelve tisz­telt „Hoffmann nénit”. Mennyi régi, szép, bűbájos emlék fűződik ehez a patinás budai névhez. A Politischer Greisler és íz öreg Diófa egykori tulajdonosa volt. Országhf- res konyha, világmárkás italok, kedves, családias, barátságos fogadtatás és otthonos hangulat tarto­zott ehez a két vendéglő nevéhez, múltjához. A Politischer Greisler fogalom volt a főváros­ban a régi békevilágban ép úgy, mint a háború alatt s jó ideig utána is. Mindkét vendéglőt a ré­gi vendéglöserkölcsök alapján vezették s abból nem engedtek Hoffmannék még a dekonjunktúra idején sem. Ezt a» iramot nem bírták tisztes polgárig va­gyonuk mellett sem. A jó, híres cigánybandákat ki­szorította a jazz Elmaradtak a régi politikusok, az egykori törzsvendégek: Rakovszky István, Zboray Miklós, Hock János, Bessenyey Ferenc, Münnich Aurél, Bolgár Ferenc, Buzálh Ferenc, Hollaky Imre, Széli Kálmán, Tisza István, Khuen-Héderváry Károly gróf, Horánszky Nándor, Förster Aurél, Ba­kó József, dévaványai Nagy Sándor, Horánszky Lajos, Szentiványi Árpád, Barka Miklós, Molnár Jebi. Visontai Soma, Vajay István, Mezőssy Béla, Kolozsvári Kiss István, László Mihály, Trauschen- fels Emil, Bömches Gyula, Mocsáry Sándor, Csa­tári Zsigmond. Csincsek Flórián. Szerb Gyurka, Sa- relláry György, Farkas Pál, Kaas Ivor báró, Mik­száth Kálmán, Hentaller Lajos, Komjáthy Béla, Fejérváry Géza báró, Lendl Adolf, Darányi Ferenc, Berger Imre, Mőcsy Antal. Vadnay Andor, Radocza János, Komlóssy Ferenc, Vázsonyi Vilmos, Kossuth Ferenc, Kalocsay Alán, Göndöcs Benedek, Jókai Mór, Beksics Gusztáv, Werner Gyula, Veszter Im­re. Krcsmárik János, Bohonyi Gyula, Hévizy Já­nos l'rancsics Norbert. Hosenberg Gyula. Kálmán Károly, Friczák Gyula, Sclnvlcker Henrik. Mipiló Ferenc, Csigó Pál, Magyar llanzi, Blaskovich le- renc, Thaly Kálmán, Beöthy Ákos, Maniu Gyula, 1 rátér Lóránt. Udvarv Ferenc, Szatmári Mór, Ma­jor Ferenc. Szederkényi Nándor. Szcmnccz Enni, Verhovay Gyula, Onódy Géza, Sándor Pál, Dániel t.ábor báró 'és Orbán Balázs, akikre még egész- fi­atal koromból emlékszem, mert bevallom, édesatyum oldalán már hatodikos gimnazista korom óta jár­tam a Politikus Szatócshoz én is. Bizony ellenzéki s kormánypárti képviselők egymás melle» ülve él­vezték a Hoffmann néni főztjét. Tragikus sors üldözte ezt a puritán, ősi. budui patrícius vendéglős-családot, amelyet az első nagy- csapás akkor ért. umikor egyetlen fiuk tizennyolc- toes korában belefulladt a Balatonba. Ez az esemény tönkretette Hoffmann János idegrendszerét, fele­sége vette át és a régi hagyományok szerint vezette üzletét, az öreg Diófá'.. Közbeni ugyanis a Politi­scher Greisler! be kelleti zárni, bank, majd garage került a he’yére és ma csak a hire maradt meg. De az iramot az öreg Diófa sem bírta. Jött az összeomlás, anü érthető, mert az úri középosztály, a magyar nemzetnek ez a halkszavu s csak ritkán cigány mellett sirva-vigadó fenntartó eleme lassan elszegényedett. Az uj társadalom már idegenül érez­te magát a patinás Diófában is és lassan elmara­dozott, Peiracsck Lajos dr. országgyűlési képviselő, ügy­véd, megpróbálta rendezni ennek az előkelő budai paládnak ügyeit, felhívta a vendéglőstársadalom figyelmét, hogy ne hagyják veszni ezt a régi fa­míliát és budai vendéglőt. De hát a mai korból ki­halt a felebaráti szeretet és szolidaritás érzése. Ár­verésre spekuláltak, Petracsek, aki budai képviselő, budai ügyet csinált a dologból és igy került Wag­ner Béta, az egykori