Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-11 / 10. szám
1937. március 11. Budai Napló Felépül a Tabán A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a fővárosnak 5 millió pengős hosszúlejáratú kölcsönt ad, hogy megkezdhessék a Tabán újjá építését. Elsősorban az új gyógyszállót építik fel ebből az összegből, valóra váltva ezzel Szendy Károly polgármester nagyvonalú el gondolásainak első részletét a fürdőváros ki alakítására. Elismerés illeti a Kereskedelm Bankot azért a készségért, amellyel a főváros segítségére siet a nagy városfejlesztési terv megvalósítása céljából, anélkül, hogy a fővá ros polgárságára érezhető terhet jelentene < nagyszabású építkezések megindítása. Amerikai uácöttteyyed a Szent Imce vÁctsbún Nagyszabású terv megvalósításán fáradozik a |’tNsz égisze alatt a fővárosi és állami köztisztviselők egy nagyobb Csoportja: teljesen modern lakónegyedet szándékozik építeni, amerikai stílusban a Szent Imre városban. A tervek szerint a Szent Imre herceg-uija, Tass Vezér-ucca, Diószegiül és Vincellér-utca által határolt telektömbön épülne az óriás arányú bérháziömb, amely 38 többemeletes palotából állana. Ez a terület a főváros tulajdona és az építkezni kívánó köztisztviselő;- csoport, akiknek étén Jak'abffy államtitkár és Duday Alajos fővárosi tanácsnok állanak, a polgármesterhez intézett beadványában a 7600 négyszögöles telektömb megvásárlását ajánlotta fel. Beadványukban közölték, hogy társasház alapon akarnak építkezni és több-, mint 5 millió pengőt fektetnének be a modem házak építésébe- A 38 épületben mintegy 400 lakás létesülne a legmodernebb kivitelben. A területnek csak egy kis részét építenék be, nagyobb részét parkoznák, azonkívül sporttelep! uszodát létesítenének a beépítetlenül hagyott területen. A 38 ház négy év alatt épülne fel fokozatosan. Az építési költség is biztosítva van, amenyiben egy része felett a bekapcsolódó köztisztviselők már rendelkeznek, a’ hiányzó részt pedig LÁB-kölcsön utján szerzik meg. Értesülésünk szerint a főváros hajlandó a 7600 négyszögölnyi telekkomplexumot a tisztviselői társasházak megépítésére eladni és négyszögölenként 100 pengőt kér a telkekért „Bőiig észés" a Normafa táfán Érdemes polt áztatni magadat a hegyoldalon7 kérdezte kis barátjától egy budai gyerek, most, amikor enyhére fordult az időjárás és a hóval boritolI sípályáról elolvadt a hó. Érdemes volt, bizony — hallottam a jókedvű választ a másik kis gyetek ajkáról, — 'Találtam öt pengőt. Ide nézzl — mutatta duzzadó zsebét a má síknak. Az alaposan kipuposodó kabátzseb tartalmára in is kiváncsi voltam, mert amikor melléje lépet a másik, örömmel reg ült a zsebébe. — Ezt böngésztem az olvadó hóbanl Elcsodákoztam én is a „böngészés" eredményén. A kis kölyök marka tele volt zsebkésekkel, gyűrűkkel, öngyujékkal, cigarettatárcákkal, brostük- kel és mindeféle olyan apróságokkal, amiket hölgyek és urak magukkal szoktak hordani. Örömmel magyarázta: — Ezért áztam az esőben! Végigböngésztem a hegyoldali, de már nagyon vizes vagyok. Van még egy rész, ahol nem kutattam, holnap végigböngészem azt is Élelmes gyerek vagy, kis böngésző■ Megérdem- led, ha mind összekeresgéled a síelők apró holmijait, hogy vegyél magadnak egy pár jó cipőt, mert ugyancsak elázott a nagy böngészésben d rongyos lábbelid. Akik uieghemperedtek a hóban, a síelés örömei közben elvesztettek egyes apróságokat, rég elfelejtették azt, amit Te most, mint valami csatatéren, összeszedsz a sípályán. A. KTöbb vezető budai egyesület azzal a tervvel foglalkozik, hogy a közös célok eredményes keresztülvitele érdekében megalakítják a ludai egyesületek blokkját. Ezzel a szétszórtan működő mintegy 25 kis egyesület hatalmas és nagy erővé alakul át, mert Buda ingatlantulajdonosait, tehát adófizetőinek legtekintélyesebb kategóriáját pártállásra való kü- önbség nélkül foglalná magában a megalakuló Egyesületek-közi Blokk, mintegy 10.000 taggal. Mi a magunk részéről csak örülni tudunk az egyesületek vezetői által kezdeményezett szövetség létrehozásának Budának feltétlenül szüksége van egy olyan tekintéllyel és súllyal rendelkező testületre, amely a közös célok érdekében indított akcióknál feltétlen meghallgatásra. talál az illetékes fórumok előtt. De szükséges ez azért is, hogy a városrende(fOmcOH lakásba pcatdiUu* vatbulotokoi készít HUTTER étSCHRMTZr,. Budapest, VI., Vilmos császár ut 63. Iilelin: t ttS-18. Mintalap Ingyen / zési tervek a blokkban tömörült egyesületek speciális helyi kiváságainak figyelembevé- telével valósuljanak meg. A blokk állandó helyiségének fontos problémája aként oldódik meg, információnk szerint, hogy a1 Budai Polgári Casrnó vezetősége e célra egyik termét rendelkezésre bocsátja, Ezt a helyiséget központi fekvésénél fogva a blokkban tömörült összes egyesületek minden irányból könnyen megközelíthetik. A blokk megalakulását előkészítő tárgya-« lásokon való részvétel céljából ezúton felkérjük a budai egyesületek vezetőségeit, hogy megbízottjaik nevét szíveskedjenek közölni a Budai Napló szerkesztőségével. Az előkészítőbózpttság munkájáról lapunk hasábjain állandóan tájékoztatni fogjuk olva- 1 sóinkat. F. B. Szekrénti vlllanus cukrászdája 11 fí budai Városregény, Családregény és Polgárregény — Pofgórgeneo/ogia és Polgőrheraídika — BEV1LAQUA BORSÓDY BÉLA AZ UJJA ALAKÍTOTT Irta \ A Város, a Család és a Polgár regényét, mint regény irodalmi műfajt bizonyára Honoré de Balzac minden idők és helyek fölött álló lángelméjű Géniusza alapozta meg a Comédie Humaine 1830 és 1840 között megírt grandiózus regényciklusában. Amit megírt, az Páris Városregénye, a farneia forradalom és a Napóleoni Hátborúk utáni felcse- I eredeti Ujpolgárság Családregénye és Polgárregénye. Zola az egy nemzedékkel későbbi polgártársadalmat írta meg a Rougon-Macquart-ciklvis- ban. Nyomdokaikon Thomas Mtmn a lübecki patríciuscsaládok családregényeit, Galsworthy az angol,’ Selma Lagerlöf a svéd Családregényt írta meg. Magyar Családregényünk, Városregényünk és Polgárregényünk úttörői: Tormay Cecília, Babits Mihály, Szabó Dezső és Hatvány Lajos báró- Ragyogó tehetségű magyar regényirodalmunk azonban nyilván azért nem alkotta meg a kiteljesedő pest-, budai — pesti, budai és budapesti — tárgyú Vá-| vosregényt, Polgárregényt és Családregényt, mert- városi-polgári Családtörténetünk, illetőleg Család- történet Írásunk nincsen. Sajnos, a régi pesti és budai Polgárcsaládok hamarabb haltak ki, mielőtt a pestbudai Családregény valóban megszülethetett volna. A pestibudai Polgár-genealógia és Polgárheraldika még mindig szegényes, kisszempontú és csak az adatközlések szintjéig eljulto.lt várostörtéjneti irodalmunk előtt legalább, is olyan ismeretlen, mint Csere- íürdőpropagandái ax uiddállamoKban Igen életrevaló id«át vétett fel Cinkor Miklós dr. franzensbadi ftirdőorvo», aki a telet itthon tölti és* minden balneológiái megmozdulásban lelkesen részt vesz. Szerint» nagy súly't kellene vetni az utódállamok hozzánk közelálló lakóinak körében a fővárosi és főleg a Balatonmelléki fürdők intenzív propagandájára. Ha talán a fővárosi fürdők és ivókúrák konkurenciája nehezebben hidalható is át, de az kétségtelen, hogy a Balaton a csenevész gyermekek és nők nyaraJltatásábani fürdörtetiésében felülmúlhatatlan. Láthattuk az elmúlt években, hogy Csehországból, Lengyelországból hány család nyaralt Lellén, Almádiban, nem is szólva Ausztriáról, amely bizonyos vonatkozásban szintén utódállamnak számíthat. Elgondolása szeriéi ezt a propagandát politika- mentesen csere-fücdókultusz propagandájának alakjában ke® megvalósítani. Ez úgy értendő, hogy pl. a csehországi fürdők indikációiról, helyzetéről stb. adna felvlágosltó előadást egy ottani fürdőorvos itthon; magyar nyelven, viszont a Balatonról és más fürdőinkről pl. Pozsonyiban és Kassán tót és cseh nyelven tudó itteni egyik balneologusunk tarthatna ismerettrejiesztő orvosi propagandaelőadásit. Az idea megszívlelendő és kiterjeszthető széle sebb mederben is. Gazdaságpolitikai szempontbó is mérlegelendő. nagy kar. E sorok írója hangoztatta a pest-budai Polgár genealógia és Polgárheraldika feldolgozásának szükségét. A Budai Napló-ban, szerény kísérletül megírta a Mayeiffy, Oeffner, Pfeiffer és Kimnach. család rövid históriavázlatát és a magyar serfozés történetében megírta a Mayerffy család történet , ezt az eljövendő pest-budai Balzac tolla alá kív n kozó mondá't. _ Tragikusan elhunyt barátom, Surdngi Miklós biztatásomra irta meg a Mayerffy család Polgárregényét (Nemesi Címer.) Ez a regény valói pestbudai tárgyú Polgárregény volt, tehát bebizo- uyosodott, hogy a geniális regényíró egyetlen budai család történetéből remekművet tud alkotni. Mennyi városdörténeti, polgártörténeti és családtörténeti kincs veszhetett oda régi budai csalá- daink elpusztult levelesládáiban? Talán még van belőlük megmenteni való most is. Jó volna, ha a budai polgáncsahádok megnyitnák régi levelesládáikat a kutatás számára. Majdnem mindegyik régi budai polgárcsalád viselt valamiyen mesterségeredetű Polgárcímert. Ezekből többszázat sikerült i már lejegyeznem. Kedves és szép dolog volna, ha a budai Polgárpátriciusság utódai padlásaikról le hozatnák egerek és molyok hamincadjára jutó le velesládóikat, azokba betekintést engednének, megengednék* hogy régi családi arcképeiket lefényképezhesse valaki- így lassan-lassan meg lehetne vetni a budai Polgárgenealógia alapjait. Sivárrá szürkéin napjainkban magyar polgár- öntudat ébredését jelenthetné egy ilyen kezdés. Megalakulhatna egy társaság, mely a budai Pót- gárberaldika művelésével foglalkozna- Ha Nagy köeös ki tudta adni polgánnemes családjainak tör téiaetót, miért ne tudná ezt megtenni Buda? El De e$y&zec ebncgyckl Irta és a .Hollós Mátyás Társaság* ülésén felolvasta : Agyagfalvi Hegyi István. a „Petőfi Társaság* tagja „És mikor voltál otthoni — kérdezik találkozáskor a jó földiek9 Szemem ilyenkor mindig elborul, de vállat vonok: — Régen... de minek, hová is mennékf Kihez? Nem maradt élő rokon. Egy pár sír. ., semmi más: De mosi dolgom van, szeruusztok, megyek, vár a feleség, gyerek s az írás!” És rohanok. Azok, tudom, nevetnek: — Hát ez is ilyen bolond idegest Könnyű nekik! ők sűrűn hazajárnak, az ő lelkűk már semmit sem keresi De én... hogy mennék, s nekem nem lehet, bár évröl-éore gyötrőbb lesz a vágy. .. Meglátlak-e még egyszer, utoljára, Udvarhely, Tusnád, Kolozsvár, Szilágyi Meg, meglátlak! Mert egyszer elmegyek, ha lopva, szökve, úgyis elmegyekl Az apám sírja vár s várnak az erdők, a patakok, az ismerős heggekl És hí a kert, a ház, a vén torony, Ezer emlékem riadót dobol és én ne menjekt Ne menjek, ha mindjárt rám is szakadna otthon a pokol? Még várok... Egyszer felgyújtom megint hitem hamvadó örökmécsesét. Még várok. Hiszem, hinni akarom, hogy szép álmaink nem üres mesék! Még várok s hiszem, hogy nem, mint tolvaj éjjel szököm be a palánkon át, de a főúton, százezren megyünk, zászlók vezetnek s hangos harsonák! például a Városköltészet városi irodalomtörténete, avagy mondjuk a Városművelődéstörténet. Mármost hogyan írhatott volna a tehetséges magyar regényirodalom valamit a semmiből? Senki soha nem gondolt a pestbudai Polgárgenealógia művelésére, pedig 18. századi budai családunk élete gazdag városi műveltségű életformákat mutat, azt m utalt ja, amit az angol Gentry néven nevez. Idevágó tájékozatlanságunkat viszont mi sem mutatja furcsább és kiálftóbb módon, mint az, hogy a köztudat a Gentry szót merőben hibásan használja és a Country Gentleman, a Falusi Nemesember fogalmaival téveszti össze. Gentry: jómódúvá lett, iparüző, kereskedő Várospolgár jelent, aki esetleg címeres nemességet is szerez, esetleg szerez falusi birtokot is, de életformái városiasságát megőrzi. Ez a Gentry, a Polgárnemes, a Pátricius. Mikszáth Kálmán és Herczeg Ferenc írásai vitték bele a magyar köztudatba a Gentry eme elemi félreértését a Sárosi Svihák és a Bácskai Gentry uj és valótlan fogalmazásának megteremtésével. A Polgárgentry fogalmát sem gyermekszobájában topogó várostársadalomtörténetünk, sem szépirodalmunk nem is ismeri, ami igen Még várok... Isten, add, hogy így legyen! De ha nem így lesz... úgyis elmegyek! Hogy visszajövök, vagy ott fognak aztán örökre sírok, patakok, hegyek, t azt nem tudom. Lehet, hogy tömlöcajtó és korbács vár rám, könnyén meglehet. csak egg biztos: ha kicsordul szivemből a felgyűlt bánat: akkor elmegyek/ NÉHÁNY évvel ezelőtt a pannonhalmi apátság környékén járva, szomorúan tapasztaltam, hogy az 1896. évi MUleneumi Emlékmű milyen siralmas állapotban van. Az oldalfreskók teljesen tönkrementek. Ha nem restaurálják sürgősen, úgy a menyezeti freskó is tönkre megy. Az üvegablakok 'töröttek, a madarak ki-bejárnak azokon. A bejárat csaknem életveszélyes, a r idő kikezdte a lépcsőket is. A Műemlékek Bizottsága, ha eddig nem vett tudomást róla. akkor ezúton hívlak fel a figyelmét ennek a nemzeti értékünknek a pusztulására. (B. R.) ALAGÚT- ÉS ATTILA- UTCASAROK (Horváth kerttel szemben) végre nem mindenki Hergeloffener itt Budán, van nak még itt sokan, akiknek dédapái is itt gyökereztek már. A Rádió, a Gépmadár és egyéb ilyesmi vígan. bömbölheti benzinszagú uj dalát, egy igen kétes értékű Uj Társadalom uj indulóját Talán akad' még néhány régimódi ember a vén Budán, aki liberális aa uj szellemmel szemben, mondván, bog) kell laz ad£ ebnek és a mai világ kollektív társadalmától hátrafelé fordul egy szebb, individuális élet emlékeiben, egy élethez, amelyben kevesebb voit a Messiástéboly, a Világmegváltás és ami evvel já- randós, a Panama és a jöttmentek nyüzsgése, de több veit az igazi városi kultúra. Alakítsuk meg a Budai Családok Társaságát. Ne csináljunk ebből üzletet. Gyüjtsün'k adatokat és mentsük azt, ami magyar, polgára, nri és nobilis még megmaradt a régi élet budai romjjai alatt. Ax óbudai Daíköszóeu ideH ünnepli 75 évee jubileumát Az Óbudai Dalkoszorú ez évi rendes közgyűlésén Tóth Ferenc ügyv. elnök megnyitójában bejelentette, hogy Andréka Károly elnök más elfoglaltságára való tekintettel, kimentette magát. Ezt követőleg keresetlen szavakkal ecsetelte az elmúlt év főbb mozzanatait, továbbá a távollevő titkár jelentését is tolmácsolta, melyet a közgyűlés osztatlan lelkesedéssel vett tudomásul. A tisztikar lemondása után Mihalovszky István, a jelölőbizottság nevében terjesztette élő az új tisztikar névsorát, — melyet egyhangúlag tett magáévá ■a közgyűlés — a következőkben: Diszelnök: Andréka Károly ny. r. főkapiIGAZt BUDAI KÁVÉHÁZ ,tány h- Elnök: dr, Hantby (Heidecker) János «elöljáró. Ügyv. elnök: Tóth Ferenc ny, isk, igazgató. AleLnökök: Kónya János és Zsitnyá- nyi István. Főtitkár: Nemes Árpád hl kir. bírósági főtiszt. Titkárok: Sohulue Tibor és Csabav Árpád. Jegyző: Réthelyi Mihály. Pénztáros: Klein Leó. Karnagy: ifj. Zöld Károly A közgyűlés végül elhatározta, hogy a dalkör fennállásának 75-Sk emlékünnepélyét ez évben tartják meg, méltó keretek között. A Hollós Mátyás Társaság könyvtára A Budai Napló ajándéka előfizetőinek I A „Hollós Mátyás Társaság“, Buda szellemi életének ez a reprezentatív egyesülése, felolvasó ülésein a magyarság művelődésének legkiválóbb képviselőit szólaltatja meg. Olyan knltnrértékek, a tudományok, a művészetek éa irodaiam ' olyan alkotásai szerepelnek a társaság irodalmi estéin, amelyeket meg kell őrizni és hozzáférhetővé keli tenni nzoknak a szélesebb köröknek is, amelyeket - méltán érdekelnek a Társaság ülésein elhangzott szellemi értékek. A Budai Napié kötelességet vél teljesíteni, amikor most megindítja a „Hollós Mátyás Társaság“ kiadványainak sorozatát. Mai számunkhoz külön füzetben, ^mellékletként csatoljuk dorogi Farkas Ákos tanácsnoknak a hétfői ülésen '„Budapest tisztviselői hajdan és most“ címen elhangzott rendkívül érdekes« hatalmas történelmi és közigazgatási felkészültségű tanulmányát, mint a sorozat első füzetét. Méltóbb és szebb müvei nem is kezdhetné a „Hollós Mátyás Tár I saság“ kiadványainak sorozatát, mint ezzel a maradandó értékű alkotással. Hisszük, hogy olvasóink megértő szeretettel honorálják a Budai Napiénak ezt az áldozatos gesztusát. Mi viszont tartozunk ezzel annak a nagy és díszes olvasótábornak, amely hűségesen kitart Buda egyetlen hetilapja, a harmincötéves Budai Napló mellett. Megalakítják a budai gazdasági ás kulturális egyesületek blokkját II GALLY CIPŐK |M KRISZTINA KŐRÚT 24.
