Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-11 / 10. szám

2

Budai Napló

1937. március il.

vaslatot, amely a következő: |

A III. kerület közönsége 1937 március 7-én tartott iniaigygyülésén, amelyen az összes politikai pártok törvényhatósági (bizottsági tagjai megjelentek, politikamentesen egyhangúan, kimondotta, hogy hódolattal köszönti Magyar- ország kormányzóját, vitéz nagybányai Horthy Miklós öf Öméltóságát és felirattal fordul hozzá, amelyben feltárja sérelmeit. Egyúttal előterjesztéssel él a kormánynál, a székesfőváros polgármesterénél és a Közmunkatanácsnál, hogy évtizedes sérelmeinek orvoslását kérje.

Az óbudai hid megépítése a kerület létérdeke. Stratégiai szempontból is elsőrangú kivánalom ez, hiszen már a rómaiak is tódat építettek kelet és nyugat összekapcsolására. Ez évben befejeződnek a Horthy Miklós hid és a Margdthid munkálatai és a felszabadult munkástömeget és alkatrészeket gyártó vasgyárakat zökkenés nélkül lehetne tovább foglalkoztatni. Fedezethiány nincs, mert a dunai hid- alaip bevételei folyamatosak, legfeljebb előlegre volna szükség a munkálatok mielőbbi megkezdésére, erre pedig az OTI-tól felvett -kölcsönt lehet fordítani.

Ami a városrendezést .illeti: Óbudát mostoha-gyermekként kezelték és egy világváros keretén belül falunak maradt vissza és mines jelentős közintézménye, iskolája, tere, szobra, autóbuszvonala, közlekedése. Szégyenfolt maradt egy világváros testén. Rendkívüli házadó- mentessóggel kell segíteni a pénzügyi kormányzatnak, hogy a fejlődés megindulhasson. Követelik az elmaradt közlekedés fejlesztését, a Rómaifürdő elfolyó rengeteg vizének kihasználását, a Dunapart és Rómaipart végleges rendezését. Visszás helyzet volna a versenyuszodát nem ebben a kerületben megépíteni, amikor előf el tété telei csak itt találhatók meg, minthogy a Stadion1 létesítésére sincs megfelelőbb hely történelmi, terjedelmi, olcsósági és sportszerűség! szempontokból. A városrésznek csatornával, vízzel való ellátása, autóbuszjáratok létesítése, iskolák építése, mind elkerülhetetlen követelménye egy /főváros jelentékenyen fejlődő kerületének. A hajógyári szigetet Attila néppark céljaira lehetne igénybevenni, mert a Margitsziget exkluzív jellege igy megmaradhat. Itt pedig a szegényebb nóposztálybeliek is találnak szórakozóhelyet a város északi részén is.

Hatvanöt éve az egyesülésnek és a III kerület ott áll, ahol volt Újpest, Kispest, Pest- szénterzsébet ma népesebbek már és közintézményekben is gazdagabbak Eger, Miskolc, Pécs, Sopron, Szombathely lakossága kevesebb, mint a III. kerületé, de jelentőségük, iparuk, kereskedelmük, kultúráiig inféményeik, épületeik, műemlékeik mind túlhaladták Óbudáét. Ott virágzó élet itt elszegényedett, elpro- letarizálódott lakosság. Megakadt a fejlődés és a hajdan császárválasztó Attila és Árpád székhelye, Szent István birodalmának fontos gócpontja siralmas állapotban, koldusként ál) az új gazdagok asztalánál. Segítséget kérünk Óbudának!

Andréka Károly ny. főkapitányhelyettes záró- szavaival ért véget a mindvégig legnagyobb rendben és impozánsan lefolyt nagygyűlés. Alig hangzottak el a záró szavak,- távirat érkezett a nagygyűlés címére: gróf Apponyi György küldte a táviratot, amelyben bejelenti, hogy teljes szívvel és lélekkel csatlakozik az óbudaiak mozgalmához.

A Hollós Mátyás Társaság márciusi irodalmi estje

Rendkívül népes és előkelő közönség jelenlétében folyt le hétfőn a Gellért-szálló különtermében a Hollós Mátyás Társaság március havi irodalmi estéje. A megjelentek sorában a társadalom és közélet számos jelesét üdvözölhettük. Többek között ott volt a hallgatóság soraiban Kozma Jenő is, akit Hennyéy Vilmos elnök külön is üdvözölt.