Márványmenyasszony tulajdo­nosának fia a láthatárra, aki társával, Reiber Jó­zseffel együtt megvette a vedéglőt. A családot úri módon a régi lakásban hagyták, anyagilag sem használták ki a helyzetüket, ám a jó Hoffmann né­ni, akinek beteg férje szanatóriumban szenved s eki nyolcvan éves, szintén beteg édesanyját ápolta, nem bírta a megterhelést. Hiányzott a megszokott munkaköre is s ez mind együtt okozta a katasztró­fát. Megrepedt a szive. Óriási részvét melleit temették el. Ismét szegé­nyebb lett Buda egy jó asszonnyal, aki fél évszáza- hozzátartozott a mi megszokott életünkhöz. László Zoltán dr. Budán SUGÁR • cipő megbízható! gtódcipmihb u n ■ a ? »a i «* n * i V V •‘la-s-álnfs.lrHniá At n rs a t A n Cft 1 4 iá «' flh 1 m a ■suli — 1., Kriszttna-kOrul ól. — Postapalotával izemben Mii vétettünk.? A.X. UJJA ALAKÍTOTT 99 KRISZTINA €€ KÁVÉHÁZIBAN ALAGÚT- ÉS ATTILA— UTCA SAROK. (Horváth Kerttel szemben) MINDEN ESTE CIGÁNYZENE (Levél a szerkesztőhöz) Balatonfúred, április elején. Tisztelt Szerkesztőségi A Budai Napló annak idején még néhai jó Vi- raág Béla idejében, az ö miciatívájára olyan sze­retettel és önzetlenséggel karolta föl a mi csodás Balatonunk árva sorsát, főleg az idegenforgalom szempontjából, hogy ezért kiérdemli a balatonvidé- kiek háláját. A B. N. húsvéti számában is megjelent egy ko­moly, megszívlelésre méltó füredi levél, amely őszintén tárta föl a balatoni sebeket. Helyesen mu­tatott rá a bajokra s megjelölte a gyógyítás mód­jait. Olyasvalaki írhatta, aki nagyon is tisztában van a Balatonvidék idegenforgalmi mizériáival. Az orvos munkája hálátlan, ha fájdalommal jár, de a keserű orvosság a legbiztosabban gyógyít is. A húsvéti levél tárgyilagos maradt, nem támadott, csak közismer4, lényeket sorolt fel, azért teljesen érthetetlen a kitűnő Balatoni Kurír márc. 31-én megjelent számában közölt brutális és indokolat­lan támadás a Budai Napló ellen a füredi levél mi­att Tesssék megcáfolni az adatokat de nem hara­gudni, mert a régi közmondás szerint, aki harag­szik, annak nincsen igaza. Am hagyjuk, mert a Budai Napló cikkét országszerte helyeselhették, akik a balatonmenti viszonyokat ismerik. Most ismét egy fájó sebre vagyok bátor a t. Szerkesztőség figyelmét felhívni, hogy a Budai Nap­ló publicitása révén legyen szives a dologból orszá­gos ügyet csinálni. Az olasz császár-király látogatásával megtiszte­li országunkat. Kanizsánál lép magyar földre s az­tán Budapestig meg sem áll. Következnek az ünnep­ségek, kirándulások és • vadászatok Gödöllőre, Ta­tára, Esztergomba, Visegrádra stb. Ugyan mit vétettünk mi szegény balatoniak, hogy a Balatont teljesen kihagyták a programból? Abból a királylálogatásbál nem juthatott volna egy- egy félnap a tihanyi félszigetnek, a mi drága Füre­dünknek, nem is szólva Badacsonyról, Héttízről, Keszthelyről s távolabb Veszprém, Zirc, Pannonhal­máról? Hiszen ezek mind világlátványosságok! Milyen reklám lenne ez a balatoni (akárcsak fél­napos) kirándulás az idegenforgalom szempontjá­ból? Nem gondoltak-e minderre a minisztériumok, idegenforgalmi szervek és helyi hatóságok? Talán a balatoni sajtó is felkarolhatta volna ezt az esz­mét. Kérem a tisztelt Szerkesztőséget, hogy soraimat nb. lapjukban közzétenni szíveskedjenek, hátha fel­figyelnek az illetékesek és tesznek valamit a Bala­tonvidék érdekében? Még nincsen késő Több szeretetet és megértést kérnénk a balatoni idegenforgalom iránt. Idejében el kell távolítani minden zavaró momentumot, amitől idegenül érzik magukat odalenn az emberek. Hálás tisztelettel: v. S. A.* *A Balatoni Kurír laptársunk támadására ref­lektálni akartunk, de közbejött ez a levél a kö­zönség köréből s igy felment bennünket a további polémiától. A húsvéti levelet olyasvalaki irta, aki nek adataiban nincs okunk kételkedni. Egyébiránt a mull évben ezeket a dolgokat a balatonvidéki sajtó és a fővárosi lapok is szellőztették. (A szerk.) Olvassa Balassa József kitünően szerkesztett lapját a PÉNZVILÁGOT 1057 április H. NEM KÉSIK EL, ha SZÁLS-aSI vonat Mfy («»Utalja irilál I. KrU«llna-Url 117. E hlrdatSo felniutotójának 5»/«inudminy Tormay Cecil A világháború volt az asszonyok nagy ptóbn- léte’e. Egész emberként állották meg helyüket és nagy helytállásuk volt a figyelmeztető jel ti Int bo­rul követő, harcos Írók usszonyi kötelességeire. Az asszonyokat ébresztette nagy, nemes, de mérhetet­lenül áldozatos uj hivatásuk tudatára Tormay Ce­cil, az író nagyasszony. Csak ö, oki a régi boldog nőknek kincses ércnél drágább emléket tudott állt tani a Régi ház-ban, csak ö eszmélhetett az uj idők uj kötelességeire. Az ő mozgalma vitt fokozott nemzeti öntuda­tot a magyar asszony társadalomba ós az ő ébrtssz- sznvárn vált valóra sok színes, nemes magyar asszonyában. Az ő hivatott tolla nyomán kellett túl éj távol csonka határokon csodálatot és részvétet a ma­gyar sors iránt a Bujdosó könyv, amelyről a leg­nagyobb francia írók egyike mondotta: „Ritkán olvastam férfiirót és soha nőiről, aki Igy és ilyen egyszerű eszközökkel tudta volna érzékeltetni az élettelen dolgok életét.” Es akiről éri mondották, ma maga is élettele­nül pihen már az imádott magyar hant alatt. Szel­leme, alkotásai az örökéit Ibcn várják és hiszik a magyar feltámadást, amelyben életében is hitt és amelyért u hívők lelkesedésével és a kiváltságosak látnokságával küzdött. GYORSÍRÁST és gépírást KOZMA iskolában II.. ISKOU-U- 27. szán. — Augusztusban ünnepli Mohács a II. mohácsi csata 250-k évfordulólát Ez év augusztus 12-én lesz 260 éve, hogy Lo- Iharinigiai Károly főherceg seregei Mohácsról ki­indulva megverték a Buda visszazerzésére Eszék felől betörő török hadakat. Az évfordulót Mohács városa ünnepi keretek között óhajtja megünnepelni, mivel az ütközet egy­ben a város végleges felszabadulását is jelentette a török hódoltság alól A második mohácsi csata és felszabadulás emlékére három zászlótartót állí­tanak fel, melyek közül a középsőn a magyar nem­zeti lobogó fog lengeni. Ennek talapzatára díszes urnákban az összes dunántúli községek földjét helyezik el, annak jelképéül, hogy a mohácsi győ­zelem nemcsak Mohács és Baranya, hanem a Du néniül végleges felszabadítását is jelentette : török iga alól. Az ünnepi év bezárásaképen augusztusban Mo­hácson különböző kiállítások és kongresszusok lesznek. így az összes dunántúli városok a felsza­badulásuk óta eltelt 250 esztendő történe­tét mutatják be kiállítás keretében. A dunaparti helységek a dunai életre vonatkozó anyagot, a ba­ranyai községek népművészeti kincseiket mutatják be. Lesz ezenkívül egész Dunántúlra kiterjedő me­zőgazdasági és ipari kiállítás is. melynek fővédnök­ségét maga Darányi Kálmán miniszterelnök vállalta. A három zászlótartót s az ünnepségek alkalmá­val avatják fel, ugyanekkor történik a mohácsi vész emlékére a csonkaország megyéi által emelt címerünkkel ellátandó árkádkor felavatása. Ameny- nyiben a szükséges fedezetet biztosítani lehet, ek­kor adják át a mohácsi vész emlékére létesített templomot is a kegyeletcs használatnak. Ternyey Árpád: Halálos szélben. A fiatal költógeneráció egyik legtehetségesebb tagja, Ternyey Árpád, „Halálos szélben” címen verseskötetef adott ki. Ternyey Árpád igazi lírikus, aki mélységes áhítattal érzi át a ter­mészet és élet jelenségeit* ennek u vajúdó kornak ezer szenvedését. Verseskötete nagy nyeresége az új magyar lírának, komoly ígé­ret, sőt eredmény, amely a legvérmesebb vá­rakozásokra jogosít. Méla, mélyhúrú zene Ternyey Árpád minden egyes sora, egy szüle­tett poéta lelkének finoman rezgő megnyil­vánulása. A kötet egyik szép versét más he­lyen közöljük. Halálozás. Március 31-én, 57 éves korában rövid szenvedés után elhunyt Z a r 11 e r Her mann, az Első Budapesti Gőzmalmi rt és a Schönwald vegyészeti gyár rt. volt főtisztvi- telője, mély gyászbaborítva gyermekeit és öz­vegyét, rzül. Palócsy Adél úrnőt A megboioo- gultat nagy és előkelő közönség kisérte et utolsó útján a Kerepesi temetőbe. Az engesz­telő szentmiseáldozat április 6-án volt a fé­rc ne rendi atyák budai plébániatemplomában- — Gyásza van az ősi tihanyi bencésapátság­nak: meghalt a halkszavú, mindig mosolygó, kedves Hőgyészi Amandus Pál páter, tihanyi alperjel, nyugalmazott főgimnáziumi tanár, volt aszófői plébános, hosszas, súlyos be­tegség után», 67 éves korában. A kitűnő ben­céspap nagy rajongója volt a Balatonnak és Budának, sok adatot adott annakidején a ma­gyarság balatoni őstörténelméről a Budai Nap­lónak, amelynek harminc éven át hűséges ol­vasója volt. A Dunántúli Közművelődési Egyesület ki­adta beszámolóját az 1935—36. években való működéséről, , melyből megtudjuk, hogy a szomorú gazdasági viszonyok dacára is telje­sítette kulturális hivatását Újpest Veszprém, Pécs és Székesfehérvár voltak tanúi hangver ©nyéknek és előadásoknak. A veszprémi üti nepek rendezésében is kivette részét az egy e- sület. A városlődi sváb gyerekek magyar sze­replése is nagy kultúrális esemény volt. Ün­nep volt a veszprémi díszközgyűlés, a pécsi vándorgyűlés, a győri szereplés. Sziklav Já nos dr. kormányfőtanácsos, a veterán ujság- ,ró agilitása az elnöki székben, biztosítja a D. K E. hivatásénak megfelelő működést. SANGHAY BAR. Tavaly ősszel egészen kü­lönleges, világvárosi nívójú dancing-bar nyílt meg Budán. Holocher igazgató valósággal egy talpalatnyi keletet varázsolt Budára az excentrikus kínai stílusban berendezett Sang- hay bárral. Holocher igazgató hosszú ideig voít a német császár udvari főszakácsa és o volt az egyetlen, aki az annakidején' oly SY11' szos végű Arme-féle északsarki texpedícióból, ahol élelmezési összekötő volt, megmenekült. Világotjért ember, aki Európa és Amerika mellett beutazta egész Kínát, és Honkongban hosszú érvekig volt az egyik legelegánsabb night-clubnak, az Intemationálnak az igazga­tója. Hazaérkezésekor elhatározta, hogy Buda­pesten még nem látott, egészen különleges te­leti mintájú bárt nyit, így született meg a Sanghay-bar, amely rövid fennállása alatt egész Budapest kedvelt éjszakai szórakozohe­BUDAI PÉKEK (fCmdel sülő- és cukrászüzem I. Bö»zörm6nyl-u» 3í/a készítményei egész Budán kedvelte! Kuztcska Pál kenyérgyára >1 , Horválh-u. 20. V Telelőn : 1-518-Z3. INTÉZETEK. KA VÉHAZAK, ÉTTERMEK SZÁLLÍTÓJA STAMZEL kenyér b| zsiamonil o­elismert 45 a Tel: 1-531.40 WEINER A. IMRE StlTÖDÉJC XI., HORTHY MIKIÓS-Ut 29. SZáM. — TELEFON: 2-883-81-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom