Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-09 / 49. szám

2 Budai Napló 1937. december 9. BBüBBBBBnOHBnnmSH Karácsonyra ro$ák legújabb divat szerint, gyaplusxöveíből 27—, 19.80 és 16.50. fiíarolcénből 18.90 P. Habselyem ru&álcat, blúzokat rend­kívül olcsón kiárusít. Blúzok ..................4.90-töl Hu tjük......................6.90-101 Fáb ián József I. Krisztina-tér 8—10. (Széli Kálmán-tér sarok.) kát XI. kerület Budafoki út 41 jb II. f>. alá küldjék. Siessetek! Segítsetek! Kétszeresen ád, aki a rokkantaknak ád! Hiszem, hogy a karácsonyeste szent lesz, meleg, szép. A magyar asszony szivének tüze fogja fűteni, a hálás magyar anyák keze fogja azt dí­szíteni, s ha a kis Jézuska átsétál a csillagos égen, áldását fogja küldeni arra a nemzetre, melynek patronája a könnyek és fájdalmak asszonya: a szent Szűzanya. Czeitler Károlyné honv. alezredes neje A Hollós Mátyás Társaság és a Budai Napló díszhangversenye Viraág Béla síremléke javára Kulcsár Ilicftarti halála. A magyar nyomdászipart ! súlyos gyász érte: rövid szenvedés után, hatvanegy­ével korában meghalt E. Kulcsár Richard, ny. állam­nyomdái osztályvezető, az Attila -nyomda elnökigazga- tója. Egyike volt a szakma legértékesebb munkásai­nak és köz becsű lésnek örvendett a társadalmi életben is. December 8-án, szerdám temették el általános nagy részvét mellett a farkasréti római katolikus temetőben, A Budapesti MOZART Egyesület Demény Dezső czn lí-'khaug versenye. Kegyelete» emlékversenyben áldo­zott tegnap este a MOZART Egyesület a Filmotthon hangver ..enytermében tartott hangversenyén Demény Dezső pápai kamarás, az egyesület alapitó elnöke em­lékének. Dr. Bárdos György ü. v. elnök vázolta azt a rendkívül értéke» és nagyarányú -tevékenységet, j amit Demény másfél értizeden keresztül a magyar MOZAJR T-ku 1 tu sz érdekében kifejtett. Bejelentette, hogy minden évben Demény halálozási évfordulóján hangversenyt rendeznek emlékére. Kreszné Sztojano- rtts Lili, a kiváló hangversenyénekesnő MOZART- és Demény-áriákat énekelt. Braun Paula zongoraművésznő zongora és Jenei Zoltán fuvolakiséretével nagy hatást keltve. Kőszegi László ny. igazgató-tanár Demény zeneszerzői és Írói tevékenységével foglalkozott. Flesch Imre operaénekes három áriát adott elő, ami nagy tetszést aratott. A ..Pro ideale“ vonósnégyes tagjai: Ku Liu er Mihály, Harsány i Miklós, Reismann Pál, Ba­ráti György MOZART C-dur vonósnégyesét játszották elmélyedéssel, pompás összet&nultsággal. A termet zsú­folásig megtöltő közönség nagy áhítattal hallgatta a műsor számait. I j budai keményseproinesterek. Mint ismeretes, a budapesti -kéményaeprő-kerületeket 78-ról 86-ra emel­ték fel s az új kér^ü^tek betöltésével Duday Alajos dr. j XI. kerületi elöljárót bízták meg. Az új körzetekből liárniat Buda kapott és ezeket most töltötte be Duday tanácsnok A II. kerület ötödik körzetét Klóze Róbert, a III. kerület negyedik körzetét Pirbosch László, a XI. kerület ötödik körzetét pedig Emmer József kapta. Glücksthal Samu emlékére. A Svábhegyi Egyesü­let december 15-én gyűlést tart, amelyet egykori el­nöke, Glücksthal Samu emlékezetének szentel. Az em­lékbeszédet Urbanovics Zoltán kormány főtanácsos mondja. A Hollós Mátyás Társaság és a Budai Napló együttes rendezésében január 5-én nagy eseménye lesz Buda kulturális életének: díszhangversenyt rendezünk a budai Vigadó nagy hangversenyter­mében. E hangverseny célja, hogy végre méltó emléket állítsunk néhai Viraág Béla sirhalma föle, amely még mindig jeltelenül várja, hogy Buda ne bizonyuljon hálátlannak nagy szerelmese Másfél esztendeje annak, hogy Viraag Béla itthagyott bennünket. Halálának egyesztendös év­fordulóján a Budai Napló 'kérő szóval fordult Buda társadalmához és felhívásunk nem is maradt eredménytelen: két kiváló és nemeslelkü férfiú is akadt, aki segítségünkre sietett, hogy testté váljék a gondolat és méltó síremlék hirdesse, hol nyug­szanak Viraág Bélának hamvai. Balázs Farkas felajánlotta a síremlék kőanyagát, Lechner Jenő professzor pedig a művészi munkát, a síremlék terveit. Ezzel a nehezebbik rész meg is oldódott volna, hátramaradt azonban még a kivitel mun­kája, amely jelentős összeget kíván. A Hollós Mátyás Társaság és a Budai Napló éppen ezért elhatározta, hogy nagyszabású hang­versenyt rendez, abban a reményben, hogy annak jövedelméből fedezni lehet majd a síremlék költsé­geit. A legkiválóbb budai művészeket és művész­nőket kértük fel a hangversenyen való közremű­ködésre és máris sikerült több legelsörendű sze­replő Ígéretét megkapnunk arra, hogy fellépnek a Viraág B óla -em lékh an gverseny en. A műsort most állítja össze a rendezöbizottág, de máris jelenthetjük, hogy oly előkelő színvonalú lesz a Hollós Mátyás Társaság és a Budai Napló együt­tes hangversenye, hogy eseménye lesz nemcsak Buda társadalmának, hanem egész Budapest mű­vészi életének is. Január 5-én este 8 órakor lesz a hangverseny, Vizikereszt ünnepe előtt való estién. Az esit fövéd- nökségét József Ferenc királyi herceg volt szíves elvállalni, de ott láthatjuk a védnökök sorában a magyar társadalom és közélet számos más előkelő kiválóságot is. Máris nagyszámban jelentkeztek az arisztokrácia ,a pénzvilág, a politikai és társa­dalmi élet reprezentánsai, hogy biztosítsák helyü­ket a hangverseny hallgatósága sorában és bizo­nyosra vesszük, hogy ott lesznek Buda e nagy kul­turális eseményénél mindazok, akik egyrészt sze­retik az igazi, nemes értelemben vett művészetet, másrészt pedig kegyeletüknek és hálájuknak akar­nak kifejezést adni Viraág Béla emléke iránt az­zal, hogy a maguk szerény filléreivel is hozzá akarnak járulni annak a kötelességnek a teljesítésé­hez, hogy emléket állítsunk annak a férfiúnak sír­jára, akinél jobban, igazabban soha senki se szol­gálta Budát. A hangverseny részletes műsorát legközelebbi számunkban közöljük. Felvilágosítás vagy jegy- rendelés telefon útján is kérhető (tel.: 126—841) a Budai Napló útján. Tekintve a nagy érdeklődést, amely a Viraág Béla-emlékhangverseny iránt már is mutatkozik, ajánlatos a jegyek lefoglalása iránt mielőbb intézkedni. A legdrágább jegyek ára 8 pengő, a legolcsóbb jegyeké 1 pengő, de vannak 6, 4, 3 és 2 pengős jegyek is. Sugár Tűid.csillii.iiúgép. tcrékiárésnilliiyiiirtléslsiatMil. lOlllj MitiiGS KÖItÉI i.j Budapest Rét arca A világvárosok fő ismertetői ele: külső szép­ségük és jó közlekedésük. A szépség fökellékei: széles utcák, elegendő és tágas parkok, szobrok, ligetek. Budapest is pályázik a „világvárosi'1 jel­zőre s egy ideig volt is ereje, hogy ezirányban fej­lődjék, de a háborút követő békediktátumok „álljt” mondottak ennek a fejlődési lendületnek. Az élet azonban nem állt meg. Az élőknek hajlék, a 'hajlékhoz utak, csatornák, közlekedési eszközök s egyéb közmüvek kellenek. És mivel a pénzgyűjtésbe vetett bizalmat a háborús idei elér­téktelenedés végképp megrendítette: mindenki igyekezett péfipét. saját hajlékba fektetni, annál «in­kább. mert a háború utáni lakásínség szenvedései alól magát mindenki mentesíteni akarta. így léte­sültek a perifériákon gombamódra a kisemberek szerény házcsoportjai, melyeket a beépült részektől nagy mezők választanak öl még ma is. Ez a nagy elszakítottság hozta magával, hogy ezek a lakó­telepek nem jutottak városi kultúrához: utakhoz, csatornákhoz, sőt közlekedési eszközökhöz sem, habár a fővárostól a parcellázási, majd pedig az építési engedély megadásával kapcsolatosan eze­ket joggal elvárhatták,' annyival inkább, mert adó­jukat épen úgy fizetik, minit akár a belvárosiak. A városszéli szétszórtabb lakótelepeknek köz­müvekkel való ellátása költségesebb, mint a sű­rűbben lakott helyeké és emiatt sokan félnek a rá­juk nehezedő költségektől. A főváros vezetősége is ezt vette figyelembe, amikor függőben hagyta itt a közművek létesítését, amelyekhez neki kellett volna hitelt teremtenie. És éppen ezért van ennek a világvárosi jel­legre pályázó fővárosnak kétféle arca: egyik olda­lán gyönyörű paloták, pompás utak, terek, fényes világítás és jó közlekedés,-—.másik oldalán, a sze­rény kis házak táján, hiányos burkolatú, vagy tel­jesen burkolatlan, csatornázatlan, sáros, sötét ut­cák, rossz, illetve semilyen közlekedés. Ebben a te­kintetben is a legszembeötlőbb a Szenúimrevároe felső és alsó részének egymástól elütő képe, csak vessünk egy pillantást a MÁV-töltés északi és déli felére. Vájjon lehet- és kell-e ezt a kétarcúságot megsziirttetni? Kimondjuk előszók is azt, 'hogy kell — és másodszor, hogy: leheti Utazás Budán Irta: Gegus Dániel Nekiláttak már a csákányok, hogy lebontsák a budai Horváth-kent fából összetákolt színházát, á Budai Színkört. Hosszúóletü volt ez a színház s múltjában voltak szép és legendás korszakok, amelyekre jólesik visszaemlékezni. Eredetileg Fő­városi Nyári Színkör volt a neve, csak a legutolsó bérlője, Sebestyén Géza nevezte el Budai Színkör­nek. A jobblétre szenderült múzsa-hajléknak sokan megírták már a történetét, nekem nincs sok fel­fedezni valóm rajta. Rozoga volt. roncs volt. meg­ért arra, hogy véglegesen kimúljon az árnyék- világból. Nem is sajnálnám, ha tudnám, hogy ezen az igazán pompás helyen fog felépülni a Défyoé- Játókszín, amelynek egyelőre nincs más hirdetője, mint az a végfel énül bájos szobor a színház hátá­ra ögött, a Horváth-kert kedves fái alatt: Déryné ifiasszony. A magyar színjátszó művészetnek ez a történeti nagysága nemcsak azáltal lett halhatat­lanná, mert Herczegh Ferenc színdarabot irt róla s mert jó Kapcza Imre barátom a kecses szobrát télire fel akarja minden áron öltöztetni, — még verset is int róla. — de mert a magyar tieátrális művészet nagyszerű úttörője volt s oda sorol a Ke­lemen László, a Moór Anna leányasszony mellé, akik ott húzták Thespis kordélyát az országutakon sárban, fagyban, esőben, hóviharban, éheztek, fáz­tak, rongyoskodtak, de hirdették fanatikusain a magyar nyelv bűbáját s magvetői voltak annak a magyar művészetnek, amely a pompás teátru­mokban éli varázsos és nagyszerű életet. De ez a kis ,szeplős Schönbach Róza, aki Széppatakira ma­gyarosítja a nevét s felesége lesz Déry István szí­nésznek, késő öregkorában, M:.T<c!con települvén meg, megírja a Déryné Naplóját, amely egyetlen nagy és ragyogó gyöngye lesz a magyar memoár- iroda lomnak. Hogy tud er a rokokó, lefonnyadt, öreg asz- szonyka írni, hogy érzi meg. hogy kell s mi.t írni, az valóban csodálatos! Egyidőbem a legkedvesebb olvasmányom volt, de ezek a közvetlen és kereset­len modorban, önkéntelen csodás művészettel és megértéssel papírra vetett memoárok adnak szár­nyat a későbbi kor nagy poétájának, Herczegh Ferencnek is, aki drámába foglalja a kis Széppa­taki Róza életét, szerelmét és megfesti a kort, amelyben ez a bájos női élet és szerelem lezajlott. Bizonyos, hogy ennek a Dérynének ia miskolci te­metőben megásott sírja jeltelen, talán már el is tűnt a föld színéről, mint az a kor, amelyben a hősnő élt, dalolt és szeretett. Amiképen a csodála­tosan szép irásmüröl, a Déryné Naplójáról se tud senki, nem beszél senki, csak egy olyan világtól elmaradt fantaszta, mint jómagam vagyok. A Fővárosi Nyári Színkörnek néhány korsza­kát átéltem s amikor most csákány bontja szét a falait, kiemelkedik a falak közül néhány alak, akik megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk. Leg­kedvesebb ezek között a jó Krecsányi Ignác, aki éveken át jött fel nyáron Temesvárról, ahol a téli állomása volt, — itt sincs már állomása a magyar színészetnek. — Budára teátrumot játszani a bu­daiaknak. No, nem éppen a budaiaknak, mert bi­zony a Nyári Színkör közönségét, — nem lévén nyáron egyik színház sem nyitva — inkább a pes­tiek adták. A pesti ember azt mondta: — No, ma este átmegyünk Krecsányihoz, utána fel a Politischer Greislerbe, vagy a Márvány Menyasszonyba, ahol vár már a jó, pirosra sült, ropogós idei liba uborkasalátával meg a nagyszerű tejfölös, kapros, töpörtyüs túróscsusza, amelyre csak úgy csúszik a rizling, meg a sashegyi, meg talán megreszkirozunk egy fazék finom eper-bólét is. Mert ezek a kocsmák és ételek egészen hozzá­tartoztak a jó Krecsányi Nácihoz, aki nagy ambí­cióval rendezi meg ma a Notredamei toronyőrt, aki Quasimodo névre is hallgat s patrónnsa Esmerál- d árnak, a szépséges cigány nőnek. Díváit os darab volt akkortájt ez a Hugó-féle rémdráma s szinte- ma is hallom a nagyszerű, hatalmas hangú Tóth Anti bácsit, aki a sánta, púpos és féíszemű Quasi- modot kreálta, amint a torony tetejére kikötve, si­ralmasan nyögte idönkint: adjatok innom! Látom a szép Eszmeraldát otí feküdni a ketrecben s lá­tom, amint a hódító Phöbus lovagot leszúrják s erre a jelenetre a zenekar tust infonál. így rendez­te ezt a jó Krecsányi Náci, versenyre kelvén vá­rosligeti érdemes kollegájával, Feld Zsigmond direktorral, akiről hallom, hogy még ma is jó ke­délyben él s te-flie jár feketére a Városliget egyik kávéháziéiba. Feld tatáról mondják, hogy egyszer az „övé müintézetben” halottak napján a szép és stíl­szerű Molnár és gyermeke című danaib temetői je­lenetében felszaladt a színpadra s leeresztette a csillárt, csakhogy a véletlenül odatévedt Wlassich miniszternek bemutathassa, hogy neki csillárja is van, nem olyan közönséges színház ez a mű intézet! De nem ám! Nagyszerű direktor volt ez a Feld papa, annyi bizonyos. Szegény boldogult első fele­ségemtől, a kis Kápolnay Iréntől hallottam sok­szor, hogy a Naroiss-bam. — ez híres szerepe volt Feld Zsidmondnaik, — ö és Gazsi Mariska apródo- kat személyesítettek s az ajtónál álltak őrséget, mikor Narciss elkezdte pofozni a bábut s különös accentusával szólítgatta: tee ipágodli! — A két gyerekleány elkezdett erre kuncogni. Nárciss ab­bahagyta a págodli pof ozását, hátrament, meg­fordította a két viháncoló apródot, kecsketúrót adott nekik, kidobta a színpadról, azután vissza­ment s folytatta a szerepét tovább. Feld Zsigmond német színésziből lett magyar direktor s óriási érdemei voltak ia Városliget és környékének megmagy arosí fásában. Magyarul azonban sohase tudott jól megtanulni. Egyszer Porzsolt Kálmán tiszteletére a Metropolban. volt egy bankett, ott hallottam egymásra tósztozni Feld Zsigmondot és Konti Jóskát, a Népszínház karmes­terét. Konti dialektusban felülmúlta még Feldet is. Ez alatt a két tószt alatt az egész bankett-társaság az asztal alá nevette magát. Ma is a vékonyamba szúr, ha eszembe jut. Krecsányi Ignác hosszú, sovány, őszhajú, pa­pos kinézésű ember volt. Nagyszerű igazgató, aki különösen a fiatal tehetségek felismerésében és nevelésében volt nagy. Generációk nőttek fel a keze alatt. Ő hozta a nagyszerű Kovács Miskát, Kiss Mihályt, Pethes Imrét, Környey Bélát. Németh Józsefet, Fáy Flórát, Krecsányi Saroltát, Hegyest Marit és még egy sereg nagy tehetséget. Színházá­ban mindent adott: drámát, vígjátékot, operettet, sőt operát is. Nála kezdette el fővárosi pályafutá­sát Környei, aki később az openaháznak volt felül­múlhatatlan tenoristájia. Érdekes, hogy a Budai Színkörben .még bariton szerepeket adott, tenonis- tája Krecsányinak a kis Mihályi Ernő volt. Krecsá­nyi Ignác testvérbátyja volt Krecsányi Kálmán hí­res detektív-fönöknek, néhány kedves, felejthetet­len kartársampak és barátomnak. Testvérei voltak a szépséges Krecsányi nővérek: Flóra és Sarolta, akik közül ez az utóbbi Porzsolt Kálmán érája alatt >á Népszínház művésznője volt. Krecsányit egy-két évre fölváltotta Makó La­jos, szintén egyik híres vidéki színházdirektor, aki elődje nyomdokain vezette a színházat s kiváló előadásokat produkált. Makó hozta színre Rostand Cyrano-ját s innen vette át később ezt a remek da­Meg kelt szüntetni azért, mert' megköveteli ezt a kultúrország mintavárosának: Budapest für­dővárosnak jó híre és a lakosság zöme is — és meg is lehet szüntetni, mert ismeretes és ismételten szankcionált módok állnak példaképen. Egyik a radikális mód, mely csak a közérdeket nézi, a tu­lajdonosok meghallgatása nélkül, .a másik az en-‘ gedékenyehb mód, vagyis amelyik az ingatlan- tulajdonosok meghallgatása alapján intézkedik. Ezt az utóbbi eljárást tud tunika! Király Kálmán tanácsnok, az út- és csatornaépítési ügyosztály vezetője már meg is indította. De .akár meghallgatják előzetesen a tulajdo­nosokat, akár nem: a közmüvek (út, csatorna, járda) építési költségeinek hitelezésére mindig akad vállalkozó, akinek követelése — tik intve, hogy ez közadók módjára behajtható — teljesen biztosítva van. Csak arra kell ügyelni, hogy a kis­embereknek méltányos kamat mellett résztörlesz­tés engedélyeztessék. Ha így mégsem vállalhatná a vállalkozó: bizonyára lesznek pénzintézetek, me­lyek a főváros garanciája mellett a tőkét hosszú lejáratra is hitelezik. És a fővárosinak, mint erköl­csi testületnek ez elöl nem szabad elzárkóznia! Ily módozatok mellett az utóbbi időkben lé-, tesült ideiglenes — tehát aránylag drága — utak és gyalogjárók helyett végleges és tartós — lehát valójában olcsóbb — utak és járdák, ezenkívül pedig a tovább nem mellőzhető csatornák már 1938. év tavaszán megépülhetnének és a kettős szentévre ideérkező vendégeket Budapest egységes szép arccal fogadhatná! Mikola Géza dr. . A Kissvábhegyi és Istenhegyi Egyesület december 4-én, szombaton tartotta, meg közgyűlését a Bírói és Ügyészi Egyesület Ráth György-utcai székházának nagytermében. Részleges tiszt új itás is volt, amelynek során dr. Révész Károly, dán követségi ügyész, elnök mellé ügyvezető elnökké választották meg dr. Vándor Mihály ügyvéd, kormányfőtanácsost. Az Egyesület a jövőben fokozottabb tevékenységet akar kifejteni a XII. kerület lakossága érdekében. Ebben a kerületben még sok az elhanyagolt út, nem megfelelő a közleke­dés, különösen* az autóbuszrelációk kibővítésére van elodázhatatlanul szükség. Az új vezetőségtől remélik, hogy ezen a téren már a közel jövő meghozza a rég­óta várt reformokat. rabol a Nemzeti Színház. Ebben. lett naggyá Pethes Imre, aki a darabbal együtt' átkerült a Nemzeti Színházihoz s ott kinőtte magát a legnagyobb ma­gyar színészé. Makó alatt ikerült színire Jókainak a Fekéte Gyémántok című regényéből készült drá­mája nagyon jó előadásban. Egyizben a régi Népszínház is megszállottá a budai nyári színházat, amikor a Népszínház épüle­tében valami tatarozási munkálatokat végeztek. Vidor Pál igazgatása alatt volt ez. A sziporkázó szellemű Guthy Som.a int egy nagyon mulatságos darabot, amelynek a hősié Ferenc József h,.nes ba­kája, a Smolen Tóni volt. A magyar jóízű Kovács Miska adta ezt a hősit s kacagtatta halálra a publi­kumot. A nagy írásomból felpillantok, itt áll előt­tem az Íróasztalomon egy kép: Kovács Miska, mint lakáj, kékvókot táncol a színház akkori táncos primadonnájával, Kápolnay Irénnel. Azért áll az asztalomon ez a kép, ment a kis primadonna volt az én első feleségem. Könny szökik a szemembe, régen elköltözött tőlem, jó huszonöt évvel ezelőtt. Elköltözött utána kedvenc partnere is, a jó, vidám Kovács Miska, emlék már mind a kettő, szomorú emlék. A Smolen Tóni jól viselte magát, kiszolgálta az egész nyarat, sőt Vidorék még a Népszínházba is átvitték, ahol nagyon sokáig volt műsorom. Hu­szonöt év távlatából, ha visszanézek, de sok min­den, eltűnt már a szemem elöl. Eltűnt a darab, a Smolen Tóni, eltűnt a jó Guthy Soma, a vidám szerző. A kedves Vidor tata, aki egy rossz napon golyót röpített a fejébe, maga a szépemléikű Nép­színház is átvedlett Nemzeti Színházzá s most csá­kány bontogatja a budai Nyári Színkör, később Fővárosi Nyári Színház megviselt, ódon falait. Próbálkozott benne még több direktor is, de már nem volt a régi. Az élet nagyon ránk nehezedett, nem igen tellett már idei ropogós libára, bóléra s ezt megérezte a Színház is. A legutóbbi nyáron üresen állott, pedig még játszhatott volna benne a sole foglalkozás nélküli színész. Legalább kerestek volna valamit. Rekriminálni mindent, meddő dolog. Elzengjük a Carmen Iugiibrét s várjuk, mi lesz. A Pesti Nap­lónak van egy „Jó reggelt-’ című rovata, ahol szel­lemes «ipesen-ket eregetnek el. Itt olvastam a követ­kezőt: „A nap aktuális kérdése: Vájjon a 97 éves Budai Színkört azért bontják le, hogy 97 évig ne épüljön Budán Színház?” Ne tessék viccelni. Az ördög nem alszik. Hol VásórólfunU ,k a Hort&y Miklós Óid pesti Oióföfénél 1 HAM4NO JÓZSEF és FIA. y PUSKAMÜ VESEK, FEGYVER- ÉS LÖSZERKERESKEDÓK. IX. FEWKNC-KOkUr 2. (Ferenc-köruti oldal) Tej^J87-651^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom