Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-23 / 50-52. szám

1937. december 23. Budai Napló 9 1 BELLEVUE •; ragyogóéin átalakított éttermeiben Minden délután 5 órai tea, tánc A Budai Napló előfizetési ára 24 P. Egyes szám ára 40 f. Hirdetés ára millimétersoronként. A Budai Napló legközelebbi száma a karácsonyi és újévi ünnepek miatt janu- ár 6-án, csütörtökön Jelenik meg. XXXW. évfolyam Január 1-én 36. évfolyamába lép a Budai Napló. Ritka életkor ez a magyar hetilapok so­rában. Azt a harmincöt éveit, amelyet betöltöttünk, i Buda szolgálatában éltük le: Buda neve pedig egyet jelent a vérző, szenvedő, jobb jövőért kűzdft magyarságéval. 36-ik éviink kezdetén nem érezzük az öreg. ség tüneteit. Ellenkezőleg, mint olvasóink és egy­ben barátaink tudják: megfiatalodva, felfrissülve jelentkezik a Budai Napló hétről-hétre és fiatalos erővel folytatja harcát Buda és minden budai ügy érdekében. Az ujesztendő küszöbén uj előfizetést nyitunk a Budai Naplóra. Programunk: maradunk akik eddig voltunk, hívek tisztes hagyománya­inkhoz és rajongásig hivek Budához, olthatatlan szerelmünk tárgyához, ezzel együtt pedig Buda. pest fővároshoz, a magyar nemzet büszkeségé­hez. Felhívjuk azokat, akik már eddig is előfi- zetői voltak a Budai Naplónak, előfizetésüket , újítsák meg, azokat pedig, akik nem előfizetőink, , de Buda életének részesei, segítsenek bennünket nehéz munkánkban azzal, hogy előfizetőink so­rába lépnek. A Budai Napló K ALAPOK AT Ilii FEREUL-nél vegyünk! MUZEUM-KÖRUT 2 ERZSÉBET-KÖRÜT 27 József Ferenc kir. herceg elnököl a Rózsa­domb és Vidéke Egyesület közgyűlésén. A Rózsa­domb és Vidéke Egyesület december 21-én kedL den délután hét órakor tartja meg negyven- harmadik rendes évi és egyúttal tisztújító köz­gyűlését a Szt. Lukács fürdő földszinti különter­mében. A gyűlésen vitéz József Ferenc dr. ki­rályi herceg elnököl s ö mondja az elnöki meg­nyitót is. A közgyűlést pontosan hat órakor vá­lasztmányi ülés előzi meg. Este nyolc órakor a Tarján étteremben társasvaosora. Úgy a köz­gyűlésen, mint a társasvacsorán vendégeket szí­vesen látnak. Márkus György dr. — egyetemi magántanár. Márkus György dr.-t, a Salgótarjáni Kőszén­bánya r. t. cégvezetőjét egyetemi magántanárrá képesítették. Márkus György a fiatal közgaz­dasági nemzedék egyik legképzettebb tagja és tudományos munkásságával méltán keltette fel a szakkörök figyelmét. Előadását amelynek alapján magántanárrá képesítették, a , Magyar energiagazdaság iparpolitikai jelentőségre és ki­hatása" címen most tartotta meg a Közgazda- sági Egyetem nagytermében igen előkelő hallga­tóság jelenlétében, akik között megjelent Bor­nemisza Géza kereskedelem- és iparügyi minisz­ter és Chorin Ferenc titkos tanácsos, a Salgó­tarjáni elnöke is. KETTER-ÉT TEREM Helyiségeiben XI.. HORTHY MIKIiÓS-ÚT 48. es/énRíni CaKatos Flórls cigányzenekara __________ muzsikál. Szvi ezsényi Zoltán dr. németországi előadásai. Esser német birodíűnü miniszter a Német Ide­genforgalmi Hivatal elnöke, meghívta Szviezsé­nyi Zoltáxc min, tanácsost, a budapesti Kurkom- missio ügyvezető igazgatóját Berlinbe hogy meg­beszéljék azokat az alapelveket, amelyek Német­országnak a Nemzetközi Fürdőügyi Szövetségben való részivételét biztosítják és előkészítsék az 1938 őszén Berlinben tartandó H. Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszust. Ennek a Kongresszus­nak rendezésére tudvalévőén az október havában Budapesten megtartott kongresszus adott meg- b’ziást Németországnak. A miniszter ebből az alkalomból a Kaiserhofban adott vacsorát, ame­lyen résztvettek a német fürdőügy vezető ténye­zői. Szviezsényi Zoltán a Deutschlandsender fel­kérésére december 8.-án rádióelőadást is tartott Berlinben „A fürdők nemzetközi együttmüködé- se“-ről különösen kiemelve a Nemzetközi Für­dőügyi Szövetség jelentőségét amelynek állandó székhelye Budapest, december 14.-én pedig Frankfurt város felkérésére .Budapest mai jelen­tősége" címmel tartott előadást, amelyen .Bu­dapest Fürdőváros" fim is bemutatásra került. Glückstahl Samu emléke. A Svábhegyi Egye. sülét december 15-én megtartott rendkívüli köz­gyűlésén kegyelettel emlékezett meg egykori nagynevű elnökéről, dr. Glückstahl Samuról. Dr. Urbanovich G. Zoltán, az egyesület alelnöke mondott magasröptű emlékbeszédet, amelyben méltatta GTückstalil Samu közéleti tevékenységét és különösen az egyesület érdekében kifejtett nagyértékü munkásságát. A közgyűlésen, amely a TÉBE Akadémia utcai tanácstermében folyt le, nagyszámú előkelő közönség volt jelen. Missziót teljesit a XII. kerület új kulturális intézménye: az „Astra“ filmszínház Az új XII. keni lei önálló élete már kialaku­lóban van. Kora tavasszal kezdődik meg a szék­ház építkezése és a közigazgatási élet megindulá­sával életre kelnek az új kerület kulturális igényei is. Az Orbánhegy, Istenhegy, Németvölgy és Sa­sad nagykiterjedésű villanegyede eddig elszi- getelödötten állott, távol a kulturális- intézmé­nyektől. Ennek a villanegyednek lakóit közelebb hozni egymáshoz és biztosítani fokozottabb kul- túrigényeineli kielégítését; volt a törekvése annak a mozgalomnak, mely céljául tűzte ki egy minden tekintetben megfelelő mozgóiényképszinház meg­teremtését. Hosszas vajúdás és nehéz akadályok leküzdé­se után sikerült megvalósítani a mozgalom célját: felépül rövidesen az Ugocsa-utcában az új film­színház ,amely „Astra” néven indul el remény- teljes pályáján. Amilyen szerencsés volt a mozi gondolata, éppoly szerencsés annak elhelyezése is, ment központi fekvésénél és a közlekedési szem­pontokra való tekintettel alkalmasabb helyet alig lehetett volna találni. Görgényi Miklós, az Astra filmszínház igazga­tója a következőket mondotta a Budai Naplónak az új kultúrintézményről és annak jövendő felada­tairól:- Amikor filmszínházunk helyét kiválasz­tottuk az .a cél lebegett szemünk előtt, hogy olyan helyre építsük azt, ahol a közönség legjobban hiá­nyát érzi. így esett választásunk a Németvölgy vidékére. De amikor erre az elhatározásra jutot­tunk, számolnunk kellett 'azzal is, hogy ebben a gyönyörű városrészben legnagyobbrészt csakis a müveit középosztály támogatására számíthatunk. Ily körülmények között , az építkezésnél, a belső berendezésnél és a műsoranyag lekötésénél szem előtt kellett' tartanunk közönségünk magasabb igényeit. . Pénzt és költséget nem sajnáltunk, ami­kor arról- volt szó, hogy várható közönségünk részé­ről sem a kényelem, sem a külöső csin, sem pedig műsoraink tekintetében panaszra okot ne adjunk. Célunk tehát nem lehet más, mint közönségünk lelkiismeretes kiszolgálása. Az általunk már eddig Is lekötött f ilmanyagok "be fogják bizonyítani, hogy nem rideg üzleti alapokra helyezkedtünk, amikor A Szentföldi Muzeum művészeti kiállítása. Hűvösvölgy egyik legszebb részén fekvő Szent­földi Muzeum képekből és szobrokból álló művé­szeti kiállítást rendezett a karácsonyi ünnepekre. A kiálliási termekben összegyűlt értékes anyag remekül mutatja- hogy a magyar művészek mű­vészi szemükkel és finom elgondolásukkal miké­pen oldják meg a vallásos élet egyes megkapóbL részletét és a szentföldi gondolatot. A festők kö­zül Udvaruy Pál Náray Aurél Molnár C. Pál, Heine Henrik, Basil idős Sándor és Barna Karié János S, J. Ernőd Aurel; Hein ez Ferenc; Jeges Ernő, Gebhardt Lajos, Hanitz Henrik, Abonyi Grandtner Jenő, a szobrászok közül EöSze Sé­máim András, vitéz Szabados Béla Csúcs Ferenc, Pacel Pál. Boldogfai Farkas Sándor. Erdey De­zső és a DittJer nővérek nevei szerepeljek több müvükkel. A kiállítást P. Szabados Anzelm fe­rences atya tervezte és rendezte. A kiállítás a Hűvösvölgyben I. Heinrich István utca) 3. szám alatt van a Szentföldi Muzeum helyiségében. Úgy á kiállítás, mint a muzeum dijalanul tekinthető meg. A Szentföldi Múzeum Nagybizottságának; ügyvezető igazgatója a lelkes P. Majsai Mór ferences atya minden felvilágosítással örömmel szolgál bárkinek is a muzeum helyiségében. A Budai Napló legutóbbi számában kezdtük meg Für kát s Tamás leveleinek közlését, amelyek d XIX-ik százaid elejének pest-budai erkölcsi vilá­gára vetnek -érdekes és éles világosságot. A levelek 1803-ban és 1804-ben Íródtak és ha kissé vaskos is a humoruk, nem tévesztik el hatásukat a ma em-j herére sem. íme néhány újabb ízes szemelvény: ! „ ... A többiek között nehány magyar Le-; gények is ott voltak,. — írja — akik ex Officio j Kardot viselnek. Azok tsupán az Ivással múl látták magokat s minek utánna már jól jelöni főttek a garatra, szertelenkedni. kezdtek, a Kard jókat kirántották és sok excessusokat vittek véghez. Egy urat le vetettek a Gará- ditson, egy más betsületes Urnák ruháját at ablakon kihajították. Az egygyik a gyenge fá­kat levagdalta a Kardjával, a másik pedig ré­szegségébe végig szaladt az asztalon s az ott álló üvegeket s Fiaskókat sorra leverte, s va­lóban, nem volt sok héja, hogy a Kardjával at orromat el nem vágta.” Úgy látszik ezt már megsokallotta Funkáts Ta­más úr, ami kitetszik az alábbi sorokból, amelyek­ben súlyos ítéletet mond a garázda jurátusok ok- vetetlenkedéseiröl: „Sógor Uram, ha a praktikus ügyekbe fog­lalatoskodó tanítványok több politiát nem tud­nak, hát méltó hogy azontúl a Kardjoktól is megfosztassanak. 'A Kard tsak ollyan ember­nek való, aki az eszivel élhet, de az ollyan, aki tsak a bornak s a részeg impetusának tud en­gedelmeskedni, nem méltó, hogy Kardot visel­jen” Néhai való jó Furkáts Tamásnak, ha ma feltá­madná, alighanem alkalma nyílna, hogy egynémely jurátusok magaviseletéről hasonló véleményt nyil- I vánitson. hagy áldozatok árán filmszínházunkat létre hoz­tuk, hanem egy űrt kívántunk betölteni és kultúr- missziót teljesíteni. Hogy miként fogunk magasz­tos hivatásunknak eleget tenni, azt a nagyközön­ség fogja megítélni, melynek jóakaratú támogatá­sától függ nehéz vállalkozásunk sikere. Stern Pál műépítész, a filmszínház tervezője a következőkben -nyilatkozott munkájáról: — Az Astra filmszínház tervezésénél számos nehézséggel kellett megküzdenem, főként a be­építhető rendelkezésre álló tér viszonylagos kiesd- sége miatt, másrészt pedig, mivel ugyanezen épü­letben még egy korszerű hérház is elhelyezendő volt, mely azonban a filmszínháztól teljesen sze­paráltan képezendő ki. Főcélom volt, a rendelke­zésre álló beépíthető területen egyrészt a nézők számára minél több férőhelyet, másrészt a vára­kozóknak minél több kényelmi lehetőséget biztosí­tani. Természetesen, ismerve a városrész előkelő, nívós ízlésű közönséget, nem törekedtem olcsó ha­tásokra ,a filmszínház tervezésénél, hanem a mi­nél nagyobb egyszerűség mellett a nagyvonalú térhatásra, nemes anyagok felhasználására fek­tettem a fősúlyt. Tekintve az épület filmszínház - j«Hegét, különös gondot fordítottam a nézőtér dísz- világítására^ valamint a belső tér szinkoimpozidó- jára, valamint akusztikai kiképzésére, továbbá a legtökéletesebb korszerű fűtési és szellőztetési be­rendezés megoldására. A dolgok természetéből fo­lyik, hogy a tervező elképzelései csak a megnyi­tás után -és a közönség ítéletével szankcionáltat­nak. Bizonytalan, hogy célkitűzéseimet elértem-e. Mindenesetre remélem, hogy a közeli megnyitás után -a közönség ítélete igazolni fogja előzetes el­gondolásaimat. A Budai Napló érdeklődött a kerület vezető embereinél is, mi a véleményük az új filmszínházról és annak célkitűzéseiről. Egyértelmüleg jelentették ki, hogy egy ilyen kulturális intézményre nagy szüksége van az új kerületnek és feltétlenül nagy jövője van. Ha szem előtt tartja, ami biztosra ve­hető, a kerület lakosságának magasabb igényeit és ezt összhangba tudja hozni a mai gazdasági helyzet anyagi adottságaival, akkor az Astra- filmszínháznak nyert ügye van Gero Sándor Signum Laudist kapott egy budai építőmes­ter. A kormányzó vitéz Züahi-Balogh Gyula építőmester. törvényszéki szakértőnek értékes munkálkodásáért elismerését fejezte ki. A kor­mányzói elismerés külső jelvénye a Signum Lau- djp amply egy régi, érdemes budai polgár mel­lét díszíti. Züahi-Balogh Gyulát kormányzói ki­tüntetése alkalmából sokan keresték fel szeren- asekívánataikkal. Reicher István halála. A budai iparosrendnek súlyos gyásza van: hosszas szenvedés után, hat­vannégyéves korában meghalt Reicher István | kelmefestő és vegytisztító gyáros. Egyike volt ; nemcsak Buda, hanem az egész főváros legbecsül- tebb iparosainak. December 16-án temették cl általános részvét mellett a farkasréti temető­ben. Kultúrest a rómaifürdői egyházközségben. A Römaifürdöi Katolikus Egyházközség kultúrest- jén értékes előadásban ismertette az eucharisti- kus kongresszus lelki előkészületét dr. Ányos Lajos főlevéltáros, majd Swarzl Erzsébet szava­lata Antalffy Miklós hegedüszáma és dr. Bart- I ma.nn György zongorajátéka után Madaras Aurél plébános vetitettképes előadása Lourdes-ről gyö- i nyörködtette a nagyszámú hallgatóságot. Egy másik levelében ezeket írja: . „De Sógor Uram! A minap midőn a Kávéházbul a sötétbe haza kellett volna mennem, egy Lámpáshordó Gyermeket fogattam fel, aki nékem haza felé világítana, aki midőn az utczának közepén való gödrön által vezetne, egy köbe megbotlott, a lámpást eltörte, gyertyáját eloltotta, mondván: ]ai! fai! Tekéntetes Uram! Most megadtam a Lámpásomnak, de én reá hordozóskodván a | Lámpáshordóra, boszankodtam, hogy már se­téibe kell haza botorkálnám, a mellyre ö azt felelte: már mivel a Tekéntetes Ur a gyer­tyámnak világa után nem járhat, azért a sza­gom'után járjon, mintha én visla-kutya volnék. Lehetetlen volt tovább követnem, ö ugyan ki­fizetett engem, de én főiem egy Kraitzárt se kapott.” A régi Buda idillid hangulata árad ebből a le­vélből, a kisvárosi Budáé, amelynek utolsó, rozoga maradványait, a szűk, sötét utcácskákat most tün­teti el a romboló csákány. A lámpa-hordó gyermek intézmény volt Pest-Budán: ott ácsorogtak a fiúk a -kocsmák környékén, hogy felajánlják az éjsza­kában hazafelé botorkálóknak szolgálataikat néhány krajcárért. A francia nyelv elég -divatos lehetett már Bu­dán Furkáts Tamás idején is. Lépten-nyomon bele­botlott szegény, úgy hogy meg nem állotta panasz nélkül. Sógor Urának ezt írta erről: „Borbélyom is a minap hozzám jővén, mi­dőn azt mondotta: Bon Zsűri úgy megijedtem, hogy no. Mert azt értettem, hogy megszúr. A Tsizmadiám is úgy köszönt meg estve, mikor szerentsém vagyon véle összve akadni az út­szán vagy a Kávéházba: Bon Szoár! De én mindig hasonló Képen köszönök nékie, úgy mondván: Jó étszakát Musziö Tsizmaszár!” Buda tzfyucibb publikuma a Zsigmond­Rózsadomb étterem - caté- bárban szilveszterezik Jráuc - HülÖK tu&m VrOxac UonyUa \)otős Anikó éniltel Balázs Lati {azz-ztnekaca II., Keleti Károly-utca 9. szám. Márkus Jenő előadása Budapest fejlődéséről. Márkus Jenő dr. miniszteri tanácsos, a Beszkárt helyettes vezérigazgatója nagyszámú előkelő