Az ülést Hennyey Vilmos elnök hét óra előtt nyitotta meg. Ekkorára a hatalmas terem zsúfolásig megtelt Az elnök üdvözölte a megjelent tagtársakat és köszöntötte a vendégeket, köztük Farkas Ákos tanácsnokot.

_ Mielőtt áttérnék a napirendre — mondta —

mél

tóztassanak megengedni, hogy a társaság tevékenységi körébe eső néhány olyan ügyről tegyek említést, melyekkel köznapi hétfői estéinken szoktunk foglalkozni, de melyekre most szélesebb körben próbáljuk felhívni a figyelmet.

— Az egyik ilyen ügy Viraág Béla emlékének megörökítése. Nem lehet célom, hogy ez alkalommal részletesebben méltassam az ő működését, melyet, mint a társaság egyik alapitója, évtizedeken át szíve, lelke és mozgatója és mint a Budai Napló szerkesztője — Buda fürdőváros, az idegenforgalom és Buda kulturális érdekei terén soksok éven át önzetlenül, lelkesedéssel és odaadással kifejtett. Szerények vagyunk, tudjuk helyünket, nem kivánunk részére országos emlékművet, csak márványtáblával kívánjuk megjelölni azt a házat, amelyben a legutóbbi években szőtte álmait Buda nagyságáról. Megérdemli talán azt is, hogy a Bors-utcát, amelyben ez a ház áll, róla nevezzék el, ezenfelül társaságunk részére mellszobrát szeretnénk elkészíteni és azon a helyen, ahol örök álmát alussza, emlékéire sírkövet szeretnélek felállítani. Tisztelt hölgyeim és uraim! E kegyeletes célok érdekében a budai társadalom körében gyűjtéseket fogunk indítaná és mély tisztelettel kérjük önöket, hogy ezirányú törekvésünkben támogatni méltózitassanak. A főváros, mely benne egyik lelkes, önzetlen, odaadó munkását vesztette el, bizonyára segítségünkre lesz kegyíeletes törekvésünkben.

— Egy másik akciónk a következő: Az óbudai hid létesítésével a városrész újjáépítésére kerül sor. A Hollós Mátyás Társaság azon lesz, hogy a csákányok nyomán felbukkanó római és török időkből való történelmi emlékeket méltó keretbe foglalják és ne talicskázzák el őket, mint ilyen eset a múltban már megtörtént. Ott szíeretnők megvalósítani azt a régi gondolatunkat is, hogy az idegenforgalom emelésére magyar múzeumot létesítsünk, mely Mlagyarország minden vidékéről a népszokásokat, művészetet, építkezési formákat mutatná be. 'A Vár területén is hasonló gondolatokat szeretnénk megvalósítani. Ez ügyben Istók János, neves szobrászunk, a társaság társelnöke vette át a vezető szerepet.

— Szorgalmazzuk a szemlőhegyi barlang feltárását is. Cseppkőképződményei úgyszólván egyedülállóak. A barlang nyílásától, mely a rózsadombi autóbuszállomástól 5 percnyire van, remek kilátás nyílik a városra és a messze távolban kéklő hegyekre.

— Bejelentem továbbá, hogy fürdőügyi szakosztályunkat megszerveztük és annak vezetésével Pávai Vájná Ferenc főgeológust, ennek az ügynek neves és eredményes munkását biztuk meg. Most van napirenden a Tabániban emelendő fürdő-szálló, mert a GeUértben külföldi vendégeknek hetekkel előbb kell jelentkezniük, hogy helyei kapjanak. Ezzel kapcsolatos a Szent Imre, a volt Rácfürdő átalakításának kérdése és a Rudasfürdö kibővítése. Értékes gyógyvizeink nagyrésze kihasználatlanul ömlik a Dunába, mert a szükséges beruházásokból nem telik. Külföldre menő milliókat takaríthatnánk meg, ha a Dunáiba ömlő meleg vizeinket fűtésre tudnók felhasználni és nélkülözhetnék a külföldi szenet. Központi forráskutató, gyógyvizetemző és regisztráló tudományos intézményre lenne szükség.

__ Megszerveztük továbbá idegenforgalmi szakosztályunkat és az idetartozó kérdések tanulmányozására, előadói minőségben, mint neves szakemberünket, Tausz, Béla főorvos tagtársunkat kértük fel. Értékes közreműködését Tábori Komét tagtársunk is kilátásba helyezte. Ezzel kapcsolatban említem meg, hogy a Hollós Mátyás Társaság kifogástalan' magyar nyelven címzett meghívást kapott a szászországi Bautzen nevű városból. Aa ottani főpolgármester arra figyelmeztet, hogy az ezeréves városkát emlék fűzi Mátyás királyhoz. A 15. században Mlátyás király építtette át újból a várost díszítő Ortenburg várát és királyi emlékét a vár kapuján megörökítette. Ez az az emlék, melynek mását Budapest főváros a Várban a pénzügyminisztériummal szemben a régi víztorony- maradványon megörökíttette. Bautzen főpolgár- msetere meghívta a Hollós Mátyás Társaságot, hogy Bautzen városát látogassa meg.

_ Példa ez, hogy minő agilitással és élelmességgel szervezik külföldön az idegenforgalmat.

— Végü

l még bejelentem, hogy a Budai Napló szerkesztője a társaság körében elhangzott értékes előadásokat füzet alakjában fogja kiadni és a lap előfizetőinek, /'ingyen rendelkezésére bocsátani. Ezöpt a lap uj szerkesztője, Lippay Gyula dr. a Hollós Mátyás Társaság igaz hálájára tarthat számot.

— Mélységes hálával tartozunk Bánlaky Géza igazgató urnák is, aki működésünket mindenképen támogatja

Ezután Farkas Ákos dr. tanácsnok, a főváros elnöki ügyosztályának vezetője olvasta fel remek tanulmányát, amelyet külön mellékleten, teljes terjedelmiéiben közlünk, mint a Hollós Mátyás Társaság kiadványsorozatának első füzetét. A közönség valósággal ünnepelte a kiváló előadót, percekig nem szűnt meg a taps előadásának befejezése utáni.

Ezután Durics Husszein Hdmi budai főmufti a magyar-iszlám kapcsolatokról beszélt. Előadását részben Szilágyi Károly dr., a Társaság főtitkára tolmácsolta. A lenyűgözőén érdeke® előadást a Budai Napló legközelebbi számában közöljük.

Agyagfalvi Hegyi István dr., a kiváló poéta, a Petőfi Társaság tagja lépett ezután az előadói emelvényre, hogy költeményeivel elragadja a közönséget, amely nem győzte hálás tapssal megköszönni a művészi örömet, melyet a kiváló költő nyújtott. Tausz Béla dr. igazgató-főorvos a budai gyógyforrásokról tartott nagyértékü eőadást, melyet ugyancsak a Budai Napló legközelebbi számában fogunk annak értékéhez méltóan ismertetni.

K. Lázár Jolán Gegus Dániel verseiből szavalt. A gyönyörű megjelenésű művésznő előadása valósággal magával ragadta a közönséget. Méltó interpretálása volt Gegus szép verseinek.

REGENT CNFE-RESTIURINT

(II. Keleti Károly utca,

Margit-kifrut sarok)

Buda intim kis kávéháza Estén kint zene—ének

Keöpe Viktor dr. előadása a székelykapu útjáról fejeze be az előadást. Kieöpe Viktor szép tanulmányát -más helyein közöljük: méltó azokhoz a nagy kultúráról, izzó magyar érzésről és páratlan tudásról tanúskodó irodalmi alkotásokhoz, amelyek Keöpe Viktort a legkiválóbb földrajzi 'utle-- iróink sorába emelték.

Az est programja kissé zsúfolt és túlméretezett volt, úgyhogy az előadások sokáig elhúzódtak. Ezt azonban ellensúlyozta azoknak érdekes volta. A közönség mindvégig a legnagyobb érdeklődéssé! hallgatta az előadásokat, mrtypket társasvacsora követett a Gundel-étteremben,

Hr. Kiss Dezső előadása a litlcos s sava sásról

Kiss Dezső dr. miniszteri tanácsos rendkívül érdekes, figyelemreméltó . előadást tartott „Az általános titkos szavazás“ címen a Szent Imre- városi Társaskör és Kul turegyesüle^ben. Kiss Dezső dr. komoly tanulmány alapján és a nemzeti ideál .figyelembevétele mellett tárta a közönség elé a gyakorlati politika által felvetett s aktuálissá vált általános titkos szavazás kérdését. A szavazati jogot csakis azoknak véli megadni, akik ennek a fontos közjognak rendkívüli jelentőségét felismerni lépesek és eléggé f&j gyelmezettek ahhoz, hogy azt kizárólag a közérdeknek, a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően gyakorolják. A titkos szavazás behozatalát pedig csakis olyan kautélák alkalmazása mellett látja lehetségesnek, amelyek a polgárság létérdekeit megvédik a túlhajtott s fegyelem alatt tartott szélsőséges pártok veszélyeitől és amelyek megnyugvást adni alkalmasak arra, hogy a megalkotandó képviselőház hasznos szolgálatokat fog végezni a nemzeti állam megerősítése érdekében. Az előadást a nagyszámú hallgatóság megéljenezte és zajos tapsokkal jutalmazta.

Az előadást követő társasvacsorán Szom- bathy Kálmán köszönte meg Kiss Dezső értékes és mélyenszántó előadását a Társaskör elnöksége nevében. Több felszólalás is hangzott el, köztük Becsey Antal elnöké is, akit szeretettel ünnepeltek a kör tagjai.

A Szent JlázÁc'louaq-öU Budán

A gyászmagyarok utódai az Arpádházi királyok alatt a néphit szerint a Szent Lázár lovagok voltak, akik a leprásokat, bélpoklosokat gyógyították és Budán a mai Szép Juhászáé táján 1390-ban még állt a templomuk és ispotályulr.

A Szent Lázár lovagoknak különben hazánkban sokfelé volt fürdővel is kacsolatos kórházuk s birtokuk, amint azt IX. Gergely pápa 1236-ban — hétszázegy évvel ezelőtt kell levele is igazolja. ,

A rendét tulajdonképen néhány János-lovag alapította 1227-ben tisztára a bélpoklosok gyógyítása céljából

. IIV. Kelemen pápa azután kiközösítés terhe mellett meghagyta, hogy minden bélpoklos a Lázár-rendnek valamelyik kórházába menjen j vagyonát is arra kell hagyományoznia.

K SZÉKELYKflPU UTJfl =

===== Irt«: dr. KEÖPE VIKTOR

A kapu minder» népnél, mindem birtokosnál fontos szerepet játszik. Jelenti egyrészt a kerítéssel birtokbavett területnek a bejáratát; tehát így mintegy a tulajdonjog foganatosítását. Másrészről, különösen a régi háborús világban, otthonának, házának védőbástyája is volt.

A székelykaput nagy általánosságban mindenki ismeri. Annyira jellegzetes, hogy külön fogalomnak lett' a megszemélyesítője. Mégis az összehasonlítás megkönnyítése végett egy és mást el kell róla mondanom.

Általában feétíéleségét ismerjük: a kiskaput és a nagykaput. A kiskapu a személyközlekedés részére épült, a nagykapu a szekér és állatok behajtására van szánva,

A kiskapu típusánál összpontosul építészetének szinte egész jellege. Mellette, ha van is nagykapu, azon csak alárendelt a díszítés és nincsen is szerves összeépítésben a kiskapuval. A kiskapu két Oszlopát mindenkor kenesztfoefektetett gerenda köti össze. Legrégibb időben valószínűen, szilárdítás végett, tehát célszerűségi szempontból alkalmazták. Ugyancsak ezt a célt szolgálta a két oszlopot és keiesztgerendát összekötő kétoldali támaszték. Belső oldaluk rendesen többé-kevésbbé ívelt is, sok helyen annyira, hogy félkör, vagy majdnem három negyed kört alkotnak. Hogy’ az eső rothasztásától megvédjék az időjárásnak legjobban kitett keresztgerendát, kis tető kerül rá. A továbbképzés a gazdagodás jele, amikor a tető fölé még egy tetőt emelnek, amikor a tető kettőstető lesz. Helyesebb a kifejezés, ha kettőstető helyett kettősereszt mondunk, mert tető tulajdonképpen mindenkor csak egy van, csak az eresz kettős. S ezzel már készen is volnánk a kiskapu leírásával. A csángóklakta Hétfaluban csakis ennek a .féleségnek látjuk változatait.

A nagykapu inkább a Székelyföld tulajdona: Háromszékben, Udvarhely-megyében sokfelé látni. Itt a kis- és nagykapu közös tető. alá kerüL Sok rajta a díszes faragás, de hiányzik a kettőseresz.

A kiskapuról is legtöbbször 'elmarad a .két támasztó erősítés, nincs rá szükség. Helyette a megmagasodott kiskapu fölé négyszögletes betét kerül. Ide rójják rá a mondanivalót. Ezt a részt ékesítik leggazdagabb a n. Amíg a kiskapu hajlamot mutat az ivesülés felé, a nagykapu inkább derékszögben épült. Felfogásom szerint a kiskapu típusa volt az ősibb.

Keressük fel először ott a székelykaput, az idegenek között, ahol a legszembeötlőbb a hasonlóság. Érdekes, hogy ez messze-messze, távol- ban, a Sárga-tenger partjai mellett Kínában van. Nemcsak, hogy itt legfeltűnőbb a kapuk rokonsága, de itt a Leggyakoribb, a legváltozatosabb is a kapu. Az ember csak étámul, amikor Jéptennnyo- mon a székelykapu hasonmását látja. Csodálatos különben, (hogy itt a székelykapu szinte kizáró am díszkapuvá alakult át Ilyen kaput látunk a templomok bejáratánál, a császári palota udvaraiban, de egészen szabadon ia köztereken, sőt még az országutakon is.

A gazdag, tehetős kínai nép díszkapuihoz a legnemesebb anyagot választotta. Fája sokszor cédrusfa, de ha nem is az, úgy színesen lakkozott. A tetőt fedő zsindelyek helyett színes cserepet használnak. Csipkézettségét a cserepek alakjával, vagy pedig különálló majolikadísszel, sárkányokkal, csodaszörnyekkel adják meg. Gazdagságuk, pompájuk ellenére azonnal meglátjuk bennük a mi. kapunk testvérét.

Idővel azonban a faszerkezet már nem felelt meg a követelményeknek, azért áttértek más anyagra. A fát felváltotta a tégla, márvány, de leggyakrabban a majolika. Természetes, hogy az új anyag változásokat idézett elő, de azért csodálatosan erős stilusérzéküikkel szinte egészében meg tudták óvni a réginek a szellemiét Gyönyörű (példa erre az 1541-ben fépült híres „Ötös kapu”, a Ming császársírokhoz vezető úton. Remi gált állapotában is remekmű. Meghatottan, csodálattal állottam a kietlen kősivatagban e nagyszerű kapu előtt. A gondolat útján számyrakelt lelkem a mi székelykapunk sorsát látta benne — árván, elhagyottan,, lépetten.

Amint az erdélyi kiskapuk leírásánál említettem, a kiskapu gyakran félkört megközelítően

záródik. Ezt az irányt a kínai építészet is felhasználta, sőt tovább 'fejlesztette. Ilyen félkörös boltozást mutat Pekingiben' a Klasszikusok templomához vezető kapu. iEz is' rendkívül értékes alkotás, a kapuépítészetnek szinte minden irányát egyesíti. A sokszínű csempével kirakott kapu kiálló gerendázata tisztán mutatja az egykori faépítkezés vázát. A sárga cseréppel fedett tető a mi székelyikapunk mása. Végül pedig a fehér márvánnyal takart félkörös bejáratok az ívelést hangsúlyozzák. Nagyszerű, pompás alkotás, a kínai építészetnek egyik remeke.

Hasonló ízű kapuk vannak Hátsó-Indiában, Annámban is. Majolika, márvány és porcellán az anyaguk. A gyakori érintkezés a kínaiakkal az ország határán is túlvitte a -kapuk kultuszát.

Az Ég templomához vezető úton ismét új iránnyal találkozunk. Vt kapukat hatalmas grá- nittömbökből rótták össze. A súlyos anyag nem engedi meg a gazdag részleteket Az egész kapu egysikban. épült és teljesen le van egyszerűsítve, annyira, hogy csak a gerendaiszerű kőtömbök maradtak meg. Aimig az eddig ismertetett kapuk a részletek finomságával, a díszítés pompájával a gazdagítás felé haladtak, addig ezek a kőkapuk a leegyszerűsítést mutatják. .

Ezt az' irányt általánosították japánban A sokféleségű kínai kapunak itt leginkább ezt a típusát látjuk, a leegyszerűsített „tóri’‘-f. Kapujuk két oszlopból, áll. Ezek felett a keresztbe- fektetett tető és alatta még egy vízszintes mere- vités. Anyaga mindig fa. Fáját fényes vörös lakkal vonják be. Alakja már olyan messze esik a székelykaputól, hogy csakis a leegyszerűsített kí- nain át ismerhetünk rá a rokonságra.

Ezt iaz alakot mutatják a kapuk Nikko*ban, a japánok szent váirosában. Tompa pirosuk (gyönyörűen olvad össze az óriási kriptomerák zöldes árnyékával. A japánok különben is előszeretettel helyezik el emlékeiket természeti szépségekkel megáldott helyekre. Jól tudjak, hogy a nagyszerű keret csak emeli alkotásuk értékét. Ugyanez az eset Miyajima-ban is. Itt magába a tengerbe építették, be a piros Katiik torit. Hogy az a zajló hullámok ostromának sikeresen ellenállhasson, erősítő támasztó bszlopoknóli is gondoskodtak.

Remélem, hogy az eddig mondottakkal sikerült a' távolkeleti kapukat nemcsak megismertetnem, de sikerült rokonságukat a mi székelykapunkkal is bebizonyítanom. Mielőtt ismertetésemet befejezném, lei kell még térnem Ázsiának egy másik kulturális gócpontjára, Indiára. Igaz ugyan, hogy itt már (nehezebb kimutatni a rokonságot, de még itt is csak kissé kutatni kell utána. A kaput Indiába mintegy kétezer évvel ezelőtt a hunok vitték be. Természetesen azonban, hogy az a merőben megváltozott környezetben szintén változásokat szenvedett.

Legtisztábban a stupákhoz vezető 'kapubejáratokon lehet az ősi 'kapuszerkezetet felismerni. A kapuk hatalmas kőgerendékból 'épültek. így csak természetes, hogy a kapunak leegyszerűsített alakját mutatják. Legközelebb a már említett kínai kőkapukhoz állanak. Ezek is egy síkban mozognak. Az új világnak pompiaszeretete azonban nem elégedett meg az egyszerű, vagy kettős ke- resztgerendázattal. Az oszlopokat összetartó keresztgerendák számát háromra vagy még többre emelte. Sőt még bizonyos felfelé ívelést, haj- jiottságot is adott neki. Azonkívül a keresztgerendákat egymásközött függőleges támasztékokkal is megerősítették. Alakja így meglehetősen hasonlít az ökör járomhoz, amelyből egyesek származtatják. Meggyőződésem szerint ez puszta véletlen. A siupák kőkapui nem az ökörjárom utánzásából keletkeztek, de nem is önálló hindu alkotások, hanem a turáni kapunak álalakult utódat.

Mi tehát csak büszkék lehetünk a, sajnos, olyan kevéssé méltatott székelykapura, amely nemcsak azt bizonyítja, hogy műveltségünk Ázsia nagy kulitúrnemzeteivel közös eredetű, de bizonyítja az.t is, hogy őseink fejlett építészeti tudással lépték át a Kárpátokat. Hogy pedig milyen erősen összeforrott lelkűkkel ősi műveltségüknek ez a hajtása, mutatja, hogy évezredes üldöztetés ellenére, híven megőrizték napjainkig.

Mindezekből kitűnik, hogy nemcsak Kínában, Japánban, de még Indiában is megtaláljuk a sze- kelykapu rokonságát, távolabbi vagy közelebbi vonatkozásban.