kö­zönség jelenlétében érdekes előadást tartott Pesttől Budapestig címmel a Beszkárt székházé­nak dísztermében Ismertette a három dunamenti várcs Buda Pest és Óbuda történetét iparát, kereskedelmét és művészeti életét. Elmondta, hogy hogyan fejlődött lépésről-lépésre a három város az egyesítésig és ezzel párhuzamosan ho­gyan lett magyarrá. Végül ismertette a mai Budapestet, Európa tizenegyedik városát. Az elő­adásnak nagy sikere volt. A kereszténypárt nagygyűlése Óbudán. Óbuda sok panaszát sorolta föl dr. Kuncze Lajos főv. bizottsági tag a Keresztény Községi Párt legutóbbi nagygyűlésén a nagy tömeg zugó he­lyeslése mellett és Óbuda mostoha sorsa meg­javításának követelésével. Az országos politikai helyzetről Csüléry András mondott beszámolót, Toperczer Ákosáé orsz. gy. képviselő pedig az óbudai közlekedés megjavításáról beszélt sok taps mellett. Bú 'a Alsóváros ünnepi estje. Plébánossá I történt megválasztása alkalmából meleg ünnep­lésben részesítette az A VE választmányi tagját, dr. Takách Jánost a Szent Gellért Egyházközség I közszeretetben álló lelkipásztorát. Mikola Géza | dr. bevezetője után Mőcsy László ny. igazgató I üdvözölte közvetlen szavakkal Takách Jánost, I aki hálásan köszönte meg az üdvözlést azzal az I ígérettel, hogy sohasem fogja szem elől tévesz­teni három nagy kötelességét az egyházzal a ! szociális követelményekkel és a társadalommal szemben. Az ünnepélyt megelőző ülésen Feitscher Béla, a Budai Napló adóügyi rovatvezetője is­mertette a házbér- és kereseti adó labirintusában szükséges tudnivalókat. Az érdekes előadásért Mikola Géza elnök mondott köszönetét. Ezután az Alsóvárosiaknak három követelését ismer­tették: a HÉV végállomásának a határra való kihelyezését, a ..Szent Imre" új pályaudvar ter­vének elejtését és a Szent István (?) sugárút teljes kiéptíését és a harminc éves adómentesség megadását. Ezután Mikola Géza elnök tolmácsol­ta az A VE üdvözletét Csizmadia Lajos gépész­mérnök, társelnöknek akit a győri fém,- és tex­tilipari iskola igazgatójává neveztek ki vitéz dr. Tanka Tibor főtitkárnak pénzügy tanácsossá történt kineveztetése alkalmából, végül vitéz Zi­lahi-Bal ogh Gyula építész, hites szakértőnek, atot a kormányzó Signum Laudis-szal tünte­tett ki. Gömöri Győző Marosváry Gergelyt üd­vözölte, alá már korábban kapta meg ugyancsak a Signum Laudist. Megvalósult regény ma már Verne Gyula egy­kor túlzottnak tartott fantáziája. Még a szárnyaló képzeletet is felülmúlja azonban a Philips világverő rádiók teljesítőképessége, mert az eddigi gyári készü­lékeken ismeretlen 4-ik hullámsávval nemcsak az öt világrész hivatalos adóit, hanem még az amatőrállo­mások érdekfeszitő közléseit is eljuttatja hozzánk. Ünnepi hangulatot jelent lakásunkban egy ilyen világ­vevő Philips rádió. s,kp fa bo-w E K D Ö R N E R SPORT-nál II-, FÖ-U. 37/c. Telefon = 187-373. Spoarich—Zöldfa. Régi helyen uj világvárosi látványossággal gyarapodik ismét Buda. Uj szó­rakozóhely, amelyet Bodon Károly és Reischl Károly iparművész-tanárok művészi elgondolása teremtett és 17 iparos 164 munkással egy hónap alatt fejezett be. Régi tradíciók elevenednek meg, valahányszor a patinás Spolarich nevet olvassuk és Buda közönsége nagy örömmel vett tudomást erről az új világvárosi és még’s egészben budai látványosságról. bútorszállítást vállalata Budapest, V., Alkotmány-utca 31. sz. J Elvállalunk költözködéseket helyben és I vidékre, butorkocsival vagy teherautón. TÜZifát, SZCnCtj fuvarban, vagy 7cftllt2lÍ FflífllPl plombáit zsákokban legolcsóbban fcöUlllQI tUiillwl Délipályaudvar. Megrendelés Telefon: 367-149 utat tevelctteU a tyatádilsw*"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom